Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-17 / 42. szám

2 M AG Y A R PAIZS 1907 október 17. Emelkedik a behozatal! — Az előkelő Honi Ipar-ból vettük ki a következő nagyértákii czikket, fájdalmasan nagyértékü czikket — Valahányszor a statisztikai hivatal egy kimutatása megjelenik, bizonyos csüggedés szállja meg azokat, kik a magyar iparpártolás szolgálatába szegődtek. A számcsoportok, melyek e kimutatásból ránk merednek, a bizalmatlanság, a kétkedés érzetét plántálják szivünkbe. A behozatal hónapról* hónapra, kimutatásról-kimutatásra nő és ezt a növekedést csak részben indokolja meg a fogyasztás emelkedése. A mikor Magyarország teste vérzik a kivándorlástól, a mikor a ruttkai állomáson ott látjuk azokat a néma regementeket, a kik lobogó reménnyel szivükben várják azokat a vonatokat, melyek őket elviszik szülőföldüktől, a mikor az élelmiszerek óriási megdrágulása elvonja a szegényebb néposztályokat az ipari beszerzésektől, akkor balgaság arról beszélni, hogy a behozatal arányta anul nagy megnövekedése kizárólag a fogyasztóképesség rohamos emelkedésében találja indokolását és magyarázatát. Conczedáljuk a fogyasztóképessé?; bizenyos emelkedését. De ha ez az emelkedés zuditja a nyakunkba a folytonosén növekedő osztrák áruimportot, habozás nélkül vallhatjuk be, hogy a magyar iparfejlesztés nem tart lépést a fogyasztás folytonos emelkedésével. Mert a napnál is világosabb, hogy iparpártolási szempontból csak uzt az elvet szabad vallani, hogy az osztrák iparnak egy talpalatnyi uj területet sem szabad elfoglalni Magyarországon. Ha a magyar fogyasztás nó, ugyanilyen arányban kellene megnőni a magyar ipartlak, hogy c. fogyasztást kielégítse. Ha már támadó harczra gyengéknek bizonyulunk, legalább a védelemben ne legyünk erőtlenek. Legalább az az iparpártolási arányszám ne változzék hátrá nyunkra, a mely a magyar ipar perczentuális teljesitőképességét jelzi. Ámde az iparfejlesztés menet

4ben az utóbbi időben hanyatlás állott be, s ennek tulajdonitható részben, hogy a magyar fogyasztási képesség megnagyobbodása az osztrák iparnak kamatozik. A másik ok az a hallatlan indolenczia, mellyel a magyar közönség az iparpártolási törekvéseket fogadja. A lelkén ma is ott van a bilincs, mely ellenállhatatlan erővel akadályozza meg abban, hogy érzelmeinek melegét a magyar ipar javára fordítsa. Hogy ez igy van, azt leginkább bizonyítja az a tény, hogy mig a nagytöke mozgató ereje által Okos gondolatok. Két udvarlónál többet ér a — harmadik kérő. * AZ a leány marad hoppon leghamarabb, a ki kettőt szeret: a két ur összekap és mind a kettő lemond. * Két udvarló közül a szerencsésebb épp oly kevéssé kivánok lenni, — mint a kevésbé szerencsés. * Ha az a lány nem tud lemondani érted a másikról, siess te a lemondással! * Két férfi és egy nő: a csalás és a csalódás triumvirátusa. * A két udvarló küzül az egyiknek (néha mind a kettőnek) ez a jeligéje: »Jut is, marad is !« * A későbben érkező néha korábban ér be. * Két személlyel mindig többre teríteni és egy eljegyzést sem tartani: a kétlelkű nő dicsősége. * A ki igy sóhajt: melyiket szeressem, melyiket szeressem, ugy járhat, mint Pó'íainé. * Egyiknek vállára borulva ábrándozni a másikról, annyi mint távolodni az egyiktől az elvesztett másikért. * A kétlelkű nőnek csak egy vigasztalása lehet: könnyen feledhet, mert soha sem szeretett igazán. * A nőnek nem kell azt mondani, hogy: »oh mennyire szeretem !« Többet mond egy csók, a hajtott, tömegtermelésre utalt nagyiparágak prosperálnak, addig a középiparnak az egyéni fogyasztás tárgyát előállító képviselői alig adhatnak haladásról számot. A hol az egyén személyes igényei lépnek előtérbe, ott a megszokás és indolenczia ép ugy mint előbb, távoltartják a magyar pénzt a magyar ipartól. A mérleg tehát röviden az, hogy a »nehéz ipar«-ban ki nem elégítő a termelés, az egyéni szükségleteket előállító iparban pedig az iparpártolás nem tud kibontakozni a theoretikus fejtegetések hínárjából. E magyarázat előrebocsátása után könnyebben megértjük a m. kir. s-atisztikai hivatalnak azt a beszámolójá', hogy ez év első nyolcz hónapjában behozatalunk értóke az előző év megfelelő időszakához képest 161 millió koronával emelkedett, vagyis 9507 millió koronát tesz ki, a mely összegből 738T millió korona esik Ausztriából való behozatalunkra. Az 1907. év első nyolcz hónapjában árumérlegünk Ausztriával szemben 63'6 millió korona behozatali többletet tüntet fel. Behozatalunkban legnagyobb értékösszeggel a textilipar kész gyártmányai szerepelnek. Ez áruknak behozatali értéke az év első nyolcz hónapjában 269 1 millió koronát tett s ez összegben Ausztria nem kevesebb mint 260 millió koronával részesedik. Pamutszövetekből be hozatalunk egymagában 1143 millió koronát tett, gyapjúszövetekből pedig 727 millió koronát. Confectionált árukból behozatalunk értéke 504 millió koronát ért el; ez összegben 13 millió koronával a férfiruhák, 12 8 millió koronával a fehérnemű, 9 millió koronával a kalapok és 6'3 millió koronával a női ruhák szerepelnek. Ezekkel a lesújtó számokkal szemben csak egy kötelességünk lehet: fejleszteni és a fogyasztási képesség határáig kiépíteni nagyiparunkat, s minden erőnkkel felkarolni azt a középipart, mely az egyéni szükséglet kielégítésére vállalkozott. Ha ezt szem előtt tartjuk, elérkezik az idő, íni^or a statisztikai hivatal száraz konstatáló gépe is kénytelen lesz elismerni a magyar iparpártoló mozgalom számszerű sikerét. Még nem is hinnők el, ha a statisztika nem bizonyítaná,hogv a mult, évben 4--1 millió koronát adtunk ki osztrák sörért. melyet duzzogva és pirulva bár, de szívesen elfogad. * A nők azért ígérik az első csók után a pofont, mert számítanak a férfira, — aki nem lesz olyan gyáva, hogy meg ne adja a — másodikat is. • * Mondd meg nődnek az igazságot és fanyarnak tart. Hazudj neki nyakra-főre és ér lekes, vonzó és ellenálhatatlan lész előtte. * A nő szere'.me örök. A leányé szeszélyes. Az asszonyé időszakos. * A férfit nem a barátjairól, de szeretőiről lehet megismerni * Minden asszonynak legbiztossabban megismertető jele a — férje. —X. Aforizmák az asszonyokról. Jellemző a nagy írókra és nagy gondolkozókra, hogy a női lélek analizálását egy sem hagyta figyelmen kivül és rendkívül találó mondatokban örökítette meg mindenik a maga észleleit az asszonyi lélekről és természettről. Igen érdekes és találó mondások pl. a következők : Kétféle asszony van a világon: olyan a kinek van szive és az egyet szeret; s olyan, a kinek nincs szive és az százat szeret. Eötvös. Az az egy vigasztal, hogy assony vagyok, hogy nekem legalább sohasem kell nőt feleségül vennem. Lady Montagne. Valószínűleg még ma is a paradicsomban élnénk, ha a Jehova Évának a tudás fája gyümölcsének élvezetét nem tiltotta volna, hanem egyszerűen azt mondta volna : »ez nem illik.« Falck R. A nő. Különfélékanézeteks ítéletek a nővilágról. Sokan hízelegnek a nőknek, hogy a legfőbb erényekkel vannak megajándékozva; mások csak hibákat látnak bennük. Maguk a nők is elt4rőleg ítélnek a saját nemükről; sokan dicsekednek vele, mások meg azt hiszik, hogy az lealacsonyítja őket. Ne busuljou egy nő sem a miatt, hogy a gyöngébb nemhez tartozik; az ő kötelességei is szépek és magasztosak; hiszen szeretve lehet a nő és hasznos egyaránt. Hatalommal és erővel ajándékozta meg a természet a férfiút, mert reá bizta a gyöngébbek védelmét., az igazság törvényeinek megóvását, a kihágások büntetését. Ő vérét ontja a csatatéren; szerkeszt bölcs törvényeket; arra figyel, hogy azok meg is tartassanak; védi nemzetét, uralkodik fölötte; röviden mondva: ö férfiú. A nőnek éberebb, egy gyengébb természetet adott az Isten; ő arra törékszik, hogy kellemessé, gyöngéddé tegye a férfiút, bátorrá, mértékletessé, és boldoggá. Közös frigyük és kölcsönös támogatásuk képezik a társadalmi rend alapjait. Ugy vélekednek az oktalanok, hogy a nők működési köre igen szűk és kívánják, hogy hatáskörük egyenlő legyen a férfiakéval. Rettentően hibázik azou nő, aki más valaminek akar lenni, mint a mi s a mire öt az Isten, vagy ha tetszik, a természet ren lelte. A gyöngéd érzelmű, türelmes, őszinte, szerény nő, vagyis oly nő a milyennek lenni mindeniknek kötelessége, — mennyi lénynek jelét hordja magán. Midőn a férfi otthonról eltávozik, hogy polgártársai létének javulásáról gondoskodjék; midőn őrködik a jó rend s igazságosság fölött; midőn a közjó vagy a családja jobbléte érdekében fáradozik: akkor működik a tevékeny nő is. Kevésbé kiváló, de egyaránt hasznos az ö házi elfoglaltsága; föntartja a kedves rendet, tisztaságot, uralkodik a házban, kedves nyugalmat készit férjéiek a muuka után; kellemessé teszi ezt neki őszinte szeretetével, sőt gyakran életének sötét vonása is eltűnik hitvese bűbájos mosolya elől. A jó feleség mellett még a gyász és szomorúság is felét veszíti a keserűségből; gyakran nagy tettre is lelkesíti férjét; segiti jó tanáccsal — Mi indit arra, hogy mindig roszat beszélsz a nőkről ? — A félelem, hogy tévedni találok! La vie parisienne. A nők szeretnek kíváncsiságból, hiúságból, utánzásból, a legtöbbször unalomból, néha azonban — szerelemből is. Kana H. Ha valamely fontos helyre kell menni, a férfi azt kérdi magától: mit fogok mondani? — a nő: minő ruhába öltözzem? Mmede Puysiex. A nevetés az asszonynkk második beszéde; a legtöbb kérdésre ezzel felelnek. Huemer F. A pokol asszonyi nyelvekkel van kikövezve. Guillon. Mily gyakran és minden alkalommal mily másképp tudja egy asszony a kézszoritásával értésünkre adni q'A a sokat igérő szót: talán ! Az asszonyok mindenre képesek ; még arra is, hogy beleszeressenek a férjükbe. Jókai. Afrikában az asszony háziállat, Ázsiában háztartási czikk, Európában elkényesztetett gyermek. Scinac de Meilhau. Vannak leányok, a kiknek csak a szárnyuk hiányzik hogy tökéletes — libák legyenek. Lindner A. Az asszony gyűlöli a tükröt, ha az nyíltan megmutatja a hibáit; épp ezért gyűlöli az egyik aszszony a másikat is. A. Weis Vulka. A szép és hű asszony oly ritka, mint valami poétikus műnek tökéletes fordítása. A fordítás rendszerint nem szép, hogyha hü és nem hű, hogyha szép. Saphir lexikonjából. Az asszony nem elégszik meg mindig a boldogsággal; sokszor boldogtalanság kell neki. Jókai. Okos emberek társaságába egy szép asszony jön, — és kész a bolondok háza. Thorn H. (E-k)