Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-03 / 1. szám

magyar PAIZS 1907. január 3 fej, s a részeg legénynek ferdén áll a kalapja is.'Egyenesedjék ki a derék: magasabbra emelkedik "a fej, s józanodjék ki a legény : jól fog állani a kalap. Társadalom néven ismerjük ezt a nemzettestet, melyet egészségessé, magyarrá kell tenni. Egészséges magyar társadalom és állam magyar vezetőket választ, magyar vezetöke:. tűr maga felett. Állítom, hogy a nevelésnek itt alant kell kezdődnie. Iskola erre a tulipánt-eszme is. Ne felejtsük el, hogy asszonyok alapították ezt a magyar iskolát. Ugyan ki ne járna ebbe az iskolába! Járjunk ebbe az iskolába, jegyezzük meg, hogy az érettségig sok időnek kell eltelnie, sok szónak kell elhangzania, sok tintának kell elfolynia és ereinkben sok felfrissült vérnek kell végig csörgedeznie. Kitartás, uraim ! Kitartás ! Borbély György. Magyarnyelv a nemzetiségi iskolákban. Azt hiszem, nem veszik rossz néven k. kartársaim, ha türelmüket egy kissé igénybe veszem, s ha egyet mást nemzeti nyelvünknek az idegen ajkúak közötti térfoglalásáról elmondani szándékozom. Nem hiúság, sem feltűnési viszketegség az, amely arra késztetett, hogy a czimül választott thémáról értekezzem. Á szeretet adta kezembe a tollat s ama meggyőződésem sarkalt erre, hogy több mint egy évtizede idegenajku népiskolában működöm s volt idom megfigyeléseket és tapasztalatokat szerezni arról, miként terjed magyar nyelvünk az idegen ajkúak között. Amint tudjuk, hazánkat sok mindenféle nyelvű népek lakják, akik között vannak jó hazafiak, de vannak nem hazafiak is. Vannak a nemzetiségek között, kik a magyar nyelvet szívesen megtanulják, de vannak, sajnos, olyanok is. akik nemzeti nyelvünk s annak jogai iránt a legádázabb gyűlölettel viseltetnek s akik ugy szeretik ami nemzeti nyelvünket, mint jó magyarok a közös hadsereg hivatalos nyelvét, a németet, melyet éveken át voltunk kénytelenek kinnal tanulni az iskolában. De hát hagyjuk a német nyelvet, hisz minket alsólendvai korbeli tanítókat — jó szerencse — kevéssé érdekel ez. De van a mi körünknek, több mint 30 tagja, akik az alsólendvai járásnak szintén idegen ajkú polgárai között teljesitik 600 koronáért a népnevelés nehéz munkáját. Ezek az idegen ajkú polgárok a mi derék vend atyafiaink s nem a német sógorok. Mondhatom a nemzetiségek között kevés van olyan, a melyik jobb hazafi, békésebb polgár és vallásosabb hivő volna, mint a mi vend népünk. Nem irtózik a magyar szótól, sőt szívesen meg is tanulja, csak alkalma legyen rája. S mégis azt mondják sokan, w hát, ha a vendek nem viseltetnek ellen? el a magyar nyelv iránt, miért nem tudna. agyarul ? Erre is megadom a választ néhány sorban. Ha mi, akik már egy évtizede, hogy itt működünk hazánknak e véghatárán, visszapillantunk alig valamivel 10 évvel visszafelé, visszaidézzük, kik voltak akkor a vendvidék tanítói, bizony sajnosan tapasztaljuk, hogy azok között nem egy, de több volt olyan, aki maga sem tudott magyarul, mert a szomszéd Stájerországból jöttek azok hozzánk magyar nyelvet tanítani és sem magyarok, sem vendek nem voltak, &öt a legtöbb magyarul nem is tanult meg, hanem megmaradt magyar kenyéren élősködő stájer hazafinak ugy érzésben, mint nyelvben és gondolkodásban egyaránt. De hála legyon a gondvíselésuek, ma már a vendvidékiek ilyen népnevelői tényleges alkalmazásban nincsek! S mindennek daczára nehezen terjed a mi nemzeti nyelvünk a vendvidéken. S miért? Több oka van annak. A vendvidék megmagyarositása Zalatnegyében kizárólagosan a tanítókra van bízva; mert kivülök más nem igen törődik s nem szívesen vesződik ezzel és mindent csak tőlünk várnak, sőt megtörténik, hogy még szemrehányással is illetnek bennünket azért, hogy egy évtized alatt nem tudtuk magyarrá tenni a vendvidéket. De arra kevés soviniszta magyarnak van gondja, hogy a tanítóknak nehéz munkájokban segítségre is volna szükségük. Bizony, ha körülnézünk a vendvidéki iskolákban azt tapasztaljuk, hogy egy tanítónak a vezetése alatt 100—150 gyermek zsibong egy tanteremben. Tessék azt az emberfeletti munkát elképzelni s elvégezni, hogy ily nagyszámú gyermeksereget először meg kell tanítani magyarul, hogy a tárgyi ismeretek birtokába juttathassuk őket. Mert 80 tanulónál kevesebb talán a 30 vendvidéki kollega közül iskolájában alig van kettőnek. Már pedig még a tisztán magyar nyelvű iskolában is sok dolgot ád 80 gyermeknek a tanítása, ha a tanterv követelményeinek eleget akarunk tenni. Szerintem idegen ajkú népiskolában 60 tanuló egy tanítóra nagyon bőven elég s ennél többet egy tanerő vezetésére bízni nem is kellene s mindjárt más volna a magyar nyelvi eredmény. Azután, hogy a tanítók se unatkozzanak, szigorúan megtartandónak vélem a 9 hónapi szorgalmi időt ugy a mindennapi, mint az ismétlő iskolában. Az ismétlő iskola régi formájában — mint általános ismétlő-iskola — alig volt több a semminél, de sőt a legtöbb helyen semmi sem volt. — Mert az ismétlő iskolába csak a hó leeste után pillantott be egy néhány gyermek egy tanév alatt 5 ször, 6 szór. Már bocsánatot kérek, de azt hiszem, az az ismétlő iskolai tanuló, aki egy tanévben 5-ször, hatodszor benéz egy félnapra az iskolába, hogy magyar nyelvi ismereteit nem gyarapítja, az több mint bizonyos. Azért minden idegen ajkú népiskola mellé fel kellene állítani föltétlenül a gazdasági ismétlő iskolát s abban a tantervben előirt heti 5, illetve 7 órát a legszigoruabban megtartani. Azután ugy a mindennapi, mint az ismétlő iskolában minden tantárgyat kivétel nélkül magyarul tanítani. Részemről nagyon helytelennek tartom, hogy a plébániai székhelyeken a hitoktató lelkészek a hittant vendül tanítják s némelyik eme buzgóságában anyira megy, hogy az egész hittan óra alatt egy szót magyarul nem imádkoztat, sem maga a gyermekekhez magyarul nem beszél csak azért, mert neki vendül prelegálni könnyebbségére esik s így a tanító munkáján nemhogy segítenéde sőt rontanak, mert az a gyermek nem tudja megérteni, miért nem engedi meg neki a tanító a tanteremben vendül beszélni, s miért, hogy a hitoktató megengedi azt. Pedig, ha az a gyermek a többi tantárgyat megtudja tanulni magyarul — amint hogy meg is tanulja — ép ugy a hittant is megtanulná. Hallottam magyarul a hittani feleleteket az egyik vendvidéki iskolánál, ahol a hittant is a tanító tanította s elmondhatom, hogy jobban tudták, mint máshol vendül. S azután, hogy magyarnyelv tanításunk idegen ajkú iskoláinkban eredményes legyen, kell, hogy mindnyájan, akik idegen ajkú néplakta iskolába jutunk, a tanításra hivatással bíró, fáradtságot nem kimélő, egész tanitók, misszionáriusok legyünk, mert csak így láthatjuk fáradságunknak gyümölcsét s igy teszünk hazánknak állandó, megbecsülhetetlen szolgálatot. Holmi tanítói czimet bitorló középbisztriczei alakok (lévén ott a tanitó egy négy polg. isk. végzett vend ifjú) akiknek a tanításról fogalmuk sincs, csak a fizetést rabolják, mert olyan munkába fogtak, amihez abszolút nem értenek, a tanítói pályáról s a tanítástól eltiltandók. Mert ha a t-.nitónak művésznek kell lennie a tanításban, akkor annak megfelelni az idegen ajkú népiskolában a legnehezebb. S végül a tanítónak segítségére kell hogy legyen nehéz munkájában az iskolaszék, s a köz igazgatás végrehajtó közege, a jegyző, de sőt a járás összes intelligens elemeinek több érdeklődést kellene tanúsítani a határszéli magyarosítás iránt s nemcsak a tanitó munkáját felületesen bírálni, hanem annak segítségére lenni is. Nem volna ez bün. E tekintetben a szomszéd Vasvármegyében sokkal előbbre vannak, mert ott van a »Vendirdéki Közművelődési Egyesület* s vau annak magyarosító szakosztálya is, ahol az egyesület tagjai — élén a főszolgabíróval — a tanítókkal vállvetve együtt munkálkodnak a magyarosítás terén. S bizony ott van is más eredmény. Vajha minálunk is mielőbb ily hazafias és nemes egyesület alakulna, de sokak áldanák azt kezdeményezőjében s mi tanitók sem volnánk magunkra hagyva a magyarositásnak göröngyös, de szivet gyönyörködtető nehéz munkájábau. Szép János. A Magyar Paizs felhívása. Egy hét múlva nyolczadik évébe lép a Magyar Paizs. Nagy küzdelemmel tartottuk fenn eddig, de ugj látjuk, hogy most a közönség mindinkább, lassú fokozattal ugyan, segítségére jön. Erre kérjük mi is a közönséget teljes tisztelettel. A Magyar Paizs magyar nemzeti szellemet terjeszt, sürget minden téren: a művészetben, az iparban, a kereskedelemben; nyelvben, játékban, mulatságban, tudományban egyaránt. És azt tartja, hogy az egyesek jólétén épiií föl a nemzeti nagyság, Magyarország megerősödése, mely együtt jár a függetlenséggel. Kérjük lapunk barátjait, segítsék a Magyar Paizst ebben a munkájaban. A Magyar Paizs főként a magyar iparügvie nézve többek között azt a sajátlagos eljáiást követi, 1., hogy akár követik más lapok, akár nem, s akár káros ez rá nézve, akár nem: külföldi iparczikket nem hirdet; 2 a hazai iparosok é» kereskedők számára részint olcsón hirdet, részint két-három sorban állandóan ingyen hirdet. E miatt is tetemesen megnövekedik a költség, mert a nyolcz oldal helyett hetenként tíz oldalt keli kiadni majdnem állandóan, holott a lap ára mindig csak negy korona egy egész évre. Kérjük, readeljék meg minél többen a Magyar Paizst az 1907 érre. Az eddigi megrendelőket óhajtjuk megtartani. A Ma«yar Paizsnak évi ára 4 korona. Szerk Heti hirek Helyiek. A Csány-Emlekkönyv II. kiadása mely e hó 15 én jelenik meg, megint egy igen értékes rétzlettel gazdagodik. Gróf Batthyány Pál fői?pán ur Budapesten jártában Hentaller Lajos képviselő urnái ráakadt Csány Lászlónak legulolsó levelére, melyet vesztő-helyie vitele előtt irt pár órával. A levél tartalmát Ismerjük, de az eredeti levélről megörökítjük és sokszoiositjuk az Emlékkönyvben a nagy vértanúnak utolsó vonásait E czélra megkértem Hentaller képviselő urat, engedje át addig ai eredeti levelet, amig öntvényt csináltatok róla, hogv eokszorositható legyen. Remélem, hogy a képviselő ur nem tagadja meg e kérést. SZI"\rOS _A_ UNT T műórásnál Nagykanizsán (Szarvas-szálloda körül, Magyar-uteza sarkán, Seidemann-féle házban) a legnagyobb választékot találjuk ózrrálfetDaiCL, ónraláuzLOizo kibán és lá"tsz©x

,©IkzTDexx. i^l

3 t f Aran y éremmel kitüntetett e*üst órák Pontos szolgálati nicke! fi Kisebb fali ütő órák Nagyobb diszes fali órá». Vasúti ébresztő órák biztos csengéssel 12 koronától 40 koronáig 5 , 12 , 5 „ 14 , 20 40 3 , 8 Kakuk órák faragott szám lappal . Zenélő órák magyar darabbal Kristály szemüvegek darabja . . . Arany és ezüstlánczok súly szerint Nickel láncz darabja 10 koronától 20 koronáig 16 20 „ 1 » 160 . 60 fillértől 2 *l - Ifi I v. „ « » ruunei laiiua uamuja — OU llliertOI ü „ Aki naiam lü koronáig vasáról, fénykép után ingyen kap egy Dforo Email képet brostüre lánczfüggelékre és más egyéb tárgyakra stb.