Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-22 / 34. szám

M A G Y A R P A I Z S 1907. augusztus 22 Bischiízky Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek őrveudő hangszerraktárában Nagykanizsán 36-62 (1, zonprai, piamnöi, msm czim ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók! esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák' mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszo konszolidáltabb nemzetek. S ha ezek fényes múltra is támaszkodhatnak a magyar iparművészet kifejlődésében levő hitünk nem csorbulhat. Alapja ugyanaz, mint amazoké. Gyökere a nép lelkében van, mert a magyar paraszt is ugy gyúrta az anyagot, ahogy ö néki esett jól, s olyan zománczot készített, amely a magyar menyecskének tetszett. A csipkéket és hímzéseket a magyar menyecske is ugy csinálta egykor, ahogy az ujja és a szeme kívánta. A formáknak rendkívüli gazdagságát a magyar nép is megteremtette, tehát a mesterségek e klasszikus korszakaiban a saját ízlése szerint ugy, ahogy a japán, indus stb. népek, amelyek művészi egyéniségüket belé oltották az anyagba, amely elvarázsolja az embert s tanítgatja arra, hogy hitványul ne gondolkozzék a nemzeti eszméről. Ez az iparművészet mennyei oldala. A magyar nép forma érzékéből teremtődött a magyar iparművészet, amely már helyet kér a nemzet életében. Fellépése nem nevetséges erőlködés többé, hanem léte, fejlődése már hozzácsatlakozott a magyarsághoz. Múltja, a magyar nemzet múltja, jövője a magyar nemzet jövője. Egy érzékeny virág, amely a magyarsággal együtt hervad s együtt virul. A magyar iparművész felhasználja a nép ipari termékeit, mint ahogy a költő a dalait, s a zeneszerző a melódiáit, hogy aztán visszaadja a népnek, hogy rajta gyönyörködjék. Az iparművészek kis csapata folyton kutat a fennmaradt emlékek közt, amelyek pusztulnaK, s nap-nap után kevesbednek. A gyári ipar irgalmatlanul eldobat|a a nép kezéből a becses öseredeti magyar kincseket. A régi technika kihal s a modern idő átadja a nép munkáját az iparművészek kezébe. S abban a nagy munkában, amelyet, iparművészeink végeznek a fennmaradt emlékek gyűjtésével segédkeznie kell mindenkitek, akinek erre alkalma van. Ez a kutatás nem egyesek iuUeS értékű kedvtelése, hanem a nemveti eszmével szoros összefüggésben áll. A hazai emlékek közül már nagyon sokat őriznek a magángyűjtemények, muzeumok, templomok, de még mennyi meg menteni való van szerte az országban. Iparművészeti szempontból is missiót teljesít a Zalavármegyei Muzeuro, amely összegyűjti e vidék nek nem is álmodott mennyiségű emlékeit. Néhányévtized s a viszonyok gyors alakulása miatt a hamar pusztuló bőr, fa, szövet stb. készítményeink elvesztek volna s egy egész vidék gazdag ornamentikája nem kerülhetett volna bele aoba az áramlatba, ahonnan a mi iparművészeink is merítenek. Én, mint az iparművészet ügyének voltaképen illetéktelen sáfárja e néhány sorral azok figyelmét, akik a Zalavármegyei Muzeurn gyűjteményét tudatosan gyarapítják, szeretném felhinni e szempontodra, ami rövideu annyit jelentene, hogy egy színes cserépdarabnak, egy mintás szövet rongynak si kszor nagyobb értéke van, mint a talált legdíszesebb kancsónak vagy mennyasszonyi kelmének. Hozzájárulunk iparművészeink fáradozásához igy, amelynek legméltóbb eredménye munkájuk magyaros művészi tartalmán kivül az lenne, hogyha a művészies ipari tárgyak minden ember otthonában, ahol csak a szépért lelkesülnek, helyet foglalhatnának, nem pedig csak ott, ahol az eleganczia eszközei gyanánt van rájuk szükség. ltj. Klosovszky Ernő. Tanulmányi kirándulás Tátrába. a A helybeli főgimnázium tanulói f. é. szept. hó 2—7-ig tanulmányútra mennek a Tátrába. Ez lesz már a 3-dik több napra terjedő kirándulásunk. Az elsőn Zágrábbal, a Karsztvidékkel, Fiúméval, a tengerrel és a tengerparttal ismerkedtek meg, a másodikon a mi szép »magyar tengeünk«-ben, a Balaton és vidékében gyönyörködtek, a harmadikon pedig hazánk egyik legszebb, idegenektől is legsűrűbben látogatott vidékén, a Tátrában tesznak alulírott vezetésével egy hatnapos tanulmányutat. Szept. 2-án d. e. 9 ó. 35 p. kor indulunk. Czelldömölkön (ebéd), Győrön, Hegyeshalmon át — végig a Kisalföldön — Pozsonyba érkezünk este 6 ó. 23 p.-kor Vacsoráig a város főbb nevezetességeit és helyeit tekintjük meg. Szept. 3-án reggel 6 ó. kor indulunk Lipótváron, Zsolnán, (ebéd) át Csorbára, a hová <1. u. 5 ó. -kor érkezünk. Ez a vonal lesz utunk egyik legszebb része. Lipótvártól kezdve a mesés szépségű, regés várromokkal megrakott, érdekes sziklaalakzatokban bővelkedő, csendesen uszó tutajoktól élénk Vágvölgyén haladunk fölfelé. Csorbáról a fogaskerekű vasúton megyünk fel a Tátra legragyogóbb tengerszeméhez, a Csorbatóhoz. A Tátrának e„ gyöngyé-" tői páratlanul szép kilátás nyílik, egyrészt a vadregényes hátteret alkotó csodás hegyóriásokra, másrészt a mélyen alatta elterülő lipóti és szepesi fensik helységeire. A tó körüljárásával, fürdés el, csónakázással fogunk lepihenésig szórakozni. Szept. 4-én délelőtt a tüneményes Fátyolvize• sést keressük fel, mely a morénákkal megrakott, csinos kis Mlinica völgyében fekszik. Ennek egyik 30 m. magas sziklalépcsőzetéről, ezüstszallagként kígyózik lefelé vékony fátyolalakban a viz. Elragadó látvány! AZ ut oda és vissza 3 órát vesz igénybe Kipihenve magunkat ebéd után a Tátra legszebb völgyeinek egyikén a menquszfalvin végig lVi óra alatt a Poprádi tóhoz sétálunk fel. A sudár fenyők külömböző fajaival szegélyezett tó környéke oly ritka szép képet nyújt, hogy hozzá hasonlóra a Tátrában csak kevés hc.Iyen akadhatunk. 4 órára lent leszünk a Klotilduton, a hol kényelmes kocsik fogják várni a fáradt turistákat. Mindvégig remek fenyvesben vezető, 2 órai kelleme? ut utá.i a Vlagas Tátra ;zivéb Í, a fürdői élettől lüktető Títra f&redekre érkezünk. E gyönyörű világ fürdőkben lesz mit nézni, csodálni. Szept. 5 én délelőtt a csodás vízeséseiről híres Tarpataki völgyet fogjuk bejárni. Gyönyörű vadregényes tájék ez, oly pazarul van természeti szépségekkel megáldva, hogy messze földről csodájára járnak. Időnk lesz, kiki kényelmesen élvezheti a neki legjobban tetsző hely elvarázsoló pompáját Délután kocsira ülünk s a szép Tátra lomnícon át az ós fenyves közepén fekvő Barianglige*re megyünk a nagy hírű cseppkőbarláng megtekin tése czéljából. A lurlaug bejárata a fürdőteleptől meredek elégié fárasztó uton haladva lU óra alatt érhető el. A villannyal kivilágított barlangnak patyolatfehér csepkó alakzatai (szobor, csipke, vízesés, függöny stb) pazar pompájukban elragadtatják a szemlélőt. Barlangligetről visszakocsizunk Tátralomnicra, tüzetesebb megtekintése után 7 ó. kor vonatra ülünk és lemegyünk Poprddfelkára. Szept. 6-án a felkelő nap sugaraitól megaranyozott Magas Tátrának égnek meredő hegvóriásai nyújtotta ritka szép panorámájában még egyszer gyönyörködve bucsut mondunk a Magas Tátrának. 7 ó. kor hosszú létrás szekerekre (kisérö vendégek kívánatra hintóra) ülünk s vadregényes, változatos vidéken át, hegyre fel, völgybe le vezető uton 4 órai kocsizás után a világhírű Dobsinai jégbarlang bejárata alatt állunk meg. Kanyargós, meredek sétaúton haladva óra múlva a csodás barlang bejárata előtt hülünk le. Szintén villannyal van kivilágítva, ragyogó fényével tüudárpalotába varázsol bennünket érdekes alakzataival (zuhatag, fatörzs, sírkövek, oszlopok, fátyol, függöny, orgona stb.) csodálatot kelt bennünk. A Kis és Nagy terem alapját (korcsolyapálya) képező jégtömeg hihetetlen vastag, hozzá hasonló csak a sarkvidéken látható. A jégbe furott hosszú alagút végén egy tekintélyes nagyságú gótstilü kápolna van, falát ugyancsak jég alkotja. Ott ahol az óriási jégtömeg megszakad borzalmas üregek tátonganak, ez a Pokolnak nevezett rész.'Birmily hideg (f3° C) is a jégnek e birodalma alig tudiuk elhagyni, mert szépségivei nem tudunk betelni. Ebéd után a ránk várakozó szekerekre ülünk s utunk méltó befejezéseképen végigkocsizunk a természeti szépség tekintetében az elsők között álló Sztracenii völgyön be Dobsinára. Itt 4 ó. 51 p. kor vonatra ülünk, Bánrévén (vacsora), Füleken át szept. 7 én reggel 5. ö. 20 p. kor. Budapestre érkezünk, ahonnan 1/a 8 kor tovább megyünk, Győrön, Czelldömölkön (ebéd) át 3/Í 6 kor érkezünk Zalaegerszegre. A kirándulásra jelentkezett tanulókat kérem, hogy az ut tervének részletes megbeszélése, az úttal kapcsolatos utasítások megadása czéljából aug. 31-én d. u. 6 ó. kor a természetrajzi előadó teremben okvetlenül jelenjenek meg. Haerter Adám. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (24. közlemény.) László Ferencz adott egy nagy japán pipát. Borbély György Heti hirek Helyiek. Személyi hírek. Gróf Batthyány Pál főispán e hó 21 én hazaérkezett külföldi touristikai útjából. — Németh Elek városi főjegyző, helyettes polgármester e hó 18-ától kezdödőleg négy heti szabidságot vett; a polgármesteri hivatalban addig Bvaunstein József tanácsos helyettesíti, az árvaszéki elnöki teendőkben pedig Dr. Berger Béla képviseleti tag. Előléptetések. Rottler József előbb zalaegerszegi, most tapolczai főerdészt a miniszter előléptette erdömesternek. Érdekes, hogy a jó Bottler bácsi ellen az előbbi erdőmester és tanácsos, Hangay, fegyelmit indított, hogy egy kis szerény lendítéssel tuladjon rajta, a fölebb valók azonban kicseréltettek s Battler József erdö nester lett. — Monspárt. István 7.daegerszegi és Lehrrnann Béla tapolczai segé'leket szintén előléptette a miniszter erdészekké. Mindnyájokat üdvözöljük. Az ollári Fasztetics urodalom parczellázásával \páti László zalaegerszegi erdőmestert bizta meg a miniszter szakértőnek. Vármegy3Í gyüles. A szeptember 9-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1908 évi megyei költségvetés megállapítása és az 1906 évi gyámpénztári számadás megvizsgálása tárgyában teendő véleményes jelentés végett az állandó választmány ülést tart augusztus 24-én ; a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember 2-án lesz délelőtt 9 órakor. Gyűjtsünk a Csány szoborra; Altman József gyűjtése a 2837. száma gyüjtőiven Zalaegerszeg: Altmann József —"20 Laurencsik Erzsi —"10 Lövia Jakab —2 Laurencsik János —"4 Baján Lujza —4 Edrád Ede —-10 Farkas N. és P. — 10 Edvád Ede —2 Farkas L. és L. —"10 N. N. —.8 Laurencsik F. —-10 Laurencsik Ilonka —"30 összesen 1 K 20 f. Dr. Plihál Viktor gyűjtése a 107. számú gyüjtőiven Nagykanizsa: Dr. Eőri Szabó J. 2 — Dr. Plihál Viktor 10 — Véber Károly 4-— összesen 16 K.