Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-04 / 27. szám

6 MAGYAR PAIZS 1907. julius 4. Hintaember. RuUkárói irják : Zányi Kálmán íuróczszentmártoni kéményv:eprőmester a napokban tette le a jogi doktorátust jeles eredménynyel. Zányi Kálmán a polgári iskola elvégzése után mint rendkivüli hallgató a selmeczbányai bányaakadémiát végezte el, mérnök lett és anyja halála után átvette a turóczmegyei kéményseprőség ve zetését, melyet apja is folytatott. Zányi, ki kissé betegeskedő és gyengeszemü ember, kedvtelésből és tudásvágyból fogott tanulmányai folytatásához; letette a beszterczebányai főgimnáziumban az érettségit, majd pedig az egyetem jogtudományi karára iratkozott be s most megszerezte a doktorátust is. Zányi a zenéhez is kitűnően ért. Az akaraterőnek épp olyan példája ez, mint anr;ak a ritka dolognak, hogy nem rösteii mesterségét. Több magyar követhetné. Nagy birtoknak eladása. Lukács György volt közoktatásügyi miniszternek a biharmegyei Szentjános község" köiüli birtokát Moskovits Adolf, Weinberger Jakab, Aufricht Mer nagyváradi lakosok megvásárolták 1,000.000 koronáért Férfiaki 1904-ben 860 ezer korona értékű osztrák eredetű felszerelt férfi szalmakalapot használtatok ell Ugyanezen évben, ugyan iiyen fajta czikkből egy millió 44 ezer korona értékűt kellett idegenbe vinnünk! Próbáljátok meg e nyáron mellőzni az osztrák szalmakalapot . . . egy év múlva majd be fogok számolni e helyen — az eredményről! Irodalom, Művészei. Emlékkönyv a zalai nayj vértanúról. Tapasztalható a mai időben a hazafiasságnak a kegyelet terén való megnyilatkozása. Jellemzi a mai Kort, hogy történelmünk nagy alakjait igyekszünk tiszteletben tartani, kegyelettel gondolunk rájok. hult poraikat is hazahozzuk a távolból és nevöknek emléket állítunk, hogy példát mutassunk, vagy amint Kossuth Lajos mondaná, hogy ez a kegyeletes munkánk csirája legyen egy jövendő jobb kornak. A 49 es nagy vértanuk közé tartozik Csány László i.% Drávavideki és Erdélyi hires kormánybiztos s közlekedési miniszter, ki a hazá hoz való törhetetlen ragaszkodásrak leghívebb mintaképe. Szülővái megyéjének székesvárosában Zalaegerszegen emelendő emlékszobrára Borbély György gimnáziumi tanár gyűjti a péuzt Magyar Paizs cz. lapjával. A nagy hősről egy 110 oldalas emlékkönyvet is állított öfsze Borbély tanár, hogy egyrészről népszerűsítse első sorban saját szülőmegyójóben a közönség előtt már már fele désbe menő nagy alakot, másrészről, hogy az élet és jellemrajzára vonatkozó egyes adatokat a még élő kortársaktól összegyűjtve megmentse a feledéstől egy esetleges monografu számára. A Csány Emlékkönyv tartalma: Emléksorokat irtak bele: Németh Elekné-Andaházy Iréné, Tuczy János, Németh Jenő, Lengyel Ferencz s Borbély György (Föltámadnak kezdeiü szavaló rész); a nagy férfiúnak köz és magán életére vonatkozó jellemző adatokat közölnek többnyire kortársak : Königmayer János, Kászonyi Mihály, Balássy Ferencz, Nagy Károly, Szedmák Zsigmond, pallini Inkey János, Cserfán Károly, Tarányi Ferencz. Bogyay Máté, Eötvös Károly, Kuszkó István, dr. Márky Sándor, Zala napilap, Nóvák Mihálv (Világostól az akasztófáig), dr. Ruzsicska Kálmán, Baic<a László (a szülőház emléktábjánál mondott beszéde); s Borbély György (rövid életrajz.), közli az emlékkönyv a kolozsvári Ereklye mu*eum ban levő 32 rendeletét kormánybiztosi idejéből, s egy felvidéki rendeletét eredeti lenyomattal; a Bogyay, Nagy Pál és Hentaller levéltárából közöl a könvv 10 eredeti Csány levelet, ötöt eredeti lenyomattal, köztük a halála órájában irt levelét, melyek vitát keltenek a névnek mikénti Írására nézve. Az emlékkönyvet képek élénkítik: Csánynak legelteijf dtebb mel képe s a vármegye s<ék házában levő, Barabás Miklóstól festett nagy állókepének másolata, továbbá Csány a bitófán Rr. Jeszenák Jánossal s a Csánban levő szülő házról és udvarról (most a gróf Batthyány Pál birtoka) mintegy 15 kép és autógramm. — A tetszetős könyvet 2 koronáért meglehet szerezni Zalaegerszegen a Magyar Paizs szerkesztőségétől s a könyves boltban. A tiszta jövedelmet szerző a Csány szoborra adja. Különfélék. Husz fillér ós hat korona. A hivatalos lap egyik számában igen érdekes hirdetmény van. Igy hangzik: A beregszászi kir. törvényszék, mint büntető biróság az ismeretlen helyen taitózkodó Makó Imre legutóbb beregszászi lakost felhívja, hogy a részére 1208—1907. B. számú végzéssel kiutalt 20 fillér átvétele végett, ezen hirdetménynek közzétételétől számítandó egy éven belül a beregszászi kir. adóhivatalnál személyesen vagy meghatalmazott által jelentkezzék, mert ellenkező esetben a 20 fillér az állampénztár javára fog beutaltatni. Ha tekintetbe vesszük, hogy ennék a hirdetésnek a hivatalos lapban való közzététele többe keiül hat koronánál, akkor elég érdekesnek találhatjuk a hirdetményt. De hát hiába: forma dat esse rerum. Magyarul: ezopf. Rigmusok a magyar iparról. Nagykanizsán van egy gyár, Azt mindenki tudja már, Gyártmányának minden része Magyar földnek a terméke: A neve is a hazáé: „Patria" a valódi pótkávé! Magyar munkás a gyártója, Hogy lehessen fenntartója Hőn szeretett családjának És ez áltaí hazájának; Mert gyártmánya a hazáé. „Patria" az ízletes pótkávé! A német persze azt mondja: „Ne légy hazádnak bolondja!" És hi'eget éé halogat És mutogat és csalogat, Mert bánja hogy a hazáé: „Patria" a zamatos pótkávé! Ne higyj neki, mert most már van Magyar gyártmány az országban, Magyar munkásnak kenyeret ad, igy a pénzed is itt marad. Azér: legyen a hazáé: „Patria" a legtisztább pótkávéi És ha itt élned halnod kell, Mert másutt nincs számodra hely: Ne hallgass ám a németre, Mert ez átok a nemzetre. Vedd azt, ami a hazáé: .Patria" ez a legjobb pótkávé! Családi album. Ügyes és életre való eszmét talál: ki özv. jólészi Császár Károlynó. Családi album összeállítását és tovább vezetését tervezte ki és ajánlja a közönség figyelmébe A doUg lényege tulajdonképen az, hogy miud.;;i családfő vagy neje feljegyezné pontosan a család tagjainak születési, életében nevezetesebb ós elhalálozási idő pontjait egy nyomtatott lapokból összeállított albumba s a mellé beillesztené a családtagok fényképeit is. Történeti szempontból is nagy fontossággal birna ez album, mert abba minden fontosabb momentum ós leizármazás a maga idtjéberi feljegyeztetnék és az utódok által tovább vezettetitek. — Egy bikeiü

!t példány már megtekinti tő Iíeif Emil fényképésznél, ki ahoz a szügsé&es fcivételeket és másolatokat nagy sikerrel készítette. A tervezet és előállítási kö.tsége megtudható özv. Császárnénál, ki a s/ükséges nyomtatványokat, bekötést stb. Rimaszombaton készítteti. — ajánljuk a kozön:-ég figyelmébe. Vasati menetrend Érvényes 1907. májng 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldötnölk-Budapest felé: reggel 5 óia 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czdldömölk, felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 ÓHV 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felöl: reggel 9 óra 26 perez, este 8 óra 25 perczkor. (Az esti vonat 8 ó. 40 p rcíkor indul Kisfalud-szentivánra, hová 8 ó. 57 perczkor érkezik. Innen Zalaszentivánra 15—20 perez alait gyalog át lehet menni, hol csatlakozás van Kanizsa felé, mely vonat 9 ó. 58 perczkor indul.) Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 5 óra 09 perc. Csatlakozás Szombathely felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre . reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, dólutác 4 óra 42 perez, este 7 óra 58 perczkor. Földmivelés. Állattenyésztés, uir A kié r föld azé az ország! Idegen gyümölcs Magyarországon. Gazdát figyelmébe. Ha csemege üzleteink gyümölcskészletón végigtekintünk, különösen a fővárosban, jól esik látni a sok szép, hibátlan, egészséges gyümölcsöt. Amint örömmel gyönyörködünk a nemes, szép almában, körtében, szilvában, baraczkban stb. ép oly fájdalommal tapasztalhatjuk, kérdezősködve azok származásáról. hogy azok legnagyobb része nem hazánkban termett, hanem idegenből került hozzánk. Ha kezdünk érdeklődni azután, hogy miért idegen és miére nem magyar gyümölcsöt áiu.iíanak, csakhamar megkapjuk a feleletet: „mert a magyar gyümölcs nem olyan szép, egészséges, tiszta, nem tartható el olyan jól és olyan hosszú ideig, mint az idegeriből ideszármazoti". Sajnos ez tényleg igy is van és még sajnosabb, hogy ennek mi magunk vagyunk, illetve gyümölcstermelőink az okai. Okozói vagyunk pedig azért, mert nem kiiszöbö

!jük ki azokat a nagyszámú hibákat, melyekkel gyümölcstermelésünk terén találkozun* . Mi minden vidéken mindenféle gyümölcsnek a termelésével foglalkozunk, pedig minden gyümölcsfának más és más viszonyok lelelnek meg. Ha tehát megfelelő módon akarunk a gyümölcstermeléssel foglalkozni, akkor termeljük azt a gyümölcsöt, mely a? adott viszonyok között a legjobban ts legszebben megterem. Ha már most kiválasztottuk a megfelelő gyuroölc&f? nemeket, akkor iparkodjunk azt okszerűen is termelni. Termeljük azt jó erőben levő talajon, toegf'. lelő távolságra ültetve egymástól. Ha a talaj tápanyagban szegény, trágyázzuk azt. Ne idegenkedjünk a mesterséges íiágyaféiéktől sem, melyek alkalmazásával igen szép eredményeket érhetünk el. A fák alját, a gyümölcsös talaját műveljük meg évenként rendszeresen. — A gyümölcsfákat ezenkívül gondozzuk, ápoljuk is és azt el ne mulasszuk sohasem Az állati ós növényi ellenségeket irtsuk, azok ellen védekezzünk, a fákat tisztogassuk. De ezt necsak egyesek, hítiem az összesek tegyék meg, akkor gyümölcstermelésünket előbbi e visszük és kiszorítjuk a külföldi gyümölcsöt piaciunkról. A peronospora A Magyar S. őllősga/dák Ország03 Egyetűletéhez érkezett j<J nlúsek szerint Baranya, Nógrád, Bihar, Somogy és Pestvármegyék testtleíén fellépett a peronotpora. A fertőzés alatta van ugyan a tavalyinak, dí az abnormis időjárásra való tekintettel az egyesület ajánlja a teimeőknek a legalább hároms/.or való permetezést. Gnmmi óvszerek, gnmmilepsdők, inigátorok, viaszkos vásznak, sérvkötök, csecsemő kelengyék, czipők, harisnyák, csipkeáruk, a — legnagyobb választékban — orváth J