Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-30 / 22. szám

Vlfil. év Zaiaeserszeg, 1907. május 30 22 „ szám ÍSiöősetísi ár: S'sy éne 4 korona. Tél é*r« 2 koroaa. Nejjed é*r« 1 kor. szán 8 fillér. szerkeszti Z. IE3Iox

,"^7"SL"fcIti. Lajos M-ankatársai: • ( Hirdetések dija msgjegyz:s szsriit Nfiltfr sora 1 kor. Szerkesztőség és kiad óva tal: Wiaisics-atcM 36, LENGYEL F.BEE1TCZ BOBBÉL "y <3- ÖSGT MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE BTrffísinsam Czifranyomoruság. A magyar társadalomnak alig van osztálya, mely békességesebben tűrné a sorsát, mint a tisztviselő osztály, amely pedig a czifranyomoruság korszakát éli. A mig a többi munkásosztályok napról-napra hallatják békétlenkedő és követelő szavukat, addig a tisztviselők csendes megadással tűrik a nyomasztó helyzetet, mely minden nappal mind súlyosabban nehezedik vállukra. Az iparos, a kereskedő a folytonos drágasággal és magas munkabérekkel szemben, ha másképen nem, ugy segit a baján, hogy drágábban adja czikkét, amint ezt tavaly hosszabb czikksorozatban fejtegettük, — de mit csináljon a köztisztviselő, aki fix-fizetésre van utalva, amely csak hosszú időközökben emelkedik. A drágaság pedig napról-napra fokozódik és ha a folytonos bérmozgalmaknak valahára gátat nem vetnek, nemcsak a vállalatok, hanem a köztiszlviselők is a tönk szélére jutnak. Hiszen, ha csak az utóbbi Öt esztendőt vesszük, pontos számadatokkal ki lehet mutatni, hogy nemcsak a húsnak lett kétszeres az ára, hanem minden fogyasztási élvezeti és mindennemű iparczikk annyira megdrágult, hogy ma a legtöbb ember csak adósságok csinálásával tudja fentartani magát. Ez a szomorú helyzet a legerélyesebb és legsürgősebb munkára hivja fel az intéző köröket. Mert ezen a súlyos bajon már csak radikális, alapos intézkedésekkel és törvényekkel lehet segíteni." Most már a társadalom hiába próbálná meg a segítés munkáját, mert az a megkívántató eredménnyel nem járna. Ideig-óráig sikerülne talán neki itt-ott enyhíteni a tűrhetetlen állapoton, de állandó gyógyítását csak a törvényhozástól várhatjuk, hogy ez a nagy drágaság, amelyet maguk a munkások is már tűrhetetlennek tartanak, legalább részben is megszűnjék. Azonban ismételten hangsúlyozzuk — senki sem érzi oly nagy mértékben a drágaságot, mint az úgynevezett kaputos osztály és ebben első sorban a tisztviselői kar, amelynek helyzetén mindenekelőtt segíteni kell, ha azt nem akarjuk, hogy a középosztály gerinczét képező tisztviselői osztály tönkre menjen. Ezt pedig senki sem akarja, mert ha valaha, most van szükség egy erős, hazafias középosztályra. Ezért az államiság szempontjából is mindent el kellene követni, hogy a tisztviselői kar kiszabaduljon a mostani elviselhetetlen helyzetből, mert az elégedetlenség elfásulttá, közönyössé teszi az embereket minden iránt. — G. — N. K. Arany a sárban. Itt van a sok arany Zalaegerszeg város közepén, a Sip utcza árkaiban. Csak ki kell szedni. Csudál kozom, hogy ebben a szegény, pénz-sovár világban senkisem vállalkozik rá, hogy ki szedje onnan az aranyakat. Ne tessék tréfára venni a dolgot. Bizony arany van ott. Mái a tizedik éve, hogy ujságczibkekben évődöm a miatt a piszok miatt, mely a sipuíczai lakásokat dögieletes levegővel árasztja el. Egy megfeneklett patak-mocsár van ott. Néha, mintha folyós állapotban volna, ugy látszik, de inkább áll, mert annyira szilárd ?z áilapotja, mint a dagapztott tésztának; szine fekete és gőzölgése b döi. Én csak tiz év óta iátoiu ilyennek, de ily n lehetett azelőtt századokkal is. Csudáíkozom, ho

rj egy orvos sem tette még szó és beszédtárgyává sem, nemhogy hivatalos lépést tett volna benne Azt mondják, hogy százezerekbe kerül a csatornázás s több efféle modem tudományos műveletek. Tehát szippantgassa csak tovább a város lakossága azt a mocsárgáít. Én többet nem is ajánlgatom figyelembe ezt a besegség és egészségügyet, .ámbár hogy közeledik a kolerális évszakasz. Egyebet mondok. Ajánlok a városnak egy jöva delem-forrást. Egy pái száz korona. Nem sok, de az is pénz. Hirdessen árverés-pályázatot a váró?. Adja ei azt a drága mocsártrágyát. A szőlő és más földbirtokosok ugy tudom egy koronáért vásárolják szekerenként a ganét. 150—200 szekér trágya kikerül. Megtisztul a patak. Nem kell csatornázni s van is jövedelem. A vásáxló pedig nyer a 200 szekér ganén 200 aranyat. Persze, ezt is tréfának veszik. Én pedig komolyan mondom. S nem is olyan furcsa. Azt még nem Í3 emlitem most, hogy ennél bűzösebb trágyák is vannak. Ha látnák a mi íöldmi velőink, hogy pl. Csehországban hogy trágyáznak! S bizony látni keí'ene ós meg kellene azt tanulni. Nagyon jó volna, ha megórtenők, hogy a külföldtől necsak pántlika viselést, czitrcmlé csinálást meg trombitálást tanuljunk, hanem valami okosabbat i;. B. Gy. 1899-töl 1906-ig. tehát hét év alatt Magyarország tényleges szaporodása 435.840 lélek volt, mert az I millió 543,266 természetes szaporodással szemben a kivándorlás I millió 117.426 személyt vitt ki az országból I Művészet a nöi öltözködésben. Nem könnyű mesterség, söt művészet az öltözködés ; s bizony kevés hölgy ért hozzá egészen. A legtöbben e tekintetben azt a szabályt követik és csak arra törekednek, hogy elrejtett szépségeiket észrevétessék és hogy magukat ékesgessék, piperészkedjenek, a mennyire ez csak tőlük telhetik. Mindenekelőtt be kellene látnia minden hölgynek, hogy a tulsáy nem — szépség. Ha egy egész divat kirakatot is magára aggatna, akkor is csak legfölebb ugy nézne ki, mint egy ruhatartó. Az olyan hölgy, akinek ruházata fölkelti a figyelmet: mindig rosszul van öltözve. A válogatott előkelő öltözetnek oly összhangban kell lennie a hölgy alakjával és természeti jellemével, hogy a ruha maga kikerüli a megfigyelést. Az le gyen az öltözködés czélja, hogy az nem az elegánsan felöltözött hölgyet, hanem az elegáns hölgyet mutassa, feltüntesse. Az egész titok az egyszerűségben rejlik és bizonyos kellemes jóltevö összhangban a ruházat, alak, arezszin és modor közt. A ruházkodásnak alkalmazkodnia kell a viszonyokhoz, időhöz és főleg a korhoz. Az élet tavaszán, amidőn minden vidám, kedves és üde, csak könnyii és átlátszó szövetek takarják a szépség formáit. A legegyszerűbb öltözet a legkönnyebb, szellős redőzet díszében a legtágasabb hatás kört engedi a fiatal szépségnek. Semmiféle fodor, semmiféle nehézkes disz ne vonia el a szemet a duzzadó formáktól. Az érettebb szépség pedig viseljen hosszabb, sürübb ruhát, sötétebb, szerény szinben. Legjobb iskola e tekintetben a régi Rómának pantheonja. Nézzétek meg mindenekelőtt a fiatal Hébét; ruhái mintha levegőből és párából volnának szőve, s ugy körülröpködik mint Zephyr csókjai. Diana szép, gyönyörű. A nő méltósága és • a gyöngéden élénk szellem mosolyog min den mozdulatában; és a sürü, szorosan reá tapadó öltöny csak sejteti a hullámzó keblet s a karnak duzzadó formáját. A szemérem, de egyúttal a szerelem-vágy szinte rezegni látszanak szájának s ajkaina: tüze fényében, amely világit, egyszersmind pedig befátyoloz. Azután következik Juno, a büszke. Még mindig szép; talán szebb miut valaha; de elutasító és lemondó. Még mindig bámulatot kelt; de szerelem után nem vágyódik többé. A matrónának hosszú szemérmetes öltönye — szent és tiszteletet parancsoló. Nem lehet talán iszonyatosabb, mint egy kendőzött, de kolletált összevissza fűzött öregasszony rószaszinú öltözetben! A szőke nőknél az az előítélet uralkodik hogy az égboltozat kék szine — jól áll nekik. Pedig nagyon tévednek. A szőke nő a kék szinben olyan, mint a nefelejts — főzve tejfölben. Az ilyen szőke hölgy unalmassá, bárgyúvá, sőt ízetlenné válik. Valahol pedig azt a maliciosus megjegyzést olvastam, hogy a szőke nő fehér ruhában olyan mint a zsemlye, amely nincsen egészen kisütve. Állítólag a szőke hölgynek csakis ja fekete vagy zöld ruházat felel meg. Hogy ez feltétlenül ugy van-e? Azt t. olvasónőimre kell bíznom. Zalaegerszegen, az Arany Bárány átellenében. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Genfry kávé-keverék kiiéjsa 3 kor. 20 fillér.