Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-03-08 / 10. szám

MAGYAR P \ í Z S 1906. márczius 8. A szakértelezlet az előterjesztett indítványt beható megvitatás után na^y lelkesedéssel egyhangú j határozattal elfogadta ós egyben amaz óhajának | adott kifejezést, hogy akkor midőn a kereskedők a honi ipar terjesztését és forgalomba hozását hazafias kötelességből a legnagyobb örömmel és kötelesség tudással magukra vállalják, midőn a külföldi iparczikkek lehető kiszoritására és a houi ipartermékeknek minél szélesebb alapú térfoglalására törekesznek : ugyanakkor a nagyközönség méltányolni fogja a kereskedöség hazalias törekvését és szükségleteinek beszerzésekor szintén a honi iparra fekteti a fősúlyt, mivel a nagyközönség keresleteihez, igényeihez és kívánalmaihoz a kereskedöség hivatásszerűen alkalmazkodni köteles. Km!'. Berger József, Gráner Géza

} az ért. jegyzője. az ért. elnöke. A magyar nőkhöz. (B, H.) Irta Gr. Vay Gáborné Zichy Márta grófnő. Néhánv nap előtt egy kis vázlat kerül t kezembe a mely egy fiatal, sovány, rongyba öltözött nőt tüntet fel, csuklóin és lábain bilinccsel; falhoz támaszkodva, jött ki a börtönből és látszólag szédült. Is'en szabad ege alatt. A börtön mélyében látható volt az orosz czár, ki lánczot, kulcsot — és egy korsó vizet tartott. Szegény orosz szabadság 1 te voltál az, kit hosszú rabságod után megvakított a napnak fenye — te voltál az — kit elszédített az ég ragyogó kékja! j Sokáig elnéztem e kepet, mig végre átváltoztak előttem az alakok. Az orosz szabadság helyén Hungária megtört alakja állt, ismét a börtön feló tartva s nyomon követte őt a kardot villogtató, a magyar alkotmányra fölesküdött — honvéd ! A börtön mélyében pedig a magyar Géniuszt láttam lefelé fordított fáklyával. E fáklya sö'ét füstje folszálott az égre és felhőt borított a regi magyar dicső«egre. Migyar nők! Hozzátok fordulok ma egy fohászszul — egy kéréssel, egy könyörgéssel! Nera, mint egy pártnak a követője jövök felétek, s nern akarom egyéni meggyőződésteket befolyásolni avagy sérteni! — Hozzátok jövök — első sorban, mint honleány — c=ak azután mint riő! Hogy hazánk veszélyben, nagy veszélyben forog, ma késségbe nem vonja már senki; de nem is tagadják, sem a/ alkotmány, sem a függetlenségi, sem az. uj, sem a nép, sem p;dig a haladó pártok — de még az aulikusok stm. Ebben az egyben egyetértenek mind! Föltétlenül szükségesnek tartom tehát, hegy megszűnjék ma az a kérdés is, hogy a hibákat ki okozta, ki követte: hogy melyik párt, melyik vezér, melyik politikus hibája folytan kergették az országot — nemcsak a jelenlegi válságba, de a vegveszelybe is. Csak egy föladat ál! már elrütiünk: menteni, i a mi megmenthető és tenni ezt becsület* sen, hazali san, bátran és lelkesen! Némák vol'.uuk mostanáig — de meglőtt az idő, hogy a magyar nők ajkai is megnyíljanak és vele együtt, tetterejük érvényesüljön. Hazánk megmenftsere le»yen irányítva minden nő törekvése s a magasztos ügy diadalához jár üljön hozzá rendelkezésére állo minden eszközzel — tekintet nélkül aira — hogy nagy, avagy kisáilásu-e, asszony-e vagy leánj, gazdag-e vagy szegény. Kötelessége ez mindenkinek, a ki a magyar kenyeret e*zi, vagy a magyar föld javait élvezi. .Mi pedig — akik a sorstól kényeztetve vagyunk és a tartadalom úgynevezett aiváltságoeai küie tartozunk — vegyün kezünkbe a lobogót, bontsuk szet és haladjunk az elén, magasztos peldávaJ. Gyönyöiü és nemes feladat alkalma nyílik most meg előttünk. Szervezkedjünk egy tömör egésszé; használjunk, segítsünk ott, a hol tudunk. Ti, akik külfö d* útra készültök, térjetek vissza és ne hagyjátok el a hazát most, mikor bajban van! Ti pedig, a kik összes szükségleteiket Bécsből szerzitek be, foiditsátok figyelmeteket a magyar iparra s segítsetek a kereskedőknek ahban, hogy raktáraikat honi ipaiczikkekkel szerelhessék föl. S végre azok, a kiknek pénze és társadalmi állása van, ne habozzon a nem/.efi küzdelem ezéljaira fordítani minden anyagi és erkölcsi erejét — egyéni hiúságát. Magyar anyák! Ne vigyétek mulatni leányaitokat most, a mikor hazánk politikai eletét megszüntetik és a nyers erőszak uralmát behozták. Azt a tömérdek pénzt, a mit osztrák czikkekből készült ruhákra s ékszerekre adtok, adjátok oda inkább azoknak a bátor és becsületes tisztviselőknek, a kik családjukat megfosztották a mindennapi kenyértől, csakhogy továbbra is magyar eszmékhez hűen kitartsanak. Hányan vannak közülünk, a kik ma, a zsaruokok törvényt tipró uralma alatt az utczára kerültek, bizonytalan jövőnek elibe nézve s kiket a nyomor és szenvedés torkon ragadt, a nélkül, hogy derekukat beadták volna! Látva és tudva ezt, lehetetlen nekünk nem oda sorakozni az ellenállók táborába, segítve, buzdítva ki-ki a maga ereje ós tehetsége szerint. Az nem lehet, hogy mialatt a magyar törvényhozás csarnokát, az alkotmányra föleskiidöit honvédekkel szétveretik, mi, magyar anyák, magyar nők ölbe tett kezekkel nézzük — a nemzetünkön ejtett gyalázatot. Nem lehet, hogy továbbra i?, esupán a saját szórakozásainknak s hiúságaink kielégítésének éljünk, folytatva az üres, hasznavehetetlen életmódunkat — ezreket kökve szines rongyokra és csillogó ékszerekre. Ne kíméljük egészségünket; ne ápoljuk szépségüuket, ne áldozzunk továbbra is a hiúságnak; hiszen eleg időt pazaroliunk rájok. Tegyiik félre a franczia és anpol regényeket; vegyük elő a magyar történelmet s annak emlékeiből merítsünk erőt a kitartásra, biztató reményt egy jobb jövőben! Bál, est és verseny helyett adjunk kenyeret a hazafias családapák gyermekeinek, bu'ditsuk a esiiggedőket, lelkesítsük és világosítsuk fel a népet. Járjunk füluról-faluia, ha kell és ki-ki saját vagyoni állása, befolyása és körülményei szt-rint adjon és újra meg újra adjon! Oltsuk leányaink szivébe, hogy most nincs idő a szórakozásra és mulatságra — hanem lélekemelő szent föladat áll mindegyikünk előtt és ezeket teljesíteni kötelessége az öregeknek, fiataloknak, szegényeknek és gazdagoknak egyaránt. Magyar leányok T'Közületak mindegyik e drága honnak egy-egy reményvirága. Hozzátok fordulok, mert mindannyiunk bizalma bennetek összpontosul. Szeressétek e hazát tiatal lelketek egész hevével s ifjú szivetek minden dobbanásával. Mondjatok le mindenről, ami nem a hon magasztos ügye vagy szent érdekével van szoros • apcsolatban. Ne engedjétek elkövetni azt. hogy majdan gyet: mekeitek bölcsője felett megjelenjek a magyar szabadság bilincsre vert, megtört szelleme, melynek bölcsődala az legyen: Egy rabbal e földnek több rabja lett! Mi jobb az életnél, a mi gyászosabb, mint az: Hogy, a ki él — százszorta rab ! A zalaegerszegi kormánybiztos. Visszaemlékezés a mull hétre. Dr. Porteleky László bajnok, kormány biz'os, a mu't hétnek hétfőjén tette a leghosszabb és legunalmasabb útját egy kilómeteren át a Kossuth utczán végig a törvényszékig. Ezt s az alkalmatlan közbeszolásokat leírtuk a múltkor. Csak egy jelenetet felejtettünk el. A Ságy rendőrkapitány fellépését. A városi csődületre a Dr. Szigethy Elemér háza szomszédságában a Hrabovszky háza sarkánál csuda-hada látni kimegy Baján Ferencz is, aki állami tanitó és csendes nyugodt vérű úriember. Atyjafiainak, tisztes iparos polgártársainknak a társaságában ott ailongálnak négyen-öten. És Ságy rendőrkapitány azt a hunezfut amerikai pisztolyt a mellöknek szegezi, hogy így, meg ugy ! (pedig vigyázni kellene, mert ha az Isten akarja, még a disznóláb is elsül). Hát kérem szeretettel, nem igy járják a világot. Mondják, följelentették a kapitány urat. Ebben különben nem a rendőrkapitány a hibás. Csenteriez urat Rudnay ur küldötte volt ide, Ságy urat a város választotta. Interregnum. Dr. Poiteleky László bajnok, miniszteri segédtitkar. kormánybiztos, amint a mult hétnek hétfőjén elvégezte törvényszéki látogatását, azonnal elutazott Pestie. Ezt azonban csak később tudtuk meg. Az utazás titokban történt. S azt is később tudtuk meg, hogy pénteken este visszaérkezett Üres óráiban a csendőrségi laktanya udvarán tornagyakorlatokat tett. Egyebet nem tudunk ügynevezett „intervjuholásokat", látogatásokat és levelezéseket a Magyar Paizs nem csinál sem a kormánybiztosnál, sem a hivatal főnököknél. Ugy sem ér az egy hajitó fát. Csak szép színésznőknél érdemes intervjuholásokat csinálni. Megtudtuk azonban azt, hogy szerdán a vármegyén tesz vizsgálatot a kormánybiztos. Hogy valami lesz, gondolhattuk abból is, hogy ujabb, meg ujabb köíöshadseregbeli katonacsapatok érkeznek a városba. Ujabb meg ujabb csendőrszázadek érkeztek messzi helyekről : Mura vidékéről s északról Trencsénből, Zólyomból, Liptóból stb. Amint végig haladt egy-egy század csendőrség esyik-másik mellék u'C2a jáidáján, csakúgy döngött a föld a sok egyenlő lépéstől. Az emberek mini ha súgtak búgtak volna. A főtéren esténként ötször-hatszor annyi ember, asszony, meg kisasz.szony sétált mint máskor. Valamenyien idegesek, lázasok voltak. Senki sem mondta, de mindenki látta es érezte. Valami lesz. Senki sem mondta. Mindenki érezte. Semmi sem lett. Közben a városi testület kiragasztatta a nemzeti szinü „plakátokat", hogy mindenki legyen csendesen. Egy perez alatt mindeniket letépték az emberek. Két perez múlva ott volt a fekete szegélyű plakát^ hogy legyünk csendesen. Azt is letépték. A város tele van csendőrrel, katonával. Szerda. Csütörtök. Dr. Porteleky László bojnok, miniszteri sesédtiikár, kormánvbiztos, reggel 3/i9 órakor Nedviczky nevű titkárjával beleül Steinei polgártár~ sunk bérkocsisnak a kocsijába. Egv huszár fogja a gyeplőt, korbácsot, egy huszár-káplár pedig ül balfelől „paget"-nek. -A huszárság vágtatva nyomul a kocsi után s pár perez múlva a megyeházában v; n a kormánybiztos egy csendőrtiszt mellett. A rendőrkapitány most nem volt a kíséretben. A esendőt tiszt visszavonul, mert Cser tán alispán már előbb kijelentette, hogy katonai fedezet alatt senkivel sem tárgyal, A koimánybiztos 3 óra hosszáig vizsgálta az iratokat, főleg a közgyűlés határozatainak jegyzőkönyveit, meivek az ellenállásra vonatkoznak. Tintát, tollat, papirosát, plajbászt s több tffelét magaval hozott a kormánybiztos, hogy a vármegyétől semmit se kelljen kérni. Ezalatt az utczát megszállva tartja a katonasag. Jövet egyetlen egy kiáltás sem történt. A rengeteg katonaság mess.ire 'olta az összeverődött nepet. 3/él2 órakor tpen olyan sebesen és epen olyan csendben hazarohant a kormánybiztos a Steiner kocsiján. A félrenyomott népnek csupán egy kis halk zúgása hallatszott. Csütörtökön, ma'is járta vármegyén. Ma nem. csak. hang, még ember sem volt az utczán, csak ta'ona. Rossz nyelvek kiabálták ki ezt a Zalaegerszeget kuruez városnak. Előkelő finom emberek laknak itt. Csakhogy kevesen tudják. Életrajz. Dr. Porteleky Lászlónak valamelyik ősapja a 17 ik százban eiős magyar ember volt, Bocskav katonája, hajdúk hadnagya, kuruez, magyar csapatok vezére. Szól a nóta rola. Tanulják a diákok az skoláb.an. S el elgondolkoznak a múlandóságról, a világ vaitozandoságáról. Vanitatum vanitas. Magvarul: szamárság az eg^sz világ.. Hogy ne beszéljek elkeseredés! ől — Édes ap.ja Kisujszáláson derék iskolamester. — 0 maga feljutott a pesti egyetemre. Középiskolai es egyetemi tanulmányaiban uines semmi nagyobb zaj. Kitűnt azonban Pesten a testi sport életben. A 100 (ftngolj yardos síkfutásban (91 és 11 századméter) megnyerte az Eszterházy dija

1:. Ezer koronákra megy ez s ha jól emléksem: 9 vagy 10 másod percz idő. Aki konyit a sporthoz, tudja, hogy itt „many is time". Vagyis]: cs'pd nyakon az időt. így történt szer dán is, mais. Az ugrásban „bajnok" czimet n ert. Kitűnő a kard vívásban is. Előkelő társaságokban nagy uri életei élt. — Később miniszteri segédtitkár lett. Legkésőbb zalaegerszegi kormánybiztos. A könycsepp regéje. Egy hétig arról beszéltek az emberek az egész városban. Nem tudom én, valóság é, vagy csak koholmány; de hogy szép költemény, az igaz. Mert igaz az, hogy egy könycsepp erősebb, mint három ország összes fegyveres katonaságának minden hatalma. Tessék csak megpróbálni, a szempillán kiüllt könycseppet vissza tudja-é taszi--