Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-03-01 / 9. szám

¥11. év. Zalaegerszeg, 1906 márczius I. 9. szám. EISümíóíí ár: iXjy éwi 4 korona Fél ém 2 korona. H«íy»d érr« 1 kor. £gyi ixára 8 fillér. 11 Hirdetések dija megegyezés szerint ríyílttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal : Wlassics-utcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEG J E L B N I K HETENKÉNT OSTÜTTÖIRTOIKlÖISr ESTE. Segítség! Kolozsvárt és Tordán férfiakból és nőkből vegyes bizottságok alakultak a magyar ipar védelmére. Nem tudom Zalaegerszegen hogyan lesz márczius 15-én. Ugyanis akkorra van összehiva az alakuló közgyűlés. Ha lesz valami, akkor derék dolog lesz, vagy pedig semmi sem lesz. Bátorkodom azt mondani, hogy akár semmi sem lesz, akár derék dolog lesz : egyik sem fog többet érni egy jó sóhajtásnál, ha asszonyok nem vesznek részt a dologban. Előre nem lehet tehát tudni, hogy mi lesz. Egyet azonban lehet tudni. Azt, hogy most izzó a leyegő Jobban mondva izzó az emberek lelke, ez a láthatatlan műhely. De csak bent ég a tűz a katlanban. És a katlan jól el van fojtva. Hogy szét veti é a tűz a kemenczét és mikor? Azt sem tudjuk. írni nem lehet. Beszélni nem szabad. Tenni nincs erőnk. Egyetlen egy hatalom va a kezünkben. Hogy szójátékot használjak ebben a keserű pillanatban, igenis azt mondom, hogy egyetlen egy hatalmunk van: a nemtevés. S csudálatos ! evvel a furcsa negatív hatalommal gazdaggá tehetjük országunkat. Ne vásároljunk idegen iparczikkeket. Ez az egyetlen egy hatalmunk van. Ha hiszitek, ha nem. Ugy tudom, az iparvédő egyesület is ezt a nemleges hatalmat akarja gyakorolni és gyakoroltatni az emberekkel. Hétesztendős programmunknak ez a sarkpontja : Nem támadunk senkit, magunkat erősítjük. Senkit se gyűlöljünk, de szeressük magunkat. Hetedik esztendeje már. hogy pennám örök hűséget esküdött a magyar ipar védelmének. Nem említem fel, hogy azért némelyek csak megmosolyogtak, mások kikaczagtak, többen lehurrogtak és sokan bunkoztak. Ezt nem, csak azt említem meg, hogysem nem tévelyegtem, sem nem tántorogtam. S ha az Isen ereje segit, még sokáig, a végső szóig, rendithetetlenül azt hirdetem, hogy a magyar ipar felépitése gazdaggá, erőssé teszi a nemzetet. Hogyan lehet pedig felépíteni a magyar ipart? Szerény nézetem szeriut tagadással. Avval az egyetlen nem-tevés hatalmunkkal, hogy nem vásárolunk idegen iparczikkeket. S punktum. Nagyobb kérdés talán az, hogy hogyan ne vásároljunk? Programmunknak tizenkét pontjában jól emlékszem, benne var. az iskola is, a tanitó osztály. De a másik főbb pontban ott van a nők osztálya is. A tanítót, nevelőt, anyát kell elsősorban megnyerni az ügynek. Itt van a kiinduló pont. Másként nem lehet czélt érni. Az asszonyok segítségével biztosan czélt lehet érni. A költő és a szónok czifrázza ki, én csupán a száraz valóságot mondom, hogy: a melyik perczben Magyarországnak az asszonyai fogadalmilag tiihi^tározzák, .hogy nem vásárolnak idegen iparczikkeket, abban a perczben eldűlt a harcz sorsa. Oh, ha volna olyan ember, aki ki tudná számítani, hogy az asszonyok ruházatáért, szükséges és felesleges ruházatáért, ékszereikért mily tinger kincs ömlik kifelé! Magyarország asszonyai e tekintetben olyanok, mint Magyarország folyóvizeinek a medrei. Emitt a vizek, amott a kincsek peregnek kifelé. Utolsó cseppig. Mert nézzük csak. A mi kevés szövés-fonás még van országunkban, abból magyarasszony már magára semmit sem vesz. S nézzük csak, mily drásaságos ruházataik vannak ! És nézzük csak, milyen sokan vannak! Ekv városban! Egy megyében! 64 megyében! 12593 községben! Ha volna olyan ember, aki 8—10 millió asszony ruházatának, ékszereinek az árát Az oltár előtt . . . Az oltár előtt hogy kezembe tetted Én hitvesem, remegő kis kezed, Azóta, hajh, az évek jöttek-mentek, De együtt voltam mindig teveled; Kicsi fészkünktől sohse mentem távol, Ha nap, ha éj volt: vigyáztam reád — S most egyedül a hosszú éjszakákon Hányszor sóhajtom, hogy jó éjszakát . . . Édes liam jó éjszakát! Mert egyidőre üres lett a fészkünk, Hogy gyógyulást keresni te elmentél : S a kit aggódó szeretettel féltünk, Nem őrizhetjük most már éjjenként! Reggeltől estig kórágyadnál ülve Hallgathatod szeretteid szavát: De azután bánat száll a szivünkre És fájva mondjuk, hogy jó éjszakát . . . Édes fiam, jó éjszakát! De majd virrad. Nem tart soká az éjjel; Derült fényben köszönt reánk a nap, Mikor megküzdve kinzó betegséggel, Isme't boldognak érzed magad És kis fészkünkben itthon leszel újra, Hűséges páiod vigyázhat leád, Ki addig is ágyadnál térdre hullva Kiván nyugalmas, csendes éjszakát .... Édes fiam, jó éjszakát! Uonthy István. A szó és tudomány hatalma. (II.) Ha közvetlenül csak a jutalmat, a dijat szolgálja a tudomány, akkor üzletté válik, lealacsonyodik. Sajnos nem egyszer kénytelenek vagyunk látni a tudományt ily megszégyenítő, méltatlan helyzetben. Ideje volna, hogy abból megszabaduljon. Nincsen engesztelhetlenebb ellenség, iiigyebb hivatiltars, szolgálatkészebb — eretnekségre csábitó mint a kenyértudós. Sajnála'ra méltó ember az, a ki a legnemesebb eszközt nem tudja vagy nem akarja a legmagasztosabb czél elérésére felhasználni, hanem ugy bánik vele, mint egy napszámos a legdurvábt eszközével. Ugy tűnik fel nekem ez a tudós, mint a ki á tökéletes szabadság birodalmában — íabszolga lelket hord magával! Szolgálja i tudomány az — igazságot, a művészet pedig a szépséget. Ugy hangzik ez, mint kiszámítaná! Egy év álatt! Tíz év alatt! Száz év alatt! De a védőegyesület szelleme szerint az asszonyok nemcsak magokra nézve mondanák ki, hogy: nem vásárolunk idegen iparczikkeket. Oh dehogy! Mindenkinek parancsol az asszouy. A feleség parancsol az urának ; az anya uarajicsol a gyermmekeinek; s a szerelmes ifJVttI <>.^ket, '(/élést megtagad a jegyes és ^^[HveSj^^a nem engede'meskedik maz a nemzeti törvénynek. Mert a magyar hölgy undorodássa'i taszítja el magától a csavargó piszkos gazembert; csavargó piszkos gazember pedig mindenki, aki ellensége a nemzetének; ellensége pedig a nemzetének mindaz, aki nincs mellette, nincs segítségére. A nemzeti életnek izzó kohója az asszonyi sziv. Ha van megváltás, akkor e kohóból védelmi eszközt is nyerhetünk. S ha Magyarország asszonyaiban magvar sziv van, akkor nyerünk is. Bizony mondom nektek, hogy az asszonyok segítségével czélt érünk; de az asszonyok segítsége nélkül nem érünk czélt. Borbély György. A magyar kereskedők és a kereskedők magyarsága. Fungler es Gyarmati kereskedőknek az eszméje, hogy a zalaegerszegi összes ker-skedők tartsanak gyűlést, határozzák el, hogy védik a magyar ipart, hogy valamit csak Magyarországon megtalálnak, azt külföldről nem hozzák és nem engedik hozatni s aki közülők ennek a hozandó hatáio/.atnak nem engedelmeskednék, azt száműzik a tisztességesek sorából. Az értekezlet összehívására már felkélték Balassa Benő köri titkárt. Az értekezlet szombaton este 8 órakor lesz a kereskedelmi és Társaskör helyiségében. Oh be régen, és oh be erősen óhajtottuk ezt mi! Beh vártuk, hogy minél magasztossabb beszédekkel éke'itsük a keieskedőket ebben a tekintetben is. egy mese a régi időkből; pedig kell, hogy az legyen moít a jelszu. Általában azt mondják, hogy a tudomány: hatalom. Még jelszónak is használják e mondást. Azt hiszem, a tudomány eszköznek is mondható, a mely jótékony vagy káros lehet a szerint, a mint az erény vagy pedig a bün keze vezeti izgatja ezen eszközt. Törvényes úrnője mégis csak az eiény, egjedül ez használhatjafel őt helyesen; egyedül ennek hatalmúban növekedhetik iga/án gyarapodhaíik s bebizonyít k?.t ja - isteni eiedetet. Sohase tartozom azok közé, akik a tudományt nem taitják osszeeKveztethetőnek a hittel. Ez hamis felfogás. Tudom én is. hogy a dogmatikus dolgokban ott, a hol a hit kezdődik, megszűnik az okoskodás, a tudás is. Az emberi szellemekért a két dolgo

L egymástól el kell választania. De azért igaz az, ho-y a ki 'udománmal és;művészettel rendelkezik, annak vau hite, vallása ií. A kinek pedig nincsen tudománya és művészete: legyen neki hite! A tudomány az f-mbeiiségnek öröme és joga, egyik része a nemzetigazdaságnak s gyakran azon