Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-02-08 / 6. szám

MAGYAR PA IS S fcgn;, abban hagyja s igy marad a tudatlanságában s tovább nyomorog. Az ilyeneket kellene íelrázni, felébreszteni, hogy hirdessetek hát.; igyekezzetek figyelmesen dolgozni, uj dolgokat előállítani; a hirdetéssel találtok majd vevőt és piaczot, pénzt, kenyeret stb. A lapok pedig hirdessenek saját hazánkfiainak olcsón s a/ érdemes dolgokat ingyen is. Hirdessenek az urak az osztrákoknak is, de 3-szor annyiéit. Igy vélem én egy hajszálnyit előbbre vinni szegény magyar ügyünket, készítményeinknek, ozikkeinknek a terjedését. Mert hogy magyar lap ne hirdessen külföldit az nehe

:i dolog. Hirdessen, de íizettesze meg;a külföldi ipar úgyis megfizetteti velünk az ő iparcikkeit jó drágán, mert tudatlanok vagyunk, ütni tudjuk, hogy itthon ki ké»ziti azokat stb,. Tisztelettel ifj. Kovács .U&ef. — Praktikus, józan gondolkodásról s egyúttal hazaáasságról is tanuskcdik ez a jó levél. A mit mond, követendő is, kivált az a rész, hogy honfi társaink készítményeit hirdessük olcsón, néha ingyen is. A külföldit fizettessük meg jól. Én azonban azt mondom : Azért mégis csak : Ne hirdessünk idegen iparczikkeket! Borlély György. Megnyugtatás a csereDOsóczi iskolaügyben. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A cteiencsóczi róm. kath. iskola és tanítója bajairól a Magvar Paizs és a Zala több számában B ei:ek nyomán több újságban is megjelent közleményekre nézve megjegyzem, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság a harmadik állás szervezesére az iskola fenntartót 1905. évi május hó 9 én hozott 1520. szátr.u határozatával felhívta. A királyi tanfelügyelőség által teljesített iskolalátogatás kapcsán pedig 1905. évi julius hó 7-én, 1126. szám alatt nemcsak uj tanítói állás szervezésére hanem az iskolaház tarthatlan állapotának xendbehozására is felkértem a cserencsóczi lelkész arar. A királyi tanfelügyelők részére az 1905. évi 70000. számú ministeri rendelettel kiadott „Utasítás" jelen tanévben életbe lépvén, a még mindig halogató iskolafenntartó közönséggel szemben, ezen „Utasítás" 64. szakaszának f) pontjában biztosított jogomnál és kötelességemnél fogva az egyházmegyei főhatóságoknál 1905. évi decec-mber hó 22-én 3355. számú megkeresésemben az iskolaépületnek mielőbbi jókarba hozása, a harmadik tanítói állás szervezése és a szükséges építkezés ügyében annak hangoztatásával kerestem orvoslást, hogy amenynyiben az iskolafentartó közönség idevágó kötelességeit teljesíteni tovább is vonakodnék, kénytelen volnék az iskolába nem férő tankötelesek részére a törvény által előírt községi iskola felállítása iiánt intézkedni. Sőt azon több oldalról fölmerülő látszattal szemben, mintha a megoldást a község jegyzője hátráltatná, október hó 11-én 2337. szám alatt a járási főszolgabíró urat ezen körülményre figyelmessé tettem, ki az ügyet szíves is volt magáévá tenni. A folyamatba tett intézkedések eredményéhez képest, ha szükségesnek mutatkozik, a törvény üiíaí előirt további eljárást is foganatosítani fogom. Mindezekből kitetszik, hogy a cserencsóczi iskola ügyével minden ana hivatott hatóság sokkal előbb foglalkozott, mintsem a lapokban arról egy betű em'ités is történt. A tanítónak ezen tanévben hátralékos illetményeiről pedig megjegyzem, hogy az érdemben panasz, ezen tanévben, sem hozzám sem főszolga bíró úrhoz nem érkezett. Ennyit az igazság érdekében! *) Teljes tisztelettel Zalaegerszeg, 1906. február 4-én. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő. *) T ellát nagy a remény, hogy ez iskola .bajai minél előbb orvosoltatni fognak, s ez nagy örömet okoz a tanítónak is, nekünk is. Sz. •wí*' Áz ország dolga. A napokban igen komolyra vált az ország dolga. Ugy látszott, hogy Őfelsége a király megint tárgyalni akar a koaliczióval, mert magához bé retíe gróf Andrássy Gyulát egymásután háromszornégyszer is. Feltételeibe?, hozzászólt a vezérlő bizottság s majdnem egy emlekiratot dolgozott ki, melynek alapjáu átveszi a kormányt s melynek alapján hite és vágyódása szerint a király Őfelsége is megnyugodhatik, melynek leg lényegesebb pontja az, hogy különösen a katonai magyarnyelv ügyében még egyszer kérdeztessék meg a nemzet követyálasztá3sal 8 csak akkor dűljön el a kérdés. Őfelsége azonban a katonai magyarnyelv ügyében sem most, sem jövőben nem hajlandó engedni, minthogy azt felség-jogai közé eorozza. A koaíiczió vezérei pedig azt vallják, hogy legelsőbb mindeneknél a nemzet kívánsága es akarata. — Az alkudozások végkép megszűntek. Legalább egyhamar nincs remény, hogy újra tárgyalásba lépjenek. Mondják, hogy most már a teljes önkényuralom következik. Heti hirek. Helyiek. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága febr. 12-ón hétfőn délelőtt reudes közgyűlést tart 69 pontú tárgysorozattal Csertán Károly alispán elnöklete mellett. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Nemes Gyula gyüjtőivén Csorna: Bozsoky János 20 f. Divod Ferencz 20 „ Németh N- 50 „ Horváth István 40 „ Mester Gyula 20 „ Pödör István 60 „ Turi István 10 „ N. N 20 n M. M 10 , N. N 20 „ Asztaltársaság 1 K — „ Bierbauer Mihály . . , . 50 , Kokas Ferencz 50 „ N. N 20 „ Kokas József 20 , N. N 20 „ 1906. február 8. Olvashatatlan 21 f^ N. N 60 „ Kondor József 30 r Lumpac 40 „ Nemes Gyula 1 K — N. N 40 „ Halász 40 „ Klein ........ 20 '„ N. N 20 „ " • összesen . 9 K 01 f. % Rózsa Károly áll. tanitó II. gyüjtőivén Melincz: Schőnauer Mór Izsakócz . 40 f. Köhár Antal „ . . 20 . Bernyák Péter „ . 10 „ Buzetti János Barkócz ... 20 „ Rózsa Béla elemi isk. tanuló . 1 K 10 „ összesen . 2 K — f. Megyei tisztviselők kegyeletes czélra gyűjtött összegéből 6 K — f. Ebergényi Gizella Nagykapornak 1 K — f. Mai gyűjtésünk . . . . 18 K. 01 f. Hozzáadva a múltkori (1586 K 28 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 1804 K 29 fii). Jól esik a szivünknek, hogy távoli vidékekről, hd Csornáról, Kőszegről, Sopron és Vasmegyéből, hol a Nyárádtő vidékéről jön egy-egy drága megemlékezés. — A kisdedek filléreire megjegyezzük, hogy olyanok azok, mint egy-egy könnyű kicsiny hópehely. Tudjátok-e gyermekek, milyen erő-hatalom van abban a kicsiny, könuvü leheletszerű hópehely ben? Egy marokkal összelogunk s labda lesz belőle. Aztán hengergetjük; minden fordulatnál tapad, ragad hozzá egy-két pehely; minél tovább hengergetjük, annál inkább r.ő a csomó; ha hegyoldalon van a hógolyó, maga-magától is hengereg és nő, s amikor a hegy aljára ér, olyan nagy lesz, mint egyház, még a legerősebb ökröt is leveri a lábáról, sőt táborokat, egész hadseregeket elsöpör. Ilyen nagy erő-hatalma van a kis hópehelynek, ha egymásba rakódik s ilyen nagy erő hatalma van a ti kis filléreiteknek is, ha összerakjátok. Az iparvódö egyesülőibe való belépés Kérdést intézték hozzánk, hogy mik a feltételek, szabályok s hogysu Í3 lehet belépni oda atb. Felvilágosításul — esetleg más kérdezősködőnek is — megemlítjük, hogy a bizottság a felhívó és aláíró levelet tudtunkkal a megyei törvényhatósági tagokhoz küldötte síét, egyelőre, hogy azok tagokat gyűjtsenek. A megalakulás a Pesten levő védő egyesület fiókjaként annak alapszabálya szerint lesz máiczíus 15 én, amim a felhívás mondja. Többet mi sem tudunk. Egyelőre csak a különböző tagsági dijak vannak meghatározva, amint a Magyar Paizs 5. számában látható Hogy a törvényhatósági tagokon kívül másoknak is ment e gyüjtőiv, nem tudjuk. De az a 60^> haragvó embernek féktelen dühe is csak vészt oaoz maga körül, kezét csak veszedelem vezérli és pusztítás kiséri. Rettenetes szenvedély a féktelen harag, a düh, oly annyira, hegy az az ember egész szervezeteden :;agy rendetlenséget képes előidézni. A dühöngőnek arczába tolul a vér, vagy halálsápadtá JS lesz; remeg az egész testén; kézit görcsösen ökölbe szorítja, szemei vadul forognak. Belseje egész vulkán, melynfik ki kell törnie. A haragnak vége egyúttal kezdete szokott, lenni a bánatnak. Ha tehát szívünk a harag parázsában felforrni akar, mondjuk meg neki: tudod e te szegény szivem, raiiy hamar hamuvá fogsz változni es széthullani? Mérsékeld haragodat, mert tüzének szikrái először is te reád hullanak s csak utoljára az ellenségre, ha esetleg — találják őt. ». Így szóljunk haragtól izzó szivünkhöz; üzzük el annak gonosz szellemét ; temessük a düh pokoli tiaemonjái mély sírba ; boritsuk reá a feledékenysec fátyolát, hogy soha se válaszszon ei minket mely hasadék a testvérünktől, a kivel örökre egyesülnünk kell az Istenben! 0! werft des Zornes Geister in die Gruft Und vverfet drüber des Vergessens Stein. Dass nie vom Brúder eine ewge Kluft Euch trennt, mit dem ihr eins in Gott sollt sein. Hogy a haragban kiejtett átkozódásoknak különféle sokszor nevetséges formái vannak : azt hiszen tapasztalásból mindegyikünk tudja, valamint azt is, hogy a haragnak vége rendesen bánatnak — kezdete. Igen gonosz társ tehát — a harag; annyira gonosz, hogy az élet boldogságát is megrendíteni képes. Csak ha a dolgokat a szükségesség néző pontjából tekintjük, mentjük meg kedélyünket, a gyűlölet kínzó szenvedélyétől ós ennek rokonaitól: t. i. a haragtól és bosszúvágytól. Fontoljuk meg továbbá azon szenvedéseket, melyeknek az emberek általábau s igy az is, a kire esetleg haragszunk, alá vannak vetve. Valóban igaza van Schopenhauernek, midőn mondja, hogy haragunkat, még ha az igazságos is, mi sem képes oly hamar szeliditani, mint az, hogy haragunk tárgyáról az mondatik: oh — sze rencsétlen ! Mert a mi a tűznek az eső, AZ a haragnak a — részvét. Magam is, mint sokan mondják, heves ember vagyok. Nem tagadom ; noha nem egyszer igen kritikus, fontos pillanatban, hidegen, mintegy kőoszlop nregáiloítam. De ez nem zárja ki absolute a heves természeter. Mégis mindenkinek, a ki vaiaki ellen haragra gyirladt, neki ártani akarna, de tettét később megbánni nem szeretné — a következő tanácsot adom : Barátom ! ha bajt, fájdalmat szár.dokozol valakinek okozni, élénken képzeld lelkedben, hogy azt már is okoztad neki. Képzeld, hogyan küzd már az illető lelki vagy testi fájdalmakkal, szükséggel B nyomorral. Meg vagyok győződve, ha valami a világon, akkor ez a képzetet bizonyosan iehüti haragodat. De ha bárki is, elolvasván e sorokat esetleg azt mondja nekem: medice, cura te ipsum 1 Akkor én bizony kötelességszerűig csendesen elfogadom jóakaratú tanácsát s azt iehe.őleg szívesen követni is fogom.