Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-12-13 / 50. szám

1906. deczember 13. MAGYAR PAIZS 3 Naplómból. (A tizenhárom.) november 22. „Zalavármegyének két gyöngye van: egyik a Muraköz, másik a Balaton." (Nedeczky.) Az egyik gyöngy fényét maga az Isten adta, — a másikét lakóinak bonszerelme. Az egyik kincs fénye sohasem muló gyönyörűség, — a másiké mulandó szinjáték. Zalavármegyeiek! Kincseteknek egyike kezd fényéből veszíteni. A veszélyben forgó gyöngy fényére mi vigyáz­tunk tanitók. A mi szavunk férkőzött a szivekbe. Mi gyulla8ztottuk a lelket hazaszeretetre. Köte'ea­eégünket hiven teljesítettük. A gyöngy nagyon veszedelmes helyen van, vi­gyáztunk is rája, jobban mint két szemünkre. De különösen vigyáztunk arra, hogy mi őrzők egyek legvünk. Igen helyesen, mert jól tudtuk, hogy szomszédaink ügynökei ha csak egyet is hálóikba kerítenek közülünk, felbomlik a rend, — gyöngül az őrizet. Elfogtak egyet közülünk és épen azt, aki leg­jobban hitte magáról, hogy vigyáz. Hogyan kerí­tették hálójukba — nem tudom. Beszélnek ugyan erről is, arról is. Én a mendemondát le nem irom. Ha szükségesnek tartja, irja le ő maga, hogy miért hagyott el bennünket? írja meg ő maga, hogy miért alakított külön tanítóegyesü­letet azokkal együtt, kiknek idegen ember paran­csol?! írja meg ő maga, hogy miért szövekezett olyanokkal, akik közű! már többet a hazafiatlan­ság vádjával illettek. (Az illetők ezt nem czáfol­ták meg.) Búcsúszó nélkül hagyta el körünket, csak akkor kiabált, mikor már jó messze volt tőlünk, hogy ő magyar ember ós hogy ezentúl is magyarszellem­ben fog dolgozni. A jóakaratot nem vonom két­ségbe. de már azt, hogy sovinístibus magyarság gsl szolgálja közöltök hazánkat, nem hiszem. Tizenhármán jöttek össze. Vajon nyilvánosságra mernétek-e hozni az ülés, de különösen a bankett lefolyását? Most nem tudom mondom, hogy ho­gyan foht le üléstek, de egv — a murakirálji gyűlésen — jelenvolttól tudom, hogy sokat kell küzdenetek a banketteken azért, hogy a czigány magyar nótát húzzon. Azt is tudtam, hogy már magán az ülésen hallatni akarta egv jó öreg ur idegen nyelven ékesszólását. Igen jól tettétek, hogy lezugtátok a bácsit, de lássátok ti magatok vagy­tok okai, hogy ilyen kellemetlenségekben van részetek. Minden tanitó, Ifi csak egy kicsit is ad e pályára, azon van, hogy mindenkitől függetle­nítse magát, ti meg magatok mentek a járom­hoz, hogy a hajcsároknak ne kelljen veletek annyit vesződniök. Hogyan fogadták a régi körbeliek a tizenhár­mak kiválását?! Ki-ki természete szerint. Leg­többen azt okozzák, kit vezérüknek ismernek el a tim hármak Vannak a kik azt mondják: „Had menjenek, majd meglátjuk mire mennek!" Hohó! nem ugy van. Ezt igy nem szabad hagyni! Ha valahol az ország közepén vo.nank, akkor nem lájna kiválásuk, de itt, — ahol körül vagyunk véve idegenekkel, azen legyünk, hogy az eltávo­zottak visszatérjenek. Egy zászló alatt kü^djank hazánkért, éa éidekeinkért! Lepjenek az ehávo­zotiak vissza! Dolgozzunk tovább is r-gyütt! Ne csináljunk ellen-égeinknek jó nspokit! Szathmári Sándor, néptanító. Az ország dolga. Megkezdték a 10—3 óráig tartó öt órás ülé­seket az országházban. Most a földmivelésügyet tárgyalják. Sokat beszélnek a hitbizománvokról, latifundiumokról, az egy örökösről stb s gondol­nak valamit a galic?iaí bevándorlásról is. Csak azt nem tudják kivinni s arról talán még be­szélni sem mernek, hogv azt az ártstlan kis dolgot életbe lepfessék, amit a lekicsinyelt Romá­nia gyakorol, hogy csak saját nemzetbe-icek ad földet örökbe, másnak nem A Magyar Paizs felhivása. Három hót múlva nyolezadik évébe lép a Magyar Paizs. Nagy küzdelemmel tartottuk fenn eddig, de ugy látjuk, hogy most a közönség mindinkább, iassu fokozattal ugyan, segítségére jőn. Erre kér­jük mi is a közönséget teljes tisztelettel. A Magyar Paizs magyar nemzeti szellemet terjeszt } sürget minden téren: a művészetben, az iparban, a kereskedelemben: nyelvben, játókban, mulatságban, tudományban egyaránt. És azt tartja, hogy az egyesek jólétén épül föl a nemzeti nagy­ság, Magyarország megerősödése, mely együtt jár a függetlenséggel. Kérjük lapunk barátjaít, segítsék a Magyar Paizst ebben a munkájában. Kérjük, rendeljék meg minél többen a Magyar Paizst az 1907 évre. Az eddigi megrendelőket óhajtjuk megtartani. A Magyar Paizsnak évi ára 4 korona. Szerk. Heti hirek Helyiek. A vármegyei törvényhatóság e hó 10 ón tar­totta téii rendes közgyűlését Gróf Batthyány Pál főispán elnökletével. A tagok közepes számban jelentek meg, nagyobb érdekeltségű tárgy kevés volt, melyekről lapunk más helyein tesz ink emli. tésf. Itt jegyezzük föl az egyik érdekességet, hogy a közigazgatási bizottság tagjai közű! ötnek lejárt az ideje: Barcza László, Gr. Batthyány József, Bogyay Máté, Deák Mihály, Szily Dezső. A köz­gyűlés az előbbi négyet uiból megválasztotta, az ötödik helyébe, Szily Dezső helyébe azonban Eitner Zsigmond orsz. képviselőt választották élénk lelkesedéssel. — A vármegyei székház ki­építésének javaslat-kidolgozására Árvay alispán elnöklete mellett bizottságot küldött ki a közgyű­lés. — Zala< gerszeg városi tisztviselőinek felemelt fizetésöket helyben hagyták. — Az árvaszóknól levő hátralékok apadását örömmel vették tudo­másul. — A közművelődési alapból a II. Rákóczi Ferencz féle szabbdságharcz megirássára Kecske­mét felhivása után 500 koroná% a szegedi Rákóczi szobor felállítására 200 koronát, a vakokat gyá­molító orsz. epve6ület részére 50 koronát szava­zott meg a gvülés. — A cselédlakások ügyében egy pár hevesebb szó is hangzott. Koüer István kikelt a rendeletek ellen, meüyek csak a mező­gazdák szorongatására irányulnak, többek közt avval is, hogy minden egyes munkásnak külön szobát építsünk. Elnöklő főispán, visszautasítja azt a feltevést, hogy a mai kormány intézkedései d földbirtokosok letörésére irányulnának. Ko'íer István láthatólag megnyugvással vette tudomásul a figyelmeztetést. — Igen érdekes volt a kavi­csozá'si ügy. A Gráner Gáza féle megyei ufckavi­csozó vállalat nem tartván elég előnyösnek magára nezve a szerződóst, évenkint néhány ezer korona előnyt kért. Az államépitészeti hivatal főnöke e a közigazgatási bizottság es <x 7. ellandó választ­mány már meg is szavazta a teljesítést — de a közgyüicsen feláll Udvardy Vincze s csoportosított világos érveivei halomra dönti az eddigi vélemé­nyeket, kimutatva, hogy elég nyeresége van a vállaldtnak s a sokban szükséget látó vármegye nem ajándékozhat csakúgy ingyen ezereket. Min­den vitának, minden felszólalásnak útját vágta ez a beszéd, s a közgyűlés egyhangúlag e mellé áliott. — A gyűlés többi pontjai apróbb, rendes ügveket tartalmaznak. Gyüjtsünk a Csány szoborra! Asztaltársaság a Mittly vendéglőben— K 50 f. Mai gyűjtésünk . . . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (2584 K 64 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2585 K 14 fill. E hó 22-én lesz két éve, hogy megindult a gyűjtés. A Magyar Paizsnak 5 koronáját megelőzte Nagykanizsán Gáspár Béla hírlap­írónak 1 koronája. E két év elteltére a harmadik év küszöbén egy kis emlékünnepélyt tartunk a Mitly Sándo- vendéglőjében, ahol Borbély György tanár felolvasás keretében iamerteti az elmúlt két évet. Hihetőleg meg­alakul a Csány-asztaltársaság. Gróf Batthyany Pál zalamegyei főispánról tudjuk, hogy igen népszerű ember, mindenki szered, tiszteli és nagyrabecsüli a megyében. Ennek a lapnak az iiói irtóznak az éme'ygős dicséretektől. Ok nélkül főleg senkit sem dicsé­rünk. Inkább csak az okokat soroljuk fel. Meg­mondjuk inkább az okát, miért szeretik várme­gyénkben annyira Gr. Batthyány Pál főispánt. Nemcsak azért, mert egyenes, őszinte, kurucz magyar, banem azért is, mert nem csupán vadász­társaságoknak a kedviért tartózkodik a vármegye székhelyén, hanem itt lakik állandóan 8 részt vesz a városnak társadalmában: ma a karácsonyfa­egylet tea-estélyón van, holnap az iparosok mulat­ságán, iparosifjak műkedvelői előadásán. S mind­ezt nem erőltetésből, s nem külszinből teszi. Értsük meg a dolgot, nem azért szeretik, mert elmegy a társaságokba, hanem azért szeretik, mert á közügyek társaságaiban érdeklődéssel őszinte vonza­lommal vesz részt. Eddigi rövid főispánságának már egy hatalmas nyomátlátjuk megyénk érdekében. Oraszlán része van abban, hogy a Balatonparti vasutat tavasszal már megkezdik. Ez az új vonal BörgödnóI ágazik el s a Balatonparton végig jőn Tapolczáig. A vármegye bizonyos számú törzs­részvényekkel szemben 420 ezer Koronával 1 járul hozzá. (1 K-nól 6000 korona). A uapokban egy küldöttséget fog vezetni Gr. Batthyány Pál főispán Kossuth miniszterhez ebben a vasút ügyben. A Csány-EmJókkönyv II. kiadásához hozzá fogott a nyomda. A Csány László szülőházáról felvett képekről Bpesten későn készültek a sok­szorosító öntvények 8 ezért néhány héttel később lesz meg a könyv. De szigorúan ugy sem kötöt­tük volt időhöz. E második kiadás több uj adat­tal bővül s több uj képpel, melyeket Gróf Batthyány Józsefné Grófnő ós Gróf Batthyány Pál főispánné őméltóságaik voltak szívesek jó indulattal könyvünk számára rendelkezésül bocsáj­tani. Ezért e helyen is kifejezzük hálás köszö­netünket. (A könyvnek hirdetési oldalaira a magyar ipar és kerekedés ügyeiről felvesszük a közöini valókat, az érdeklődők küldjék el azokat minéi előbb szerkesztőségünkbe). A „zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör" Rákóczi Ferencz emlékezetének mennél móitóbb megünneplése czéljából, a kör zeneksrának nagyobb­szabásu előkészületei folytán, ünnepségét, melyről annak idejében részletes ismertetést közlünk, január hóban fogja megtartani. Szabad iiczeum. Ilyen néven nevezték el azokat az előadásokat, melyekben tudományos értékes dolgokat magyaráznak meg, népies alak­ban, könyen érthető módon 8 amelyeket érdek­lődéssel meghallgatnak magasabbrendü és kisebb műveltségű emberek is s mindnyájan tanulnak belőle. Ilyen előadásokft tart a télen az irodalmi művészeti kör. Az első ilyen előadás vasárnap 'n 5 órakor lesz a főgimnázium II. emeleti c. ben. Haerter Ádám tanár fog beszélni a nagyfontosságú vízről, érdekes Képeket mutatva abból a nagyitó üveggel. Emlékezhetünk Haerter Ádám tanárnak a múltkori előadására, mely rendkívül ügyesen ismertette az emberi szivet. A viz ismertetése is érdekes lesz s hihetőleg nagy közönség fogja hallgatni. A karácsonyfa egyesölet buzgó választmánya szombaton este sikerült tea-estólyt rendezett a Korona vendéglőnek kaszinói termében. Igen jók ezek az összejövetelek, melyeket nem nagy igényekkel rendeznek. Egy koronás belépő után teát szolgáinak a vendégeknek, énekkel, szavalattal, felolvasással mulattatják 8 általában jó alkalom arra, hogy pár órai beszélgető társaságok alakuljanak s ember emberre) találkozzék. Az estélyen Kosztrabszky Ferenczné gyönyörű énekhangjával kötötte le szép közönség fig3elmét. Grész Irma és Fángier J. szavaltak Kinevezés. Dómján József zalaegerszegi ezor­A czég jó hírneve 30 év óla ismeretes. 1* J. w "ÍZT 5 ir t i ezim-, templom- óe szobafestő, épület- és butormázoló mester ZESTa.gy3sia;-n i zsán, ZFő-tííd 11. 7—52 Blvallalok jatanyos árban, a legmodernebb kivitelben, a legjobb munkaerőkkel ellátva, minden idős l.bani bárhsl. bármilyen e szakmába vágó munkát. — "srvrajzokst és költségvetéseket tetszés szerinti időre küldök. A czég jó hírneve 30 ív ota ismeretes.

Next

/
Thumbnails
Contents