Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-12-06 / 49. szám

VSi. év Z&iaeQepszeg, 1906. deczember 6, 49. szém. m&stíhl á*: IBgj é-rr« 1 korca*. "íu évrt 3 koroaa. ,%'Wd ént 1 kor. 8 fUlér. Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Hirdetések dija megegyezés széria Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség ée kiadóhivatal: Wlassics-utcza Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS Földmivelés é vagy ipar ? j Ez csak czim, de egyébről van a szó. E czim alatt levő czikksorozatomba egy kis lirai epizodot szövök be most. Most éljük az iparvilágnak lármás korszakát. Most vannak a magyar szövetségek: iparvédő egyesületek, tulipánt - társaságok. Sőt ezelőtt hét esztendővel felcsapott már egy nagyobb bullámverése a magyar ipar szerelmének. Szegény néhai Bartha Miklós adott legnagyobb lökést ennek a hullámverésnek hatalmas kézlenditésével. Én legalább az ő szavára indítottam meg akkor a Magyar Paizst. És indítottak akkor lapott többen is, heten nyolczan is, szanaszét az országban: Budapesten, Kolozsvárt, Szegeden stb. hová a Kossuth-névvel rándult le Budapestről egy társaság erre a caélra. Aztán hamar megszüntették, mert nem ment az üzlet. Mert hiszen nem azért van a hirlapirás, hogy az ipart fejlesszük, hanem azért van ipari mozgalom, hogy ebből hirlapirási üzletet csináljunk . , . összetévesztjük a czélt az eszközzel. Azok a lapok megszűntek, de hála istennek az ipari mozgalom azért nem szűnt meg. Sőt most a hetedik évben még nagyobb bullámverést csinált. Benne vagyunk. Hol rajtunk lök egyetegyet a hullám, hol mi verünk fel ujabb hullámokat Mostanában van, hogy hol szomorúan, hol keserű szatírával fel-fel emlegetjük a borzasztó számokat, hogy pl. 1906. első felévében 939 egész millió és

9/io millió koronát adtunk a küldföldnek iparczikkekért. És ebből csak Ausztriának 710 egész és 7/io milliót adtunk. Most vala a napokban, hogy a képviselő házban nagy érdeklődéssel tárgyalták az ipar ügyeket s az ipari és kereskedelmi miniszter nr lendületes szellemmel lát hozzá a magyar iparügyek fejlesztéséhez. Szaporítja és fejleszti a gyárakat, még idegen embereknek a becsalogatásával is, még pénzbeli segítségekkel is. Igaz, hogy ez az építkezésnek a toronygombján való kezdése, s a gyárosra nézve hegyre való földhordás, — de elvben elismerik a vezetők azt is, hogy a kézműipar is nagyon lényeges dolog, sőt a háziipar nélkü lözhetetlen. Maga Szterényi József államtitkár, az iparügyeknek hozzáértő lelkes apostala is az országházban közbeszólásaival emelte KL JEt."3BK.5C ÉNKÉNT ' -^V^

—' •—•• •kr ezeknek nfcgy értékét. A házi ipar! A házi ipar! mondá. És ugy van! mert mit használ az ember-milliók tömegének, ha egykét gyáros milliomos lesz. Bizony, ez a házi ipar az első eleme a szegény ember megélhetésének, s kútfeje is az iparművészet minden fokozatának. Ez a fundamentuma az épületnek. Nem csuda, hogy fontossága miatt három minisztérium fogódzik össze a fejlesztésére: az ipari, a földmivelési és a közoktatási miniszterek. Csakhogy . . . Láttam háziipari tanfolyamot Zalaegerszegen is ezelőtt néhány évvel. Itt a földmüvelésügy, a mezei gazdák ügye ölelkezzék össze az iparüggyel. A gazdasági egyesületnek Yoigt nevezetű titkára sürgölődött a dologban. „Agilis," élénk, lelkes titkár volt. A tejszövetkezetek szervezése mellett vezette ezt a gazdálkodási háziipari iskolát is. Ugy em lékszem 3—4 hétig tartott az iskolázás. Kosárfonást tanultak. Húszan vagy harminczan sajátították el ezt az ügyességet. A világ teremtésétől kezdve ez volt Zalaegerszegen az első ilyenfajta iskola. De gondolom, nem utolsó. Tiz husz, vagy harrai^z év múlva megint lehet egy ilyen három hetes tanfolyam. Sőt Dobrovits Milán orsz képviselő buzgolkodik, hogy szervezzen, rendezzen itt a közelben, Letenyén is házi ipari taníttatást ez évben; olvasom, hogy a földművelésügyi minisztérium ez évben Galambok községbea rendeztet ilyen három-négy hetüs tanfolyamot. Ebből lehet gondolni, hogy Letenyén és Galambokon tizenhárom, huszonhárom, vagy harminczhárom év múlva talán megiut lesz egy ilyen három hetüs tanfolyam. Csakhogy ez a h?rom hetüs tanulmány nem olyan, mint a jó földbe való magvetés, hogy százannyit teremjen; hanom olyan, mint a kavics közé, tövis közé s az útszélre találomra vetett mag. Vagy a madarak kapdosnak fel, vagy a nap heve égeti el, vagy a tövisek fojtják meg. Ez a három hetüs tanulmány 13, 23, s 33 év alatt a zalaegerszegiek, a letenyeiek s a galambokiak fejéből ugy elpárolog, mint a kámfor, ugy eltűnik, mint a fölébredt ember háta mögött az álomkép. De hát mi van a gazdasági titkárral ? Voigt Ede „agilis", élénk, lelkes titkár volt; tejszövetkezeteket csinált, házi ipari tanfolyamot rendezett; ugy látszik, érdeklődött a közgazdasági ügyek iránt, szivén viselte a szecs"CrTöRTOK:ö3sr ESTE. gény nép nyomorúságát s igyekezett azon segíteni. Tehát érdemei voltak. Ennélfogva előléptették; magasabb, más hivatási körbe ment. Zalaegerszeget itt hagyta. A tejszövetkezet és a házi ipari tanfolyam tehát ugy látszik, hogy csak gradus ad Parnassum lett, de nem a közönség számára, hanem az ő számára. Mintha a czélt összetévesztenek az eszközzel. Közbevetőleg megemlítem, hiszen ismert dolog, hogy a mult 30—40 esztendő alatt hivatalokat („állásokat") teremtettek, („kreáltak") emberek számára. A czéinak falállitott eszme csak eszköz lett egyesek czéljaira. De ez nem az illetők hibája. Az idők bűne. Ezelőtt 15 évvel Tordán láttam egy házi ipari tanfolyamot. Ott népiskolai tanítók tanulmányozták a gyékény s vesszőfonást stbit. Lehettek húszan-harminczau. Ott a közoktatásügy ölelkezett össze az iparügygyei. Ott is 3—4 hetes volt a tanfolyam. Ott sem volt az előtt ilyen világkezdetétől fogva. De ezután lehet még talán 30 esztendő múlva. Akkor ott annak a tanítói ipar-tanfolyamnak Szterényi József volt a telügyelője, aki most államtitkár. A 30 év múlva rendezendő tanfolyamon, gondolom, kereskedő segédek vesznek részt s valamelyik gazdasági titkár fogja őket vezetni. A 60 év múlva rendezendő 3 hetüs tanfolyamon a falusi sihedereket egy arra termett körjegyző dirigálja. S igy tovább. Én gyermekies örömmel, naiv lélekkel néztem a tanfolyamot. Oh én együgyű! milyen balga ábrándozással voltam eltelve! Azt gondoltam, hogy legalább 3—4 nyáron ismétlődik a néptanítóknak ez a kosárfonó, szalmakalapcsináló tanfolyama, amig teljesen megerősödnek benne és amig a vérükbe megy az a nagyszerű gondolat, hogy mindenik még száz m ~/áz gyermeket tanit meg könnyű szerrel, ^.„zva, azokra az apró-cseprő kézügyességekre, s nemcsak megtanítja őket azokra, de meg is szeretteti velük azokat. Megtanulja az egész falu gyermeke az alany és állítmány grammatikája mellett. Azután azt gondoltam én naiv fejemmel, hogy egy nyáron tiz megyében tiz tanfolyamot lehet rendezni. Tízszer harmincz = 300 tanitó. Mindenik megtanít 100 gyermeket. Ez már 3000 gyermek. Ezek a gyermekek a hosszú téli estéken tanitó mesterek lennének otthon a családban. A testvérek, az apák s a nagyanyák közül is sokan tanulnának. A nyári tanfolyamon egy néptanító 20 Nagy vásár az óraipar otthonában! ZX^TOS AÜTTAL műórásnál Nagykanizsán (Szarvas-szálloda köm

1 Magyar-utcza sarkán, Seidemann-féle házban) a legnagyobb választékot találjuk Ó3?á:fc"boraianczokban. ©s lá.-tsze:r?e3si"be:o_ 2—13 Arany éremmel kitüntetett ezüst órák Pontos szolgálati nickel óiák .... 5 Kisebb fali ütő órák 5 Nagyobb díszes fali órák 20 Vasúti ébresztő órák biztos csengéssfel . 3 12 koronától 40 koronáig 12 14 40 8 Kakuk órák faragott szám lpppal . Zenélő órák magyar darabbal . . Kristály szemüvegek darabja . . . Arany és ezüstlánczok túly szerint . Nickel láncz darabja 10 korcLától 20 koronáig 16 20 „ 1 v 1-60 „ — 60 fillértől 2 Aki nálam 10 koronáisr vásárol, fénykép után ingyen kap egy Dforo Email képet brostüre lácczfüggelékte és más egyéb tárgyakra stb. Mai számunk 10 oldal