Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-11-08 / 45. szám

IS06, november 8 45. szé.m. E!6-Uaíési ár: &tj évra 4 korosa. Fél é?r« I korosa. £S«Sya<2 évra 1 kor. »!??«« oxám 3 üllér. Hirdetések dija megegyezés szerin Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-ntcza Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS IHEQ-JELEITIIE: EETENKÉNT OS-Cttöirtojkiöin" ESTE. Ne hirdessünk idegen Iparczikkekeí! Az újság szerkesztő és kiadó tiszttársaimhoz irom e felhívást. írtam előbb is már. Igaz, hogy fulcsa kérés. Furcsa helyzet. Magam is átlátom, hogy nem hallgathatnak rám. Hiszen ez pénzkérdés. S pláne a vidéki újságok szegények. A külföldi üzletemberek szoktak inkább hirdetni, azok szoktak méltányosabban ós lelkiismeretesebben fizetni. A magyar üzletember nem hirdet, rosszul fizet, vagy sehogysem fizet . . . Erthetttlen tehát, ha mégis aria kérem a kollegákat, hogy ne hirdessenek lapjaikban külföldi portékát. Persze, hogy érthetetlen. Az én lapom is szegény, magam is koldus vagyok. Rám is rám férne az M. Dukes féle külföldi irodákból 10—20 korona, de — fájdalmasan bár s tisztelettel — visszautasítottam az ajánlatait. Érthetetlen tehát s mégis kéiem. Mert ugy érzem, hogy nekünk most mindenekelőtt és mindenekfelett a magyar iparczikkekeé kell hirdetnünk. Es különösen olyanokat ne hirdessünk külföldieket, amilyenek nálunk is vannak pazarmódra (ásványvíz, szappan, gyufa, gazdasági gépek stb.) és olyanokat se hirdessünk külföldieket, amelyeknek a fejlődését óhajtanunk keíl (gyolcs, vászon, posztó s más ruhaanyagok.) Magyarországot a magyar honpolgároknak adófiilérei tartják fon. Egyesek előmenetelére s közgazdasági tekintetben a műhelyek fejlődésére inkább olcsóbban hirdetünk, de magyar ipart b ir^wjn!' Természetesen, jgen jó volna, ha ezt megértenék a magyar üzletemberek, gyárosok, kézművesek, kereskedők s barátkoznának meg a hirdetés áldásával, hogy amit igy a lapok vesztenek a külföldiek elhagyásával kárpótolnák ők szerényebb de serényebb hirdetményeikkel. Vannak üzletemberek, akik tovább látnak az orruknál s ezereket elköltenek hirdetésekre, de több esztendő múlva busás kamatokkal megtérül. A magyar üzletember rövidlátó s kislelkü; ha három koronát ráköltött, két hónap múlva már nagy eridményeket vár tőle, a három koronától. De rendre talán ők is megokoscdnak. A mig ez tart, addig a? újságkiadók inkább koplaljanak egy kissé, hantm külföldi iparcikkeket mégse hirdessenek. Ne hirdessünk. B. Gy. Csak magyar szivarkah&Yely

t használjunk, II. Rákóczi Ferencz s bujdosó társainak hazahozatalakor. Emlékbeszéd a tanuló ifjúság előtt. A zalaegerszegi főgimnáziumban 1906 október 29-én. II. folytatás. Az utolsó fejidelemrő/, a mi Rákóczinkról külön is teszek egy pár szót, életére nézve, hogy jobban megismerjétek. Ősei is nagynevűek, a Rákócziik. Családi rokonságban van a Báthoriakkal Bátor Opostól származva, s édes anyja révén a nagy Zrínyiekkel és Frágepánokkf 1. Még mostoha apja is a kemény kurucz király volt, Tököly Imre. Ezek mind gazdagok, mind müveitek, vitézek, hősök voltak. 1676 márczius 27-én született. Édes apja I. Rákóczi Ferencz, a gyermek születése után pár hónap múlva meghalt Anyja férjhez meut a kurucz királyhoz Tököly Imréhez. •De ezt mindjárt fogságba viszik 1685-ben Törökországba. Zrínyi Ilona második özvegységre jut. Két gyermekét neveli, a 11 éves Juliánnát s a 9 éves II. Rákóczi Ferenczet. És hol neveli ? A munkácsi várban! melyet bombákkal döngetnek, tüzröppentyükkel két esztendőn át lövöldöznek a labancz németek. A hő"<le!kü Zrínyi Ilona szép deli fiatalságában védelmezi a kurcz várat, a gyermekek vigan nézik a tüzröppentyüket, hallják a ropogásokat s tanulják a latin grammatikát. Két esztendő múlva bevették a várat a „németek" persze árulással, bécsi pénzzel. A gyermekeket Bécsbe viszik. A leánykát az apáczák közé, a fiút a neuhausi és a prágai kolostorba teszik. Kollonics bíboros érsek, aki első tanácsadója Lipót császárnak, durván tépi le a gyermekeket anyja kebelé ről, lábával rugdossa, öklével taszigálja & siránkozó lánykát 8 a hármat háromfelé különíti. Nagy gondot fordít a gyermekek nevelésére, hogy jó apácza legyen egyikből s jó pap a másikból, hogy a rengeteg Rákóczi birtok az ő kezébe jusson. A fiu legjobb tanuló volt az iskolában. De sokat sirhatott szeginy. Mert igen okos gyermek volt, Tudta, hogy árva, igazi árva és hozzá még rab. Tudta, hogy eg;ik nagyapja Rákóczi Gy. tragikusan halt meg, másik nagyapja Zrínyi Péter és nagybátyja Frángepán vérpadon halt meg, másik nagybátyja Zrínyi János börtönben ül. Tudta, hogy édes apja k volt, de meghalt, azt is 100 ezo'ftkbel vá'to^lk t>v a börtnn>,ő? és vérpadtól, mostoha apia most a negyedik országban fogoly, édes anyja él, de ránézve élőhalott, nénjével sem taláíkozhaiík s hazáján kivül németet akarnak belőle nevelni. Sem testvére, sem apja, sem anyja, sem hazája. Nagyon fájt neki ez a rabság. S tanulás közben, mikor a mappát nézegette, erősen rajta felejtette a szemét Magyarországon, melynek majdnem egy tizedrésze saját birtoka, ráborult Magyarország mappájára és keservesen sirt. Igy tanult ez a gyermek 7—8 éven át A lelki szenvedéseknek az iskolája volt ez. 18 esztendős korában elő áll, hogy ő már érett ember, engedjék szabadon, átveheti a birtokát. Kollonics majdnem hanyatt esett. Hát ez kikívánkozik a mézes kalit

1 <>!! Hát ez nem lesz pap! Egyet azonban méfc ;Iíak. Mert törvényesen nem iehetett vissztartauj. sem nyilvánosan megölni. Csakúgy szép szerével. Eiküidötte a császár, meit ez volt a gyámja, de a gyámot is Kollonics paedagogus vezette, elküldöttek mondom külföldi tanulmanyutra, ezalatt talán majd elfelejti hazáját, belemerül a művészi élvezetekbe, dorbézolásba, lumpolásba s erkölcsi halott les7. Csakhogy egy H. Rákóczi Fetenezet nem részegnek teremt az Isten. Egy év múlva hazajött a birtokára. Északkeleti Magyarországba. Szükséges megemlíteni, hogy Németországból vett felesége^: Sarolta Amália hesseai herczegnőt, s azalatt az okos Zrínyi Ilona is férjhez adta Juliánnát, szintén némethez, Aspremont herczeghez. Rákóczi Ferencz itthon szemtől szemben látja, hogy az osztrák hatalom j katonasága miként feküdt rá az országra, mint garázdálkodik, milyen nagy mértékben nyomorog a szegény nép. Sokat beszélgetett erről a többi urakkal, s különösen Berc3Ónyi Miklós^yigatta erősen, hogy ezt nem kell tűrni. S"eg'y levélben segítséget kértek Franciaországtól. De a levelet Bécsben elfogták s Rákóczit is nagysárosi lakásából egyenesen a németujhelyi börtönbe abba a szobába vitték 1701 ben, ahonnan nagyapját Zrínyi Pétert kivégezték. Német házzasságLösszeköttetései azonban megszöktették, a hwtöéwC Lengyelországba menekült, a ho! találkozott Bercsényi Miklóssal. A sanyargatott magyarok jajveszékelve kérték hogy jöjjen be 03 vezesse őket nyílt felkelésre, mert a szenvedés immár tűrhetetlen. Az 1703. év junius 15 én néhány fegyveressel átlépte a határt, belefújt a tárogatóba s megkezdték a háborút. Ebben az időben halt meg Nicodemiában édesanyja Zrínyi Ilona. A háború tartott 8 esztendeig, 1711-ig. Ennek a 8 esztendős nagy kurucz háborúnak a részletet ón most itt nem ismertetem. Ezelőtt három esztendővel épen ezen a helyen 8 épen a Rákóczi szabadság harczárói szólva fölhívtam s most is fölhívom a figyelmeteket, hogy mint jó magyar gyermekek ohaasátok szorgalommal, tanuljátok buzgósággal a magyar nemzetnek gazdag történetét; olvassátok s tanuljátok a magyar költőket és erősítsétek ezekkel hazafias lelketeket. Most nem részletezem tehát, — rajta átszaladva — csupán jellemzem egy-két szóval. Levágtak sok „németet," (a német szó alatt nem a németet kell érteni, hanem a mi ellenségünket : a bf'^íii osztrákot s a magyar labanczot is.1 Mondom v~ 4gtak sck nómM , de bizony sok kurucz is elveszett, meggyérült a magyar, s végre is csatát vesztettünk. A föltóteleket az osztrák császár szabta. Akik itthon maiadtak azoknak meg kellett hódolniok; akik nem hódoltak meg, azoknak el kellett bujdosniok. 1715 ben megsemm'sitették Rákóczinak minden intézkedését s őt magát társaival együtt hazaárulóknak nyivánitották a meghozott törvény szerint. Az osztrák pénzen megvásárolt magyar labanczok csinálták ezt a 49-ik törvényt: „ . . . . Mint törvényes királyuknak és hazájuknak nyilvános ellenségei, hazaárulók ós az igazi szabadság felforgatói, jelen törvény erejénél fogva törvényesen száműzetnek és hogy meglakoljanak, üldözendők ós elfogandók. Összes ingó ós ingatlan vagyonukra a királyi kincstár tegye a kezét. A velük való levelezés 08 közlekedés felségsértés terhe alatt tilos" .... Itt emlátem meg,| hogy a fegyverletételnél van szó hazaárulásról is. De — Legyünk igazságosak. ítéletünket ne hamarkodjuk el. Akik a fegyvert letették, azoknak Gr. Károlyi Sándor volt a vezérök. Helyettesitette egyúttal Rákóczit is. Ő tette le a fegyvert, de azért ő nem hazaáruló. Már előbb látni lehetett, hogy veszve van az ügy. A sereg erősen megapadt. A bajt már érezhette Rákóczi is, elment Lengyelországba. Talán azért, hogy segítség után nézzen. Vagy talán épen azért, hogy tudtán kívül kössék meg a bókét. Károlyi jobbat nem tehetett, ha már itthon akart maradni. — Az áldozattevők érdeme természetesen nem illeti, nem is volt teljesen kuruc.; nagy különbség van közte és Rákóczi között. De a hazaárulás vádja nem illetheti. Miklehetuek az okíi a Ieveretésnek ? Sokan eleste^ Tisztelettel bátorkodom a n. érdemű közönségnek becses tudomására hozni, hogy Zalaegerszegen I Bitó Márton- (Pap) utcza 8 szám alatt I uri szabó műhelyt kezdtem meg, ahol mérték szerint a legdivatosabb és legelegánsabb uri és fiu öltönjöket és felöltőket stb. küb és belföldi fővárosokban szerzett tapasztalataim szerint készítek igen jutányos áron, úgyszintén javításokat rs elfogadok. Legnjabb szövet mintáimat a n. ó. közönség rendelkezésére bocsátom, kívánatra helyben j^JádlÓ JÓZSCÍ házhoz megyek. Vidéki levelekre azonnal válaszolok. — Szives megkereséseket kér uriszabó. u Mai számunk 10 oldal.