Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-02-01 / 5. szám

!">>)(> febru ir 1. MAGYAR P A T Z S o O 8 külföldi verseny -nyomása alól fölszabaduljon, megerősödjék ós fejleaztessék. b) Az ipari és mezőgazdasági termelésnek jó és fogyasztásra alkalmas czikkeit a hazafias kereskedők közreműködésével, úgyszintén nemzeti vásárok,mintaáru gyűjtemények, szakszerű előadások, esetleg kiállítások utján is a fogyasztó közönséggel megismertetni és megkedveltetni. Közszállításokat figyelemmel kisérni és odahatni, hogy a hazai munkás mellőzésével külföldi no alkalmaztassák. c) A vagyontalanabb kisiparosok és a házi iparral foglalkozók támogatása. E czélból azok munkáinak értékesítését elősegíti, a jó és szép munkában kiváló derék munkásokat anyagi és erkölcsi jutalmazással buzdítja, továbbá a háziiparral foglalkozók keresetét a népipar ujabb ágainak meghonosításával gyarapítja. d) Erejéhez képest kitűnő iparosokat anyagilag is támogat, kitűnő iparosmesterek és segédek magasabb kiképezte tését czélzó iotézményok létesítését előmozdítja, szóval minden oly intézkedést teljesít ós intézményeket létesít, melyek az egyesület czéljaiuak elérését biztosítják. e) A hazai ipari és mezőgazdasági termékek forrásait nyilvántartani és sajtó utján ismertetni. Az egyesület czélja elérésére pénzalapot létesít; szaktudósítókat választ: szakosztályokat (női, ifjúsági, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és társadalmi) alakít; a. hazai származású árukat védőjegygyei s az elárusítókat kirakati védő táblával látja el s amennyiben oly külföldi árukat is tartanak, amelyekből még nem kaphatók honiak, azok megjelölésére kötelezi őket, a hazai ipari és mezőgazdasági termékek forrásait megismerteti velünk, ezzel a visszaélésektől óv meg bennünk, stb. Az egyesületnek tagja lehet nemre való tekintet nélkül minden feddetlen multa egyén és jogi testület. A tagok: a) tiszteletbeli, b) örökalapító, c) alapító, d) pártfogó, e) rendes és fi fogadalma s tagok. a) Tiszteletbeli tag az, kit a közgyűlés a nemzeti gazdaság terén szerzett kiváló érdeme elismerésen] választ meg. b) Orökolapító tag az, ki azegyesület czélja ira egyszer és mindenkorra legalább 1000 koronát adományoz. e) Alapító tag az, ki az egyesület czéljaira egyszer ós mindenkorra legalább 500 koronát adományoz. d) Pártfogó tag az, a ki magát évi "20 korona tagdíj fizetésére kötelezi. e) Rendes tag az, a ki magát évi 4 korona tagdíj fizetésére kötelezi. Kisiparosok, kisgazdák- s vidéki néptanítók évi 2 korona tagsági dijat fizetnek. f) Fogadalmas tag az, aki évente a rendes tagsági dijon alul kisebb összeget áldoz az egyesület czéljaira. A tagok a tagsági dijak fizetésére s arra kötelezik magukat, hogy az egyesület czéljait előmozdítják. Kötelezettségük 3 évre szól. Viszont az egyesület által nyújtandó előnyöket élvezik s annak ügyei intézésében résztvesznek. Eszerint a rendes tagsági 4, illetőleg 2 K, vagy 3 évre számítva 6, illetőleg 12 K csekély dijjal hathatósan előmozdíthatjuk azt, hogy a hazának ipari és mezőgazdasági termelése a külföldi verseny alól felszabaduljon s ennek következtében fejlődésnek induljon és megerősödjék. Csekély tehát az áldozat, melyet a haza oltárán bemutatnunk kell. De tömegesen kell az oltárhoz járulnunk, mert csak így vívhatunk ki csekély áldozattal nagy eredményt. Össze kell raknunk tehát filléreinket, mert a számban, az összetartásban rejlik az erő. Lám a porszemet is elfújja egy kis lehelet: de, ha szikla alakul belőle, a förgeteg sem ingathatja meg. A vizcsöpp esése nyomot sem hagy a kövön, melyet a sok vizcsöpp kiváj. Az alkotmányvédö bizottság ezek szerint hazafias kötelességet tölt be, amidőn a vármegyei hatóság nevében azon kéréssel fordul a megyebeli bonpolgárokhoz, hogy a „Magyar Védő Egyesület"-be tagokként belépjenek s e, czélból a belépési nyilatkozatot aláírjál: és azokra aláírásokat gyűjtsenek. Zalarármegye hazafias közönsége, amely mindig lelkesültséggel karolt a föl a: ily magasztos eszméket, az 1844. érben is előljárt a honi ipar felkarolásában. Megértette és körette akkor is a haza esdő szarát. Az országos védegyletnek Zalában alakult a legtöbb fiókegyesületc. Alsólendva, Balatonfüred, Kanizsa, Kapolcs, Keszthely, Kiskomárom, Kővágóőrs, Köveskálla, Letenve. Sümeg, Szentgróth, Tapolcza, Zalaegerszeg és Zalalövő voltak góc/.pontjaik. Azon remény táplál bennünket, hogy avarmegye közönsége a. társadalmi tevékenység terén is hű murád elődeihez sahazn intő szara nem hangzik cl a pusztába kiáltónak a szaraiként nyomtalanul, hanem az ige testté lesz! A belépési nyilatkozatokat az alkotmányvédő bizottság elnökéhez kér jük f. éri február hó 20-ig beküldeni azon czélból, hogy az alakulás lehetőleg márczius hó 45-én, n nagy jelentőségű s örökké emlékezetes nap érfordulóján és annak legméltóbb megünneplésérc megtörténhessék.' Hazafias üdvözléssel Zalaegerszeg. 190(3. évi január lió 20-án. a vármegye alkotaiáuyvédó bizottsági nevélieu: Gróf Batthény Pál s. k elnök. A Csány-szobor érdekében! Mélyen tisztelt Uram! Márczius 15-ig egy kis könyvecskét akarok összeállítani, Csány László Emlékkönyv czimen* Kettős czélból akaróin ezt csinálni: először, hogy Csány Lászlóról élet és jellemrajzi adatokat gyűjtsünk össze, minél többet; másodszor, hogy az Emlékkönyv elárusitásával — a nyomdai költség levonása után — csatolhassunk valamit a már lerakott Csány-szobor alaphoz. A kiadást szigorú takarékossággal szűkre s;.abom, s a mi megmarad, azt ? „szobor alaphoz csatolom. Igaz, hogy Nóvák Mihály a nemsokára sajtó alá jutó könyvében (sZalavármegye a szabadságharczban«) nagy helyet szentel Csány élet- és Jillemrajzának; de lehet, sőt kell számitani arra, hogy előbb-utóbb ennél teljesebb önálló életrajza is lesz Csány Lászlónak. Erre a leendő önálló életrajzra gyűjtene adatoka: az én márcziusi emlékkönyvecském is. Most, amig talán még nem késő: amig közvetlen tudásunkból ki nem esik egy s más apróbb dolog. Tisztelettel kérem, szíveskedjék ez emlékkönyv számára legkésőbb február 15-ig alulírotthoz elküldeni mindazt, amit Csány Lászlóról, vármegyénknek s hazánknak hős vértanújáról följegyeznt érdemes. Érdemes följegyezni pedig itt nem csupán a politikai és töiténelmi nagyobb jelenségeket, hanem az életnek legapróbb mozzanatait is: családi, társasági, társadalmi, barátsági s egyéb emberi apróbb jelenségeket, ha csupán mondai, adomái, anekdotai értékűek is azok. Vagy ha ilyeneknek sincs tiszta birtokában, kérek egy emléksort, egy eszmét, egy gondolatot az emlékkönyv számáraTisztelettel kérem pedig másodszor, szíveskedjék megrendelni, vagy annak idején megvenni ezt az emlékkönyvet, hogy minél többet juttathassunk e szobor alapra. A köoyv árát 1 koronára, diszkötésben 2 koronára tervezem. E kettős kérésemet intézem első sorban Zalavármegye törvényhatósági bizottságának 600 tagjához külön-külön s Önhöz is, ezenkívül a Magyar Pai/s olvasóihoz. E kettős kérésemre a kettős válaizt, várom és kérem február 15 ig. A kettős válasz elférhet egy levelező-lapon is, melynek költségét szíveskedjenek magokra vállalni és szívesen elviselni. — Ahonnan válasz a bizottsági tagoktól még sem jönne, inkább az tételezhető föl, hogy az 1 koroTermészetes dolog, hogy ezen függés sokkal súlyosabb az előbbinél. * * * Bosporns partján a megközelitheMenség fátyola mögött gyakran igen oly sötét dolgok történnek, melyeknek szomorú részleteiből alig jut valami a szélesebb körök tudomására. Idegenek vagy tehetetlenül, vagy pedig közönyösen nézik azokat; de felháborodásukon 8 elitélő véleményükön kiv.UÍ egyebet, nem tesznek. Pedig a förök felfogás szerint a nő csakis a férfinak tárgya. Az utolsó szultánok alatt ugy látszott, hogy a nőnem felszabadítása közeledik. A nők néha magányosan is 8 fátyol nélkül kimentek és nem egy férfi sétákat is tett törvényes feleségével. A háremben gyakran fordultak meg európai nők is. üj, jobb idők látszottak már közeledni. Egyszerre azonban minden megváltozott azon napoQ, melyen a mostani szultán trónra lépett és a régi szokások megtartását szigorúan megparancsolt i. Mindennek dnczárá tény az. hogy a reformra törekvő törökök leányaikat idegenek által vezetett iskolákba merik küldeni. Itt látható a leányok tud vágyát 8 kitartó szorgalmát. A felvetett mag, termékeny földbe esett. A kis fácska gyökeret ver és talán nem sokára jön az a nap, a melyen az gyömölcshozó, terebélyes fává fog kifejlődni, Cselkó József. azonban a féifinem ki van zárva ; megjelenése tilos. Jelen lehetnek c«k a kollégium tanárai és a tornatanitók. A studensnők életmódja ugyanaz az összes kollégiumokban. Liknak vagy nagylaktanyaféle épületekben (halls), vagy pedig kis \ illákban (inthe viliágé). Az étkezések is rendszeiesitve vannak, ugv mint az úgynevezett pensionatusokban. Minden studensnőnek van külöu, nagy, világos szobája, a mely háló 8 egyszersmind tanuló szobája is. A milyen szabadok különben az amerikaiak nézeteikben, mégis túlságosnak találták igen sokan oly főiskolák alapítását melyek kizárólag a nők kiképezésére szolgálnak ; minek folytán a nevezett tanintézetek, de főleg a Wassar-kollegium hosszú ideig ki volt téve erős oppozíciónak és gúnynak is. Ma azonban mindez le van győzve és a kollégium tulajdonképeni közponját képezi a növendékek összes érdekeinek egész gondolkodásuknak 8 érzésüknek; ez pedig e fiatal nőszemélvek komolyságának s törekvéseinek jó bizonyítványa. Innét van az, hogy a* amerikai studensnő tudásban s ismeretekben több évvel előbbre van férfi kolle gájánál. De ők nemcsak ott ülnek szorgalmasan s lelkiismeretesen a tanulásnál, de szabad idejükben is foglalkoznak tudományos gondolkodással; s még mulatságaik is feltűnően komoly, tudósjeleggel bírnak. A JTassör-kollegiumnak van 500—600 nötanitványa évenkint; a tanárkar 56 tagból áll; ezek közt 40 nő. Amerika tanitó személyzetének évi szükséglete körülbelül 6000 tanerőt tesz ki. Ezeknek alig ötödrésze rendszeresen képzett tanerő, s igy a tankepesitett tanítónők könnyen jutnak tiszteséges álláshoz. De más gyakorlati 8 tudományos pályák is nyitva állanak a nők előtt kiképeztetésük után. Meg kell még említenem, hogy mig a jogtudományoknak alig 150 amerikai nő szenteli magát évenként, addig az orvosi iskolákat legalább tízszer annyi studensnő látogatja. Ugy hiszem ez a néhány sor is meglehetős képet nyújt az amerikai 'studensnők állapotáról. Még kedvezőtlenebbé válik a török nő he'yzete, ,ha esetleg özvegygyé lett Ezen állapotában még azt a jogot is megtagadják tőle, hogy maga vezessen háztartást. Miért ia őt férje halála után gyermekeivel együtt a négy fal közül kiszakítják 8 a legközelebbi rokon háremjébe szállítják; ahol az özvegy csak alárendelt állást foglal el. De ha esetleg senki sem találkozik, kinek gondozására bíznák az özvegyet és az árvákat, akkor a kerület elüljáróit illeti meg a gyámsági jog. Ennek azután joga van bármikor akadálytalanul a felügyeletére b zott özvegy házába lépni, minden ügyébe beavatkozni 8 ügyeit saját hatásköreben teljhatalmilag rendezni. A nő egy lépést sem tehet házából anélkül, hogy e gyámja ne őrizze.