Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1906-10-25 / 43. szám
4 M AGYAR PAIZS 1906. október 356. Megyeiek. Változások az egyházmegyében Stojánovits Jenő sárvári segédlelkész Zalaegerszegre, Csirisznyák József salomvári segédlelkész Sárvárra ós Vadovits Rezső Bellatinczról Muraszombatba helyeztettek át. Uj gazdasági tndósitó A földmivelósügyi minister Szabó Lajos Felsőmánd pusztai lakost a keszthelyei járásra nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Nagykanizsa 20 hóid földet ad egy felállítandó földműves iskolára. Zalaegerszegen is volt pár évig s megszűnt. Pedig itt is van elég terület, műveletlen terület is, pl. ott a lovagló téren Telekkönyvi mintatár. Sági János a Keszthelyi Hrlap szerkesztője a telekkönyvi irodalom mivelője Telekkönyvi Mintatár czimen uj könyvet irt. A munkának nagy hasznát veszik az ügyvédek, jegyzők és telekkönyvi hivatalnokok. A könyvet több miniszteri ajánlás és elismerés kisóri A Körmend-lövői vasutat még ez évben meg akarják nyitani. Ezért az alispán a lövői vasúti hozzájáró ut építésének s a költségekhez való hozzájárulási arány megállapításának kérdésében f. hó 17-re a hely sánére tárgyalást tűzött, ki, amelynek megtartását azonban közbejött elháríthatatlan akadályok miatt a zalaegerszegi járás főszolgabirájára kellett bíznia. A kérdés legközelebb érdemi határozattal s előreláthatólag az érdekeltek megnyugvására fog elintéztetni. üj jegyző. Alsólendván Baranyai Kálmán nyugalomba vonultával e hó 15-en jegyzőnek választották Bobay Gézát. Anyakönyvi szókhely áthelyezés, A belügyminiszter a szoboticzai anyakönyvi kerület székhelyét Szoboiieza kisköszégből, a kerület eddigi elnevezésének fentartása mellett, ideiglenesen Jurcsevecz kisközségbe helyezte át. A kotori iskolákból a zágrábi egyházmegyei főhatóság az apáczákat visszahívta és igy azok tanitó nélkül maradtak. Most a községi képviselőtestület iskoláit községiekké változtatta ós pályázatotirt ki a tanitói állásokra, egyszersmind kérelmezni fogja az igy szervezett községi iskola államosítását. A stridói körjegyzőség. Szó van arról, hogv ezt a körjegyzőséget kettőbe osztják. Mert 13 községe szanaszét messze területeken van s a szegény embernek rengeteg munkájába, költségébe és fáradságába kerül télbe-nyárba, hóba-sárba minden apró bajáért Stridóra gyalogolni, messze be a völgykatlanba. A jobb rend érdekében külön körjegyzőtéget alkotna tehát: Rác^kanizsa, Ligetfalva, Végfal va, Murafüred, III. Hegy kei ület, Erzsóbetlak, Gáborvölgy. Magának a tisztviselőnek is javara lenne ez, mert egészsége rongálása nélkül rendesen el nem végezheti a dolgát. Halljuk, hogy a jó Ugy érdekében Filipits Lajos orsz. képviselő is közbevetette magát az alispánnál. Ugy emlékszünk, a közigazgatás is emelleU foglalt állást. — Most azonban halljuk, hogy a stridói körjegyző gyűlésezik, deputaczióini akar, s nyilatkozatot irat alá az emberekkel, hogy nem kell kettőbe osztani a kerületet. — Ha igy van a dolog, akkor ez az utóbbi mozgalom nem a közügyet nézi, hanem a körjegyző fizetésé^ félti, vagy jövedelmének csökkenésétől fél. Erre pedig nincs oka, meit a kormány ki szokta egyenlíteni a hiányt. A ráczkanizsaiak s az említett 6 község igen óhajtja a kettőbe osztást. Hegyebizottsági tag választás. Az eltávozott Schneider Gábor helyett tegnapelőtt választottak Nován törvényhatósági bizottsági tagot. Az uj megyebizottsági tag, mint tudósítónk jelenti, Zarka Károly gutorföldi földbirtokos ittt. A hazai iparpártolóknak egy derek iparost mutatunk be újra, aki Nagykanizsán a legrégebbi templom és szobafestő czégnek a tulajdonosa, Perkó Péter ez, aki butorfestóseket is végez. Különben ajánljuk a közönségnek a hirdetésünkben levő bővebb ismertetését. Szabadszállásy Béla az ismeretes Irmler József kereskedésének az utóda Nagykanizsán, o'csó ós erős fehórnemüeket tart raktáron. Kész fehér nemüek és menyasszonyi kelengyék is vannak. Bővebben szól a hirdető oldalon levő ismertetése. A nagykanizsai sör. Mindenki tudja a megyében, hogy van nekünk megyei sörgyárunk. Az isten megfizeti! hagyja el már egyszer a közönség annak a világgá kürtölt osztrák linzi—pilzi—• lizingi sörnek a jóságát. Hiszen csak megszokás. Hallotta a nagyapjától hogy az jó. S meg sem kóstolja a hazait. Nem is hiszi, hogy ez jó lehet. Pedig az a linzi—pilzi—lizingi is csupán olyan, mint az egyszeri jámbor embernek a kozmás étele. Hiába főzött a második felesége jó ételeket, ő a kozmáshoz volt szokva, s csak az után sóhajtozott. A vendéglősöket is kérjük, de főként a közönséget kérjük, igyanak magyar bort, igyanak magyar sört, ha már éppenséggel muszáj inni valamit. TávoliaK. Rákóczy s a német kardok. A Rákóczy nemzeti ünnepekre ragyogó öltözetekre é» diszkardokra van szükség és sokra, amennyit nem lehet Magyarországon találni. Berlinből hozattak hát kardokat a kereskedők. Wekerle miniszterelnök azonban nem engedte be a határon a kardokat, mert úgymond, nem becstelenithetjük meg Rákóczyt a német kardokkal, Azután nagy küldöttség járult Wekerle elé, kérve, hogy csak engedje be, mert hát különben mivel tisztelgünk a Rákóczy-koporsójánál. „Ha kard nincs elég Magyarországon, hát szőlőkaróval tisztelgünk" mondá a miniszterelnök s hajthatatlan maiadt. — Illesse őt ezért dicséret és dicsőség. A halálra itélt amerikai magyar. Említettük, hogyan járt Magyar Vincze, a novai fiu, aki fejbe talált kollintani egy „farmert," aztán halálra ítélték érte, s az amerikai magyarok gyűlést rendeztek, hogy újítsák meg a pört. Az ügyvéd számára összegyűlt már 300 korona. Az ítéletet nov. 29-ig felfüggesztették. Talán még megmenthető le^z pz élete. A bomamisitás ellen. A belügyminiszter figyelmezteti a közigazgatásokat, hogy a borhamisításban használják fel a tiltó törvényt ós szigorúan büntessenek. Irodalom. Művészet. Rákóczi-emlék füzet. Temesvárt a Pollatsek-fóle könyvkereskedésben csinos emlékfüzet jelent meg II. Rákóczi Ferencről és bujdosó társairól. Szeghalmi Gyula tanár állította össze. Kuruczdalok vannak benne kottával, történelmi és emlékbeszédek, 16 költemény s 12 kép. A Rákóczi-ünnepeket rendező egyenleteknek s egyeseknek ajánljuk. Az ára 36 fillói. Különfélék" A csácsi-utczában levő, uj kerítéssel körülvett, tehermentes házhelyemet, minthogy reá házat építeni nem szándékozom, szabad kézből, sészpén?fizetés mellett eladóm. Bővebb felvilágosítást ad: Kaszás Lajos tulajdonos, nagyvendéglős Budapest Kerepesi-ut 44. J 9_ 0 A szerk. levele. Sz. Tiisketzentgyürgy. Szó sincs róla. hogy ne volna jó, s ne volnának jók. De — s itt másokhoz is szólunk — tekintetbe kell venni, hogy igen szük a helyűik, mert igen drága a nyomda, s az előfizetőknek egy nagy része kissé gyenge memóriával rendelkezik, — a czikkek megjelenésében tehát egy kis türelmet kérünk. Rendre csak megjőnek. Néha az is meg esik, hi gy a mindig torlódó aktuálisabb dolgok egyiket-másikat végleg leszeritják a térről, De sokszor a körülmények parancsolnak. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Okt hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet SzéL Jegyzet 19 764 11 bor. _ 20 766 8 bor. — köd 21 769 8 bor. —. köd 22 768 9 bor. — köd 23 767 10 bor. — köd 24 766 6 ragy. — — 25 766 8 bor. — eső 10 m 7013. Tkv. 1906. szám. Hirdetmény, Időjárásunk csendes, száraz, őszies, borongó napokkal halad. Az időjárás képe f. hó 23-án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 10 fok meleg, Árvaváralján 5, Budapesten 10, Kolozsváron 5, Bukarest 5, Prága 7, Krakkó 11, Szenpótervár h. 1, Moszkva 3 h, Bécs 9, Berlin 11, Páris 12, Róma 11, Fiume 9, Szerajevó 5, Konstantinápolyban 12 fok meleg volt. Bk. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos LapkiadötulajdoDOS az Alapító. Nyomatott Tahy K. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen, Nagypáli község telekkönyve birt&kszabályozás következtében átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, amelyekre az 1886. évi XXIX. t.-oz., az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. és az 1891. évi XVI. t.-cz. tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t.-czikkben a szabályozott eljárás a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatban foganatosíttatott. Azzal a felhívással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. t.-cz. 15. és 17. §-ai alapján, ideértve e foknak az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban és az 1891. évi XVI. t.-cz. 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. t.cz. 15. §-a b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. évi XXIX. t.-cz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimatatják, e végből törlési keresetüket 6 hónap alatt, vagyis az 1907. évi április hó 30 ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886. évi XXIX. t cz. 16. és 17. §-ának eseteiben, ideértve az utóbbi §-nak az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. és 6 §-aiban foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásaikat hat hónap alatt, vagyis az 1907. évi április hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által, nemkülönben azok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kivül az 1892. évi XXIX. t.-cz. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilván könyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 16 .'§• a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1907. évi április hó 30-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeiket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az emiitett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján, és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a telek, akik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Zalaegerszeg, 1906. évi október hó 18. 1-3 Dr. Berczelly kir. tszéki albiró'
