Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-09-20 / 38. szám

2 M AGYAR PAIZS 1906. szeptember 13. Rend és szabadság. Az el«ő alaptörvény, mely szerint a lélek ala­kítandó: a rend. Az életnek második alaptörvénye pedig a sza­badság, de ez alatt nem szabad érteni a féktelen ­séget ós zabolátlanságot, hanem értendő az alatt az önelhatározás bizonyos renden belül. Es ezen önelhatározást, mint ezt már maga a szó is bi­zonyítja, nekünk senki más meg nem adhatja, csak mi magunk. Népek, ugy mint egyes emberek csakis a munkájuknak bátor ós félelem nélküli végzése által érhetik el életüknek szabad ós har­monikus fejlődését. Ezen munkájuk pedig kétféle az egyik szaporítja a szellem boldogságát, a másik pedig a testi jóletet. Ha tökéletes embert akarunk képzelni : akkor föl kell tennünk, hogy a boldogságnak mindkét alakját a legmagasabb fokban magában egyesíti és hogy testétől és szellemétől távol tart minden oly élvezetet, mely az ő és mások javának ártal­mára lehetne. Minthogy azonban ilyen eszmény nem létezik: éppen azért folyton megtörténik az, hogy még a legbölcsebbek is közülünk meg nem tarthatják az egyensulvt és hogy mi hibázunk részint azért, mert a testnek, részint pedig azért, mert a szel­lemnek túlságosan sokat engedünk. Az a kérdés támad: miképpen élhetünk leg­méltóbban? Hogyan rendezzük be életünket, hogy az reánk nézve legbecsesebb legyen? Ha megfigyeljük önmagunkat és másokat is ós ha az emberiség történetét is szoigalmasan vizs­gáljuk, akkor meggyőződünk arról, hogy a test s a szellem közt nem mindig található meg a kellő összhang. Az erkölcsi és kulturá'is törekvések folytonos harezban állanak a vak természeti ösztönnel; még a három kulturtónyező is t. i. a vallás, művészet és tudomány közös czél felé törekednek ugyan, de mégis folytonos harezban vannak egymással, noha egy anyának a gyermekei. Sok emberrel találkozunk, akik kizárólag a fantázia birodalmában ss az indulatok által uralt kedély világban élnek. Továbbá akadunk olyanokra is, akik csakis az anyagnak hódolnak ós csak az érzéki sznnvedélynek engedelmeskednek. Innét van az, hogy testi hüvelyünkben a leg­különfélébb egyenlőtlen tényezők laknak, a melyek élet-örömhöz vezethetnek ugyan minket, de az élet fájdalmát is velünk megizleltetik. Az erőkaek folytonos túlhajtott megfeszítéséből keletkezik az idegek lankadtsága, és az idegek lankadtságából támadt azon baj, mely a mi író­iunkban nagyon is el van terjedve, í. i. az ideg­bántalmak. Ami koiunk rettentő izgalomban mutatja be nekünk az embert folytonos mohóságban, mint valami vadászaton ; mintha arról lenne szó, hogy egy bekövetkező katasztrófa előtt mindent ragad­junk el, amit csak lehet. Kinos, borzasztó életet élnek az emberek száz­ezrei, világosság ós vigasz nélkül; akik nem érte­nek ahhoz, hogyan kell saját bensőjükben létre­hozni az egymásellen törekvő elemek kiegyezését. Nincsen meg a kellő, helyes életélvezetük ; mert a szabadság és a rendszükséglet közti egyen­súlyt létrehozni és a bennünk rejlő erőket kellő mértékre visszavezetni nem képesek. A szabadságból lesz féktelenség, zabolátlanság; külső és belső lényünkben pedig pusztulást ta­lálunk — rend helyett. Pedig az életnek alaptörvényei: a rend ós szabadság I Cselkó József. Ezerszínű, bódító iilatu, gyönyörű virágokat teremnek ingyen ami dus rétjeink, balzsamos völgyeink. És mi a januír junius félév alatt 91900J, íserós híján egy millió koronát adtunk a külföldnek művirágokért, szalma és papír virágokért! — Leköpni való ízlés ezl Heti hirek Helyiek. Ami 12 pontunkból az egyik. A munkásnép helyzetének javítása czéljából a törvényhatósági bizottság a háziipar meghonosítását tartja legelső feladatának. A háziipari tanfolyamoknak járáson­kint leendő szervezése czéljából a közgyűlés a kormánytól 60 ezer korona segélyt kór. — Ezelőtt hót esztendővel, mikor egynéhányan megalapítot­tuk a Zalavármegyei magyar Iparvédő Egyesüle­tet : 12 pontú indítványunkban hangsúlyozottan benne volt e háziiparnak a megteremtése és fej­lesztése is. Jobb későn, mint 'soha, Örvendünk, hogy bár későn, 7 esztendő múlva, mások is leg­alább beszélnek róla. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Borbély György a Csány-Emlékkönyv I. kiadásának tiszta jövedelmeként 56 K 50 f. özv. palini Inkey Kálmánná . 20 , — „ Kummer 20 „ Schmidt Lajos 20 „ Szőke pikoló 10 „ Lorrd Motz .10 „ Zivatar 10 „ N. N 10 „ Kumek 02 , Zivatar II 02 „ Magyar Paizs 02 „ Összesen . 77 K 36 t. Mai gyűjtésünk 77 K 36 f. Hozzáadva a múltkori (2242 K 39 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2319 K 75 fill. Gr. Batthyány Pál főispán urnák vendége yolt Zalaegerszegen egyideig anyósa, Özv. palini Inkey Kálmánná őméltósága s a ne­mes asszony szintén hozzájárult hazafias moz­galmunkhoz, 20 koronát adott gyűjtésünkhöz, melylyel a mai gyűjtésünk elérte és megha­ladta a 23-ik százat. Elszámolás a Csány emlékkönyvvel. Csinál­tattam 600 példányt. Ebből 540 drb. fűzött (1 (koronás), 60 drb. kötött (2 koronás). Be kellett volna jönni 540+120, összesen 660 koronának. Bejött azonban: vidékről 150 füzetért 150 kor.; a városban 100 füzetért 100 kor.; helyben és vidéken 40 drb. kötöttért á 2 kor. 80 korona, összesen 330 korona. Tiszteletpéldányokként ad­tam az újságoknak s egyéb érdemes he'yekre 25 példányt, a kötöttekből 6 példányt. Nálam van még most 17 fűzött és 7 drb. kötött. E 292 tői az 540-ig való 248 fűzött példány szintén kiment, mint Noé galambja a remenynyel, de a teljesülés zöld ágával nem érkezett vissza. A 7 drb kötött példány szintén elkallódott. Összes pénzt kaptam tehát a könyvekert 330 koronát. Fölvettem azon­ban a könyv végére hirdetéseket is, melyekért kaptam 77 koronát (s már itt megjegyzem, hogy ez segített ki a bajból.) összesen tehát a jövede­lem 407 korona. — Kiadások: 600 levélnek nyomdai költsége 5 kor., két filléres nyilt levél­bélyeg 12 kor. Okmányok megszerzéséért leve­lezés 3 kor., képek és klichék megszerzése 60 kcr., a könyvek nyomdai költsége fűzéssel együtt 184 kor., 60 drbnak bekötteíóse 48 kor. A köny­vek helyben való árusittatásórt °/o-kul 10 kor. 440 fűzött példánynak postai küldése 5 fillérjé­vel 22 kor. 40 drb. kötöttnek 10 fillérjével 4 kor. Visszajött és uj helyekre küldött 50 drbért á 5 fill. = 2 kor. 50 fali. Összes kiadás: 350 kor. 50 fill. Tehát 407 kor. bevételből levonva 350 fill. kiadást, a tiszta nyereség 56 kor. ós 50 iiliér. melyet a Gsány szobor alaphoz számi­tok a mai nyugtázással. — Borbély György. Zalai emlék, Csány-emlós a levelező lapo­kon. Furcsa emberek vagyunk mi. Hány száz ezerre megy a képes levelező lapok száma, a mi­ket elhasználunk! S ha bemegyünk a papirkeres­kedésekbe, látjuk, hogy garmadában vannak ott a képes levelező lapok, és micsoda szép képek! Georgina virág, zöld leveli béka, egy-egy ugró majom, s egy-egy müncheni söröző nyálas német pofa. Zalaegerszegen ha hétbe hasad." sem ta­lálsz egy Balatoni képet, vagy egy hős vórtann kepet, melyben annyira bővölködik hazánk, s melvből kivette a részét Zalavármegye is. Ha senki sem, hát csináltatunk mi Csány — képes levelező lapokat a Tahy-féle nyomdában a pesti 48 as ereklye museumban levő legtalálóbb Csány arczképpel. A nyomdai és elárusitási költségen felül, ami marad, azt a Csány szobor alapra adjuk. Zalavármegyének minden hű fia Csány levelező lapot kérjen minden könyves boltban. Hölgye Sándor ur fogja elterjeszteni ezeket az uj lapokat az egész megyében. Gondoskodtunk arról is, hogy hamisítványok megtorolatlanul ne tör­ténhessenek. Jó barátainkat és a jóhazafiakat felkérjük me­gyeszerte, rendezzenek emlékünnepeket, ha csak ketten, hárman is, október 6-án az aradi 13 vér­tanú emlékére és 10 én Csány Lászlónak, legku­ruczabb magyar vértanunknak a halála emlékére. Egy költeménynek az elszavalása avagy a magyar szellemnek csak beszélgetés formájában is a ma­gasztalása, már ünnepély számba megy ; vagy egy közös ebéd, vagy közös vacsora, a Csáoyróí való társalgás, már ünnepély számba megy ; beszélge­tés arról a Csányról, ki a megszentelt magyar földnek legtisztább, legszentebb szerelméért a leg­rutabb halállal halt meg október 10-ón. És be­szélgetés közben és az ünnepély lefolyása alatt gyűjtsetek egy pár garast az emlékszobrára, me­lyet Zalavármegyónek a hálájából, kegyeletes ma­gyar érzéséből akarunk felállítani. Zalaegerszegen is tartunk valamely formában emlékünnepélyt 6-án, 7-én vagy 10 én. Kitűnő monográfiát bocsátott közkincscsé Ko­lozsvárt Kuszkó István, kiadván Dr. Haller Károly egyetemi tanárnak az életrajzát. Az elméleti és gyakorlati tudásnak e nagyérdemű öreg katonája maga egy gazdag iskola, mely utmutatást adhat ifjúnak, férfinak egyaránt az önművelődésre, má­sok vezetésére, községek, városok kormányzására 8 hogy hogyan kell az élet százrótü viharában harczedzetten sikerrel tovább küzdeni, utolsó Jehelletig a közügyért a hazának, a nemzetnek szeretete jegyében. E derék nagy ember élete mintaképe legyen szegény magyarságunk egyes tagjainak. Nagy szolgálatott tett Kuszkó István, hogy fáradságos utánjárásával erről a jeles em­berről, kiváló tudósról olyan fényes könyvet állí­tott össze, melyet mai irodalmi rovatunkban nagyjában ismertetünk. Ajánljuk a könyvet egye­seknek is, de főleg kaszinóknak, városi könyv­táraknak. A megyei fegyelmihez. Hét tisztviselőnek a nevét emiitettük a múltkor, akik ellen fegyelmit indít a törvényhatóság, a miért nem engedelmes­kedve a megyei törvényhatóságnak, a Szulyovszky királyi biztos láttamozására vették fel fizetősöket. A hót mellé ide jegyezzük most dr. Deák Jenő tapolczai járás orvost is. Csak több ne legyen még. A villamvilágitásról jó bírt írhatunk. Maga a Gancz gyár is megsokalta már a dolgot, lapunk­nak a sok felszólalását, végre ő maga keszittetett egy ellenőrző könyvet s átadta a rendőrségnek és megkérte, hogy evvel elenőzizzók őt a hiányok­ban. Különben azt is tudjuk, hogy közelebbről Németh Elek h. polgármester utána nézve a do­lognak a hiányosságért szabályszerű birsággal figyelmeztette a gyárat az ellenszolgálmányra. Özv. palini Inkey Kálmánné 10koronátadott a kath. __ legényegyletnek, melyért az elnökség hálás tisztelettel köszönetét fejezi ki. A városi ügjeszsógre és két kiiltanácsosi állásra a pályazatokat az illetek már juniusban beadták s a tanács ugyanakkor felküldötte az alispáni hivatalba. Az illetők most várják, hogy az alispán tűzze ki a választás napját. A jelzett vármegyei rendkívüli közgyűlést ma tartották meg a lövői vasút ügyben. — A 60000 koronát a Magyar Jelzálog Hitelbank: adja 4-55°/o kamatra. A benyújtott kötvényt elfogadták. A zalaegerszegi czipeszek és csízmadiak felemelték a lábbeli árát 25 °/o-kal. Hová emelik még a kalapot és a fejet ? Séta balra Megemlítettük, hogy Ján Ferencz boltjának az ablaka az idegen Mack-s féle keme­nyitőval vala telerakva, s mondják, hogy Ján uraz újsághírre rögtön beszedette az ablakából az ide­gen csodabogarakat. Csakhogy ez nem elég. Nem elég az, hogy nem mutogatja a világnak, hanem ne is árusitsa, kivált akkor, mikor a mi fiumei magyar kemenyitő gyárunk világhírű. Nem elég csak nem látszani hazafiatlannak, hanem valóság­gal ne is 'együnk hazafiatlanok. Ez a törvény. Esküdtszéki tárgyálások. Hat bűnesetet tár­gyalnak ezen a héten Zalaegerszegen. I. Hétfőn. Fehér Sándor baksai czipész esetet kezdték tár­gyalni, aki Sós Anna nevű feleségét meglőtte. Az esetben sok érdekes eset volt s a nyilvánosságot ezek miatt ki kellett zárni. Az ügyész azonban \isszavonta a vádat az idegbeteg emberre! szem­ben. — II. Kedd. Rendes községben borozás után Rédli István és Sümegi Sándor legények ütött >k, Hegyi Péter pedig szúrt is ós Szarka Jó­zsef meghalt. Hegyit hat évi, a másik kettőt 2—2 évi fegyházra ítélték. A fotárgyalást Dr. Fritz József vezette; birók : Skóday Aurél, Sper­lagh Géza, jegyző Dr. Szűcs Gyula; vádló: Dr. Részler Kornél, védők: Dr. Árvay László, Dr. ubersohn Mór, Dr. László Pál, kik fölebbeztek, vagyis alakiságok miatt semmisógi panaszt adtak

Next

/
Thumbnails
Contents