Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-09-06 / 36. szám

4 M AG Y A R PAIZS 1906. szeptember 6. Változás jön a levegőbe, a hangulatba s az asztalra. Más abrosz és uj poharak. A pinczérek karján kicserélt asztalkendők. Az idegzet nagy mértékben feiajzódik. Némelyik már hörpintene is, de még nem lehet. Jön a vendéglős. Már az ajtó nyitása és belépése ia eltér a rendestől. Eddig nem látott üvegedény vau a kezíben. Maga töltöget a friss poharakba, de csak három ujjal fogva az tdényt. Némelyik már innék, de még nem illik. Fogom én a csíkig töltött poharat. Fogják mások is. Da inni. hoho! Oda tartom a gyertyavilág elé s keresztül nézek rajta. Igy tesznek a többiek is s kórusban zengjük, hogy: kristálytiszta, mini a gyémánt. Némelyik már szeretné felhajtani. Most már felülről nézek be a pohár borba, mint a miskolczi légy a kocsonyába. Aztán az orromat viszem közelebb s megszagolom. Nagyszerű illata van! mondjuk mindnyájan. Némelyiknek pipje lesz a szomjúságtól, mint a libának, de még nem szabad inni, azaz, hogy nem illik. Most jön a nyelv. Egy kissé belemártom a nyelvemet, fólgyüszünyit öntök s azt moglocsogtatom a számban. Igy tesznek mindnyájan. Mi csoda áromája van ennek a bornak! Hogy hijják? Lányka fülemilevölgyi hegyi bor. Ah! Hát ez az! Ene nem gyors tempóban fölhajtom a pohár bort s eicsettintem a nyelvemet. É* igy tesznek mindnyájan. Micsoda felséges bor ez a Lányka fülemilevölgyi hegyi boi ! — A vendéglős ott hallgatja. Tyhű! Donner-Wetter! hogv én erre nem jöttem rá! S ezután már a vendéglős is csak ezt kínálja, de meg a közönség is csak a Lányka fülemilevölgyi hegyi bort kéri minduntalan. Mert ez legjobb a világon. Baran-Goló. A főgimnáziumi és felső kereskedelmi isk tanulók tanártestületeikkel tegnap voltak részben a kath. részben az izr. templomban az iskolai évnek vallásos megnyitójaként. Azután az iskolák nagytermében az igazgatók: Medgyesi Lajos és Dancsházy Gusztáv tartottak megnyitó beszédet, erkölcsi utasításokat, ^dva a tanulóknak. AZ egervári áj plébános. Irtuk a múltkor, hogy legnagyobb valószínűséggel Törzsök Vilmos lesz az egervári plébános. Másnap csakugyan Br Solymossy Ödön kegyúrnak és a püspöknek is egyetóitő vóghatározata őt ei ősitette meg. Üdvözöljük szép új hivatalában. Esküvő. A következő értesítést kap uk : Lukafalvi Dr. Zarka Zágraond és neje egjházasbükki Dervarics Malvin örömmel tudatják Vilma leányuknak, pannfalvai Juhász Bélával folyó hó 8 án tartandó esküvőjót. Kinevezés. A vail-ts- ÓH közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a király Farkas József földbirtokost, a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselőjét, a magyar vallás és tanulmányi alapokra felügyelő ós azok kezelését ellenőrző időleges bizottság tagjává kinevezte. A zalaegerszegi pénzügyigazgatóság Guttmann Aladár érettségi vizsgát tett aisólendvai lakost az aisólendvai m. kir. adóhivatalhoz; Borbély János József érettségi vizsgát tett iicckói laktíst a keszthelyi m. kir. adóhivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakornokká; Hőiényi Bela keszthelyi díjtalan adóhivatali gyakornokot a zalaegerszegi adóhivatalhoz díjas gyakornokká nevez'e ki. Két beszéd. Gr. Batthjány Pál főispánunknak május 15-én törtónt fényes beiktatása alkalmával két szép beszédet hallottunk a vármegye házában, egyiket Gr. Batthyány Pál főispán mondotta szók foglalóul, a másikban Bosnyák Géza üdvözölte a törvényhatóság nevében az uj korszaknak hazahas emberét,a főispánt Mindakét beszéd karaktéi isztikus okmánya a letűnt gyászos korszakocikánik, a reménynyel teljes jö főne'/. A két jellemző saónoklatot most kinyomatva szétküldöttók a törvényhatóság egyes tagjainak. Művészi körnton. Sághy Klementina kitűnő énekesünk Abbaziábau és Fiúméban van egy társasággal, Kápolnai Irén s Pintér Imre népszínházi tagokkal ós Kömley Gyulával. E:;y fiumei levél szerint ugy Abbaziábon, mint Fiúméban kétszeri felléptében különösen fényes sikerrel hangversenyzett Sághy kisasszony magyar, oiasz és német dalaival. Abbaziában gyönyörű virágkosarat s fantasztikus virágbokrétákat kapott emlékül. Üdvözöljük a kisasszonyt, hogy Zalaegerszeg tisztességét Fiúméban s Abbaziábin is emeli. Ne fizessünk boradót, azaz, hogy kivánuuk olyan törvényt, mely nem fizettet boiadót. A gazdasági gyűléseken hangoztatta ezt Ileitelendy Ferencz gazd. egyleti elnök is. Ez elvnek a gyakorlati kivitelén dolgozik a Magyarországi Bortermelők és Borkereskedők országon szövetsége is, melynek e'ncke Dr. Molnár Ákos oisz képviselő s titkára Dr. Soltész orsz. képviselő. Az orsz. szövetség felszólította Grünbaum Ferencz zaiaegeiszegi borteimelőt és kereskedőt, aki tagja az országos bizottságnak is, hogy tar'son ez ügyben Egerszegen értekezletet a termelőkkel ós kereskedői!kei. Grünbaum megvárja, mig nyaralásából hazajön a gazdasági egylet titkára is, hogy együttesen érvényesebb határozatot hozzanak. Üdvözöljük ezt az üdvös mozgalmat, mert igazán szükséges nemzetgazdasági szempontból, hogy ha I már iszunk, inkább bort igyunk, mint pálinkát : és diága sört. j Séta — jobbra és balra. Magyar iparunknak ; a védelmében, mondjuk: tusakodó védelmében sokszor saját magunkat is megvórezzük. Eltűrjük. Nem esünk kétségbe. Legelébb tisztázzuk egy multheti jelzésünket, aztán menjünk tovább. A tulipántos boltról irtuk, melynek tulajdonosa Deutsch Hermán ur, hogy egy kisasszony onnan „Austria Triumph Schwarz Verlangen Sie"-fóle czéinát vett. Vezeklünk érte. De megjegyezzük, hogy minket is nem a kisa&zzony vitt tévedésbe. Ó a cselédet a tulipántos boltba küldötte, ez pedig nem onnan, hanem a Heinrich boltból hozta az „Austria" stb.-féle czérnát s nem mondta. Innen a felreórtós. Mi nem sumákolunk a bűnbánattal, a Deutsch urnák a közönség előtt teljes elégtételt kívánunk adni ezéit a czérna tévedésért. Kívánjuk azonban szt is, hogy a tulipántos boltban ne csak a czórnából, de egyébféióből is minó! kevesebb asztrák portéka és minél többb magyar portéka legyen ! A Heinrich boltot már nem tudjuk így kirántani az osztrák czérna alól. S most menjünk tovább. Előre vagy hátra, de bármerre járjon is az ember, mindenütt a szemébe ötlik az olyan Ízléstelen, istentelen ós kimondhatatlan hazafiság, mint a minőről Ján Ferencz uinak a bolti kirakata tanúskodik. Egy szekérre való „Mack'tiféle keményítőt" mutogat az az ablak. Miért ? Hát nincsen a magyarnak Fiuméja és abban a világ legelső keményítő gyára V Van, vasa; de hát az igen messze van ; 03 mert messze van és Magyarországon van : az nem kell még a színmagyar embernek sem. Ezt mondja az az ablak, ott, egy magyar város főterén. — Van a világon egy otromba nagy madár, mely a Sahara sivatag homokjába dugja a fejét s minthogy ő nem lát senkit és semmit, azt hiszi, hogy őt sem látja senki. Van a mi magyar városunknak a közepén sok olyan ember síb. Fene furcsa, hogy a deklezsini tanitó ur azokból a sokszor megénekelt „Parafinerade" féle linzi gyújtókból huz elő egy dobozzal. Azt mondja, azért nincsen a magvar gyulákból ott Díklezsinben, mert igen közel van a stájer határ. Ugyan, ugyan! Hit Budafokon is az volna a baj? Hát Nyíregyházán, Temesvárt, C'.eglóden is az volna a dolog nyitja ? Nem uraim, az a baj, hogy az iskola eier gondja nem engedi meg a boltosokkal való harczot, pedig az önök dolguk és a mi dolgunk, hogyha kell: azt az „utan svafel och fosfort" boltosostól együtt Ausztriába szalasztani. Disznóság! milyen por van ebben a városban, ha két-három napig szarazság vau. Ha végig fut egy szekér s egy automobil: elborítja a por az eget és földet. És nincs hatalom, hogy ezen segíthessünk. Első volt a haladás embereinek az aszfaltjárda, hogy legyen raktározó helye a görög dinyehéjnak és a tyuktollunak és hogy legyen hová köpjenek a bagózó emberek. Második volt a villamos világítás. Ezt is a haladók csinálták. Hanem az utczák pora a az árkok pocsolyája szintén a haladók lelkét nyomná, ha ugyan volna leikök. Hirdetmény. Zalaegerszeg i. t. város fanácsa ezennel közhirié teszi, hogy azon szőllős gazdák, kik kiméréssel ós kismértékben való eladással nem foglalkoznak, a borital adó kedvezményes fizetése czéljából az 1892. óvi XV. t.-cz. 3. § án alapuló igényüket f. évi szeptember 5 tői bezárólag szeptember 25 ig Megyessy László kataszteri nyilvántartónál bejelenthetik. Zalaegerszegen, 1906 szeptember 4 én. Németh, h. polgármester. A helyhw'i közkórházban 1906. óvi szept. hó 1-ón mt,.. .edett egy ápolónő állása. Teljes ellátás, havi 33 korona bér. Pályázni óhajtók jelentkezhetnek a közkórház igazgatóságánál naponkint reggel 7—8 óra között. (4-0) A 7. oldal ingyenes hirdetményt tulhalmozottság miatt ma ki kellett hagynunk. Fülöp Jánas könyv, papír, Írószer kereskedése könyvkötészete ZALAEGERSZEG. Ajánlja az iskolai idény alkalmával dus választékú magyar gyártmányú papir áruit, továbbá szülök figyelmébe, a helybeli elemi, polgári, kereskedelmi és főgimnáziumi iskolák részére szükséges ta~n Icönyvelset uj és ódon példányban, továbbá füzeteit és minden szükséges tannemeit ugy iskola táskáit — Pontos kiszolgálás. — Gépekkel berendezett könyvkötészet olcsó 3—3 és }ó muika. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Megyeiek. A jegyzők hálája A vármegyei jegyzők egyesülete a Keszthelyen tartott közgyűlésen Kováts Gyula elnökletével egy szép beszédben Síeretetteljes megható bacsut vett Csertán Károly volt alispántól, aki valamint mások előtt, ugy a jegyzők előtt is rendkívül népszerű ember volt. — A ragaszkodásnak ez őszinte jelét Csertán Károly nyugalmazott alispán meghatottan köszönte meg válaszában. Illés Rafael. Illés Rafael premontrei rendű tanár, a türjei gazdaság igazgatója hosszas szenvedés után 60 éves korában elköltözött az élők sorából, Illés Rafael hosszabb ideig tanárkodott Keszthelyen, a hol nagy népszerűség övezte a kedves modorú jószívű tanárt. A Terbócz ur kastélya cz. múltkori ismertetéshez küldtek egy hosszú levelet, melyben részletesen felsorolják a sérelmeket, hogy t. i. Terbócz levelei félrevezették a fegyelmi vizsgálókat s igy Czinzek tanítón sok boszantással elverték a port, áthelyezték, pénzbüntetéssel sújtották, adott szavukat nem váltották be stb. Családjától e miatt el kellett válni, lakást nem kapott, stb. A fegyelmiben szerepeltek a Terbócz ur cselédségei, vincellérjei, gyermekei, felesége 'stb. mely tényezők szintén szerepelnek mindenik tanítóval való viszálykodásban. — A hosszas panasz-iratot nem közölhetjük nemcsak a terjedelme miatt, hanem azért aem, meit u;ólagosan nincs helye az ilyen sérelmi pan?szoknak, vagyis eredmény ezektől nem várható. És ez szolgáljon szerkesztői üzenetül is. A vizsgálat be van fejezve s punktum. Társadalmilag panaszol az ember, s ha szive könyebbül, jó, avval kell megelégedni. Legtöbb, ami jót várhatunk, de ezt kell is követelnünk, hogy az egyesek érdekében is, de főleg a közügy érdekében válasszák el Terbócz urat a tanügytől, had adja ki a ka-tólyát más embereknek, vagy lakjék benne ő maga az ő cselédségével, a kiket fizet. A „szakszerve 3t" megöltek egy embert. Kiskanizsán 0 iyai Rémus családos munkás embert a kocsu. jan megkéselték, s belehalt. Orztronyai horvát uj munkása lett a Franz gyárnak az elbocsátott sztrájkolok helyén. Ez let

f a veszte. A munka nélküli sztrájkolok ölték meg. A „szakszei vezetuek" az az elve, hogy aki munkába áll, azt meg kell ölni, vagy bármi módon el kell pusztítani Nagyszerű! S még mindig nem órtik Magyarországon, hogy mi az a „szikszervezet." A kessel megszart plébános. Tapolczáról irják : Augusztus 24 én este 8 óra tájban Vasárus Károly 14 éves hu Totola Lajos halápi plébánost egy késsel mellbe szúrta A dolognak az előzménye az volt, hogy Totola Lajosnak tudomására jutott, hogy nevezett Vasárus a szőlejébe jár ós onnan szőlőt lopott többszörönkint. Ezért Totola őt megintette. A gonosz fiu lesbe állott a plébánia lak előtt és mikor látta, hogy a plébános kijön, édesanyja biztatására mellbe szúrta és kereket oldott. A tett elkövetése után a plébános gyógykezelés vegett bevitette magát kocsin Tapolczára és ott Varjas Gábor orvos gyógykezelés alá vette, az esetet pedig a tapolczai kir. járásbíróságnál feljelentette. Kántorválasztas Zalaszabaron 15 pályázó közül megválasztották Tóth Márton galamboki tanítót kántortanítónak. Balatoni fényképezés. Sági János, a Nemzeti Muzeum Néprajzi osztályának megbízásából, most