Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-08-30 / 35. szám

1906. augusztus 30. M AGYAR P A I ZS 3 hatáskörükbe nem tartozó rendelkezések szabták meg. Igy vált ezután sokjukból az urasági asz­talok borhoidó lakája, a régi juratus világ amicóje, kinek számára egy lekötelező tekintet a paran­csolok szemeiből egész boldogságot volt hivatva elővarázsolni; ekként lett fölös számmal kortes vezér, ki ebbeli érdemei elismeréséül a sikerült, vagy sikertelen választás után sokszor egyedül, tüite az ellenpártnak egész életre, ha néha nem ia, de minden esetre hivatalos működésének nyu­galmasságáia károsan kiható apprehensióját; ily képpen leve mindegyik végrehajtó, az elitélő fel­fogás ápolására nagyon is hajlandó közönség vélelmezett megnyuzója, ki bárminő szeretettel ápolta légyen a gondoskodást hivatali helyének javát, illetőleg, amennyit szeretett, ha szeretett, elismerést e réven, elvesztette azt, sőt egyenesen gyűlöletet aratott a behajtási teendők kényszer ellátása folytán; ezért lett szájában valamennyi­üknek az egyóbbként jól megkészíthetett kenyér Íztelenné, keserűvé. És mi okozta mindezt? Nem más, mint az, hogy kizárólag önkormányzati té­nyezőnek kellett volna lenni a jogok és köteles­ségek szsbatos meghatározása mellett, mindazon­által innét leszorítva, legtöbb idejét oly műkö­dési ágazatban volt kénytelen felhasználni, melyen a követelt buzgalommal működve, a mennyiben ez a tér egyáltalán nem az önkormányzatság mezejéhez tartozott, — személyével szemben csak ellenszenv, hivatalos működése iránt csupán bi­zalmatlanság fakadt a közjó rovására, az egyéni ambitió lelohasztására. . . Van e olyan tudós a világon, aki képes lenne bebizonyítani, hogy a községi érdekek előmozdí­tását, istápolását czélzó exclusiv hivatalos mű­ködés keretébe tartozik joggal az adókivetési munkálat, az adó és egyeb kónyszerbehajtási eljárás, hogy továbbá a községi jegyző ezen teen­dők ellátásával, megválasztatásának első peresétől s körülményétől fogva önkormányzati tisztviselő­nek tekinthető s z adóztatás ugy a végrehajtás autonomális szervnek tekinthető a közigazgatási életben, hogy végül a szószoros értelemben vett állami és jogi intézmények munká'kodási reszort­jában való élénk résztvetele a községi tisztvise­lőt a községi közigazgatás messzebb menő jólé­tének, a rép^agyonositás és fejlesztésnek biztosí­tásával járó tevékenységtől nem vonja el, aucío­ritását emeli, rögös pályáján való haladásaélt legalább az erkölcsi méltánylás gyümölcseit ter­meli részére? . . . Nem, ilyen eap^citás nincs s aki buzgólkodnék a bizonyításon, annak kopo­nyája megérdemli, hogy a „Brittisch mu*eum" g}üjtemenj>ében foglaljon helyet annak idején. — Hisz maga az alapkérdés megfejthetetlen, t. i. hogy fémek meg a rendszerben egymás mellett, mintegy elválaszthatlanu; a ko/ségi autonomia, a tisztviselői nagy subordináltság, az állami admi­nistrátió, a jogi munkásság ? . . . Ébredjen ismét tehát föl Zalamegye jegyzői kara; előző emlékiratát vigye a vármegye, ennek utján pedig a kotmány elé s mert az anyagiakról most már nem lehet beszólni, — pótlólag köve­telje a községi közigazgatás előnyeie legfelsőbben is a községi közegek nűködósi kötéből az adó­kivetés és kii.cstári tartozások behajtásának ki kapcsolását; böradótiszti és körvégrehajtói együtt dolgozó állások s^eivezését, a kiveiési és behaj­tási munkálatok elvégzésének ezekre bízását; ezek javadalmazásainak a késedelmi kamatokból leendő fedezését; 2. a körjegyzői illetmények, bűnügyi költségtéiitmények, jaiásbirósági ítéle­tekkel megállapított követelések s idegtn hehről áttett adók és közadók módjára bes. edeidő kincs­taii tartozások előljárósági behsjtási kényszeré­nek megszűntetését, az e tekinteibeni eljárásnak szintén a kői végrehajtó teendői közó sorolását; 3. az 1886. XXII. f.-czikkuek a jegyzői és egyéb állások betöltésére vonatkozó főszolgabírói kan­didálási, vslamint a választási jog ai kónti módo sitását, hogy mii.den pályázó jelölve legyen s a közönség egyeteme válasszon; 4. a szolgálati prsgmat;cát s a községi tisztviselők független lelkismeieti szabadsága biztosítását. Ott ped'g, ahol körvonalozott jogos követelmények melta­tatást nyernek, gondolják meg, miképp a fentiek törvénybe iktatásával az önkormányzat általában tágasbb tért nyertnd; a községi tisztviselők visszaadatnfik tulajdonképeni rendeltetésüknek, a községek fejlesztését eredményezni tudó munkál­kodásnak; ennek hatékonyságát emelő tekintély szereztetik meg számukia s megóvatván függet­len ségük, a felülről és alulról jöhető nyomások­tól, — ambitiójuk, dologkedük fokozódik s min­dé n éríésük és intentiójuk köíös lesz a közönsé­gével, annak érdekeivel; vége lesz az áldatlan állapotnak, mely a községi közigazgatás terére becsempészte azt jó részben a maga számára le­foglaló mindenható állami administrátiót s ekként az önkormányzat lényegét megtisztítja a reá eddig károsan tapadott salaktól; az autonomia nyer, az állami hatalom pedig nem veszt semmit, sőt a tartozások behajtása körül elfogja óini az eddig nem létezett eredményt saját külön közegei utján megszűnvén azon feltevés jogossága, hogy a jegyzők ós elöljárók ked T ésből, félszből, avagy nem tudjuk miféle más veic indokból az állam kircstár kárára rosszul vetik ki az adókat, hajt­ják be a követeléseket; nem lesznek gyűlölt végrehajtó alakok a községi tisztviselők az ön­kormányzat hátrányára s a sommás eljárás szab­ványai következteben foganatosít iatni rendelt végrehajtási ügyekkel nem kell vesződniük, ami­kor ezek tömegesen szokták a túlterhelt elöljá­róság gondjait szaporítani, holott tulajdonképpen a járásbirósági végrehajtók elintézése alá tartozná­nak; biztosíttatik a nóp, illetve a választói aka­rat szentsége, mely nélkül autonomiát elképzelni nem lehet 8 mely kizárja, hogy megnyilatkozása ellenére olyant oktrojáljanak a nyakára, aki neki nem kell. S ha a jegyzők a mozgolódást megkezdik, azontúl pedig ennek illetékes helyen érvényt sze­reznek, akkor Magyarország függetlenitéséhez már is egy lépéssel közelebb jutottunk s a vár egyik legerősebb sarkoszlopa épsógesen, elpusztithatla­nul fogja tartani nemzeti dicsőségünk emelkedő épületét, ami nem kicsinylendő. . . . Munkára fel tehát jegyzők s támogatásra fel törvényhatósági bizottsági tag urak ! Szent kötelességünk kitartani azon feltett szándékunk mellett, hogy az osztrák ipar bojkottálásával a mién­ket virágzóvá fogjuk tenni. Fiiioga János könyv, papir, írószer kereskedése könyvkötészete ZALAEGERSZEG. Ajánlja az iskolai idény alkalmával dus választékú magyar gyártmányú papir áruit, továbbá szülők figyelmébe, a hely­beli elemi, polgári, kereskedelmi és fő­gimnáziumi iskolák részére szükséges -bannJg; önyvelkiet uj és ódon példányban, továbbá füzeteit és minden szükséges tannemeit ugy iskola táskáit. — Pontos kiszolgálás. — Gépekkel berendezett könyvkötészet olcsó' 2—3 és jó muaka. Vidéki megrendelések poutosau eszközöltetnek. Heti hirek Helyiek. Az egervári uj plébános. A Simon Isivár. halálával rnegüre- de'.t egervári plébániát — amint halijuk, báró Solymi v Ödön kegyúr, Törzsök Vilmos zalaegerszegi tplánnal óhajtja betölteni. A báró választás i mindenesetre derék emb i re esik. Gyüjtsünk a Csány szoborra! N. N — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f, Hozzáadva a múltkori (2240 K 31 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2240 K 81 fill. Balatoni Hrarduiás. A zalaegerszegi állami főgimnázium szept. 6—9-ig (4 Dap) tanulmányi kirándulást rendez a Balatonhoz. Meglátogatják : Keszthelyt, Hévizet, Badacsonyt, Fonyódot, Sió­fokot, Balatonföldvárt, Tihanyt, Keszthelyt, Almá­dit és Veszprémet. A tanulók részvételi dija 25 K. A nagyközönség közül az érdeklődők a kiránduláson szintén vésztvehetnek. Bészvételi dijuk 40 K. Felvilágosítással szívesen szolgál Haerter Ádám fögimn. tanár. Köszönet a magyar ipar neveben. Aiólirott tisztelettel és hálás köszönettel vagyok Légáth Kálmán esperes apát-plébános ur iránt azért, hogy alkalmat ad a zalaegerszegi iparosnak tehet­sége kifejtésére és felmutatására. Az apát-plébá­nos urnák egyháza iránti hármas érdemét már emiitette ez a lap ; közismert dolog az is, hogy a hazai ipart s elsősorban a hehi zalaegerszegi ipart pártolja gazdasági eszközeinek a beszerzé­sénél s passióinak a kielégítésénél. Én azonban most egy kiválóbb műnek a megkészittetését emlitem fel. A templom belsejének gyönyörű restaurácziója immár ma-holnap be van végezve. Ilyen maga&ztos helyen, az Isten házában, a remekebb müveket más emberek külföldi ipar­művészekkel szokták csináltatni, mert előítélete­sek, rövidlátók és kislelküek s netn hisznek a magyar ipar tisztességében és jóságában. Logáth Kálmán esperes apát-plébános ur azonban meg­bízott bennünk s ezt köszönöm én; azt hiszem nem is csalódik sem őnagysága, sem 3 közön­ség. A templom belsejében a fényes festések mellett a hatalmas barokkstilu csillár megalkotá­sát zalaegerszegi iparosra bizta. Nemcsak azért szólok erről itt a nyilvánosság előtt, hogy ma­gam valék szerencsés azt megcsinálni, de főleg azért, hogy mint mondám, az apát ur alkalmat ad arra, hogy a helyi iparművészeiről tanúságot tehessünk. Fogadja ezért hálás és hazafias kö­szönetemet. — Baly Béla gépész-lakatos. A kath. legényegylet e hó 26-án tartotta nyári tánczmulatságác a kaszaházi kertben. A mulatságon Kun Viímos hittanár elnökön kivül többen megjelentsk nem egyletbeliek is. A leendő uj alispánról a következő tartalmú levelet kaptuk. T. Szeikesztő ur! Szeptember 10. után több mint bizonyos, hogy Arvay Lajos lesz az alispánunk. Én ennek nem örvendek, sőt mint jólelkű keresztény ember, sajnálom. Mert micsoda gyönyörűség volna nézni, hogy egy derék tiszt­viselő ugy járjon, mint pl. Várhidy Lajos polgár­mester. Már pedig Várhidy is, Árvay is erős akaratú emberek, másként nyakas természetűek. Persze mondhatnók, hogy hiszen Mátyás, az igaz­ságos is zsarnok volt. Csakhogy annak volt esze. De Várhidynek beletörött a bicskája. Én azt hi­szem, az uj alispán is igy járhat, hiszen már rövid alispán-helyettesi idejiben is akadt egy kellemetlensége, smit nem más idézett elő. Hogy a hirlapok fámára megtiltotta a megyei hirek közlését, az az ő természetében van, de ilyen ter­mészete miatt nemcsak önök, hanem, ámbár nem mondják, én tudom, hogy a megyei tisztviselők is fáznak.(Ök fázz'.' fik.Mi hirlapirók nem fázunk.Sz.) Örököiteesneveitetesebfeii nyerteezt a szigorúságot. (A szigorúság nem baj. Sz.) Rousseau szerint 15 esztet.dős keráig nincs a gyermeknek akarata; azontúl szabad. Az ő édesatyja olyan szigorú volt, hogy fiainak már előkelő hivatalt viseltségükben, bajuszaskorukban sem lehetett előtte akaratjuk. Ha nem épen helyes is ez, de családiig jogos. Ha­nt m ilyen természetet átvinni a hivatali főnök­ségbe is, nem hiszem, hogy jó vért szülne, mert a tisztviselők, ha részint fiatalabbak is, részint alárendeltebbek is, nem családi gyermekek. A köz­hangulat szerint egy-két há'ránya van a magas tisztségre : hegy a kedélyesség hiánya miatt ne­hezen Lözlekídő; ezt azonban a gyakorlat e'ő­nyösen megváltoztathatja ; továbbá, hogy a tavaszi nagy országos bajokban félie í>kart vonulni, sza­badságot kért; ^.égre, hogy a Thassv kertben levő kQáücziós gyűlésen nem jelent meg. Előnye pedig az, hogy-nyugalmas időben hosszú időn át kipróbált jó tisztviselő, s ha a lajtorján haladás­nak nem is vagyok mindig a barátja, általában mégis az az igazságos 03 méltányos dolog, hogy a jól végzett munka találja meg igy a jutalmat. De arra aztán kivár.csi vagyok, hogy a vármegye közönsége ha a főjegyzőből alispánt csinál, vájjon a ki szintén 30 esztendeig emberfeletti pontosság­gal. rófta a vármegyei munkát, vájjon Czukeiter I aljegyzőből csinál e főjegyzőt ? — Másik előnye, a közönség szemében, hogv elméletileg is igen jártas a §§ ban. Ámbár a kö. önség körében túl­ságos naivsággal, majdnem reklamszerüleg szárnyra kelt ez a nagy jártasság. Ilyen pályán tudta kell & §-f, különben Tapo'czára halott, émnek, vagy Baktüttősre csemetekeit-felügyelőnek pályáznék az ember. Hát i.iszen eire nézve ón nem akarok semmi különösebb jelentőséget tulajdonítani az a'ábbi históriának, csak azért hozom fel, hogy azt a gyerekes és Ízetlen reklámot letörjem. Szi­gorúságról, pontosságról, bürokrácziáról, pedante­riáról és a § ok nagy tudásáról van a szó. Az útlevél kiáll.tás talán nem lesz valami nagy dolog. Elmegyek a rendőrkapitányhoz, leguberálom a négy forintot, ő meg írja, hogy : szeme kék, szája rendes ... az iráa megjárja a megyei ós minisz­teri hivatalokat s későn bár, 3 hót múlva, kezem-

Next

/
Thumbnails
Contents