Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-08-30 / 35. szám

WiL év Zalaegersieg

, 1906. augusztus 30. 35. szám. £!ő3x átért ár: Sff érra 4 koros*, fí! ér:a 8 korosa. Saffjsd áwa 1 kor. Sgyao ssáx 6 fillér. Hirdetések dijai megegyezés széria Wyilttér sora 1 kor Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS HETENKÉNT OS-Ö-TÖRTO-KIÓIN- EST EL. Vidéki előfizetőinket kérjük, szíveskedjenek a lap árát elküldeni, mert a naponként dráguló nyomdaköltségek miatt az ingyen példányokat meg kell szüntetnünk. & M

a£yar Paizsnak évi óra csak négy korona. Tanév elején. Mindenütt irányadónak kellene lenni az emberiességnek. Hiszen ez tulajdonképpen az eredeti, a főfogalom, amely minden hivatásügyet magába zár. Ugyan hogy is állunk ma mi nevelők, ami életünkkel ? Vájjon nem ugy járunké, mint az egymáshoz egészen idegenek, akik egymás szemében annyit sem érünk, mint a czipészek, szabók, asztalosok egymás közt a mindennapi életben. Van egy jelszó, mely a „hivatásba való beleolvadásról" szól, oly szabályt, oly tant foglal az magában, amelyben örömet s mint egy mogváltását vélte találni az emberiség. I>e most már ez sem ízlik többé, ha tudniillik azt érezzük, hogy itt egy bálványnak szolgálunk; igenis egy bálványnak, — mihelyt hivatásunkat életünk kiegészítő részének nem tartjuk, hanem azt csak valami mellék foglalkozásnak tekintjük. Rousseau jött százhatvan év előtt és azt tanitotta: képeznünk kell embereket, akik élni tudnak. Pestalozzi pedig jött száz száz és néhány év előtt és követelte az összes emberi erők harmonikus fejlődését. Jött Jean Paul és ugyanazt mondta i maga módjával, de ugy látszik, hogy mindez hiába való dolog volt. Éppen ezért addig kell ismételni ezen tanokat, mig csak teljesedésbe nem mennek. Legjobb alapja minden hivatásnak &z — emberiesség; ennek pedig elegendő példáját találjuk a vallási, művészeti és világi történelemben is; sőt ez az, a mi szépen, igazságosan és gyakorlatilag fölépíteni segiti a hivatásokat. Elvégre is az teszi meg tulajdonképen az ember értékét, vagyis mind azt, ami benne a szépség, szeretet, L iség és remény mintaképévé lett s igy életét megtermékenyiti. — Ezen czél kedvéért szükségünk van paedadagogikára és mi azon paedagogikát használjuk, amely a czélhoz legközelebb hoz bennünket. Ez által azonban csak a paedagogia viszonya van megjelölve a képzendő emberhez. Mind a kettő közt ott áll a — nevelő. Csakis azon nevelők nyújtanak biztosítékot a jó és helyes nevelés tekintetében, akik első sorban emberek is. Valamint a művésznél nem fődolog a technika, hanem mindig az életteljesség s a benne rejlő gazdagság, ér, ugy nem első dolog a nevelésnél a tanítási technika, amelyet methodikának, módszertannak neveznek. Sokkal foutosabb a szellem, mely uralja a nevelőt. Ugyan mi képezte & híres paedágógusok nagyságát ? A szellem, a melyben tanítottak és önmaguknak lelki gazdagsága. Éppen azért egy nagy paedagogus sem volt sohasem szorítható az úgynevezett „iskola mesterség" szük keretébe. Vessünk csak egy pillantást a mai paedagogiai irodalom óriási áradatába, hogy mégis' lássuk és érezzük: mi hiányzik nekünk. Talán egy téren sem hordanak és irnak össze annyi aljat és szemetet, annyi meddő haszontalan dolgot, mint éppen a paedagógia terén. Alig képzelhető egy leczke, vagy egy iskola ünnepély, amely sok földolgozásban nem részesült volna ; nincs oly részletezett théma, amelyet számtalanszor nem „kezeltek" volna. És mindaz milyen felületes, milyen pedáns. Pedig az olyan dolgokat gyakran a legszorgalmasabban olvassák, sokkal inkább, miuta paedagogiai klassikusokat. De a mai nevelési gyakorlat sem felel meg azon követeléseknek, melyeket az „összhangzó emberképzés és művelésnél" teszünk. Nem mintha az iskolában nem dolgoznának a tanitók. Sőt ellenkező'eg! — De a tévedés ott rejlik a fent érintett irányban, t. i. mi viszonylagosan inkább technikusok vagyunk, mint emberek, művészek. Ezen értelemben irta Bettex az ö éles kritikáját: minél inkább metbodikai tudománnyá lesz a paedagogia, annál kissebbek, silányabbak lesznek az ő sikerei! Azt is elfelejtettük, hogy a technikai gyakorlottság, ügyesség annál könnyebben megszerezhető, minél inkább él bennünk a közlendő tananyag és minél nagyobb lelkesültséggel tanítunk és nevelünk. Ugyan mit jelent, mit ér az egész mü-nevelési mozgalom*? Akarunk talán müfogyasztókat nevelni'? Nem ! Mit nyerünk ezzel t ott ülünk csupa külső bulturában és nem vagyunk boldogok, kiabálunk emberiességünk után, hogy igy egy hitben s egy tzeretetben élhessünk. Igen szép dolog az! Tudjuk azonban, mennyivel nem járul ehhez az iskola, de tudnunk kellene azt is, mit tehetne e tekintetben az iskola. Erre gondoljanak a paedagogok! Cselkó JÓ2sef. Hémet kivándorlási politika. Irta: Sz. D. Ha figyelemmel kísérjük a nóraetek telepítési politikájár, melynek czéltudatos és körültekintő volta lehetségessé teszi, hogy kivándorlásaikat irányítani képesek s ennélfogva az anyaországból a világ minden tájékára távozó rajok, nemcsak hogy nem vesznek el az anyaoi szág számára, sőt ellenkezőleg annak ugy politikai, de főképpen kereskedelmi szempontból úttörőivé válnak — lehetetlen megtagadnunk tőlük a legnagyobb elismerést. Azon tengertuli vidékek közt, ahol már a németek jelentékeny telepekkel birnak, a legi égibb és minden tekintetben legjelentékenyebb a brazíliai német telep. Még a mult század első negyedében alapította dr. Blumenau a brazíliai, „Rio grandé do Sul" tartományban a Blumenau- i német telepet, az akkori brazíliai császáii kormánytól ingyen kapott nagy őserdő területen, mely telep ma már egy jelentékeny kulturával biró, valóságos német provinczia. Ennek nemcsak alapításánál de tovább fejlesztésénél dr. Blumenaut, mint a telep vezérét, tanácsadóját, segítőjét szóval és tettel mint annak valóságos atyját illeti a legnagyobb elismerés és tisz'eli emlékét a német közvélemény osztatlanul. Bölcs belátással és gyakorlati ésszel fogta fel a német telepítés atyja, hogy az európai, de különösen az északi vidékek szülöttje ha faji tulajdonságait és nemzetiségét ivadékaira is át akarja örökíteni, csakis a mérsékelt és legfeljebb a melegöv alatt teljesítheti de semmi esetre sem a forró világrészeken. Mindenki aki troropusukon megfordult, tudja azt. hogy bármely Iegerélyesebb ember is, egészsége koczkáztatása nélkül — oly erélyes és füige nem lehet többé — ellanyhu! épp ugy mint a bennszülött, az ottani klima behatása alatt. Sőt ottszületett s nevelt ivadékai már egészen olyan lanyhák mint a bennszülöttek. Ezt a körülményt nagyon jól ismerik az indiai angol és holland nagy kereskedőházak vagy egyéb nagy vállalatok vezetői, mert nagyobb erélyt ós szellemi fürgeséget igénylő tisztviselői állásaikra, nem szívesen fogadnak bennszülött fehér embert, inkább importálnak olyat európából — fentebb elmondott okoknál fogva. Ennélfogva bizonyult dr. Blumenau telepítése szerencsésnek, mert letelepülési helyül az óriási birodalom déli részét választotta, mely nagyrészt mérsékeltebb klímával bir, s a letelepült németek ivadékai csak nagyon kevés külömbséggel éppen olyan németek, mint apáik voltak. Faji összetartozandóságuk, erólyök, szorgalmuk oly nagy, hogy a bennszülött 'őslakók rossz szemmel is nézik már — anélkül, hogy megakadályozhatnák (bár történnek erre nézve is kísérletek) a németség térfoglalását. Hogy mily erélylyel és körültekintéssel fos hozzá a német ha telepíteni akar, arról a következő (német braziliai forrásból eredőd közleményből meggyőződhetünk : „Arról van szó, hogy a Jacuhy, Carreiro ós Tapaari folyók közti vidék betelepittessék. A nyugati telepítési vállalattal szemben az az előnye van e vidéknek, hogy sokkal közelebb esik a kereskedelmi ós forgalmi központokhoz és piaczokhoz. Hogy e terület már rég be nem telepíttetett, annak az az oka főképpen, hogy nehézségeket okozott néhány száz területbirtokoasal megegyezni, mert a kormány sok, eddig háboritlanul birtoklónak, birtoklási jogát kétségbe vonja, 8 ezek miatt az igazolási eljárást léptette életbe, mi miatt nagy a felzuduiás a német sajtóban. A birtoklási jognak kóidósessé tétele s a pénzügyi helyzet kedvezőtlen volta, teljesen elértóktelenitette a Fzóban forgó területet — ugy, hogy az most olcsó szerrel lenne megszerezhető telepítési czélokra. A területek ára annyira leszállt, hogy még az itteni viszonyok közt is feltűnő. Miután az egész szóban forgó terület magánbirtok, nem kötné a telepesitő vállalat kezet az állami birtokokon fennálló szabályok ós előírások kényszere sem, ami igen előnyös volna a német telepekre nézve, most igy virágzó és rég fennálló német telepek szomszédsága telepíttetnék be, — tehát tömörülhetnének a németek (!) A szóban foigó terület 25000 db. 25 hectáros telepitvény részletet, tartalmaz — 6250 négyzet kilométert, s az egész őserdő, kitűnő nehéz erdőMai számunk 10 oidal.