Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-08-16 / 33. szám

vn. év I«l»8Bergzeg, 1906. augusztus 16 EWftéii ki: ífT pvre 4 korosa. tiI érts 2 korona, •sjyad érr« 1 kor. tfjtt cria 8 fillér. 33. szám, Hirdetések dya megegyezés széria Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEÖJELBNIK: HETENKÉNT CST^TÖRTO KÖN ESTE. 'Ne feledjük el, hogy 1890—1995-ig 1,107 425 hazánkfia volt kénytelen ltt­hauyni közös hazunkat — ami osztrák iparpártolasnnk miatt! Földmivelés-e, vagy ipar ? (ii.) A beszélgetés folyamén közben is meg­említem, hogy végül a kérdésre én ezt a feleletet fogom adni: A kettő közül mind a három. Tudniillik a földmivelés is, az ipar is, a kereskedelem is. De ebben a fejlődési sorrendben. A múltkor Ígértem, hogy arról fog folyni a beszélgetés, mért áll olyan gyenge lábon nálunk a földmivelés is, az ipar is. Ha ez az újság véletlenül a kezébe akadna egyik-másik jobb módú urnák, mondjuk pl. Ur. Solymossy, Szily Dezső vagy gróf Tisza István földművelő uraknak: mondanák, hogy ez a szamár újságíró nem tudja, mit beszél. A valóságnak épen az ellenkezőjét mondja. Hogy beszélhet olyat, hogy Magyarországban gyenge lábon áll a földmivelés? Hogy itt burján és muszkatövis terem s haszontalan pocsolyák ásítoznak ? És bogy.Bzegények vol­nának ? Hm! Nagyon téved az újságíró. Nézzen szét a mi birtokunkon. Láthatja, hogy mi értünk a földmivelésbez. A mely területek eddig burjános, haszontalan bokros, csepütés területek voltak és a hol eddig csak pocsolyák süppedeztek, s amelyek csak olyan haszontalan területek voltak, hogy nem kellett A hálás szeretet. Amit a legszűkebb körben is teszünk, azt a?, ember kedvéért tesszük ós a legkisebb emberi kötelesség is, amelyet becsületesen teljesítettünk, képez oly épületkövet, amelyet az emberiség há­zának emelesére használunk ; és azért kell, hogy az emberiség hálás legyen nekÜDk. Legtöbbet pedig az tett érdekünkben, aki min­ket jóra nevelt és nevel. Szeressük tehát éppen azért szüleinket. A vérnek köteléke és egyenlősége erősebb sze­retetet kíván tőlünk, azonban aki nemcsak roko­nunk, hanem egyúttal barátunk és nevelőnk, az iránt hálával kell viseltetnünk életünk tündén órájában. Az ami legjobb baiátunk, aki legjobban nevel minket, aki küzd alacsony ösztöneink ellen és azokat megfékezi, aki bennünk fölébreszti és nemesiti az — embert. Én legalább a hű szülőkben, tanítókban és tarátokban tisztelem a természet legszentebb ere­jét, smely az embert fölemeli a tökéletességhez. Hálás szeretetünket ne szórjuk szét túlságosan sok emberre, hanem aki barátsága folytán leg­közelebb áll hozzánk: annak szenteljük egész hálaérzelmünket. Milyen aljasok gyakran az olyan emberek, a kik megfeledkeznek kötelességeikről, a kiknek pénzzel tarto/nak, azok iránt tiszteletet és alá­zatosságot tanúsítanak, ellenben akiknek életüket és emberiségüket köszönhetik, azoknak még a legkisebb szolgálatot sem akarnak tenni. Ha ugyan el lehetnénk mi emberek — szeretet nélkül! A szeretet minden erkölcsösségnek alapja és kezdete az emberiségnek. Ebben áll ami szent vallásunk és az emberszeretet is. s most sem kell adót fizetni érettök : ott most lecsapolás és szántás után tenger buzakalászt renget a szél . . . Mit beszél hát ez az újságíró ? Yelök szemben megadom magamat. El kell ismerni, hogy ezek a nagyobb földmivelő urak kitűnően értelmes jó gardák. Azt is el­hiszem, hogy annyira csepütés és pocsolyás területeket is királyilag tudnak gyümölcsöz­tetni, amelyekért adót sem fizetnek, vagy nagyon keveset. Csak egy a bökkenő. Az önös világban az egyes emberek azt hiszik, hogy belőlük áll a világ, legalább is érettü'; és körülöltük forog a föld; mindent saját szemüvegükön látnak. A szegény ember azt gondolja és mondja, hogy nem boldog a magyar; a gazdag ember azt mondja, hogy van mit együnk, s]ha az ő földje elég sokat terem, rertdben van a do­log. Pedig nem ugy van. A kinek az Isten e^^éget adott, tehet­séget és szerencsét^*' hogy a földje gazdagon g,yümölQ 6őu gyr tf tQ>tsa meg erre a szomszédját is, yujtják-»»nek a földjén se ék­telenkedjék a bí jftit s mocsír ne büzölögjön rajta, s szűnjék körülötte a szegénység pa­nasz. A lei a földmüvel»5s fajogterségét érti. az a földművelő ur községében és környékén maga egy-egy iskolája lehetne az agrikul­turának. Humanistikus socialismus volna ez, mely elejébe vágna a botor és erkölcstelen nczuczili8taság"-nak. De kimondhatjuk bátran, hogy a hol nagy uradalmak vannak, ott olyan a levegő, mint Rómában volt hajdanta. Kevés igen nagy ur s a többi a föld nyomorultja. Tertium non datur. Középosztály nincs. Ez a kevés nagy ugy kiemelkedett a csöeselék közül, mint torony a tenger viskó között. Le is dűltek a tornyok a viskók elgázoltatásával együtt. Hála Istennek, itt mégsem ugy vagyunk, mint Róma. De ki­mondhatjuk bátran, hogy a kevés nagyság itt sem óhajtja környezetének, a népnek emel­kedését. Miért? Azért, mert minél törpébbek a falu házai, annál magasabb a torony. Ad uotam : iskola. Miért is törődjék tár­sasági, avagy társadalmi iskoláztatással az egyes földbirtokos, mikor az országos föld­művelési iskolák is csak ugy kostolóul jelent­keznek itt-ott? Ebben a földműves országban van egy, egyetlen egy felsőbb gazdasági iskola, ez is Ausztria határán, Magyaróvári. Ausztriában, az ipari országban bizonyosan van három. Van aztán nekünk földművelőknek négy közép földm. iskolánk (Keszthely, Debreczen, Kolozs­vár Kassa), s vr,n a szomszéd ipar országnak emellett 12 közép földm. iskolája. É8 van nekünk földműveseknek tíz alsófoku földm. iskolánk s van az iparos szomszéd országnak a mellott 33 ilrcn földm. iskolája. Ezek- a tételek a múltkori cikkemre is világosságot vetnek. Majd felsorolom az ipari iskolákat is s a beszélgetést folytatom a földművelésnek, ipar­nak és kereskedelemnek egymáshoz való viszonyáról. De már most megemlítem, hogy a földmüvelésnek és iparnak folyományaképen Ne azt az embert szeressük leginkább ós tá­mogassuk, aki hangosan segítségért esedezve kiált ós porban hentereg csak azért, hogy részvétet és könyörületet keltsen: hanem azt, akinek erőit el­nyomta a szerencsétlenség ós nyomor ós aki segítségünk folytán válhatik hasznavehető emberré. Ha tudunk sesi'séget nyújtani, akkor tegyük azt mindenek elölt olyanokkal szemben, akiken még segíteni lehet ; de nem a romlottakkal ós javithatatlauokkal. Mert ezekre nézve jobb ha gyorsabban tönkre mennek. Mi az igazán szabad embernek szeretete? Nem egyéb, mint kemény bátor és öntudatos munka az emberiség szolgálatában. Ez a szeretet a vitéz harczoBntsk öröme, győzelem az alacsony­ság gyöngeség és a sebek lölött. Ez a szeretet ós segítség ott, ahol valóban segíteni kell. Segítségünk legyen — őszinte! Szeressük a szeretetünkre érdemeneket és legyünk takarékosak 8 elővigyázék a — bőkezűségünkben. Vannak áj­tatoskodók, álszenteskedők, akik azt hiszik, hogy erkölcsösen cselekednek, ha akárkinek is ajándé­kokat nyuitanak. Olyanok ezek, mint a bolondok, akik nappal syeityát vagy lámpát gyújtanak, este pedig azt eloltják. Azoknak nyujtsunk segítséget, akiknek szeren esetlenségét leginkább fájlaljuk ós akiket szeren­csétlenségükben legtöbbre becsülünk,nem azért,mert önhibájukon kívül bajba és szerencsétlenségbe kerültek ; hanem azért, mert segítségünk mellett van elég erejük és akaratuk ahhoz, hogy a szeren­csétlenségből kiszabaduljanak és derék emberekké legyenek. De a romlott képtelen ós javithatlan emberek, az örökké gyávák, lusták, elv- ós érzelem nélkü­liek, kik az emberiség szivéből az üde vért szív­ják, az emberiség testén férgek gyanánt csüng­nek, ezek veszszenek el inkább, ma mint holnap, ós aki ezeken segít, az csak fékezője és akadá lyozója az ember fejlődésének, mint — azok Ételt ós italt, ruházatot én lakást, ápolást és védelmet bajban, betegségben és nyomorban nyúj­tani azoknak, akik segítségre valöban szorulnak ós arra érdemesek, ez emberi kötelesség. Ne felejtsük cl soha, hogy ilyenek elsősorban a gyermekek, a kiknek nincsen nevelőjük. A mi legjobb, legnemesebb tettünk: a nevelés tettei, ezek pedig abban állanak, hygy a tudatlanokat fölvilágosítsuk és müveljük, a kétkedőknek a he­lyeset tanácsoljuk, a kétségbeesetteket megment­sük, a gonoszakat lehetőleg javítsuk, az ellensé­geket pedig meg6/égvenitsük — nagylelkűségünk által. Teljesítsük a szeretet kötelességét, mert a kö­telesség teljesítés ami üdvünk, megváltásunk; ós senki sem sértheti ezen kincset ami szivünkben. Aki hűtlen lett igazi barátaihoz ós jó elöljárói­hoz, az önmagát teszi tönkre és családját is. O bizalmatlanságot és gjülölséget vet az uralkodók ós alattvalók közt, számtalan embert veszedelembe dönt, meit az önbecsülés, önbizalom ós a tiszta hit csak hűségből eiedhet. Éppen ezért őrizzük meg mindig a hűséget az emberekhez, tanusitsunk őezinte szeretetet irá­nyukban a?, élet minden helyzetében Szeressük a világosságot és tisztaságot életünk kezdetétől egész végéig. Szivünkben addig lobog­jon az igazság és tökéletesség utáni vágy, amíg a megváltó tüz minket fölemészt. Igy a?tán még halálunk órájában is vallani fogjuk és érezni az élet szabadságát és tisztasá­gát. És óvni fog minket a hálás szeretet. Cselki József.

Next

/
Thumbnails
Contents