Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-07-19 / 29. szám

M A G Y A R P A I Z S 1908. jalias 19. idegbetegsógbe esett. Az ősztől fogva beteg. A szombathelyi újság írja, hogy egy alkalommal az evangéliumi szakaszt a közepén kezdte olvasni, s miután végig olvasta . szónelkül távozott a szószékről. A beteg papot Kőszegre vitiók a Dreszker hidegvíz gyógyintézetbe. Idő múlva jobban is lett. Másnapra épen haza készült, de kora reggel — ugylátszík — megtámadta a roham s az emeletről leugrott. Félóra múlva meghalt szegény jó enber. — Pápán született 1852-ben, 1876-ban s/entelték föl s ekkor Nagysitkén, 1877-ben Bánokszentgyörgyön, 1879-ben Zalaegerszegen volt segédlelkész; Egervárott 1886 óta plébános, hol a hivei is ragaszkodással voltak iránta. Az állami tanítók országos nepgyülese e hó 10 én volt Budapesten. Készt vett mintegy 300 férfi és nő tanitó. A mi megyénkből is iöbben voltak a vezetők közül: Szalay Sándor, Csiszár József stb. A tanügy barátok küzül jelen volt s beszédet tartott Sümegi Vilmos orsz. képviselő is, egyik zalai fórfiunk. Szintén Sümegi képviselő vezette ós mutatta be a tanitók küldöttségét Gr. Apponyi Albert közoktatásügyi miniszternek ós dr. Wekerle Sándor miniszterelnö cnek. A tanitók a következő nyolcz pontú kívánalmat határozták, hogy nyilvánosságra hozzák s a kormányférfiak elé terjesszék: 1. Mondassák ki törvényesen ós végérvényesen, hogy az állami tanitó állami tisztviselő. 2. A tanitói oklevél egyenjogusittassók az érettségi bizonyitványnyal. 3. Az állami tanitók, mint állami tisztviselők fizetési minimuma és az anyagi előhaladás tekintetében, az érettségi bizonyítvánnyal alkalmazott tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesüljenek s az állami tisztviselők rangsorozatába soroztassanak be. 4. Az. állami tanitók vétessenek ki a tanitói nyugdíjintézet kötelékéből s mint állami tisztviselők az államtól kapják végellátásukat is5. Az állami tanitók szolgálati pragmatikája az állami tisztviselőkével kapcsolatosan állapíttassák meg, kizárva a tanitó munkálkodásából minden illetéktelen laikus tényezőt; kellően szabályozva a fegyelmi eljárást ós biztosítva a politikai függetlenséget. 6. A szolgálati időbe számíttassanak be a másjellegü (községi vagy felekezeti) iskoláknál eltöltött összes szolgálati évek is. 7. ki állami elemi iskolai igazgató tanitói állásokra egy próbaév után kineveztessenek s tiszteletdíjaikkal, illetőleg a Szóll-fóle javaslat valósittassek meg, vagy az egv igazgatás alá tartozó osztályok száma szerint 400—600 korona állapíttassák meg, mely tiszteletdíj a nyugdíjba is beszámitíassók. 8. Az állami elemi iskoláknál alkalmazott tanitók 10°/o a tiszteletbeli igazgatói czimen 400 korona pótlékban részesüljön. Orosz zsidók Magyarországon. Zimonyból jelentik : Szombaton es'e 116 orosz zsidó menekült érkezett hajóval Orsova felől Zimonyba. A zsidó hitközség es a nőegylet gondoskodott, hogy a menekülők tejet ós élelmet kapjanak A hitközség pénzt is gyűjt a menekülők részére és az utazásról a partme ti hitközségeket értesíti. — A Duna, Tisza mentén úgyis sok hitközség van már. Vissza a bécsi házalókkal 1 Esztergom megye gazdái évtizedek óta Bécsben értékesítették fölös gyümölcstermésüket. Hogy gyümölcsüket árusíthassák, iparigazolványra volt szükségük, amelyet mindig szó nélkül meg is kaptak. A megye, mint tudósítónk irja, az idén is folyamodott ujabb igazolványok kiadásáért a bécsi községtanácshoz. A bécsiek először jól megvárakoztatták a gazdákat, végül pedig különös elintézéssel küldték vissza a kérvényeket. Lueger polgármester aláírásával ugyanis tudatták, hogy a bécsiek magyar gazdának nem adnak igazolványt s Esztergom megye gyümölcstermésének kei essenek más piaczot. Erre csak az a felelet, hogy: vissza kell kergetni mindenünnen a bécsi házalókat. Budapesten már megrendszabályozták őket, de nem eléggé. Bécs többet vészit, ha távágunk erősen a kényes oldalára. ki ipartömny két évtized óta vajduló revidiálását végre kell hajtani, hogy parai, mezőgazdasági és kereskedelmi írdekeink összhangban egymással, virágzásnak hatalmas fejlődésnek indulhassanak. Irodalom. Művészet. Ai E. K E képes folyóirata A beállott utazási és fUrdőidőszak alkalmából díszes füzet alakjában jeient meg az „Erdély" legújabb 5—6 száma, melyhez a szovátai Med.etó czimü sikerült szines műmelléklet van csatolva 03 12 fénykép fölvétel és tollraj* tarkítja a ruaki szorosról, Tusnádfürdőről, az oláh temetők kopjafáiról, Sebesvárról és Szovátáról megirt közleményeket. A vezető czikkelybsn Hankó Vilmos dr., ismert balneologusunk a tulipán jegyében hivja fel a fürdőző közönség figyelmét az erdélyi fürdők fölkarolására, majd Hangay Oktáv, Vrscher János, Téglás István, Tanács József, Szadeczky Lajos dr. Herrmann Antal dr. órdekesebbnói-érdekesebb czikkelyei szolgálják országrészünk természeti szépsógeieek ós néprajzi sajátságainak ismertetését és a turistakedv fokozását. A különfélék rovatábau az E. K. E. újonnan megjelent angol kalauzáról, a Mátyásházi képeslevelezőlap kiállításról és a f. évi .kirándulásokról, nemkülönben a róvi osztály közgyűléséről vesszünk hirt, közben pedig könyvismertetések ós egyéb közérdekű apróságok foglalnak helyet a tartalmas füzet hasábjain. A kiválóan sikerült runki fényképfelvételek Dunky Elek műérzéket dicsérik. Az Erdélyt 6 korona tagdij fejében az E. K. E. tagjai ingyen kapják. Zalavármegye a szabadságharczban. Nóvák Mihály könyve rohamosan készül. xVIár a 256-ik lapot nyomják belőle. Juliusban végez ve'e a nyomda, augusztus első he'cben a könyvkötő. Aztán mennek szét a könyvek. Aki julius hóban fizet rá elő, annak 3 K, aztán már 4 K az ára, Az eddigi előjegvzők is küldjék a pénzt azonnal, mert fizetni kell a nyomdát ós könyvkötőt. És rendelje meg a könyvet minden zalai intelligens magyar ember! A 48 as hős elődeink iránt tartozó kegyelet és a hazafiúság törvénye parancsolják ezt. Költők világa Nagyérté ü irodalmi munkát végez Baboss László nagykanizsai ügyvéd avval a szép vállalkozással, hogy „Költők világa" czimü könyvében ismerteti a keleti és nyugati nemze teknek költői irodalmát — tanulmányozása alapján rövid elméleti előadással s az elsőbbrendű költői műveknek szemelvényével. Nem érdektelen, hogy ez az ügyvédi pályán levő szép lelkű ember milyen nagy szeretettel foglalkozik a kültészettel. A Magyar Paizs olvasói ismerhetik a magas színvonalon álló irodalmi tanulmányairól. Ez a szép lelkű ember rájött arra a nagy igazságra, amire különben igen ritkán jönnek rá az emberek, hogy a költészettel foglalkozni annyi, mint tavaszra változtatni az őszt, s madárdailos erdőve és virág03 rétté varázsolni a szomorú életnek e kopír sivatagját. .. S átlátta, hogy az iskola czopfjai erre nem elégségesek. S már majdnem férfi kora delén kezdett hozzá s megtanulta a műveltebb nyelveket: a francziát, olaszt, angolt, stb. hogy eredetiben olvashassa a költőket. Tanulmányokat czinált és saját fordításaiból s a másokóból nagy gyűjteményt állított össze. És ezeket most öt kctetben szándékozik kiadni, melyekből az első kötet igen csinos kiállításban már mégis jelent 210 oldalon. Baboss az ő költőit, az elsőbbrendü költőket két osztályba teszi. Az első osztályban vannak a Parnanszus költői ós lángelméi, — a másodikban a Helikon koszorúsai ós remekírói. Az első osztályból három kötetet csinál, a másodikból kelőt. I. A Parnasszus költői : Homeros és Sophokles (görög), Kalidasa (indus),Firdusi (iráni, perzsa)\Volfram V. Eschenbach (bajor-némát), Dante, Ariosto, Tasso (olasz). A 2. kötetben: Camoens, Seon, Milton, Moliére, Goethe, Schiller. A 3. kötetben: Byron, Tegnár, Putkin, Germatov, Arany, Petőfi. II. A Helikon koszorúsai: 4. kötetben: Anakreon, Haíiz, Horatius, Vergilius, Catullus, Petrórka, Caldeson, Corneille, Iiacine, Franzen, Moore, Shelley, Tollens, Lamortine, Hemans, Leopardi. Az 5. kötetben : Mickievic, Heine, Vörösmarty, Béranger, Hugó Viktor, Lenan, Burus, Longfeliov, Poe, Tennyson, Nekraszov. Az első kötet — mondám — megjelent 3 elmondhatjuk, akik olvastuk, hogy bizony kedves szolgálatot tesz ez az értékes gyűjtemény az irodalom barátainak. Olvashattuk Homeros Iliá| szát és Gdysseáját eredetiben is, prózai s verses ; fordításaiban is, de a távolságnak ós a rógiség! nek mesés homálya, s a „sikakrengető

1- szolgái j majom fordításnak érthetetlensóge s igy érdektelensége többnyire hidegen hagvott. "Baboss a Költök világában olyan fordításokat közöl, melyek közvetlen hangjukkal megilletnek minket, vagyis a melyek a távolságot közelséggé a a multat jelenné varázsolják, a mesét valósággá változtatják, a hihetetlen isteni dolgokat emberieknek tüntetik fel, s igy érdeklődőkké tesznek bennünket, épen ugy, a mint Sophokles emberekké teremti az Aischylos isteneit, hogy jobban szeressük, jobban tiszteljük őket, ha megérdemlik, avagy innább kárhoztathassuk, ha azt érdemlik. A Költők világát epikusok és lyríkusok teszik. De az epikusoktól is inkább lyrai részleteket közöl a szerző. Babossnak kedves költői a lyríkusok, az igazi dalnokok. Homórosbíl Pénelopét s Hektor-Andromaché búcsúját közli, mert az asszonyokról szóló költészet az igazi, a legszebb poézis a világon. A könyvet vénemberek ós tanuló gyermekek egyaránt nagy élvezettel ós nagy haszonnal olvashatják, tanulhatják — s érdeklődéssel várhatiák a következő köteteknek a megjelenését. Borbély György. j!\mely honpolgár az iparunkat lekicsipyli, az önmagát becsmérli és aki szükségletei beszerzésekor a külföldi iparczikkek kedvéért mellőzi, az önmagát gyalázza meg ! Különfélék. A pálinka. „Forgács" rovatában a Sümeg és vidéke: Bort iszik a magyar, Nem pediglen vizet. Igy szól valami régi versezet. ^Hanem bizony Árpád népe erőaen átcsavarodik a borról a pálinkára. Régebben vagy nem is oly rég a pálinkát átengedte a tótnak, a pólyáknak, krobóinak, granicsárnak. Legfülebb reggel ivott 1—2 kupiczával. Ma V A pálmkafogyasztás innen-onnan eléri a borét. Lássuk : 1904 ben a magyar birodalomban esett egyegy fejre: Bor: 15 05 1. Sör: 7-63 I. Pálinka: 9 4 1. (Ebben nincs benne a házilag készített pálinka;. A magyar társadalom ez évben csupán pálinkára 186,923 182 koronát költött, Á sörfogyasztás 45,567.870 koronába került, a boríogvasztás 174,967.500 koronát emésztett föl. Ugy-e micsoda óriási összegek ezek! És ez óriás summa nemcsak hogy kárba vész, hanem még leírhatatlan pusztítást is visz vógba a nemzet szellemi, anyagi ós erkölcsi javaiban is Főként pedig a pálinka szertelen elterjedése aggasztó. Ez a nemzet életét gyökerében támadja meg s pusztítja. Mégsem történik semmi, hogy romboló utjának gátat vetnének. (A nemzetet megeheti a pálinka s a fene is, csak az „állam" maradjon meg.) Hochsinger Testvérek vegyészeti gyára Budapest. Vegyünk Emke tóntát! Vegyünk Emke pecsótviaszt! A gyár 1879 ben alapíttatott. A jelenlegi czég az üzemet 1893 ban vette át, ugy hogy ma a vállalat 26 óv óta áll fenn. Az átvétel első évében külföldi munkavezetőket alkalmaztak, kik az itteni munkások betanítása ucán a gyárból elbocsáttattak es azóta kizárólag magyar munkások lesznek alkalmazva, ezek szármt rendes körülmények között 40—50 re tehe®. Gyártmányai kiválóságánál fogva az Emke figyelmét is felköltötte a czég ós miután meggyőződést szerzett azoknak honi iparczikk jellegére nézve, szerződést kötött a már országszerte ismer; és kedvelt Emke ténta és Emke pecsétviasz forgalomba hozatalára. A Hochsinger Testvérek czég hosszú évek óta a m. kir. honvédség szerződött szállítója, melynek főleg kitűnő minőségű gyógyés nyersvaselin, továbbá fegyverzsir gyártmácyait szállítja. Az emiitett czikkeken kivül gyárt a czég mindennemű téntát, pecsótviaszt, ruhakókitőket, Noxin czipőkrómet, padlómázakat és padló fényezőmázokat. Gyártmányai a külföldön is előnyösen ismertek és utazói a külföldi piaczokat is rendszeresen látogatják. Vegvünk Emketóntát !