Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-07-19 / 29. szám

4 MAGYAR PAIZS 1906. julius 236. ezen kiegyenlítési törekvések által keletkezik a mozgás, élet és az erő. Valamint az élő lények közt a földön a legnagyobb ellentét mutatkozik (pl. az infuserium és az értelmes ember közt): épp agy találjuk a legélesebb ellentéteket magában nz emberiségben is, Egészben véve a gazdagok, vagyis a külcő vagyonnal xendelkezők olv ritkák, mint a belsőleg szellemileg gazdagok, vagyis lángeszüek. ValamÍDt létezik a születési és pénzaristokráczia, épp ugy létezik a szellem aristokrácziája is. Ugy hiszem'mi is némileg aristokraták vagyunk es alig akarnánk teljesen összevegyülni a nagy tömegek legalsóbb rétegeivel. De, kérem, ne értsenek félre! En tisztelem az ideális érzéket még akkor is, ha annak birtokosa munkazubbonyt visel. Lehet valaki szellemileg aristokrata akkor is ha közönséges napi munkával Keresi kenyerét. Tudjuk, hogy pl. Spinoza, polgári állásánál fogva szemüveg csiszoló volt. Azonban igaz az is, hogv az ilyen eszménvü érzékét csak ritkán találjuk meg a nép alsó rétegeiben ; mert ezek rendesen hódolni szoktak az alacsony érzékileg — állati érdekeiknek. Ez az emberek különbsége minden életviszonyokban és főforrása a — nyomornak. Cselkó József. 9a minden magyar kereskedő csak felét cselekedné annak, a mit elvekben vall, nem lenne a magyar ipar és kereskedelem koldns rongyokba bnrkoit árva, a kit az egész világ szánva szemlél, de — nem segit! Az orsz. képviselők. Akadt olyan ember, aki pöfieszkedésből vagy irigységből azt mondta, hogy: „a parlamentbe mindenféle népség bekerült b hogy vegyes egy kompánia az egész". Utánna jártunk a dolognak s kideiült, hogy honatyáink, a nevök szerint a következőképen oszianak meg: Van közöttük házi és megyei Tarka Holló, hód- (i) Rigó, abból a faj'ából, amely egy tolakodó madarat egyszer is diskrét helyre küldött, (lehet, hogy még valaha suikség lesz rá) sőt van Szúnyog is — de nem olyan, akit egykönnyen ki lehet füstölni. Vau a házban Faragó, Csizmadia, Madarász (kettő is) Halász (de nem a zavarosban), aki majd sok szép dolgot Kovács-ol; s egy, aki majd segit uj törvényeket Fabri-ká*ni, — van Hajdú (kurucz legény 1) Kardos (aki tudniillik kardokat gyárt, de nem damaskusi aczélból, hanem lángpallosokat, a melyekkel kiveri a Házból a méltatlanokat!) azután Szappanos, akinek a szappanával, ha megmosdanának bizonyos urak, használna az arczbőrüknek (ami nincs) — de félnek is tőle, mint az ördög a tömjéntől és van Vaiga is; kár hog/ nem volt régebben, legalább Ittt volna, aki első emberbaráti segélyben részesítette volna a jámbor (kivert) darabsntokat ós összevarrta volna a bevert fejőket. Nemzetiség szerint található a Magyaron kívül: Kun, Lengyel, (kár, hogy csak egy van belőle!) — Töiók, Szász, Horvát, Tót és legeslegvégül a ülés', kéztartást tanulják, mert ez ma divatos társadalmi műveltséget jelent. Regen nem ez volt a nők házias nevelési alapelve. Hanem a szeténység, iídomosság, erénység meílet*; a háziasság, háztartás, a takarékosság és a munka volt az, ami nemesítette a ház asfzonyát ós leányát. Főúri körökben is ott lehetett látni a társalgás mellett a munkáseágot. Az í«y neveli i.ő igazi házi áldás volt. — S ha jöttek háztüznézni, a ház leánya abban talál a lő szépségét, — ha bemutathatta házi üeyessegét, gazdaasszonytágát. Igy nevelt háziasszonyok kezében gyarapodott is am a vagyon, rendben vnlt a lakás, csillogott, tiszta volt minden ; s a házban mindenben látszott a fegyelem. Akkor a teidulő leány felmentette anyját a munkától. Ma? A mama kivonja leányát az ilyen munka alol, ő végez helyette mindent, s a kisasszonyka sétálni, vagy zsurokra jár, vendégeket fogad, vizitel; mert hát ma már a konyhában forgolódni nem sikk; ing hát mire is valók volnának a Bzakácsné, meg a többi házi cseléd. . . Német (de remeijük, hogy csak a neve az!) Lám a nemzet itt sem tagadja meg magát — tudjuk, hegy már őseink szerették a hegyesre kifent Bajusz-t, Szakáll-t és mi szeretjük a Barkó-t! (Nem rajtunk múlik). Sőt a magyar nemzet öntudatos választását mi sem bizonyítja jobban, hogy Kiisztus Urunk születésének az emlékére a világi képviselőkön kivül Karácsonyt is holott be a parlamentbe. Megkülönböztethetünk még : Földi és Vizi képviselőket, ami határozottan haladást mutat; ezek legalább kézzelfogható dologra- építenek, tehát elsősorban ott, ahol laknak : földre és vízre, ami által a légvárak ki vannak zárva. A honatyák lelkiszükségletéiől sem feledkeztek meg, mert van Pogány és Keresztyén pap, sőt ha agyongyötört festőknek egv kis szórakoztató testmozgásra lesz szükségök, jáihatják a kállai-t — lesz aki tanítsa őket három is s igy nem kállaikettős, hanem kállai hármas lesz belőle. Hogy pedig a hazafias tölbuzdulás és tüz ki ne aludjék, arról is gondoskodva lesz, a ki Ola jat öntsön a kihamvadó tűzre ? másik, aki Széllel íuj rá. A rakonczátlankodók megfékezésére lesz egy jó, Erős, Csontom, Markos képviselő, a ki majd Kordában tartja a hevesebb vérüeket. A gyorsaság tekintetében van a kiben még fiatalos tüz ég, Sebes a járása-kelése, van aki már komolyabb, megállapodottabb, aki már csak Ballag, sőt olyan is, aki néha meg is Botlik, (de reméljük, hogy csak az uíczán, a hol a ló is megteszi, pedig annak négy a lába!) Az évszakok közül a Nyár van képviselve, a növényvilágból bizony csak a Buza — de addig ne busuljon a nemzet, sem pedig a jó újhelyiek, mig buzájok van. A nemzet jólétére, rendre s az ur félelmére továbbá, hogy jó! forogjon az ország kereke, éberen fognak vigyázni a honatyák, a kik között három Nagy is van, egy Nagy Sándor (csak aztán mindenben nagv ok legyenek

1) Végül származási hely szerint van a parlamentben : Somogyi, Putnoki, Pataki (a jó kurucz Sárospatakról?) Sümegi, Szatmári, Sági, Újházi, Váradi, Pilisi, Hunyadi, Bozsoki, Fogarasi, Horti, Irai, Kecskeméti, Leszkai, Várnai, Szentkirályi, Teleki, csak az a kár, bácskai nem akadt, ki lesz igy első a Szikszaiba? s ki lesz az az egy, csak egy legény a vidéken, ha majd eljön a magyar nemzeti hadsereg, önálló vámterület, magyar bank, stb. stb., a mikre olyan sóváiogva vágyunk mindnyájan — s a miknek örömétől megfogunk ittasulni — ha megadja a sógor! Na, de ezek a különbségek csak a nevekben vannak meg, — meg vagyunk győződve, hogy szivben-lólekben mind egvek ők s mind dicső bazaii, a kiket nem fog hitetlenül eladni semmi vajdali! Meg vagyunk győződve, hogy egy czól, erősiti ak ratukat, egy czól heviti agyukat, egy dolog izmosítja kaiukat: munkálkodás a nemzet jóllétén ós jövendő nagyságán, boldogságán! Adja az Egek ura, hogy ugy legyen! V. B. nagy hatalmas ipar és kereskedő államok közül egy sincs, a melyik munkanélkül érte Volna el férjyes eredményét; mi is küzdjünk és dolgozzunk tetját, hogy országunk felvirágozzék. A konyha? Á fidonsz! Sok leánv van ma, ki lefekvés előtt kendőzi arczát, hogy reggelre szép legyen ; keztyüben alszik; s az ágy melletti szekrénykén a szépítőszereknek se szeri se száma. Szegény papának pedig mennyit kell fáradni, hogy izzad, mig a szükségeseket előteremti. A kir leányka pedig álmadozik grófokról, mesebeli herczegekiől. Bár milyen áldozatba kerül, de a leánykának a négv évszakhoz mért különféle úgynevezett kosztümök kellenek p. o. nappali, estéli, házi, utczai, báli, s az isten a megmondhatója hányfél-j; — mert jönnek a látogatók, s ki kell tűnni az uj luhában, s hogy mindig másban lássák, mert hát ez a divat. . . . Sok család leányát igy neveli mint ón azt leírtam, s ha az még hoz.á iparosnak a gyermeke olyan igényei lesznek, hogy alább nem adja a mindve'.iai heiezegnél, vagy valami exotikus fejedelemnél. Mit neki egy tisztességes iparos 1 Ne is merje őt egy iparos megkérni. Mama az orrát fintorítja, s a kislány pedig Heti hirek Helyiek. A megyei közigazgatási bizottság mult héten tartotta julius havi ülését Gi. Batthyány Pál íőispán elnökletéve!. Dr. G\öraörey Vincze öreg korára és egészségi állapotára hivatkozva lemondott a tagságról. — Az aiiepáni jelentés szerint az előbbi hónapban 16 ezer 244 korona tü2kár volt, melyből biztosítással csak 7267 kor. térült meg. A mezőgazdaságnál itt-ott fellépő sztrájkok jóformán csak ptóbálkozások voltak. A gabonák elég jók, a takarmány szép termést adott. A;: adófizetések inkább aratás után várliatók. — A közegészségügyre nem kedvező adatok vannak, kivált a gyetmekeknél: roncsoló toroklob, hasi hagvmáz, kanyaró (582 eset), vörheny, kökhuru:, gyermekágvi láz, stb. uralkodott. Volt hat öugyíU kos. Véletlen haláleset hét. Elhalt gyermek* k közül orvosi segélyben nem részesü't 48. Junius 30 -án volt 28 lelencz, 283 dajkaságba adatott. 773 elmebeteg hülye, 812 süket, vak és nyomorék, 2088 közsegélyte szorult, 1673 keresecképtelen árva. (Sok ez egv megyében!) Gyüjtsünk a Csány szoborra! Paraitz Jenő s. jegyző Ráczpetre 1 K — f. Mai gyűjtésünk 1K — f. Hozzáadva a múltkori (2236 K 81 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 2237 K 81 fi!). Érdekes vendég járt Zalaegerszegen a napokban. Dr. Eidélyi Lajos pesti tanár megindult azon a hangoztatott feltételen ós sejtésen, hogy a székelyek egyek volnának a göcsejiekkel, s tanulmány útra jött Zalába. Nyelvi és népéleti tanulmányokat tett az O/ségen és Csonkahegyhát, Kustánszeg vidékén. Zalaegerszegről elkísérték útjában dr. Károlyi József és Borbély György tanáiok. Csonkahegyháton Tuboly Zsigmond földbirtokos fogadta, vendégelte és kalauzolta a társaságot. Dr. Erdélyi tanár sok rokonvonást talált, de talált természetesen eltérő dolgokat is. A kutató tanár felfogja használni munkájában azokat a néprajzi adatokat h, melyeket Borbély Györgytanár szedett volt. össze Zalában s amelyeket közzétett a Zalamegye és Magyar Paizs .újságokban

k A zaiaegerszegi keresztény munkás egyesület vasárnap de.u'án tartotta alakuló közgyűlését dr. Kele Antal elnökletével. Az alapszabály jóváhagyásánál egy pár pontot bővíteni kellett s. ezt végezte a közgyűlés. Ezenkívül dr. Kele Antal elnök a nagyszámban összegyűlt muukásnep előtt magyarázó beszédet tartott a vallásosságtól, a magyar hazafiságról s a becsületes, szorgalmas, munkás életről, kárhoztatva azt a képzelődő ós ostoba elvet, mit az úgynevezett „czuczilisták" hirdetnek, hogy fel kell oszcani a birtokokat^ Ostoba az elv, úgymond, meit másnap megint csak egyenlőtlen lenne a birtok: egyréeze eldorbézolná. — Tüzes beszédet tartott még Lakatos Frigyes székesíejérváii pap is, arról, hogy igenis nehezek a megélhetési viszonyok, jól kell díjazni a munkást, meit „méltó a munkás az ő bérére;" de viszont dolgozzék lelkiismeretesen a munkás is, s ne töltse el a napnak felét pipázással, mer: az igazságtalanság ezen a részen is igazságtalanság. Vajda Adolf zalaegerszegi adóhivatali gyakornokot a tasnádi adóhivatalhoz ideig), adótisztté nevezte ki a pénzügyminiszter. kosarat ad, mert az ő leánya, ha más nem, de : „teins asszony lesz!" Ha ezen álom sikerül, leszámítva az exotikus fejedelmeket, egy kis fizetéses hivatalnokban, a mama boldogan mondhatja: a leányom tekintetes asszony ! Igy nevelt leányokat iparos, akinek biztos megélhetése, s a meggazdagodás a kezében van, nem meri megkérni, s ha mégis a ferde nevelés birtokosa leereszkedik egy tisztességes iparoshoz, — elképzelhető, milyen gazdasszony lesz. Cseléd, dajka, stb. nélkül meg nem élhet, mert imponálni akar, de gazdaasszonykodni nem tud, s férje jövedelmén tul költekezik, hári számadásaival nincs tisztában, az okszerű beosztást nem ismeri. A cselédek gazdálkodnak mindennel, miat a csáki szalmájával, s a ház — a fidonsz! felfordult világ van ott, — s a szegénység, a panasz, a bu, a gond tanyát üt az igy, ferdén urhatnámságba nevelt nő háztartásában. Iparos kollegáinak nejeit nem szívesen látja, mert hát azok nem müveitek mint ő. Igy neveljük leányainkat. (Folyt, kör)