Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-07-12 / 28. szám

1906. julius 12. MAGYAR PAIZS 3 merjük — érintkezzünk, ismerkedjünk a küilddel, surlódjunk, tanuljunk, művelődjünk, főjpen pedig;, hogy gazdagodjunk, vivén kifelé a i terményeinket, iparczikkeinket. — Szentséges ten! Mennyi portékát kihordunk! — Aki ugy ,dja, hogy más egyébért volt ez a vasúti polika, mondja meg, mi az a más. 2. Védi magát a mi kereskedőnk másodszor fval. hogy: Ami nálunk nem készül, azt muáj Bécsből hozni. — Jól van! De hát igazán ég nyakravalót sem tudunk készíteni magunkik? Akkor igazán megérdemeljük, hogy kötél gyen a nyakravalónk. De ez vékony mentség, jrem, mert a szentiváni állomáson a bécsi csolagokban olyan portékákat is láttam én, amelyeket lind meglehet kapni Magyarországon, 3. Mentegetődzhetnónek avval, hogy ők neaaitközi embeiek, mert kereskedők. De evvel nera lentegetődznek, mert hangosan kiáltják, hogy ők lagyarok. — Miért hát az a rettentő sók "VVienile csomag ? 4. Felemlíthetnék: Hát mit vegyenek itthon? láne itt Zalában semmi sincs. Tudjuk, hogy itt alaegerszegen Schütznek van kékfestőgyara s észitmónyéből sokat széthordanak a megyébe s ivább is; Faragónak a magpergető gyárából s jemete kertjéből a világ minden részébe viszik terményeket. De aztán vasbocskort kössünk, ogy egyéb okos dolgot találjuuk még valamit a legyében, kiváit ruházatra való gyárakat Mind ;az ez. De van talán az országnak más részében alami fele nyakravaló gyar. Talán nem muszáj zért is Bécsbe menni. 5. Azt nem mondják a kereskedők, hogy incs tudomásuk a magyar iparpártolás mozga!iáról_, a vedöegyesületről, s a tuiipán szövetségül. Ők magok gyűléseztek egyleti helyiségükben határozatot is hoztak, hogy pártolják a hazai part. — Ne menjenek tehát Bécsbe kalapárt, zipőert és nyakravalóért Ne menjenek. Igazán zégyen. Legalább nyakravalóért ne! Oh te! nyakravalótalanoknak árva hazája! Barangoló. Ha meghal a magyar ember, akxor s osztrák koporsóba teszik. Nem ilég, hogy életünkben minden osztják rajtunk, holtunk után is osztrák coporsóban temetkezünk. Bizonyiták ezt a számok, melyek szerint 3i7,465 koronára hoztunk be ebből a czikkből. — Koporsóból! „Panaszol Gjáralapiíás". Közvetett levél, nekünk czimezve, szói Z. Czigány Lászlónak Mikeíára. A „Magyar Paizs" legutóbbi számában „Panaszok. Gyáralapitás." rovatban megjelent *) jelzett panaszos sorodra legyen szabad ' a következőket köíűinöm. Kö ő és horgoló gépeket, illetve árjegyzéket kaphatni: Herb.it.er Károly tn. cii.ukus czégnól Budipest-, VII., Károly-körut 9. feltétlen megbízható szolid czég. 2. A „Magyar Gyárak és Iparvállalatok Czimtára" 1906—1907. evre megjelent Bacskay Miklós szerkeí-zte ében es kiadásában Lőcsén; ára 20 korona. Hézacpotió könyv, bár még a kezdet nehézségével küzd. Fogyusítóknafc, kereskedőknek különösen jó utmutate. H, egyes embeieknek drága, egyesületek, társasköiök megszerezhetik. Ismerve ugy Tekintetességed, mint a „Magyar Paizs" törekvéseit, kötelességemnek ismertem a fentebbieket közölni. Teljes tisztelettel Nagykanizsa, 1906 juiius 8. Miltényi Gyula. Porczelán arukból 49,385 koronára vittünk ki Ausztriába s onnan behoztunk 6.166,640 korona értékűt. Nincs tehát porczelán iparunk, mely a külföldi árut kiszoríthatná, hogy ne Becsben készítsék azt a tányért is, "amiből a mindennapi eledelünket elfogyasszuk? A zalaegerszegi kékfestő gyár. A Magyar Paizsnak erkölcsi érdekében, de meg a suját érdeklődésemből i egyszer-másszor meglátogatok egy-etzv ipnri műhelyt, gyárat, telepet, vállalkozást. A n .pókban benéztem a Schütz Sándor és Fia kékfestő gyárába, hol előzékenyen kalauzoltak s szakszerüleg magyaráztak msgok a tulajdonosok ós Lipsitz, egyik derék első munkás. Szóba jött az is, hogy ennek a gvárnak már negyven éves múltja van. Tavaly mult el negyven éve, hogy alapította volt maga a most is még teljes erőben hvő Schütz Sándor. Rögtön közbevágott s kérve kért, hogy ne irjak ám az újságban róla. Tudom. Az őszinteséget ós szerénységet bántja a sallangos dicséret. Ilvet nera is teszek ; az ilyet nem óhajtom a magam részére sem. De a közügyre vonatkozó részt föl kell említeni. Mert sokan tanulhatnak az élő mintaképtől. Schütz ur jó mintaképe a munkás életnek és a szerénységnek: és élő tanúbizonysága annak is, hogy az ernyedetlen munkának eredménye is van. Igen, Schütz Sándornak van mit aprítania a tejbe. A Rákóczy-utczában van szép emeletes háza, földszinten elől a gazdag nagy „singes" bolt, a többi termekben raktár s a kékfestő gyár egy sereg munkással és tegéddel. Csakhogy mindezek nem hullottak ám ugy az égből, mint régen a mar.na. Ezelőtt negyvenegy évvel fiatal legény korában hozzáfogott a dologhoz, neai épen pusztakézzel, meit az apja orvos volt Keszthelyen s egy pár forint csak jutott a sok testvér közül mindeniknek. De többet segített a puszta kéz s az erős akarat, miot az a pár forint. Az ifjú ember korán megtanulta a kékfestós mesterségét s mártogatta egy üstbe a fejér vásznat s a magyar nemiektől kedvelt kékmezőbe fejér pettyeket íakotr, azután a haimaz babos kendor vitte a vásárokra s eladta, — együttesen, páihuzamosan müveive a két testvér foglalkozást: az ipart és a kereskedést. Akkor csak egy üst volt, most a kádaknak hosszú sora van a műhelyben. Akkor ugyanazon egy ember végezte az iparmű helyi dolgot s a kereskedői foglalkozást is, mosr, többen külön emberek vannak arra i«, erre ÍF. A kékszínű festő folyadékot az Indiában termő úgynevezett indigó növényből csinálják, jobban mondva iSlila líák. Mert enn k az indigónak vesze delmei versenytársául feltaláitaa Rajna partján egy Ludwigshafteni német a mesterséges indigót : ezelőtt mintegy het évvel. A kőszénben pí. vannak j indigó vagy csak indigó részeket tartalmazó növé' p.vek. S ebből pépet csinál a rajnai ember, majd | megliigjtja s minden tulajdonságában és hatásában teljesen egyezik az eredeti indiai növény erejével. Németországban már két ember csinálja ezt a mesterséges indigót, de más nemzet fiának még nem árulták el a titkot. A kádakban levő festő folyadékba bemártják a fejér vásznat. Kiveszik, s meg • •lyan fejér, mint mikor belettíttík, de néhány másodperc/. múlva a levegővel érintkezve kezd jobban jobban kékülni. Többszöri bemáitás erősebb színe ad. A festék beleevődik a vászonba — kitörölhetetlenül s további uíjában a gépek nyomása alatt a megfestékeit vászon megványoiodva — azt tartom, nemcsak szint, de nagyobb erősséget is nyer. Az emeleten egy oszíováta alkotmányban különböző alakzatok nyomulnak a vászonra. Különböző virágkepeket ke'i géppel is nyomnak rájok. Legeredetibb a babos kendő; s most legújabban te.m t^ena tulipántos keszirmények. A gépek s a ve.ök való foglalkozás is nem bonyolult. Igen érdekes a keményítő, simito és egy centrifugalisan szárító gép, mellet most már villany-erőie rendeznek ba. Szép látványt adnak a magas léczekre aKgatott. hosszú vég-vásznak, melyek nagy lebernyegekben csüngnek al á a magasból. Hazánkban elég rég divatozik a kékfestós, sőt azt mondja Schütz ur, hogy ezelőtt 40 esztendő/el talán még több gyái volt, mint most, avval a különbséggel, hogy azok kisebb méretűek voltak, s többnyire meg is szűntek a kevesebb számú de nagyobb alapokra hktetett ujabbaknak a i létesítésével. Náluuk Zalaegerszegen is van még i egy kékfestő gyár, az Ei3ier testvérek kezén, i Kényelmes megelhető módot biztosit nekik, mert i van elég vevőjük, de nagyobb méretűvé nem ter| jesztették ki a gyárat. ! A Schütz féle üzletről megemlítem még, hogy \ a boiti részben, minthogy ilyen nagy boltnak nagy választókának kell lennie, a külföldi világ ' produktumaiból is van vegvesen a honiakkal, de I most e mozgalmas tulipános időben napról-napra több-több gondot fordítanak a magyar textilipar terjesztésére. A kékfestő gyári részben pedig már sokkal nagyobb megnyugvással kell az elismerést hangoztatni Ide a fejórvászna at mind ! magyarországi gyarakból (Szombathely, Rózsahegy ' s az északi országrészből) ho'zák. Kikészítés utáD ! pedig természetesen sok portéka elkél mindjárt .; itt Zalámegyében, de sokkal nagyobb mértékben j küld; ki a gyáros Tirolba, Stájerbe, Horvát; országba, 8 a vendeknek, stb sőt Erdélybe egy i dévai kereskedőnek is láttam ott nagy rendel! menyét. Schütz Frigyes, a fiatal Schütz, az édesapja iránti tiszteletből tavaly helyett az idén rendezett vasárnap a 40 óv emlékére szükebbkörü családi emlékünnepélyt. Az egerszeghegyi szőlőshajlékbau fényesen megvendégelte a bolti és gyári személyzetet. Jelen volt egy pár iparbarát is s együttesen tisztelték Schütz Sándorban a munka emberét. Borbély György. Az 1884. XVII. t. cz.-ben foglalt ipartörvénynek 58. §-a világosán rendeli: „Egy iparos, vagy kereskedő sem használhat ezégén, nyomtatványain, vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvenyeket, vagy adatokat, a i melyek a tényleges üzleti viszonynak, | vagy a valóságnak meg nem felélnek, í íme tehát a hamis tulipánok ellen a fegy) verünk, használjuk tehát a legnagyobb szigorral. Az ország dolga. A felirati vitát tegnapelőtt általánosságban befej je2ték. Dr. Wekeile Sándor miniszterelnök felelt a tót es román képviselőknek nemzetiségi beszédeikre. A nagy többség megszavazta. Tegnap már részleteiben is elfogadták. Azután jön az indemnitás (a költségvetés előtt levő előzetes meghatalmazás). Erre az üléseket hír szerint ne? fogják hosszabbítani, hogy legyen idejök a toc ós román képviselőknek a beszédre. Azután már jöhet a költségvetési vita hosszadalmasabban is. i fTOgpiszkálóból 5,000 koropa ki' Vitellel szemben a behozatal j 60,000 koronát tesz ki. persze azért Vagyunk olyan koldusok és szegények, mert csak a fogupkat piszkáljuk bécsi fogpiszkálóval, saját ügyünkkel pedig pem törődünk. Heti hirek. Helyiek. Fegyelmi a polgármester ellen Mióta a Ganz«ilUm világítás féle háború kiütötr, s azóta, hogy Várhidy Lajos polgármester Szulvovszki Dezső volt király biztosnál ebédelt s a gyűlésére megjelent: azóta a polgármester a városi közgyűléseken nem jelaník meg, annyira ellene van a hangulat. Nem 'udom, igaz é, csakhallottam, maga Várhidy mondotta volna beszélgetés közben, hogy a Szulyovszky ügy semmi; neki a vülamvilágitás szegte a nyakát. Csak ugy értve részéről a dolgot, hogy aem tudott o!c-óbb szerződést csináltatni 8 más városoknak jutányosabb szerződése miatt pirulnia kell. Denique nem fogta fel nagyon tragikusan a dolgot. Három hónapi szabadságot kórt, gondolva, hogy addiír a kedélyek lecsillapulnak. Itt azt is megjegyezzük, hogv közben a városi testület emberségesen akarván eljárni, félhivatalos küldöttségeket menesztett hozzá, felajánit egy teljes évi fizetést, ha a polgármester azonnal lenini, hogy igy zaj nélkül, teljes csendben Váljanak meg egymástól. Várhidy nem fogadta igy el ezt az ajánlatot. Ennek pedig aztán az lett az eredménye, hegy a f. julius 10 iki képviseleti testület három rendbeli fegyelmi vizsgálatot indított ellene s állásától felfüggesztette. A ülésről azt a tudósítást a következő sorok mutatják : Rendkívüli közgyűlés volt tegnapelőtt a város házán Németh Elek főjegyző helyettes p'.'! ^'mester elnökletével.' I. Felolvassák Kos n ti Ferencz miniszternek faös'.ötiő táviratát a dis polgárrá való megválasztatása ügyében. — II. Tárg alják Várhidy Lajos polgármesternek kérvény meivben három hónapi szabadágot kér. 1 íintve az orvosi bizonyítványt ad a közrryülés hat heti szabadságot, s egyúttal elrendeli ellene a fegyelmi eljárást, mert a polgármester a kérvénye elintézése előtt már előzetesen elhagyta a hivatalát és sa

;khelyét. (Itt megjegyezzük, r.O(,y