Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-06-28 / 26. szám

W!8. év Zalaegerszeg, 1906. junius 28. 26. szám* iiiífjttéri iz: - ttj ém 4 koron. fél érra I korosa. Ssgyed érr« 1 kor. Hia 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerin Wyilttér sora 1 kor Szerkesztősé; él kiadóhivatal : Wlassics-utcza Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MBQ-JELfilSriK: HETENKÉNT CS-CTTŐRTOKIÖIT ESTE. A magyar hölgyek fején mint egy-egy széna boglya áll a „Wiener Mode '-féle kalap. Boriasztőan szép is az! De ám 4 millió 287 ezer korona is szép kis összeg. Csak egy é?ban (1904)) ennyi ment ki tőlünk Ausztriába ezekért a levegőbeli szénaboglyákért. Tanév végén. (Fejezet a nevelésről.) Minden oldalról panaszok emelkednek az iljuság erkölcsi elíajzásáról. És ezen romlottság még növekedni is látszik mindenhol, daczára az óriási áldozatnak, a melyeket a czivilizált népek hoznak a czélból, hogy az ifjúság nevelésének színvonalát emeljék. Egészben véve a müveit népek nem emelkedtek morális tekintetben. Napirenden vannak a gonoszságok és büntettek, a játékszenvedély nyugtalanító módon növekedett és a becsületesség alá van ásva. A fiatal gonosztevőknek emelkedő száma olyan tünet, amelynek komoly félelmet kellene keltenie azokban, akik jobb jövőt reméltek. Minthogy külömbőző országokból fiatal gonosztevőkről, fiukról és leányokról hasonló hírek érkeznek, valószínűleg helyén van e baj okait kutatni. Az emberek kezdik észrevenni azt, hogy általában nem méltatják eléggé a nevelés magasztos alapelveit; azon nevelés alapelveit, amely nemesíti a jellemet, fölkelti a kötelesség érzetet, megtanít lemondásra, amely azon vágyat kelti az emberben, bogy ő is hasznos tagjává lehessen azon társadalomnak, amely megelégedettséget talál abban, hogy nem csak saját, hanem mások javára is dolgozzék s azt előmozdítsa. Nem elég a megromlottak számára intézeteket létesíteni s a tévelygőket, vissza akarti vezetni az erényhez. Nem látja át mindenki, hogy ez az eljárás igen keveset basznál. A legtöbb ifjú és leány akik az elfajzás és gonoszság tévutjára kerültek, többé nem is kívánják ait, hogy arról elvezessék. Hiszen mégis csak sokkal fontosabb ama kísérlet, hogy a bajt megelőzzük az által, hogy a gyermekek lelkébe még kellő időben oltsuk az erény után való törekvést. Nevelésünknek erkölcsileg és testileg párhuzamosan kellene történnie. A tapasztalat eléggé bizonyítja, hogy a gyermek fejlődése nagyobbrészt rendesen alakul, ha benne még ideje korán a hasznos munka iránti érdeklődést felkeltjük. Tehát csak arról van szó, hogy benne a munkakedvet és a munkaszeretet felébresszük. De erre nem képesek sem a könyvek, sem pedig az oktatások, hanem csak gyakorlati, czélszerü munka, a melyet már a gyermekkortól kell kezdeni. Egyébiránt világosan láthatjuk azt is, hogy a gyakorlati munka és kézi foglalkozás nemcsak a szervezetnek phizikai fejlődését, de egjúttal a szellemit is előmozdítja. A Phisiologusok szintén bebizonyították, hogy a testgyakorlatok általában, u. m. kézi foglalkozás gyakorlatok a szabadlevegőben és ésszerű tornázás nagyban hozzá járulnak a szellemi fejlődéshez. Egy híres hypnotikusnak legutolsó tapasztalataiból mintegy teljes biztonsággal következik az, hogy ha a gyermeket erőteljes, egészséges, m'ívelt emberré akarjuk nevelni, más nevelési rendszer szerint kell eljárnunk, mint a milyen manapság van használatban. Hiszen gyermekeinknek ninCöoü szabadságuk. A legtöbbnek nincs ideje gondolkodni, érezni, vagy megfigyelni, közönyössé válnak azon kötelességek iránt, mellyel családjuknak tartoznak, sőt elidegenednek szülőiktől, megszokják azt, hogy nugukat fölöttük állóknak tekintsék. Arczkifejezésük gondteljes, hiányzik nekik a régi vigság! ha bevégezték iskolázásukat és letették a vizsgájukat, nincsenek a létért valé küzdelemhez eléggé főifegyverkezve; idegesek vagy lomhák, sokszor elvesztik a kedvet a tanuláshoz; nincsen meg nekik többé az, amit Sainte la grandé Curiositének nevez. Ellenben azon gyermekek, kik még nem látogatják az iskolát, még vállalkozók, tanulni vágyók és élet erősek. Váljon nem ösztönöz é mindez minket arra, hogy oly nevelési módszereket keressünk, a melyeknek a gyermekre szellemileg és testileg üdvös hatással volDának? Tanítási módszerünknek hatásos reformja, a melynek előbb utóbb úgyis be kell következnie, valószínűleg nem vihető könnyen keresztül. Ugy látszik a nagy közönség általában nem látja még valami reform szükségességét. De ha még vámunk kell, meg kell kisérlt ni azt, hogy kiegyenlítő szerek segít ségével legyőzzük a bajt. E czélra a mostanában alkalmazott eszközök közül fölemlitendők mindenek előtt azok az intézmények, melyek azon czélból keletkeztek, hogy a gyermekeknek egészségét megjavítsák, avagy föntartsák u. m. a szabidlevegőben végzendő játékaik számára pázsitos helyek; a nagy szünidő alatt vidéki iskolai kolóniák; a szanatoriumokbsn és tengeri fürdőkben való tartózkodás, továbbá azon ösztönzés, a mely a műhelyek felállítása által a kézi munkában való ügyességüket előmozdítja, a mely műhelyekben szabad óráikban foglalkoztatják őket oly munkálatokkal, a melyek ügyes megfigyelési tehetséget ébresztenek bennük. Még csak egy megjegyzés. Való igaz, hogy egy nemzet jellemére nagy átalakító ereje lehet az iskolának, de tökéletes siker csak ugy remélhető, ha a társadalom kezet fog az iskolával. Ha a társadalom nem rontja le, amit az iskola épít. De mit látunk és hallunk ? Az uri gyermek folyton azt hallja otthon, a kereskedői pálya nem umak való. A rossz diákot mind ezzel fenyegetik. Ha rosszul tanulsz, iparodnak adlak. A földbirtokos igy beszél. Minek erőltesse magát a fiu tanulással, mikor van egy néhány hold földje. Abból megélhet.. É mindennek a tetejébe meggyökeresedett az emberek lelkében az a gyáva hallgatag vélekedés, hogy jobb a biztos, szerény hivatal, mint a koczkázattal járó vállalkozás. Egyesülni kell a nemzetmentő munkára mindenk

;nek, kik az országnak sorsát intézik. Egyesülni kell a szó, a toll és mindennek fölött; a példát mutató cselekedetek hatalmával. Cselkó József. 1 Magyarország 1000 millió korona évi adót fizet az osztrák iparnak és csak textilárukér 385 millió koronát adtunk szomszédainknak, 4 mindez nem elég! Pedig amely pillanatban teljesen visszavonulnánk az osztrák piacztól, nagy iparvállataik és gyáraik egymás után csukhatnák be az ajtót. Ennyi áldozat fejében még azt sem hajlandók tűrni, hogy egyszer már komolyabb mozgalmat inditsiink a hazai iparpártolásra. Mi csak olyan „ Hinterland" vagyunk, amelynek még a mozgásszabadsághoz sincs joga. Még csak kísérletet sem tehetünk a talpraállási a, hanem Ausztria járszalagáu kell a silány osztrák ipartermelést fogyasztanunk. Ugyanazzal a kapzsi mohósággal lépnek föl ellenünk, mint ahogy Szerbiából megkövetelték hogy a kereskedelmi szerződés feióbeu osztrák gyárból rendeljék meg ágyuparkukat. Micsoda pökhendi8éggel beszélnek velünk ezek &z emberek, akik a magyar munka verejtékes gyümölcséből híztak nagygyá! Egy bécsi kereskedő a neki küldött magyar gyümölcsöt azzal a megjegyzéssel küldötte vissza : Kosuth-kutydktól nem vásárolunk! Postaküldemények visszaérkeztek : Vissza a betyárok hazájába ! fölirással. Az osztrák malomipar hivatalos közlönye igy végezi ellenünk írott arczáMan támadásait: Szakadjunk el ezektől a czigdnyoktól! Mindez nem elég, mert amint tegnap olvashattuk, Auersperg heiczeg elnöklete alatt hivatalos testületek foglalnak nyíltan állást terményeink bojkottja mellett. Gyűléseket rendeznek a magisztrátus támogatásával Bécsben, ahol országgyűlési képviselők delegátusok, javasolják, hogy a „rabló hordák utódait

u a magyarokat rugódják ki Ausztriából. (Hock János czikkéből.) Séta — balra. Trotzdem, vagy a Komlósi ur apró üvegei. A mult számban említettem, hogy osztrák-cseh, vagy cseh-osztrák czukorkák hüsülnek ott a Komlósi féle kirakatban a kávé fölött. Akkor még némelyik üvegcse el volt döntve, és a portól mocskos volt valamennyi. Hát most ? A kutyafáját, mintha büszkébben néznének azokra, akik nem sajnálják a pénzüket osztrák portékákért adni. Letörölték felállogatták, és azok a néma üvegek azt kiábálják hogy ne bántsd a — Komlósi u, másik kirakatában levő parnitzi pipákat. A„ Láger Marzen bier " tábla lábra kelt. Bevitték Grümbaum Ferencz urék és oda akasztották — az engelroth festékes fiók mellé. Az az angyalvörös pedig befogja majd a kereskedő ur — — — zöldségét. „Tulipán áruház " is lesz. Mert a mozgalom belemarkolt Deutsch Hermán urnák a jobbik érzésébe. ó magyar árukat árusit. Azonban Deutsch ur is ugy járt mint az a bizonyos mesterember, aki fejős kecske helyett bak kecskét vett. Útközben elcseiélcdött a magyar portéka, amit ő bizonynval ntm szeret. Siiány cseh és osztrák vaczak érkezett a magyar helyett. A kézelők osztrákok; a kézelőgombok csehek; akik pedig megveszik, bizonyosan hottentották, mert nem tudják meg-