Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-06-28 / 26. szám

W!8. év Zalaegerszeg, 1906. junius 28. 26. szám* iiiífjttéri iz: - ttj ém 4 koron. fél érra I korosa. Ssgyed érr« 1 kor. Hia 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerin Wyilttér sora 1 kor Szerkesztősé; él kiadóhivatal : Wlassics-utcza Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MBQ-JELfilSriK: HETENKÉNT CS-CTTŐRTOKIÖIT ESTE. A magyar hölgyek fején mint egy-egy széna boglya áll a „Wiener Mode '-féle kalap. Boriasztőan szép is az! De ám 4 millió 287 ezer korona is szép kis összeg. Csak egy é?ban (1904)) ennyi ment ki tőlünk Ausztriába ezekért a levegőbeli szénaboglyákért. Tanév végén. (Fejezet a nevelésről.) Minden oldalról panaszok emelkednek az iljuság erkölcsi elíajzásáról. És ezen rom­lottság még növekedni is látszik mindenhol, daczára az óriási áldozatnak, a melyeket a czivilizált népek hoznak a czélból, hogy az ifjúság nevelésének színvonalát emeljék. Egészben véve a müveit népek nem emel­kedtek morális tekintetben. Napirenden vannak a gonoszságok és büntettek, a játék­szenvedély nyugtalanító módon növekedett és a becsületesség alá van ásva. A fiatal gonosz­tevőknek emelkedő száma olyan tünet, amely­nek komoly félelmet kellene keltenie azokban, akik jobb jövőt reméltek. Minthogy külöm­bőző országokból fiatal gonosztevőkről, fiukról és leányokról hasonló hírek érkeznek, való­színűleg helyén van e baj okait kutatni. Az emberek kezdik észrevenni azt, hogy általában nem méltatják eléggé a nevelés magasztos alapelveit; azon nevelés alapelveit, amely nemesíti a jellemet, fölkelti a kötelesség érze­tet, megtanít lemondásra, amely azon vágyat kelti az emberben, bogy ő is hasznos tagjává lehessen azon társadalomnak, amely megelé­gedettséget talál abban, hogy nem csak saját, hanem mások javára is dolgozzék s azt elő­mozdítsa. Nem elég a megromlottak számára inté­zeteket létesíteni s a tévelygőket, vissza akarti vezetni az erényhez. Nem látja át mindenki, hogy ez az eljárás igen keveset basznál. A legtöbb ifjú és leány akik az elfajzás és gonoszság tévutjára kerültek, többé nem is kívánják ait, hogy arról elvezessék. Hiszen mégis csak sokkal fontosabb ama kísérlet, hogy a bajt megelőzzük az által, hogy a gyermekek lelkébe még kellő időben oltsuk az erény után való törekvést. Nevelésünknek erkölcsileg és testileg pár­huzamosan kellene történnie. A tapasztalat eléggé bizonyítja, hogy a gyermek fejlődése nagyobbrészt rendesen alakul, ha benne még ideje korán a hasznos munka iránti érdeklő­dést felkeltjük. Tehát csak arról van szó, hogy benne a munkakedvet és a munkaszeretet felébresszük. De erre nem képesek sem a könyvek, sem pedig az oktatások, hanem csak gya­korlati, czélszerü munka, a melyet már a gyermekkortól kell kezdeni. Egyébiránt világosan láthatjuk azt is, hogy a gyakorlati munka és kézi foglalkozás nem­csak a szervezetnek phizikai fejlődését, de egjúttal a szellemit is előmozdítja. A Phisiologusok szintén bebizonyították, hogy a testgyakorlatok általában, u. m. kézi foglalkozás gyakorlatok a szabadlevegőben és ésszerű tornázás nagyban hozzá járulnak a szellemi fejlődéshez. Egy híres hypnotikusnak legutolsó tapasz­talataiból mintegy teljes biztonsággal követ­kezik az, hogy ha a gyermeket erőteljes, egész­séges, m'ívelt emberré akarjuk nevelni, más nevelési rendszer szerint kell eljárnunk, mint a milyen manapság van használatban. Hiszen gyermekeinknek ninCöoü szabadsá­guk. A legtöbbnek nincs ideje gondolkodni, érezni, vagy megfigyelni, közönyössé válnak azon kötelességek iránt, mellyel családjuknak tartoznak, sőt elidegenednek szülőiktől, meg­szokják azt, hogy nugukat fölöttük állóknak tekintsék. Arczkifejezésük gondteljes, hiányzik nekik a régi vigság! ha bevégezték iskolázásukat és letették a vizsgájukat, nincsenek a létért valé küzdelemhez eléggé főifegyverkezve; idegesek vagy lomhák, sokszor elvesztik a kedvet a tanuláshoz; nincsen meg nekik többé az, amit Sainte la grandé Curiositének nevez. Ellenben azon gyermekek, kik még nem látogatják az iskolát, még vállalkozók, tanulni vágyók és élet erősek. Váljon nem ösztönöz é mindez minket arra, hogy oly nevelési módszereket keressünk, a melyeknek a gyermekre szellemileg és tes­tileg üdvös hatással volDának? Tanítási módszerünknek hatásos reformja, a melynek előbb utóbb úgyis be kell követ­keznie, valószínűleg nem vihető könnyen keresztül. Ugy látszik a nagy közönség álta­lában nem látja még valami reform szüksé­gességét. De ha még vámunk kell, meg kell kisérlt ni azt, hogy kiegyenlítő szerek segít ségével legyőzzük a bajt. E czélra a mostanában alkalmazott eszkö­zök közül fölemlitendők mindenek előtt azok az intézmények, melyek azon czélból keletkeztek, hogy a gyermekeknek egészségét megjavítsák, avagy föntartsák u. m. a szabidlevegőben végzendő játékaik számára pázsitos helyek; a nagy szünidő alatt vidéki iskolai kolóniák; a szanatoriumokbsn és tengeri fürdőkben való tartózkodás, továbbá azon ösztönzés, a mely a műhelyek felállítása által a kézi munkában való ügyességüket előmozdítja, a mely műhelyekben szabad óráikban foglal­koztatják őket oly munkálatokkal, a melyek ügyes megfigyelési tehetséget ébresztenek bennük. Még csak egy megjegyzés. Való igaz, hogy egy nemzet jellemére nagy átalakító ereje lehet az iskolának, de tökéletes siker csak ugy remélhető, ha a társadalom kezet fog az iskolával. Ha a tár­sadalom nem rontja le, amit az iskola épít. De mit látunk és hallunk ? Az uri gyermek folyton azt hallja otthon, a kereskedői pálya nem umak való. A rossz diákot mind ezzel fenyegetik. Ha rosszul tanulsz, iparodnak adlak. A földbirtokos igy beszél. Minek erőltesse magát a fiu tanulással, mikor van egy néhány hold földje. Abból megélhet.. É mindennek a tetejébe meggyökeresedett az emberek lelkében az a gyáva hallgatag véle­kedés, hogy jobb a biztos, szerény hivatal, mint a koczkázattal járó vállalkozás. Egyesülni kell a nemzetmentő munkára mindenk ;nek, kik az országnak sorsát intézik. Egyesülni kell a szó, a toll és mindennek fölött; a példát mutató cselekedetek hatal­mával. Cselkó József. 1 Magyarország 1000 millió korona évi adót fizet az osztrák iparnak és csak textilárukér 385 millió koronát adtunk szomszédainknak, 4 mindez nem elég! Pedig amely pillanatban teljesen visszavonulnánk az osztrák piacztól, nagy ipar­vállataik és gyáraik egymás után csukhatnák be az ajtót. Ennyi áldozat fejében még azt sem hajlandók tűrni, hogy egyszer már komolyabb mozgalmat inditsiink a hazai iparpártolásra. Mi csak olyan „ Hinterland" vagyunk, amelynek még a mozgásszabadsághoz sincs joga. Még csak kísér­letet sem tehetünk a talpraállási a, hanem Ausztria járszalagáu kell a silány osztrák ipartermelést fogyasztanunk. Ugyanazzal a kapzsi mohósággal lépnek föl ellenünk, mint ahogy Szerbiából meg­követelték hogy a kereskedelmi szerződés feióbeu osztrák gyárból rendeljék meg ágyuparkukat. Micsoda pökhendi8éggel beszélnek velünk ezek &z emberek, akik a magyar munka verejtékes gyümölcséből híztak nagygyá! Egy bécsi kereskedő a neki küldött magyar gyümölcsöt azzal a meg­jegyzéssel küldötte vissza : Kosuth-kutydktól nem vásárolunk! Postaküldemények visszaérkeztek : Vissza a betyárok hazájába ! fölirással. Az osztrák malomipar hivatalos közlönye igy végezi ellenünk írott arczáMan támadásait: Szakadjunk el ezektől a czigdnyoktól! Mindez nem elég, mert amint tegnap olvashattuk, Auersperg heiczeg elnöklete alatt hivatalos testületek foglalnak nyíltan állást terményeink bojkottja mellett. Gyűléseket rendeznek a magisztrátus támogatásával Bécsben, ahol ország­gyűlési képviselők delegátusok, javasolják, hogy a „rabló hordák utódait u a magyarokat rugódják ki Ausztriából. (Hock János czikkéből.) Séta — balra. Trotzdem, vagy a Komlósi ur apró üvegei. A mult számban említettem, hogy osztrák-cseh, vagy cseh-osztrák czukorkák hüsülnek ott a Komlósi féle kirakatban a kávé fölött. Akkor még némelyik üvegcse el volt döntve, és a portól mocskos volt valamennyi. Hát most ? A kutyafáját, mintha büszkébben néznének azokra, akik nem sajnálják a pénzüket osztrák portékákért adni. Letörölték felállogatták, és azok a néma üvegek azt kiábálják hogy ne bántsd a — Komlósi u, másik kirakatában levő parnitzi pipákat. A„ Láger Marzen bier " tábla lábra kelt. Bevitték Grümbaum Ferencz urék és oda akasztották — az engelroth festékes fiók mellé. Az az angyalvörös pedig befogja majd a kereskedő ur — — — zöldségét. „Tulipán áruház " is lesz. Mert a mozgalom belemarkolt Deutsch Hermán urnák a jobbik ér­zésébe. ó magyar árukat árusit. Azonban Deutsch ur is ugy járt mint az a bizonyos mesterember, aki fejős kecske helyett bak kecskét vett. Útköz­ben elcseiélcdött a magyar portéka, amit ő bizony­nval ntm szeret. Siiány cseh és osztrák vaczak érkezett a magyar helyett. A kézelők osztrákok; a kézelőgombok csehek; akik pedig megveszik, bizonyosan hottentották, mert nem tudják meg-

Next

/
Thumbnails
Contents