Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-05-31 / 22. szám

1906 május 24. M AGYAR PAIZS 5 Skubiics Gyula földbii tokos, Zaíavármegyének j voM főispáni i, Badacsonbar meghalt 76 éves korában. A nemzeti szalon művészeti egyesület Nagykanizsán a xégi főgymnázium rajztermében május 27 tői junius 5-éig bezárólag képzőművészeti kiállítást rendez. Iskola laiogatás. Dr. Háry látván vármegyei tiszti tőorvos, közegészségügyben, a mint ezt évenkent meg szokta tenni, most látogatja a megyei iskolákat, Ráczkanizsáról írják, hogy a .napokban ott járt 3 egyúttal meghallgatta a gyermekek feleleteit s a Hymnusz ós Szózat eléneklését. Tihanyi és Czinzek tanítók előtt kife ezte a főorvos a megelégedését. Vasuil menetrend Érvényes 1906 májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapt st felé: reggel 5 óia 50 perez, déielőf. 9 óra 29 perez, délután 4 óra 43 pc-rcz. Csáktornya felé : reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 51 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szomba'hely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8 óra 40 pere. Csath • kozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czolldömölk, felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 46 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 12 perez, delutác 4 óra 42 perez, este 7 óra 52 perczkor. 1904-ben 5,33l 500 K értékű osztrák nyomda papirost használtunk fel s nyomtattunk rá osztrák gyűlölettől lihegő szavakat. Távoliak. A hősöknek. Nagybecskereken ünnep volt vasárnap. S .obrot állítottak Kis Ernő tábornoknak, a ki az ara^i 13 vértanú közé tartozik. A szobor kezdeményezője Hegedűs János anyakönyvi felügyelő volt. A bizotság élén Dellimanics Lajos fő ispáanó állott. A szobor-leleplezésen a képviselő házat képviselte Justh Gyula, a magyar í ormányt pedig Günther Antal igazságügyi államtitkár, akik megkoszurozták a szobrot s szép beszédeket mondottak ez alkalomra. — Ilyet rég nem láttunk, hogy 48-as vértanú hősök dicsőítésén jelen legyen a magyar kormány. Falára vasúti jegy a szanatórium gyűlésre. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület annak a közlésére kór fel, hogy Kossuth kereskedelmi miniszter úr ő Excellenciája a Budapesten, junius 10 én tartandó egyesületi közgyűlésre az államvasutakoa fe! és le való utalásra érvényes feláru vasúti jegyet engedélyezett. A jegy junius 8-ától 16 ig érvényes, akik a jegykedvez mányt igénybe akarjak venni, Írjanak a József Kir. Heiezeg Szanatórium Egyesületnek Budapestre Ferecz-körúf 36. szám alá. Magyar játéktárgyak Milánóban. Szűk fejű, vagy gonoszleikü ember az, aki meg mindig kicsinli a magyar muukát, a magyar iparczikket, hogy ez nem is tudna versenyezni a külföldivel. Csak ne legvünk kislelküek. Néhány évvel ezelőtt nem volt játék-gyárunk, most már több is van; van pl. Marosvásárhelyt és Békéscsabán. Ezek egy kis törekedő szellem mellett rövid idő alatt odajutottak, hogy ma már a külföldi kiállításokon szerepeinek. Jólesc örömmel rójjuk ide az alábbi sorokat, amelyek a csabai játékgyár sikeréről szólanak. Ennek a fiatal gyártelepnek a készítményei ugyanis a magyar játókszeripar fejlettségét hirdetik messze földön, a milánói kiállításon, ahol, mint biztos tudomásunk van róla, nemcsak elismeréssel fog találkozni, de kitüntetésben is részesül. A csabai iátékgyárnak a milánói íillágkiálitáson való ízléses csoportosítását maga a buzgó gyártulajdonos, I

\erther Hugó végezte, aki mostanában hosszabb ideig tartózkodott Olaszors:a^ban. Megjegyezzük, hogy a kiállított játéktárgyak mind eredeti magyar stylbanvanak és Faragó Ödönnek. az iparművészeti iskola neves tanárjának tervei szerint készültek. Egyúttal megjegyeztük még, hogy az idei karácsonyi szezonra egy hatalmas csoportja a magyaros sti lü játéktárgyaknak kerül a piaezra a csabai játékgyárból, amely játékszerek ugyancsak Faragó tanár tervei szerint fognak készülni. Tombola estelyeket. rendező egyleteinknek, meg a tulipán kerteknek melegen ajánlhatjuk, hogy rendezendő tombolaestélyeik dísztárgyait — ne idegen ipartermékekből, hanem magyar gyárból pl. a csabai játékgyárból szerezzék be. Első magyar jaquird szövőgyár. Gyáitelep: Budapest, IX., Gyep u;eza 39. száta. Raktár: Budapest, IV., Deák Ferencz-uteza 15. sz. Fióküzlet: Biuiin Jesuite-Gas3e 4. Tulajdonos: Schwarcz Lajos. Az első Magyar Jaqaardszö vészei az egyedüli -gyártelep hazánkban, mely szabók, ruhakereskedők és czipészek részére selyem é3 pamut czimkéket ké3zit. Fő gyártási ezikke még az E. M. K. E. férfi divatmeilényszövat. pikó. kamgarn és selyemből, melv ugy kivitel, miut izlés és ár tekintetében bármilv e nemű küStöldi g>ártmánynyal kiállja a versenyt, amit eléggé bizonyít azon körül mér

;y is, hogv kivitele van Ausztriába és a külföldié. A szövészet gyártmányait csinosan kiállított mintagyüjteméoy alapján árusitja és mintagyüjteménvét kiv&natia miiiden önállóférfi szabónak bérmentve megküldi. Divatineüéav rendelésnél kérjük férfi szabóinktól az első magyar Jaquard szövőgyár E. M. K. É. gyártmány ait! A hogy nem adózunk idegennek a jogunkkal, ne adózzunk a pénzünk, kel sem. Zalai 48-as e'ődeiak könyve. Vagyis a Nóvák Mihálytól irt „ Zala vármegye a szabadságharczban" cz. munka erősen készül a „Magyar Paizs" nyomdájában. Kész már 176 nyomtatott lap. 400 lap lesz az egász. Az ára 3 K mo3t még, a megjelenés után 4 K. A könyv roppant érdekes. Benne lesz a zalai események elbeszélése; a 47-ík, 56-ik és 7-ik zalai honvédzászlóaljak története . Csány László nagyon bő életrajza; aztán Csertán Sándoré, Gasparichó ós még 20 nevezetesebb emberünké. — És benne lesz 2400 zalai honvéd neve is, apróbb jegyzetekkel, zászlóaljankint, községenkint kimumu'tatva. Ez a honvédalbum, nem is album, hanem „zalai 48 as biblia", kell, hegy ott legyen minden jóravaló zalai család asztalán. A könyv mindenkit meg fog lepni bőségével és tartalmasságával. — A megrendelők és az eddig előjegyzettek is, küldjék a pénzt mielőbb Nóvák Mihály állami tanítóhoz Zalaegerszegre; a vidékiek 20 fillér postai elküldés" dijat is vele. Ne halogassa senki az előfizetés beküldését, azért sam, mert Nóvák Mihály a nyomdával csak nagyon szigoxu feltételek mellett szerződhetett. (Kérem megyei lapjainkat ez értesítés átvételéte. Szerk.) íviikor a mi gyermekünk sorvad az éhségtől, ne tápláljuk saját vérünkkel az idegent. Különfélék, A szerk. levele. B. F. Hogy a restség elleDi szert, a hangyasavat mértékes adagokként készítik is már vagy nem, 3 fájjon kaphatók é már a gyógytárakban : azt még nem tudom. Csak azt tudom, hogy dr. Clevent franczia tudós orvos tett üdvös kísérleteket. Hogy dr Clevent ur melyik városban lakik, azt sem tudom. De azt gondolom, magunk ii készíthetünk hangyasavat, ha sok hangyát fogunk. De azt hiszem, abból a savból neaa ihatunk boros poharanként. — Gyermekkorunkban azt mondtak : gyertek, kérjünk eczetet a hangyáktól. Megnyilozott vékonytuszálakat, szalmaszálakat dugtunk a felbolygatott hangyaboivba. A hangyák megmászták, nyalogatták s a fűszálon maradt egy kÍ3 nyál. Mi aztán végig nyaltuk. Olyau volt, mint az eczet. Virgonczok is lettünk tőle, ugy futkostunk és birkóztunk, mint Achilles. Magyarnyelv. — ISTyel-o-étjero- él a nemzet. — Az a (az) névelőről. (XXXYIl.) Némelyek névelőt használnak ott is, a hol r.em kel'., s a" hol kell, ott nem használnak. Azért csináltam ezt a kis jegyzetet. Az indo-európai nvelvekbea uralkodik a névelő, kiváltképen a nómetnyelvben. Itt elmaradhatailau mindenhol a névelő. A latinnyelvben nincsen ugyan, de ott pótolja a sokféle mutató névmás. A szláv nyelvekben tudtommal nincsen ; névelő, a tótnak és horvátnak legalább nincs. A magyarnyelv sem nem indo-európai, sem nem szláv. Ennek külön törvénye var. A magyarnyelvben van néveiő. De nem mindenhol. Az ember, ország (országrész, megve), városegyedneveknek nincs névelőjük. Mindea egyéb tulajdonnévnek és köznévnek van névelője. Német befolyással a Királyhágóig ráragadt a névelő oda is, a hová nem kell (A János. A Péter.) Tót befolyással kezd kipusztulni onuan ta, ahol szükség van rá. (A) (Betegség ráragadt.) Ismétlem: Az ember, ország, {megye), város neveknek nincs névelőjük. A gyöngébbek kedviert megjegyzem, hogy : Kinek a háza ez ! — A Péteri. Itt az A névelő nem Péter tulajdonnévhez tartozik, hanem a birtokához: a házhoz, amit az é fejez ki. Epen igy: A „Szép Ilonka

1' czimü költeményt Vörösmarthy M. irta. Itt sem Ilonkához tartozik az A névelő, hanem a költeményt szóhoz. (Különben ez itt nem is névként, hanem czioiként szerepel) Érdekes rejtélyei vannak a nyelvnek. Elóill valaki s megezáfol, mondván : igenis van névelőjök ezeknek, mikor jelzősek, pl. A nagy Árpád, A szép Haj 11a, Az igazságos Mátyás, A híres Debreczen, A hegyes-völgyes Erdély, A gyümölcs és bortermő Zala stb. Nincs. Azt mondom én. Ez az a nevelő nem Átpád, Hajna, Mátyás, Debreczen, Erdély, Zala, egyed nevekhez tartozik. A nagy, .szép, igazságos, hires, hegyes, gyümölcs és bortermő melléknevekhez természetesen nem is tartozhatik. Hanem tartozik a hadvezér, a lány, a kifi-ály, a város, az o -szág (vagy országrész) s a megye köznevekhez. Ezek a jelzők itt a nyomatékos értelmező (appotiiio) szerepében vannak. Árpád, a nagy (hadvezér), Hajna, a szép (lány), Mátyás, az igazságos (király), Debreczen, a (sőt az a) hires (váios), Erdély, a hegyes völgyes (országrész), Zala, a gyümölcs és bortermő (megye) stb. A magyar nevelő nem egyéb, mint egy gyöngébb mutató névmás, határozó szócska. Hogy a többi tulajdonnévnek és egyéb névnek mikor vau szüksége nevelőre s mikor nincs: azt érezni lehet és érezni kell t. i. a magyar embernek. Mindenki érezheti pl. mi külömbség van itt: Brassai Sámuel magasrendű tudományokkal foglalkozott, vagy : Brossai Sámuel a magasrendű tudományokkal foglalkozott. A magasabbrendü tudományokkal foglalkozók között sokan vannak, pl. a politikusok, s a politikai tudománynyal foglalkozók között pl. az újságírók stb. akik talán kicsinyeskedésnek, szőrszálhasogatásnak tartják az efféle kritikát. Én pedig azt mondom, hogy a magyarnyelv jussából egy jottányit se engedjünk. Mintha egy fogamat húznák ki, mikor a magyarnyelvben egy betűt kihagynak a helyéről. Mintha harapődznók a tótos beszéd. A határozott helyen ievo köztievekhez sem teszik ki a névelőt, íme néhány példa: ( ) „Szegeletkövön levő virág jelen i" . . (papi predikáczio.) „Excellencziádnak személyisége elég biztosíték arra nézve, hogy ( ) legújabbkori közlekedés egyik legkiválóbb eszközének az ügyét figyelembe veszi." (szónoklat Kossuth m. előtt.) „Ezután ( ) Automobil-Club-(nak) betegen fekvő elnöke ttb. helyett x . átnyújtja a jelvényt." (Vlagvarország ápr. 15.) (Hírlapokról lévén szó, teméntelen hiba hárul a nyomdára is, ezek az u. n. sajtóhibák. De azért jellemú az általános nyavalyát. Pl.) ()„Tulipánker:-szövetsóg mulatságot rendez. * (Magvar Paizs május 24.) „ Annyira elismeit dolog ez, hogy ( ) Rafael eiég a legjobb munkát szolgálja." (

rAz Cjság".) „A kereskedelmet képviselni kell mindenkinek, aki ( ) közgazdaság iráat órézkkel bi: *