Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-05-03 / 18. szám

MAGYAR PAIZS 1906. május 24. liceek Kálmán, Molnár Keiencz, Vasa Ferencz. Gut István, Pera Kálmán, Áca Lajos. ifj. Horváth István, Gecaovícs István, Horváth József, Czöm­pöly György, Németh látván, Tormi István, — Sípos Vilma, Tornyos ErzM, Z3Ömböl\i Irén, Horváth Ilonka, Bita Mariska, Veér Etelka, Né­meth Erzsi, Bita Ilonka. Meghívó. Az zalaegerszegi kerületi betegse­gélyzö pénztár, miután Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsa 12.">. 1906. szám alatt hozott vég­határozatával f. evi márczius hó 25-én tartott közgyűlésen megejtett igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagok választását felebbezés folytán megsemmisítette, illetve az 1891. évi XIV. t.-cz. 37. í-a alapján uj választást rendelt el, tolyó évi május 6-án délután 2 órakor az ipartestület disz­ternitíben rendkívüli közgyülé.-t tart, a következő tárgysorozattal: 1. Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsa, mint illetékes 1-sőfoku ipai hatóság 125. 005. sz. végbatározatának felolvasása. 2 Igazga­tósági tagok választása (2 rendes 1 póttag a munkaadók, 4 rendes 6 póttag a biztosításra kö­telezettek sorából.) 3 A felügyelő-bizottság meg­választása (2 a munkaadók s 4 a biztosításra kötelezettek sorából.) 4. A választott bíróság megválasztása (2 rendes 1 póttag a munkaadók, 4 rendes 2 póttag a biztosításra kötelezettek sorából.) 5. Jegyzőkönyv hitelesítők kikű'dése 2 a munkaadók, 2 a kötelezett tagok sorából. Zalaegerszeg, 1906 április 23. A zalaegerszegi kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága nevé­ben : Gombás István titkár, Kováts László elnök. — Ez a meghívó a megjelenéskor előmutatandó. Ha a közgyűlésen a tagok határozatképes számban meg nem jelennének, akkor az alapszabályok 27. §-a értelmében a közgyűlés 1906. évi május hu 13-án fog megtartatni. Esküvő. Kluger Jenő ma délután tartotta es­küvőjét Nagykanizsán Mayer Juliska kisasszony nyal. Mégegyszer a Csany-szobor alap. A Pesti Ilii lap pendítette meg másfél évvel ezelőtt, hogy van valaholjnémi gyűjtött összeg a Oánv-szoborra. Azóta szóval és írással zeget-zugot kikutattam, de arra az eiedményre jutottam, hogy ninc3 sehol semmi. „Ha nincs, hát legyen" jelszóval azután indult meg a Magyar Paizs s most már van a M. P. gondozása alatt 2119 korona. A Pesti Hírlap máig is áll a régi kifejezése mellet', 'nopy van valahol néhány ezer. Ezt irja a Csány em'ék könyvünknek felemlítése alkalmával is Legújab­ban ugyancsak az emlékkönyvünk kiadása alkal­mával azt itta nekünk Budapestről P'ispöky Grá­ezián ur, a vértanunk rokona, hogy két ezer frtot, (vagy koronát?) őriznek a M. Tud. Aka­démiában Budapesten a Oány-s?obor alapjaként. Ene egyenesen Szily Kálmán úrhoz fordultam, aki huzamosan főtitkára volt az Akadémiának s ismeri annak minden aktáját. Szily Kálmán ur ezt feleli f. évi éprilis 30. levelében : Tisztelt Szerkesztő ur! F. évi április hó 26-án hozzám intézett le' veiére vonatkozólag értesítem Uraságodat, hogy nekem az Akadémiában őrzött Csány-féle szobor­alapról semmi tudomásom sincs, s biztosan ál­líthatom, hogy ilyen nincs is. Tisztelettel: Szily Kálmán. magyar ipar még zsenge, rle Íja komolyan pártfogásba Vesz­szük, akkor gyorsan meg fog erősödni és hatalmassá Válni! Megyeiek. Hirlapiró társaink emlekünnepe l)r. Villányi Henrik tanár a Zalai Közlönyt már tiz év óta szerkeszti tudással ós igazságszeretettel. Tegnap­előtt mult el tiz éve, hogy Bátorfitól átvette a szer­kesztést. S ennek emlékére a nagykanizsai kollegák közvetlenül is elhalmozik üdvözlésükkel a rokon­szenves szerkesztőt, melyhez mi is küldjük üdvöz­letünket. Szintén üdvözöljük a Zalát is, ugyancsak Nagykanizsán. Ennek a lapnak is tegnapelőtt volt egy éve, hogy heti lapból politikai napi lap lett s nagy élénkséggel hozza a legfrissebb híreket, az ország távolabbi részeiből is a fontosabbakat. Zavart csinált Türjén a programmbeszéd al­kalmával egy Tarral nevű szoeziálista, írja leve­lezőnk. Tarczal magából kikelve kiabált s a kő­műveseket már rendbontásra is bujtogatta Eitner képviselő beszéde alatt. A csendőrök lefogták a hazafiatlan ifjút s erős fedezettel haza kisérték. A Csáktornyái állami tanitó képző intézet eliő osztályába az 1906/907. tanévre felvétetnek, kik életük 14 ik évét f. évi szeptember 1 én be­töltik, testileg epek és egész3ége3ek sa polgári-, vagy középiskola 4 ik osztályát elvégezték. A felveendő elaő éves tanitó-növendókek államsegély­ben részesülnek. Még pedig: elaő-fcoiban vala­mennyi növendék az intézet internátusában in­gyen lakást és mosást kap; ezenkívül előmene­telükhöz és anyagi viszonyaikhoz kepest ingyen, vagy mérsékelt áron az intezet köztarfásán reg­geli, ebed és vacsorából áll) élelmezést nyernek. A felvételre vonatkozó kérvények f. évi junius hó elsejéig a csáktornyai áll. tanítóképző-intézet igazgatóságához küldendők. A kérvényhez csato­landó : a folyamodó születési bizonyítványa, s a mult évi osztálybi/onyitványa, s a jelen tanévi időszaki értesítője, továbbá tiszti orvosi bizonyit­vány a tanuló egészségi állapotáról és a testi ép8Ógéiő!, hiteles községi bizonyítvány a szülők vagyoni állapotáról, évi jövedelméről, a kiskorú családtagok számáról és életkoráról s a családfő polgári állásáról. Hs a kérvényhez szegénységi bizonyítvány csatoltatik, a kérvény s mellékletei bélyegmenteaek. Csáktornya, 190f> április 25. Margitai József, igazgató. Dalünnep Nagykanizsán A Dunántuli Író­szövetség ez év augusztus 19. és 20-ik napján tartja hetedik dalversenyét Nagykanizsán. A szö­vetség választmánya küldöttségileg tisztelgett Zichy Aladár grófnál a király személye körüli miniszternél s felkérték a dis^elnökség elfogadá­sára. Zichy Aladár gróf készséggel tett eleget a kérésnek és a diszelnökséget elfogadta. Egyúttal megígérte, hogy ha csak lehetséges lesz, a dal­ünnep :n személyesen fog megjelenni A dalos versenyre eddig a következő dalárdák jelentkez­nek : Pécsi Polgári Daloskör, Szombathelyi Dalos Egyesület, Keszthelyi Ipaioaok Dalköre, Székes fehérvári Déli vasút Műhely Dalárdája, Tatai Pol­gári Olvasókör Dalárdája, Siklósi Polgári Dalkör. A szövetség választmánya felkéri a dalos tag­egyesülettket, hogy minél előbb jelentkezzenek a szövetségi titkárnál (Gürtler Ferencz, Nagykanizsa; hogy a vasúti kedvesmér.yek és a< elszállásolás ügyét mielőbb elintézhessék. A kormány a kivándorlás ellen. A be 1 ügy ­miniszter az 1903 óv lV-ik törvényezikk hatá­lyosabb ellenőrzésével és az egész kivándorlási ügynek közvetlen felügyeletével a dunántúli részekre nézve Kertész Gyula anyakönyvi felügyelőt bízta meg. A felügyelő hatásköre Szombathely szék­hellyel Baranya, Esztergom, Fejér, Győr, Komá­rom. Moson, Pozsony, Sopton. Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zalamegyékre, úgyszintén Komárom, Pécs, Pozsony, Sopron, Győr és Szé­kesfejérvár törvényhatósági joggal felruházott városokra terjed ki. Feladata, hogy a kivándor­lási ügyet és mozgalmat' állandóan éber figye­lemmel kisérje, annak okait megállapítsa s azok megszüntetésére vezethető eszközök után kutasson. Vasúti menetrend Érvényes 1906 május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé: reggel 5 óra 50 perez, delelőt: 9 óra 29 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé : reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 51 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csat­lakozás Szombathely felé. Este 8 óra 40 perc. Csatla­kozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czdldömölk, felöl: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óia 46 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perezkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez, este 7 óra 52 perezkor. M^g kell jelölni miijdep üzletet a mely az osztrák ipar lerakata. Távoliak. A Rigler József Ede papimemügyár r. t., Budapest, több mint 30 óv óta sokoldalú ipari tevékenységet fejt ki és a papirt feldolgozó gyá­rak közölt az első helyet foglalja el. A gyár több os'.tálybál áll, melyeknek egyikében, a pa­pirdiszmű (coufectió) osztályban kó3zülnek többek közö t az Emke-dobozok és diszboritékok is, melyek ez egyesület javára jövedelmeznek. Ezen Eroke-levélpapirokat és borítékokat a czég hat különféle alakban, kiváló jo minőségben, csoat­szinezéaben hozza forgalomba ós pedig w/&o, 2r >/as tartalmazó díszes dobozokban és , 0/io e? diaz­borítékokban. — Midőn ezen dobozok külsejének lenyomatát ismertetjük, legyen szabid egyesüle­tünk t. tagjait és a hazafias közönségét e/.en iparczikkek támogatására felkérnünk- — E«en czég hozza még forgalomba az Eanke vízjellel ellátott levél- és irópapirokat, valamint hozzá­való borítékokat, melyek szintén az Emke javára jövedelmeznek. Vásároljunk honi iparczikkeket. Scherj Vil­mos es társai, posztó, divatszövet, loden és aző­nyeggyára Brassóban, készit e szakmába vágó mindennemű iparczikkeket tiszta nyírott gyapjúból gyártott divit8zöveteit ós különlegességül készitetc Erdélyi lodenszöveteit. Egy próbarendeléasel bárki meggyőződhetik a szövetek elsőrendű minőségéről. Mintákat a gyár kívánatra bárkinek küld, de megtekintés után kéri a visszaküldését. Aki Apponyit fólakarta poíoztatni. Az aradi főgimnáziumnak van egy Kara Győző nevű tanára, aki körülbelül olyan elveket val. mint az a másik professzor, aki Maró Gergely név alatt kalen­dáriumot. irt. Ez a Kara Győző annak idején, mikor a nemzeti küzdelem nagy arányokat öltött, egy aradi kávéházban a jelenlevő közönség előtt ugy nyilatkozott, hogy ]0 forinttal jutalmazza meg azt az embert, aki gróf Apponyi Albertet fölpofozza. Akkoriban nagy volt a felháborodás Aradon, de a tanárnak semmi baja sem töitént, mert hiszen l'ejéiváiyók éjien nem rótták föl hibájául, hogy holmi bravot akart fölbérelni. Most azonban változott a helyzet s Kara Győző tanárnak éppjn Apponyi lett a minisztere. Aa Arad és Vidéke czimü lap ebből az alkalomból most n}ilt levelet intéz a gimnázium tanári kará­hoz, s arra kéri, hogy valami uton-módon mielőbb szabaduljanak meg ettől az úrtól, aki a tanári karnak nem válik előnyére. Hogy mi történik,, azt persze nem tudjuk, de abizonyos, hogy ez­idő szerint sem az idős, sem az ifjú Maró Gergely nem érzi jól magát. Fiatalok! Ha egymásnak czufcorkával kedveskedtek, ne ngy tegyétek azt, mint 1904 ben, a mikor 3 millió 859.000 kor.-val gazdagítottátok az osztrákot! Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld azé az ország! Irtsuk a cserebogarat. Dunántulnak minden évben bőven kijut a cserebogárból. Majd itt, majd ott van a főrepiilós ideje, az idén ugy látszik Zalában. A cserebogár nagy károkat okoz. Elpusztítja az erdei fák lombját s igy a növekedésben, fejlő­désben akadályozza őket. ellppi a virágzó gyü­möle fikac, csökkenti, tönkre teszi a termést, ráveti magát a fejlődő szőlőhajtásra, vetésre stb. Mivel tömeges megjelenése nagy csapást jeíent erdészre, rae?ő szőlőgazdára egyaránt, a mező­rendőrségről szóló törvény eíiendeli, hogy a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával megfelelő módon pusztitandók. Az irtás legegyszerűbb és legkönynyebb módja a cserebogarak összeszedése és elpusztítása. Mivel rendszerint a fákat lepik el első sorban, azért ezeket éjjel vagy kora reggel, a mikor a bogarak meggémberedve vagy halált színlelve csüngnek az ágakon, leveleken, lökésszerűen jó erőaen meg kell rázni. Százával hullnak ilyenkor a földre. A lerázott bogarakat könnyű elpusztítani: Ha kevés, agyon lehet őket taposni, ha sok, kádba gyűjtve le kell forrázni és gödörbe elásni. IÍa a szedést mindjárt a bogarak első megjele­nésekor kezdtük s állandóan tovább folytattuk, akkor elpusztítjuk őket, mielőtt petéiket lerakták 'olna. Ha a szedést későn kezdtük vagy felüle­tesen végeztük, akkor ellehetünk készülve hogy három év múlva hatványozott mértékben lépnek fel 8 érzékeny kárókat okoznak. Igen szaporák. A nőstény laza talajba 5—8 cm. mélyre furakodva húszával, harminczával i rakja le tojásdad alakú petéit. A petéből kibúvó ' álcák, a miket pajornak,- csimasznak neveznek,

Next

/
Thumbnails
Contents