Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-19 / 16. szám

2 MAGYAR PAIZS 1906. április 6. Természetesen, hogy a gyógyító füvek termesztését is tanulni, gyakorolni kell. Könnyen megy az, csak meg kell próbálni. A gondosan termesztett és ügyesen szárított gyógyító füveket mindig szívesen megveszik a gyógyszerészek, a gyógyszereket áruló kereskedők (droguisták). A gyógyító-füvek teimesztése a/ért is ajánlatos, mert ezeket a legrosszabb talajban s olyan helyeken is meg lehet termeszteni, hol más növény meg sem terem; azután meg a szedésénél, szárításánál az öregek, meg gyermekek munkáját is fel lehet használni. A gyógyitó-lüvek nagy részét a ni gazdaeszonyaink is ismetik, csakhogy nem gondolnak arra, hogy azért pénzt is lehetne kapni. A kertben termő gyógyító-füvek közül legismeretesebbek : a borsmentafü, a fodormenta, a kerti zsálya, a levendula, a fekete mályvarózsa. A borsmentafü évelő növény. Szára szögletes és 1 m. magasságra is megnő. Levelei tojásdad alakúak, fűszeresek, sötétzöld szinüek és simák; alul bolyhosak. Vörös szinti virágai a szár csúcsán csoportosan illne'i. Augusztustól októberig virágzik. Leveleiből készítik a hűsítő mi, kellemes illatú mentaolajat, mit a gyógyszerészek czukoika, fogpor és szájvíz készítéséhez használnak föl. A borsmentalü teáját felfúvódás ellen, görcsök csillapítására, meg izzasztónak házigyógyszeiül is használják a gazdasszonyok. A boismentafíí mindenütt megterem, a talaj ban nem válogatós, de azért legjobban szereti a jó erdőben lévő kissé nedves, lapályos földet. Szapoiitá&a gyökéiosztás utján történik s e czélból a 2—3 éves növényeket kiástuk, szétosztjuk s 30 cm. sor, 15—20 cm. növénytávolságban újból elültetjük. Dugványozással is szaporítható, mi ugy történik, hogy a levágott szárakat elültetjük s a megfogamzásig szorgalmasan öntözgetjük. Nyárou át többször meg kell kapálni, téüie pedig nagyon jó a töveket trágyával letakarni, hogy az eiős fagy meg ne ártson a növénynek s hogy a föld is uj íáperőt kapjon. Egy helyen 3 évnél ne hagyjuk tovább a növényt, mert az elöregedett tövek levelei kevés olajat tartalmaznak. A leveleket és gyenge hajtásokat akkor kell szedni, mikor a viiág bimbóban van. Ha nagyobb területen ültelünk borsmentafüvet, akkor sarlóval aratjuk, eiős nyáion háromszor is vághatjuk. A levágott szárakat árnyékos helyen vékonyan elteregetjük, szúradás közben többször megforgatjuk é3 ha teljesen megszaladt, zsákokba rakjuk. A borsmentafü igen keresett gyógyító-fű és akármennyit i3 termesztünk belőle, jó áron eladhatjuk. A fodormenta szára 70 cm. magasi a is megnő, levelei szivalakuak és fodrosak, szélein fűrészeltek. Virága piros szinü. Kp ugy, mint a borsmenta, julius—augusztusban virágzik. Az egész növény rendkívül illatos s ennek a leveleiből is illatos olajat készítenek. Természete, szedése, szárítása ép ugy történik, mint a borsmentának; s a gyógyszerészek ezt is ép oly jó árban megveszik, mint a borsmentáf. A kerti zsálya évelő növény, illata átható, de kellemes. Szára 1 m. magasra is megnő. IIo^zukás, nagy levelei szürkés zö'dsk, csipkés szélüek. Virágja kék, néha fehér; .májusban és juniu-ban virágzik. Leveleiből és gyenge hajtásaiból teát, fogport, szájvizet stb. készítenek. De használják az olyan húsféléhez is, mit sokáig el akarnak tartani; azt tartják, hogy a húsfélék megromlását megakadályozza. Magról, dugvány.ól, vagy a gyökerek megosztásáról szaporítják. Szereti a jó esőben lévő, szárazfekvésü talajt. Ila magról neveljük, ugy előbb kora tavaszszal melegágyba vetjük s azután erősödésre kiültetjük De vethetjük egyszerre is állandó helyére s ekkor ugy műveljük, mint a köményt vagy ánizst. Gyökéreloszlással ősszel szaporítjuk; dugványról azonban junius, juiius havában s akkor is jó esős időben. Egy helyen 4 évig is elmaradhat, de azután át kelí ültetni, mert ugy jár, mint a borsmentafü. Leveleit és gyenge hajtásait viiág,:ás előtt szedjük le s ugy bánunk el vele, mint a többi gvógyi'ó-füvek leveleivel. Ezt is érdemes nagyban is termeszteni. A levendula mintegy fel méter maga?, évelő növény. Keskeny levelei s kivált a gyenge hajtások szőrösek és szürkék. Virágja élénk violaszitiü, s az egész növény kellemes illatot áraszt. Leve' leiből és virágjából készítik a levendula olajat. Gazdasszonyaink szeretik a levendula illatát, szekrényeikbe rakják, a fehérnemű közié szagodtón ak. Bármilyen talajú, napos helylyel beéri, — nagyon szerény igényű növény, — de legjobban szere'.i a napos fekvésű, homokos dombokat és szőlőhegyeket. Gyökérelosztásról szaporítjuk ; ezéit a 2—3 éves növények gyökereit augusztusban, vagy szeptemberben több részre osztjuk a jól megmunkált földbe elültetjük 40 cm. soi és 30 cm. növény távolságban. A levendulát sem szabad 3—4 évnél tovább egy helyen megtűrni. A szedésénél ne várjunk addig, mig a virág kinyillott, hanem amint kékülni kezd, lássunk hozzá a levágáshoz, csak arra vigyázzunk, hogy ez napos időben történjék, A megszedett növénynyel ugy bánunk el, mint a többi gyógyitófüvekkel. A levendula oly keresett ám, hogy nem tudunk belőle eleget teiraeszfeni. A fekete mályvarózsa évelő növény, mely nek vastag szára 2—3 m. magasra is megnő. Levelei nagyok, szélesek, vesealakuak. Fekete vörös szinti virága kettesével, négyesével nőnek ki a levélhónaljakból. Virágzik julius és augusztus havában. Kz nem is annyira gyógyító-, mint inkább kereskedelmi növény, mert leginkább virágai kedvéért termesztik, mit festékkjszitésre használnak föl; orvosi czélokra a leveleit használják. Magvát junius végéig kerti ágyakba vetjük, még pedig 25—30 cm. sortávolságban. A kikelt növényeket mindaddig szorgalmasan kapálgatjuk, mig gyökerei lúdtoll vastagságúak nem lesznek, azután állandó helyűkre ültetjük ki a palántákat 70 cm. sor- és növénytávolságra egymástól. A fekete mályvarózsa a jól megmunkált, mély talajt kedveli. Kiültetése második évében virágzik; első évében hasznot nem hajt, azért hogy a földet kihasználjuk, sorai között burgonyát, répát vagy más zöldségfélét termesztünk, melyek kapálásával egyidejűleg a mályvát is megkapáljuk. Ha nagy termést akarunk, akkor a töveket minden évben megöntözzük hígított trágyalével. A második évben legalább kétszer meg kell kapálni: először apiili3 végén, másodszrr május végén. A Kipusztult töveket pedig pótolni kell. Junius közepén a virágok nyílni kezdenek. Ezeket nyílás után azonnal leszedjük, kelyhüktől megtisztogatjuk és árnyékos heiyen rázás közben naponkint egyszer megforgatjuk, mert nagyon könnyen befiillik. Szedni minden nap keli, mert mindennap uj meg uj n^ilik, s ha a szedést elmulasztjuk, azok lehullanak. A szedést száraz időben, a ieggeii harmat felszikkadása után kell végezni. Minden egyes napi szedést külön kell megszárogatni; a megszáradt virágsziimokat zsákokba rakjuk ós sz.aaz helyen tartjuk eladásig. A jól száiitott raálvvarózsának nagy ára van; 100—200 korona között ingadozik méterrriázsájának az áia. Gondos és ügyes gazdasszonynak érdemes ezt nagyban is termeszteni. Vadon tenyésző gyógyitó-füvek. Az erdő, mező virágai között sok olyan hely van, melyeknek gyógyító-erejét már rógó a ismerik az emberek. Föl is használja ezeket az orvosi tudomány mindenféle gyógyszerekhez. Ott, hol ilyen gyógyító-füvek egyike másika nagyobb roenynyiségben foidul eiő, érdemes a gazdasszonynak azok szedésével és szárításával foglalkozni, mert az ilyeneket a gyógyszertárban ép cly jó pénzéit megveszik, mint a kertben termesztetteket. Ezek közül ismeretesebbek: az ökörfarkkóró, az üröm, a méh fii, a mezei vagy orvosi szék fii, a bodza- és a hársvirág, a boróka. Az ökörfark-kóró szára embermagasságra is megiiő. s-ára bolyhos, levelei rJnczosak, virága fürtös és sárgaszínű. Nálunk vadon mindenütt föltalálható. Mihelyt a virágok mutatkoznak szede sét azonnal megkezdhetjük s folytatjuk mindaddig, mig virágjában tart; szedni száraz időben kell, azután pedig megszárogatni. A harmatban vagy esőben szedeti virág piszkos feketeszint kap, pedig csakis a szép sárga virágnak van nagy ára. Az üröm igen illatos, keseriiizü növény. Ahol bőven van, virágzás előtt szárostól lesar lói/ák, levelét a szárától lefosztjás és azután megszántják. Ezzel készül aí örmös bor is. A méhfü vagy máskép cdtromlii, apró fehér virágú 1 méter magasra is nyúló növény. Leveleiből és gyenge szárából olajat készítenek. Száraz időben vágjuk ki szárastól és ha jó idő jár r

á, egy nyáion háromszor is levághatjuk. Levágás ulán ép ugy szárogatjuk, mint a többi gyógyitó-füvet. A mezei vagy orvosi szék fű 20—40 cm. magas ágas-bogos növény; levelei szárnyaltak, simák ós élénk-zöldek; junius—juliusban nyíló virágja fehér, a közepán sárga. Ez a kellemes illatú gyógyitó-líí nálunk vadon nagy mennyiségben terem. A virágait legügyesebben fából készült fésűvel lehet megszedni; kis ügyességgel naponkint 40- 50 kg. nyers virágot összegyüjthetünk. Talán ez az egyedüli gyógyító-fű, melynek szedésével a mi népünk foglalkozik ; és hogy jövedelmező, mutatja az, hogy Heves megye néhány községe évenkirt 100 q-nál is többet szed meg, q-ját a minősége szerint 50—80 koronájával adja el. A bodzafa minden vidéken feltalálható, ismeri ait mindenki, mert még ostornyélnek sem jó. Az ügyes gazdasszony ezt ii hasznára fordíthatja, megszedi virágját és bogyóit; megszárogatva mindkettőért jó pénzt adnak a gyógyszertárban. A hársfa hatalmas koronája sokat virágzik évente; virágja a méheknek kitűnő legelő. De kitűnő az teának is ; az orvosok izzasztóul adják. A gondosan megszedett é? megszárított hársfavirágot a gyógyszertárban mindig szívesen megveszik. A boróka vagy borófenyő bogyóit háziszernek használják. Ez a fenyő leginkább a Felvidéken van elterjedve ; az ottani nép megszedi bogyóit s evvel készíti a borovicskát. De megveszik a gyógyszertárban is, mert a benne lévő borókaolaj kitűnő orvosaág gyomor ós bélbajok ellen. Örökös papasz, Ijogy sok a munka pélküli iparos, ]\{e csudálkozzupk, mert amíg kész czipóért 14 millió 902 ezer oao koropát, kész férfi rajáért 18 millió 459 ezer 450 koronát a j ándékozupk az osztrák iparnak; addig a mi iparosainktól ugyannyit Veszünk el és ezzel kényszerítjük a Vápdorbot felvételére. Különfélék. Ünio keményítőgyár. Bei mel és Bach, Budapest, IX. Szvetenay utcva 3. Fiókgyártelep Verseczen (Temes vármegye) Mintegy 30 éve áll fenn és egyike a continena legnagyobb és legmodernebb gyárainak. Körülbelül 250 munkást foglalkoztat állandóan. Gyártási czikkei . buzakeménvüő többféle minőségben, rizskeményitő, EMKK-tábl.v keményitő, tengeri keményítő, hajpor, c-iiiz; gluten (tápanyagok készítésére) és szárított tengeri moslék (takarmányczélokra). Buzakemónvitőt és csirizt a világ minden részébe exportál s e gyártmányaival a külföld osztatlan elismerését érdemelte ki — Rizskeményitője és tengeii-keményitője, mely czikkekben az óriási amerikai, belga, német és franczia verseny következtében a kivitel lehetetlen, az usztrák-Magyar Monarchia minden falujában közismert. Kiváltképen az Ernke csomagos és Emke-táblaiizskeményitő óriási elterjedtségnek örvend a magyar vevőközönségnél, ekőrendü minőségénei fogva és azért, mert közvetve a hazafias czélt szolgálja. A gyárat számos aranyéremmel és disz.oklevéllei lünte'ték ki. Az „Unió szárított tengeri moslék" számos bel- es külföldi ncgy gazdaságban elsőrendű takarmányként szelepei, miről kiváló gazdaságok és uradalmak elisraeiő levelei tanuakednak. —~ i -féle czimbalom. eaész Pt, B" saia p B,| • f | »«iiu»»iwm| vB

v

t"

1 HEmENYs ui j* uo =z3==:r=z==:==

= koronáért eladó. Bővebbet Ksszáa János borbély és fodrász ü?lefében Kossnth Lajos-utcza. 1-2 Egy tegetiiof szinü asztrigán gallérral télikabát e hó 19 éu Gellénbázától Zalaegerszegig az uj postaúton olveszett. — A becsületes megtaláló illő jutalomban részesül a tulajdonosnál; Hoffmann Jakab, Gellénházi lakósnál. Egy jó házból való fin tanonczul felvétetik Pfeifer Henrik bádogos mesternél Főtér. (b-6)