Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1906-04-12 / 15. szám
VII. év Zalaeperszeg, 1506. április 12. 15. szám eaőüxctéii it: M m\ ^^^ Hf mA' Bm I líí) éí*gy«d évre ^ pg ^^ jw^ltt ^M ^ fi B SjmíJ l ^BBB ^ j^j Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS ÜEGJEL^X-TXK: EETÜKKÉIÍT csiírTÓRTOKiöiT ESTE. április elejéi) a második évnegyedbe léptüok. S zi v* e skedjenek az előfizetők, küldjék el pontosai} a lap árát, hogy semmi akadályunk ne legyen. A hangadás, vagyis a szóbeszéd még csak emberi gyarlóság; a kő elhengerités: emberi erő; állj elő emberi lelkekben lakozó isteni hatalom — a támaszd fel a halottat. Közli: Borbély György. k ed ni fognak lecsillapítani a világosság, szabadság" 1?***' szépség é3 igazság után bennük fölébredt vágyat Nagy már a harezosok serege a jobb időért, szivünkben azon izzó vágy dobog, hogy a föld egy nagy kertté legyen, a tíelyben sétálhatunk ós munkánk gyümölcseit élvezhetjük. De nagyobb még azoknak hatalma, a kik csak maguk élvezni, a munkát pedig másoknak hagyni akarják. Éppen azért mindent el kell követnünk arra nézve, hogy a harezosok számát minél inkább trősitsük. A szükségből, a nyomorból fölnövekedik az emberiség ; de ezt a szükséget.tisztán meg kell érezni, hogy annalc megtöréséhez ébredjen föl az akarat! Ez a mi igazságunk! És ez az igazság kifejezést nyert abban a nagy történelmi drámában is, a mely Krisztus életéről, tanításáról, halálától és föltámadásáról 82ÓJ. A gyászos nagypéntekre csakhamar eljött az örvendetes húsvét, melynek hajnalsugarai szótveiték a hamisság ködét s kitűnt, hogy Jézus ugyan szenvedett és meghalt, de szenvedése önmagának dicsőséget, az emberiségnek üdvösséget szerzett; kitűnt, hogy a győzelem, me'yeta hamisság az igazság fölött nyert, csak múlékony győzelem volt, mely csak növelte a diadal fényét, melyet Jézus az ő föltámadásával a hamisság fölött kivívott. Igeu, nagypénteken a hamisság győzött az igazság fölött, de győzelme, s e fölött támadó öröme tünékeny voit mint a repülő árnyék; minél jobban átlátjuk, hogy húsvétkor a? igazság győzött a hamisság fölött s diadala s e fölött támadó öröme örökké való, mint maga az Isten, ki az igazság kútfeje, annál erősebb lesz ragaszkodásunk az igazsághoz, mely megmarad örökké, annál tisztább lesz örömünk Jézus föltámadásán mely e diadalt szerzé. Jézus a keresztfán meghalt. Meghalt s benne az igazság a hamisság által legyőzetve, levnelve, a gyalázat keresztfájára szegelveelveszve látszott... Ellenségei is azt hitték, hogy hatalmának vége; — vége hitelének. Igy ámították magukat ellenségei, igy taitogatták, igy fokozgat'ák szivüknek kora és múlékony örömét. De mic.'oda zaj van Jeruzsálem utczáin'? Mit súgnak egymásnak a megdöbbent emberek ? Az a hir kezd terjedni a városban, hogy Jézus föltámadt. Koporsója, melybe tették vala, noha őröket állítottak meiléje, noha nagy követ hengerítettek rá, noha lepecsételték, üres. A harmadnap itt van, hátha csakugyan föltámadt. S ő csakugyan föltámadt! Oly világos volt a dolog, hogy senki sem vonta kétségbe. A hamisság, mely Jézust halálra adta, szétfoszlott, mint a köd azon igazság előtt, hogy Jézus föltámadott . . . Cselkó József. Oh! millióknak szenvedése! Egy-egy imába olvad át; Ven Simeonok serge várja A megváltásnak hajnalát ; Megtölt anyák . . . bús özvegy . . . árva . . . Hajótörött. — kétségbe'actt . . . Hozz rá, világnak alkotója, Boldog húsvéti ünnepet! És hallga ! ... ott a messzeségben, Lincz cserdülése síi felém; Igába göru,cdt népek ajkán A végvonaglást látom én! Ah jöjj s ha lelsz még rabországra, És látsz hanyatló nemzetet; HOZ2 rá, világnak alkotója, Boldog húsvéti ünnepet. Mai mondatok. A követ elhengerítették a sírról. — Biblia. A feltámadás azonban még nem örökélet 8 a lélegzetvétel még nem meggyógyulás. — X. A kardomat leteszem, mindazonáltal össze nem töröm. Petőfi Sdndar. A kardomból munka-eszköz lesz: ásó, kapa; de azért még mindig aczél. Gróf Apponyi Albert. A kormán} rúdja olyan kezekben vaD, mely kezek maguk is meg tudják védni a magyart. De azért nem vesszük le keblünkről a tulipánt. Én tovább is viselem az enyimet. Tegmp még azt mondta a tulipánvirág nyugat felé intve: Ne bántsd a magyart! Most azt mondja szerteszét e hazában : szeresd, pártold, segitsd felebarátodat, a magyart, az apró munkás-kezet is, hogy végre elérhessük gazdasági önállóságunkat. Gróf Batthyány Tivadar. Hogyha meg is van a béke, nem kell azt goudolni, hogy most már a tulipánra nincs szükség, ellenkezőleg épen most kell a mozgalom elterjedését legszélesebb körben előmozdítani, hogy többé ue lehessen harcz s ne legyen szükség barczczal vivm ki a béké t" Gróf Teleky Arvéd. A győzelemnek első lépései nyugvást még nem, csak sikeres harezot Ígérnek. — X. A magyar ipar nevelésére, fejlesztésére, a magyar gazdaságnak, s függetlenségnek a megteremtésére még lépést sem tettünk, csak hangokat adtunk. Húsvét ünnepéhez. Boldog húsvéti ünnepet! A silókért, a szenvedőkért Fáradt szemem könnyel telik ; Szivembe küldi jajgatását, Fájó panaszát mindenik. Megreszket ajkam . . . halk fohásza, Keresi titkon az eget: Hozz, oh világnak alkotója, Boldog húsvéti ünnepet! Vad, lázban égő emberelme, Eseng a megnyugvás után; Lelkén sötét emlékek á ka Viharzik át az éjszakán .... Ah I sirja már régen megásva. Pihenni térne . . . nem lehet! . . . Hozz rá, világnak alkotója, Boldog húsvéti ünnepet! Nem mindig volt az ugy, miut most; és nem is fog az mindig ugy maradni, ahogyan mosc van. Ugyan miejoda gyáva, szűkkeblű szó az, hogy szegények, ravaszok, ostobák, gazdagok, buják, és nyomorgók ói kizsákmányoltak, részegek és józanok mindig valának és a fö'd utolsó napjáig lesznek is. Ezrenként vannak olyanok, akik kereszténynek nevezik magukat ós húsvét nagy ünnepét ünneplik. Énekelnek, imádkoznak és dicsőitik azt, aki keresztrefeszittetett eszméjeért-, és aki szeretettel tele életeért halállal lakolt! Áhítatos borzalommal lehajolnak azon csoda hir előtt, hegy a meghol föltámadt sírjából ós diadallal vonult be a dicsőség országába. De azért még sem his.nek a küzdő emberiség nagyságában és erejében, s annak diadal menetében a sötétségből a világosságba. Meghajolnak az Istenember önfeláldozó halála előtt; de nincsen bennük annyi bátorság, hogy őt kövessék is, aki kikd3ft, ós szenvedett éret, lük; ők nem akarnak t & rieni a magasztos eszményekért. És ha a templomokból, ahol üres szavakkal, de hideg szivvel ájtatoskodnak, a mezőre és virágokra, az eidőbe és ligetbe kilépnek: akkor ők is látják, hogyan elrepiiit a tél haláléjszakája, s hogy az ifjú tavasz győztesen rohan az országokon át, hogy minden virágszembői a szép világba tekint s a holt hüvelyből folyton uj, zöldelő élet fakad, minden mo. du', gerjed és fürdik a melegben és fénvben! Éppen azéit ne tartsunk mi a halál, hanem inkább az élet hirdetőivel! A tavasznak szép csodája a természetben oda vezet minket a kikelet pezsgéséhez és rohamához az — emberiségben. Maga a tör ténelem mutatja, bizonyítja nekünk, hogyan fejlődött ő a csekély kezdetekből egész a mi napjainkig lassanként, folytonos harezokban. És sohasem ál'.hat csendesen, a fejlődés folyama ; hullámai odább rohannak a lankadt, hideg kételkedők fölött. A társadalom ma uralkodó iótegei lassankent küzdöüék föl magukat éá kemény viaskodásban érvényesült az Ő történeimük; éppen ugy a ma még sötét mélységben, piszokban éa nyomorban einylődő tömegek is tanulni fognak magasba föllépni; tudatára jönnek emberiességüknek és töreKit küzdelembe hitt a végzet, S a r.agy tusában elbukott; Kit bősz igézet ü'dőz egyre, És nincs egy peicze sem nyugodt: Epedve vár vigasz:alásra Lelkén ringatja képedet . . . Hozz rá, világnak aJkotf'ja, Boldog húsvéti ünnepet! Megreszket ajkam . . . gyászos emlék Száll, átsuhanva lelkemen, Ma már futó felhő; de egykor Minden paránya fájt nekem! És azt is. — azt is megbocsátva, Takargatom a sebhelyet .... Hoz?, oh világnak alkotója, Boldog húsvéti ünnepet!
