Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-19 / 3. szám

1905 január 19. MAGYAR P A I Z S 'íogy ezen az uton nagy háziipart teremthetünk, ©lyant a melyen a nép nagv egyetemének érdekeit szolgálja. Nem olyan háziipart szeretnénk látni, a mely egyik másik íduban 2—3 hétig tart, s a meiy 10—15 legénnyel keféket s eff'éleft hivatásos ipar körébe tartozó tárgyakat produkál, s a mely a családnak csak 1—2 napra ad némi keresetet. Álmainkban olyan háziipar ól, A melyet a magyar nép hires szépművészeti érzéke hat át, a maly az egész világ piaczán hódíthatna, s a mely egész falvaknak, egész vidékeknek adna hosszú életeu keresztül állandó jómódot és megelégedést. E czélt képtelen megvalósítani a sok olda'ulag elfoglalt hivatalos -szerv. Ilyen czól keresőül vitelére társadalmi tevékenység szükséges, különösen pedig a magvar nri uŐk lelke^ültaégének. szíves tevékenységének, fáradhatlan buzgalmának kell síkra szállani, ^alamegyében is, a Balaton vidéken is csak akkor lesz kifejlett, erős háziipar, ha talpra áll az egesz társadalom is tettekkel, nem pedig elpufíogtatoít kortesbesxedekke!, kortes-nótékkal akar 'a nép helyzetén Rpgíteni. A falvak nri begyein«k lenne az >; föladata, - hogy megállapítsa vujjon a népnek az egyes vidékeken milyen háziipari teendőkhöz van hajlama. Zalaváron, Sármelléken Komáromban s az egész "belső vidéken tapasztaljuk, hogy a nép milyen szeretettel himezi ki a ruháit, a kendőket, a legények ingelejét. Egy-egy ingen lebilincselő virágdíszek vannak. A hímzés iránt tanúsított szeretet alapja lebetna azon a vidéken a himzés 2>emeMtett nagy háziiparának. A pá?ztor-müvászettárgyainak díszítési motívumai. Kincses bányái lennének a hímzés művészetének. Más vidéken próbálkozzanak balatoni vonatkozású emléktárgyak előállításával, a milyenek a külföldről nagy íömegben jönnek. A háziiparnak ily módon való megteremtése nagy szervezetet, a népet szerető sziveket, hazaáas lelkesedést kivan, a meiy nem abban merül ki, hogy ilyenkor nagy csöböi bői iszik a parasztíaí, azután pedig rá sem hederít. A most folyó korteskedések aligha viszik előbbre megyénk népének anyagi boldogulását. Aldásas korteskedés az lenne, ha az Izabella Háziipari egjlet példája nyomán megyénk hölgyei .szervezkednének, eredeti háziipari termékeket honosítanának meg és azokat elterjesztenék V Munkájukat áldás kísérné. Az ő nemes tevékenységük nyomán több virág íakaJns, mint a mennyi hasznot hajtanak a politikai hecczekben íobzódó ország jejöltjei mellett fölharsanó, be aern váltott Ígéretektől harsogó kortesbeszédek. lit tegyenek a tejszövetkezetek a megmaradt lefölözött tejjel? 9 Miután eléggé jól tudjuk, ha a tejszövetkezetek 2 tagoknak vissza mérik is a lefölözött tejet, azért mégis marad kisebb nagyabb mennyiségben '.•agy, még som birod a kardot. Oh mikor éu oly nagyra növök, majd pengetek ijat s tőletek a gouosz embereket még karddal is ézöm. Mert vannak gonosz emberek is . . . Szömér megcsókolja. Az öreg arcza kiderül s vidám köny csillog a képén ... Oh néni! folytatja a gyermek. Nekem volt egy szép ijacskám, volt nyilam is, sebes és ragyogó. Odaadtam Ilajnának, hogy lőjjen vele vadat, de Hajua még nem lőtt vadakat, pedig elmegy mindennap jnossze az erdön, elviszi mindig az ivet, s meghozza mindig az ivet, de vadat nem hoz — s még olyau köveset szól . . . — »Hajua te! mért busulsz? Szemeid mért vaunak elöntve, mint a bodrogi láp, melyet Ticze ária megöntöz ?« Tán azért búsulsz, hogy nem tudsz löni'? Vagy tán megmart a kigyó? Én agyonütöm botommal a kígyót; vadat is ejtek, hozok űzborjut, vagy nyulat, hattyút a vizi lapályTÓÍ s Holtaiból gyönyörű pártát szép szőke iiajadra.« llajua föleszmélt. Andalodó szemeket vete rá, A kis gyermekre ; megölelte, de nem szólt. Egyejár az eszo. Kendötköte fejére s a ligeten, ^tegezét zörröDtve,s megindult . . . Várt valakit. <Folyt, köv.) B. 6y. lefölözött tej, az iró pedig mind megmarad a szövetkezetnek. Miután legtöbb tejszövetkezet seitéshizlalásra szokta felhasználni a megmaradt lefölözött tejet, de a sertésvész dühöngése miatt nem tanácsos a tejszövetkezeteknek jelenleg sertéshizlalással foglalkozni, tán nem teszek felesleges munkát, ha egy kis tanácscsal szolgálok. Használjuk fel a lefölözött tejet és írót, turó és sajt készítésre, s igy növeljük a tejszövetkezetek jövédelmét. Mintha csak hallanám, hogy a kedves olvasó azt mondja „no az nagyszerű sajt lenne, a mit a lefölözött tejből készítenének." Éi meg azt mondom, igenis jó sajtot nyerünk a lefölözött tejből 18, Miért? Mert ha Lombárdiában kivált Lódi éa Pávia> Párma vidéken félig lefölözött tejből megtudják csinálni a je'es minőségű pármai sajtot, miért ne tudnánk mi is? A pármai sajt készítési módja a következő. Az estéli tejet másnap reggel a reggeli tejjel együtt lefölözik, «»gyü<t az üfttb* Ö.;tik. Néhol mind az esteli mind a reggeli tejet csak hosszabb idő múlva fölözik 'e, s igy a tej még soványabb lesz. Az üstben 22—24 li. fokig melegítik, eközben többször felkeverik. Az üstöt azután a tűzről leveszik, a a meleg tejbe oltót kevernek. Az oltó mennyisége nagyon változó, általában nyáron kétannyi, mini télen. Legkevesebb az év azon szakában, melyben a tej a nagy forróság miatt saványadásra hajlandó. 130 liter tejhez 6—10 deka porrátöit oltót számítanak. A páimai sajt kószPósnél á t^j megalvására 1 óra sőt tobb idő is kell, mi külöuösen onnan van, hogy nem melegítik erősen a tejet. Mihelyt keverés kózt a sajt tömeg felülete habzani kezd, az üstöt a tűzről leveszik, a sajtot félóráig állani hagyják, ekkor a savói; mind leöntik, s helyébe hideg irót vagy savót, vizet vagy jeget is 'esznek, hogy annál jobban meghűljön. A sajtot aztán az üstből kiveszik, a vastag c.érnából készített hálóval belül kibélelt kávába, s ezzel együtt a présbe teszik, hogy a savó jobban kifolyhasson, s később a sót jobban magába vehesse. A sajt kamrában az első hóban naponkint, íorgaiják es sózzák. A sóval való bedörzsölósre jobb eg 1 gyapjú szövet-darab mint a kefe. A páimai sajt félév alatt annyira érik, hogy kereskedésbe vihető. A sajt ós turó készítéséről tehát jó volna egy kissé gondolkozui a tejszövetkez^teknek, különösen most, midőu a sertésvész miatt nem tarthatnak sertéseket a szövetkezetek. A boltjaink tömve vannak külföldi sajtokkal. Nekünk magyaroknak pedig nincs olyan sok kivetni való pénzünk, hogy a külföldié küldözgessüK olyan élelmiszerekért, melyeket itthon is megkészíthetünk, csak hozzá kell fognunk. A külföldön sovány tejből készített sajtért adunk ki sok pánzt, nem tudván azt, hogy a tej zsírját ott maguk használják el, csak a sovány tejből készült sajtot küldik kiczifrázott névea hozzánk, mert hát a jelszavuk : „Vakulj magyar." Kedves Hazám nspa, mikor nyílik már ki a szemed? Mért küldözgeted a pénzedet külföldi sovány anyagóit? Holott itthon tejben zsírban fürödhetsz, csak a kezedet ós természetes eszedet kell okszerűen használnod. A mit a külföldi népnek megadott a Gondviselés, azt neked bőven megadta, csak egy a baj, restellünk vele bíbelődni, hiszen könnyebb azt kimondani : „Kérek egy kiló pármai sajtot." Nem pirul az arezunk akkor, midőn ugyan ily pármai sajtot magunk is tudnánk készíteni, B büszkeséggel nyújtanék kedves családunk kezébe: „itt van éde3 gyermekem, ez nem külföldi, hanem ennek ós ennek a tejszövetkezetnek a készitmóuye." Óh mily boldog érzelem futná á' szivemet, ha kadves hazámnak minden egyes tagja ez újévnek első napjaiban szent fogadánt tenne, hogy sem élelmiszert, sem ruhaneműt, sem semmi néven nevezendő gazdasági eszközt nem vesz meg olyant, mely külföldi. Ha hazámnak minden egyes tagja igy tenne, nagy mértékben hozzá járulnának szegény drága Hazánk felvirágoztatásához. Nagykapornak, 1905. jan. 2. Szita Boldizsár kántor-tanító. Göcseji leselek XXI. Essög itthon. A muta nöm írogattam ollan esetközött velenk a Kolerák között, a milyen vem köllött vóna. A Tottyos májsztör a Lipityloty komával ugv bészoptak az kávébul, hogy feküdnyi söm tudtak, essög Engöaa is magukkel tzepsltek. A Tottyos a zuczczán illent dauogatott : Békössóg gyiitt a lölkömbe, Mei nöm nézők az képedre ! Jaz képed oilan Arai verőm van Fölhajíi mind az fejembe! Naon ÖS3ZÜ timmöhettek, mer erre mög a Lipityloty aszongya : Miháttod réjok te kis lyán ! Mer essög azér nints hazára: Mivel mögláttál Magadho fontál Mégis mögszomoréjtottál ! Mondok : hógassalok ; dc még el söm hagyogattam a küszóllásí. az rusinyák teés urak egv szöm liilipistável tói zölk utették azíot a zuecát akijen mink ippeg akko menögettünk. A koma a Tottyőssel összütt, Én mög magam röpültem eccő föl, eccő kerösztbe, essög egyet koppanva esetköztünk Göcsejbe. Mikó fölébredöztünk aszongya jaz Králi ennye de disznó módra aludtak keetök, az Nyüszlett mászjtör essög hirraaccor is zöködte keetöket a mihán a gatyamazzag mihán akit tennáp elvettek tőlö. Moadok : ne izéi, isze rnirik essög Kolera országbui pottyantunk haza ; o:t a Koma mög is házosodott . . . No iszö, azét tergyögetött kee ámábau a kezgyeivel a kerek jászu mellett, mer Kolerás vót ugy-e V Költ Zöhhentőben a kis széken. tisztöletömet ajánlom f Én Ippeng Tong, a zarany róka rönd kis farkazattyáiiak érdemöse. 1905-1*6 előfizetést nyitunk a Magyar Paizs a évi négy koronával. Vezessen minket az igazság szelhme! Ei a programra beszédünk. Evvel tudjuk szolgálni a mag3'arság ügyét is Szerkesztőség. Heti hirek. Helyiek. Rendkívüli megyei közgyűlés volt f. hó 16 lkán Hertelendy Ferenc? főispán elnökletével. Egyetlen tárgy volt az országgyűlés feloszlatásának tudomásul vétele Az első felszólaló Bosnyák Géza bizottsági tag volt, aki azt mondja, hogy nem akarja s másnak sem tanácsolja, hogy ellenkezzék. A házfeloszlatást, minthogy ez Őfelségének a királynak a neve alatt történik : hódolattal tudomásul veszi. De a leghatásozottabban tiltakozik a törvénysértés ellen. És hibáztatja a király tanácsadóit. Odor Géza bizottsági tag védelmébe veszi a feloszlatás törvényességét j[s aria hivatkozik, hogy Gi. Andrássy Gjula is igy tett volt. Ennek Gr. Batthyány Ernő ós mások a jelen voltak általános felkiáltással ellenemondtak. Tobb reudes felszólaló nem lévén, elnöklő fő'spán bezárta a közgyűlést a tudomásul vételnek határozatban való kimondásával. Esküvő Kedves szép családi ünnépély volt hétfőn délután felelős szerkesztőnknek. Z. Horváth Lajosnak a házában, hol sógornőjének Lacher Jolán kisasszonynak esküdött örök hűséget Uaitl Károly budapesti ifjú és viszont, az ág. evaog. hitvallás formulái között. Az esketési szertaitást Porkoláb Gyula evang. lelkész tartotta meghatóan szép papi beszéde kíséretében. Az ifjú pár ozsonna után Budapestre utazott a férj otthonába. Boldogságot kiváuunk életpályájukra. A Tahy nyomdában kitett íven mindenki bátran adakozhatik, sőt kérjük, hogy adakozzék a Csányi szobrára.