Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-23 / 12. szám

MAGYAR P A I Z S 1005. márczius 2b. Honvéd (kitörve). Legyőzve m ? ! Oh Isten, engeded Porba t porni husi népedet ! S amely csak kardhoz, máshoz nem szokott, Bilincsbe verni azt a két kez^t ? ! . . . — S te szolgalelkü gyáva csőcselék, Kinek jogaiért estein én is el, Nem tudsz pirulni ? !. . Óh az atczom ég! Miért nem hulltál inkább szálig el, Sem minthogy gyáva szolga élj tovább ! . . . — Bocsássatok föl, hol van ostorom, Hadd töröm össze görnyedt hátadon ! . . — Éget a föld, én itt nem nyughatom ! !. . Géniusz. Csillapulj: Szómat félre óh ne értsd. — Vesztett, de szolga nem lett nemzeted. Hosszú gyásza volt, fájó és sötét, Sok volt halottja, egyre temetett. Amennyi könnyet elsirt ekkoron, Amennyi sóhajt küldött égre fel: — Tenger támadt vón abból s sóhaját lalán csak Isten, az jegyezte fel ! . .. — De szolga ! óh az m m volt perezre sem Rab tán igen, — hisz legyőzetett. Nyakát igába nem hajtá soha, Hajlitni nem, csak törni lehetett! . . . Elvették nyelvét . . . Magyar beszédtől zengett völgy s orom S a tépett zászló, mely a porba hullt, Üröm hirdetve lengett szabadon! Szabadságnapja szórta szerteszét Virágfakasztó gyújtó sugarát, A vérező seb gyógyult és a vad Csaták helyébe édes béke szállt. Honvéd (elmélázva). Beh szépeket szól ajkad égi lény! így álmodtam meg én is egykoron. — Tehát szabad föld az, mi ránk borul ! Köszönöm Isten, — békéli allhatorn. — I)e várj kicsit még: mondd, óh mondd, anép, A mely most. boldog, melyért áldozánk, Nem feledé el még hőseit, Gondol-e még ugy néfca-néha ránk? Géniusz. Gondol-e rátok•? És te kérded ezt ? Te, ki a népet oly jól ismered?' . . . Mikor feledte-e nép lniseit'? . . . Ha lankad, múltja adja erejét! L\e félj, ti éltek. Évek tűnjenek, Hulljon a sirba milljó nemzedék : ,,p ^fjkhon szerelme és a hála tűz ' fv j ifiig magyar lesz, olthatatlan ég! Honvéd (közbevágva). . . . Nyelvét elvevék '? . . S hazám, te tűrted ? !. . Nem várok tovább ? Ha száz pokollal kell is küzdenem, Ha rám zuditja minden táborát A büszke zsa nok; —- oh én megverem ! — ^legyek ! . . . Géniusz (közbevág). ... Óh várd be, a mig végezek ! Sirból kitörni, hisz már nincs okod. — A hosszú éjj, a mély gyász y,'get ért. Ébredt a nemzet, hajnal pirkadott. Királya lett a honnak s zsarnokit i Ahonnan jöttek — pokol elnyelé, ^vl Megtelt a templom, s himnusz árja szállt ' A népnek ajkán zúgva ég felé. Király és nemzet egy lett, összeforrt; madaiak ideszállitása csökkent. De nagy haladást tett a to'lak appreturaja is, u. m a tisztítás, festés, fodrositás agyannyira, hogy még a legközönségesebb madaiakat is díszítésre föl lehet használni az appretura folytán. Áldozatul esnek tehát a mi pincéink, pacsirtáink, stigliczeink, sármányaink és fecskéink is. A mi korunk halad ugyan, de azért folyton sokat olvasunk az emberi durvaságról, az ifjúság züllö'tségéről, amely főleg az állatok kínzásában gyakorolja maiját; ami valóban iskola a jövő gonosztevők S/ároára. A jó akaratú embereknek dolgozniok kellene a nép uemesitéséu; s az állatvédelem épen az egyik ethikai követelmény, a melyet ápolni kellene. Valaki talán azt fogja ellenvetni, hogy a divat támogatja s elősegíti az ipart t-s a kereskedelmet 'i Azonban a madarak tarkaszinü tollaikból csak néhány idegen iparág húzza a nagy nyereséget; a kalapokat kii önféleképpen lehetne díszíteni aué'kül, hogy a divatnak miliió meg millió mudáréletet kellene áldo/ni. És ezen értelemben ináiis sok külföldi hölgyegyesület működik, hogy mindenekelőtt a divatok esztelenségeitől emancipálják masukat. Néhány év előtt eg" japán ujsátr Tokióból azt irta: „Nem elég, hogy az európai nők aczélba és halcsontba fűzik be magukat: de még a mi gyönyörű cs hasznos madarainkat is követelik díszítésükre. Ha p

ödig ezekkel ékesítik és szépítik magukat, akkor ez nemcsak jogtalanság a mi fö'dmivelésünk elier,; de az egyenesen gúny is az ők európai czivilizáeziójukra is!" Cselkú József. — Gondol-e rátok •? íme hallga' csak . [ Mr*zeng ma völgyön s béreztetőköu át, A mi lezűg a sirnnk mélyire, Vitéz, hallgasd csak ezt a hő imát. (Távolból a llymnuB'/, és Szózat karéneke.) Honvéd, (elmélázva.) — Mi égi hangok! . . . Lelkem újra él, Szivembe markol mindenegy akkord. Igen, ily hang csak egy nép ajkán kél, Kinek szivével lelkem egybeforrt. . . . Beh szép . . . „Óh Isten! áldd meg a | magyart!"] Nem feleded el hát meg nemzetem? . . . Óh mért, hogy engem e sir eltakart, Hadd sirnék egy oár könnyűt kebleden, Nem feledék' hát még a nagy napot, Ünnepet szentelsz nekünk szép hazám Köszönöm Nemtő. Oly boldog vagyok, Az égben sincs több ily boldog talán! . . . . . . Dalolj csak népem, óh zengd, zengd [to'.ább.] S te lelkem szunnyadj, álmodj szépeket. Bátran pihenhetsz, ime láthatod, Nem hagyta Isten még el népedet! . . . . . Hogv cseng a nóta ... óh be [a dal . A nagy világon nincsen más hazád, Ez szült s ha meghalsz, majdan ez takar (Elalszik.) Géniusz. ia honvédhez lépve.) Pihenj vitéz, álmodj édes álmot, Hazáról, melyben nincsen rab magyar . ... Ne tudd, hogy még könnyünk harmatozz: A sirgoröngyöt, mely téged takar. — Óh! mert még tart a hosszu-hosszu éj. Most is csörög még békó és a láncz, Keserű könnyek sózzák négy folyónk, S a homlokunkon ott ül még a ráncz! . . . ... De érzem már a hős idők szelét, A hajnal immár messze nem lehet! . . . Most csal: pihenj, ha szükség lesz reád, Békót tördelni fölkelt nemzeted! Porkoláb Gyula szép • •] királyhoz. Mondják, hogy legkésőbb április 4 .el kell dőlnie a válságnak, vagyis tkkoira már lesz kormány vagy felelős minisztérium. Ha meg ekkor sem lenne, a képviselőház a válságot vita tárgyává fogja tenni Vasárnap eljött a király Budapestre. Itt is kihalgatásokat tesz. Hétfőn a felségnél járt Gr. Andrássy Gyula Egyebet semmit sem tudunk. A király sem enged a nemzet sem enged. Majd megválik, mi lesz. Vasárnap felavatták a Kossuth serleget Gr. Apponyinak hatalmas beszédevei. Kossuth halála emlekére, 20-áu a Kerepesi temefőben Bcrtha Miklós tartott gyönyörű beszédet. A -18-as idők szelleme meg-meg rázza az embereket. Egyéb semni Heti hirek. Helyiek. A Maoyar Védő-Egyesületnek Pestpilissolt; kiskun vármegye 1000 korona örökalapitvínyc adományozott. E hazafias czélu Egyesület által a tervezett „Kirakati Védőtábla" már elkészült. A táblát igen szép kivitelben állították elő. Hu_iuária alakja jobbjával a hüvelybe rejtett kardra támaszkodva, baljával „Honfitársak" czimü le;kee felhívási a mutat, mintegy figyelmeztetve, hogy kövessük e s/.ozatot. A Védőtabia u'mutatóként fogja jelezni, hogy az azzal ellátott üzletekben mely áruk a valódi honi áruk. Vajha e gyakorlatias eszközt kereskedőink es ipaiosaink pártolnál: és ezzel előmozdítanák a honi iparpártolás nagy horderejű esznujét — tettekben. 1Í3 ily tettekkel megerősitjük gazdasági helyzetünket, az önálló vámterület nem talál minket gyengen, készületlenül. — A védőtábla képet hozzánk is elküldöttek. Gyűjtsünk a Csány-ízoborra! Sárváry Józ;eí szepttki főtanitó névnapi ünnepén egy fel nem szóia ó . . . . . .i . -i ** -l Jbfc Nagy Ferencz Bödöi József Bódir Ferencz Laíovics .Juli La.ov'cs Gyula Sahmon Lujza Sa'imon István Kóiicz Margit Terök József Táök Mári Ttok Rozi Frkas Mári ürkas Anna Jarkas Rozi Sp08 Rozi itos Pál közt: 4 f. Milics Vilma 10 f. 2 „ Császár Szidi 4 « , Gyarmati Feren cz 6 2 „ Rózsás űrzse 10 2 „ Berta István 4 4 , Kerkai Kati 4 4 „ 4 „ Lengyel Ferencz t. 34 • n 4 f. Kámán János 2 f. 4 „ Kámin István 2 2 „ Fitos Kálmán 4 4 „ Fitos Ferencz 4 4 * Szabó Sándor 2 Ti 4 „ Vizsi Sándor 2 n 4 „ Nemes Kati 4 K 4 „ Kiss István 2 Országgyűlés. A mint mondani szokás, holt ponton van.ie té-se tova. A Felség kihallgatta a vezető féak tanácsait. Most e tekintetben is csendesség n. Az ellenzéki képviselők szanaszét kerületeién vannak, rendezik a márczius 15-iki ünnepélyei. Az egyesült vezérlő bizottság feliratot kéi a Összesen 1 K 52 f. I'anglér Gyula zalaegerszegi keieskedőa helyi löt (ka;h. legényegylet, kereskedő ifjak egyiece, liparos ifjak önk. egylete, építő iparosok szakegylete, szabó iparosok szakegylete) ifjúsági egyesületnek az »Arany Bárány«-ban márc/ius 19-en együttesen rendezett márcziusi ünnepélyén rögtönzött filléres gyűjtéssel ös zeszedett 102 K 52 f. Peér László prém. kanonok, főgimn. tanárnak Keszthelyen másodszori küldeményként, a márcz. 15-iki ünnepélyen eszközölt gyűjtése 11 K 40 f. Tóth Pál róm. kath. tanitó gyűjtésé Alsólendván a tanulók közt: Szerkesztő Ur! Pár szómba került s összeg; ült az aiább feltüntetett összeg a vértanú (.'-ány Lászlónak felállítandó szobrára, mel v összeget postautalvánnyal egyidejűleg küldöm. Az az öröm. az a lelkesedés, mely tanítványaim arczárói sugárzott, mikor filléreiket elém rakták, azon gondolatot ébresztették bennem is, hogy Zalavármegye minden tanítója, tanárja megtehetné ezt, mert a kis gyermekek örömmel, készséggel adják oda & hazafias czélra filléreiket. Az adakozók a következők: I. osztály. Konkoly József 4 f. holler Ferike 10 „ Koller Sándor 10 „ KollerJ.p.i.I.o. 10 „ Koller Lajos 10 „ III. osztály. Balazsics István 3 „ Bogdáu Mátyás 2 „ Borsos János 2 _ ChilKÓ István 1 K Dervarics István 4 Gerencsér István 2 Gerics István 2 GyŐre János 2 Huzián István 2 Koceth József 4 Konkoly János 10 Lebár József 4 Levárth Jenő 2