Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-16 / 7. szám

l$OS fsbniár ÍG. M A G Y A R T A 1 Z ? 5 3iztfpar Tarc3i3c3án A .földművelésügyi Twámsztör ur folytatja, amit Lütáoy' minisz tw arra anagyar -a^v megmentésére megkezdett. M«$«»k dé!i részén- kosárfonás, sepiükötés • tanfoljrau volt említett köz?é«ben január 2 tői, f^oruár 8-ig. A tanfolyam szervezése körűi dicséretes buzgalmat fejtett ki Nagy Elemér urodalmi iapái. A munkában lészt vett és tanait 18 kisgazdának a gyermeke. Készítettek 160 kosarat, 50 darab sepiiít 8 több apró tárgyat. Az iskolát Swvteh Dezső gazdasági szaktanár vezette s megláíogatta ár, Kazaicíka Kálmán kir. tauácsos, tanfelügyelő is. á haz falán kor^sztfil is be akart menni Zaiaszentmiháíyoíi a Fiacher boltjába két legény: Horváth Basa József napszámos ós Nagy Béla kovácsinas. Hihetőleg egy kis papramorgót akartak inni, de a íeibontás alatt rajtavesztettek. Elszaladtak, de később megcsípték őket. állatbetegség Kór- és bőrféreg 1 u; száj- és kMiarfájás 1 a; hólyagos kiütés 7 u: oertésor-fcáocz 22 o; sertésvész 211 a. yST" Minden magyar honpolgár magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak boni terméket használjunk. <M Távoliak. A szombathelyi keresztény fogyasztási szöVStkezet mely csak tavaly alakult Illés Ferercz eiiMÍk buzgóságával. szép haladást téve a meg«Wísöaes íelé. márcnus 19 er. tartja első üzletéi rendes közgyűlését. Az Elükének 300 ezer koicnát adományozott Bzv. Hegyi Mihálytié, ki a minap hunyt el DebA korcsmák vasárnapi mnnkaszünete A B<h&r vármegyei Gazdasági Egyesület példájára w.abiuu a S/abolcsvái megyei Gazdasági Egyesület a miniszterelnökhöz intézett felterjesztésében azt kéri, hogy a vasárnapi munkaszünet az összes 'í.Vi;si korcsmákra és kávómérésekre is kitérj esztissék — Bizony ideje volna. A postantalvsayl ezután csak magyarul szabíití kiáMuaiu a k-etesk. miniszter rendelete értelmében A aam dohányzó szakasz megszűrik a vasutfnt. men amugv »s több a dehányzó, mint a ním dohányzó. Megmarad azonban külön a női s.ikasz, és a „szolgálati" szakasz. Sidobolí iapok. A „Magyar Szó" a kálvinista v&Uáa? s éitaian a protestantizmust eiősen pártolja s aszerint akarja az országot is kormányozni, íámbár, hogy a azeikesztője izraelita vadásu), mindamellett többnyire kálvinista papok küldtek \> wza a, íapot, ugy ertelmezvén a dolgot, hogy a p<5iitiks nem vsliás. — Továbbá a „Borsszem Jankó" eiczlapot ss nyskja-főre dobáljak ki az Kg> letekből, kávéházakból a nemrég megjelent ,Mementó" cúraü s egészen bazabatlannak tartoír cíikke nnaíí. , Cxaé oly magyar felírású portékát vásároljamelyről mspgyősődési szereztek, hogy az hasai gyértnnfny". Különfélék. TüHsta-Ötlctek. (ii) — Or. H«rrmauffl AntaMi — Nehéz ott já<aí, a hol senki, vagy igen sok eanber jár. Csak az szeretheti igazán a hazát, aki ismeri. A tájék igazi szépsége a saját lelkünkben van. A vidék szépíége inkább az élvező turistáé, ffiint a telekkönyvi tulajdonosé. Mi női emelkedettebb a lélek, annál tágabb a szeanhatér. • A törpe lé«ek a Ruesecsea sem áll magasan. Kellemetlen társaságban nincs szép vidék. A villamosság korszakával szemben haladást jelentene az — ózon korszaka. Egy nap a szabadban több pihenés, mint egy hét az ágyban és. több okuUta, mint egy hónap w iskolában. A havas csúcsa legközelebb van a naphoz és • átégte a A leghosszabb és legrövidabb napok Tudvalevő dolog, liógy a nappalok és éjjelek hosaza a földgömbön a szerint változik, a milyen a föld. rajzi szélességi fok alatt van az illető földterületAz eltérések néha igen szembetűnők, különösen a közép-európaiaknak a hol tudniillik a nappal ós éjjel szabályszerűen váltakozik, s mondhatni keves, alig pár órai különbséggel, minden évszakban egjforma. Ezzel ellentétben a magas északon fönt az izlandi jéghegyek között három és fél hónapig van állandóan nappali világosság. Norvégia északi részében a nappal májas 21-én kezdődik ós jul. 22-én végződik. Tornea svéd határvárosban leghosszabb nap 21 és fél óráig tart, a legrövidebb 2 és fél óráig. Szent-Péter váron ós .Szibériában, Tobolszkban 19 óráig tart a leghosszabb, 5 óráig a legrövidebb uap. Stockholmban és Upsalában 18 ós félóra a leghosszabb, 6 ós félóra legrövidebb, mig Berlinben és Londonban 17 ós félóra a leghosszabb nappal. Szőllő birtok bérbeadás. Sdvhegyen Németh Hedvig tulajdonát képező szőlő- és szántó birtok J, évi február 19-én délután 2 órakor árveres ut/áu a helyszínén 6 éoi időtartamra bérbe adó. Bácsay János gondnoknál. Gőzmalom Vs részben eladó, különösen molnároknak alkalmas. Ugyaootl mindennemű gazdasági felszerelés eladó. Stern Zsiga Letenye. Árlejtések magyar iparra. (A ktwölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a ra, kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A pécsi pénzügy igazgatósághoz február 28 ig pénzügyisjazyatósagi épület átalakítására. — Az aradi ált. építészeti hivatalhoz márczius 11 -:g főszoigabirói epület helyreállítására. — A postaés távírda igazgatósághoz márczius 10 ig vízmentes bőrkabát és nadiág száflitására. — A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetSségéhez márczius oO ig tűzifa szállítására. — A budapesti áll. építészeti hivatalhoz február 21-ig különléle munkákra — Torontálmegye alispánjához febr. 27 íí; közutak kiépítésére. — A posta- és távírda gazdászati hivatalához február 28-ig pista es távírda. — es távbeszélő anyagoknak értékesítésére. — A kereskedelemügyi miniszter segédhivatalainak főigazgatójához márczius 1 ig fenyőfa szállítására. Szentenczíáfe egy iparosnak készülő ifja számára, ami jó a kereskedőnek is. Emeli azok .értekét jv hogy elaitol végig, friss, egészsége liuaior -isörged^Uc bennük. Olyan kedves, derengő humar és ártatlan ízatira, mely a legkeserűbb orvosságos p'ilulát is édessé, kellemesen éivízhitővé avagy legalább is könnyen lenyelhetővé teszi. Ezekből a takácsokból, melyeknek a javát szedtem bokrétába e C'.ikk keretében, bizony tanulhat a mai sokattudó thtalság is. Az amerikai aertéskirály mindenek előtt megbecsüli a műveltséget, az iskolai tudást Leveleit, melyekkel a fiát az üzletre oktatja, akkor kezdi, amikor a fiát az egyetemre küldi. Mészárosnak, hus porcziózónak neveli a fiát, de mindjárt első levele első lapján ezeket irja: Műveltség, nevelés. — A müveltsé; körülbelül az egyetlen dolog, amely még gazdátlanul bever szanaszét, amelyből minden ember annyit sajátíthat el, amennyit akar miud^n má8 dolog erős csavarokkal le van szögezve. ív' a csavarhúzó elveszett. A seitóskirály tehát műveltséget akar adni a fiának ; hogy milyen módon szerzi ezt meg az ember, az mellékes. Az öregnek az a nézete, hogy ha valamely czikkriól a csomagolás, vagyis a c.ino* külső csábította a vevőt, akkor az (t. i. a csomagolás) megfelelt a czéljának é* kibontás után a szemétdombra kerülhet; a konyhában a szakács előtt azonban már csak a hus minősége a döntő. Mit vár a sertéskirály az egyetemtől? Nevelést. A nevelés — irja az öreg — két részből áll. Az egyiüet a tanteremben kapod, a másikat a diakok társaságában. E'. utóbbi igazán fontos. A tanterem legfeljebb tudóssá nevel, a diákok társaságában féitiuvá válhatsz. Kifizeti e magát, az egyetemes nevelés? Kifizeti-e magát a hushulladékot, melynek 5 cent a fontja, a hurkagyárba dobni, hogy a túloldalon csinos kolbászoka': huzzunk ki, amelyeknek a fontja 20 cent? Érdemes-e a pusztán kószáló, kaktuszon és falombon tengődő sovány ökröt lefogni és gabonával etetni, hogy vendégí'i bifsztakek é? roszbifek kerüljenek ki belőle? Persze, hogy érdemes, sőt kifizeti ungát. És ha a fi italembert azért küldjük az egyetemre, hogy anuitjon gondolkozni, meg pedig gyorsan gondolkozni, az is kifizeti m igát. Igazán, hogy némely emberek olyanok, mint a seitéiek; minél többet neveigetjük, annál kevésbbé tudják a tanultat ertékesiteiii, annál boiondibbul fitogtatják a tudásukat. Kzek az emberek nem az egyetemre, hanem a czirkuszba valók! Nem az a föjolog, hogy sokat tanuluuk-e, hanem az. hogy a mit tudunk, helyesen alkslma'<?uk-e? (Folyt. köv.( (Egy amerikai disznó-királynak fiához intézett leveleiből) — Kivonatolva ismerteti: KI—y—Ö. — Az úgynevezett „bölcs tanácsok" ideje lejárt.. Főleg, mióta a keresktdő és iparos-ifjúság gondolkozásában és fölfogásában nagyon hamar önálló lesz és sokszor tulkorán állapítja meg nézeteit szakmájáról, emberekről és dolgokról, sót néha könnyű szerrel tulteszi magát az „öregek" bölcselkedő intelmein. Sok fiatal óriás azt a moder i fiiiiogáat vallja, hogy a „ma" túlszárnyalta a „tegnap" -ot 3 a mai tanalt fiatalság készültsége tölöslegessé teszi az öregek fonto'gató konzervatívizmusát. Hogy ez nem felel meg a valóságnak, erre nézve minden ugyancsak modern szofizma helyett, egy könyvet hivők föl tanúképpen. Ez a könyv, melyiől már előzetesen sok jót hallottam, tulajdonképpen csak külföldi utamban került a Kezembe. A kön) vem hőse JohnGraham, ('nevezzük : Garai Fakabnak) agy chicagói húsfeldolgozó gyár főnöke, a kit gúnynéven disznó királynak neveztek. Ez az öreg ur végigjárta az élet keserű iskoláját és példás szorgalmával, folyvást öregbedő szakértelmével, egészséges és praktikus életfölfogásával ós gyakorlati üzleti szellemével nagy vagyonra tett szert ts még nagyobb tekintélyre. A fiához intézett leveleiben kifejti náz®tsit egyes társadalmi és üzleti kérdésekről. Ezek a nézetek igazán eredetiek. A nálunk oly sokszor földicsért józsa parasztoknak tipikus megnyilatkozásai, telve találó igazsággal, tehát valódi óletbölcseséggel. Valóságos szen tervez iák. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. aha. Febr. hó Bara. m/m reggel Hó'ms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Caapadílc 10 775 —3 h. der. dk — 11 768 -5 h. ragy. dk — 12 763 j —2 h. bor. ény. — 13 i 766 —4 h. dei. ék. fuát. 14 ! ™ —7 h. der. é. hó ló | 767 -6 h. bor. é. — 16 ! 772 — 3 h. bor. — köd. Idjárásunk az egész lefolyt héten at dérült, száraz, de kemény, hideg nípVíkal folyt le; a dermesztő hideget ruég foko'.ták a folytoaoi, vad é. szelyek", melyek a szabadban járást majdnem lehetetlenné tették, s a kertekHen, szőlőiíben folyó munkát i* megakasztották — különösen azzal, hogy a kopasz, védtelen talajt, ftt nnter mílységig csonttá fagyasztották. Az idő)árát képe f. hó H-én ; Zalaegerszegen Tolt —7 b, Árvaváralján —17 h, Budapesten 6 h, Kolozsváron 7 h. Béesben (i h, Krakoban 12 hj Szentpéterváron 12 h. Moszkvában 14 h, Párisbau 3 m, Rómában 2 h, Fiúméban í h, Szarajevóban 10 h, Bukarestben 3 h. Bk^