Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-16 / 7. szám

1905. február 16. MAGYAR PAIZS 7 »ZT9ík*t, azt a balgaságot nem teszik. Inkább beteszik bankba, tkpénztárba, hol aztán szépen elpárolog tőke is, betét is, kamat is, majd i't, majd ott, p. d. e napokban Bárttán 200 ezer frt., meg aztán másutt is megesett már gyakran 'ityes féle. A jég azonban mindig jól fizet, p d. tavaly hallattam bizalmasan fgy nagybányai ezukrásztól, bogy a mnltkori enyhe télen ő is szerzett be 300 frt. ára jeget: ebből ellátta üzletét óa még kiáru't belőle 6—7 száz forintot. Naivon bánta ntóbb. hogy nem hordatott vagy 2—3 ezer frt. árát. Nagyvárad piaczán láttam már 8—10 évvel ezelőtt, hogy a falusi asszonyok nyáron behozván a tuiót, vajat a piaczra, tiszta szép ruhával letakart, jégdarabokra helyezték ki a vevők elé. Milyen kedvvel kapkodták el aztán ezt a kedves árut az értelmes gazdasszonyok néhány óra alait. Be hol »>an meg a többi száz ós száz város árusnépe e tekintetben'! No sebaj, Ami késik, nem múlik. Száz év előtt kinek kellett volna nálunk a büdös, fojtó kőszén? fis ma ? Minő kincsesbánya egy kis kőszén bánja, tudja mindenki ós bámulva nézi, mivé tett Pécs, Esztergom, Sopron, Pe'rozsénv stb. Bzecény, sivár vidéke a hitvány lenézett kőszénkereskedéssel. Igy lesz nemsokara a jégkereskeíiéSRel is sok felé, kivált itt, a Balaton körül. Vajha lenne minél előbb, pár ezer emberrel kevesebb menne ki tőlünk Amerikába . . . Csány László két levele a horvátok magatartásiról és betöréséről. — Nórák Mihály megjelenő könyvéből. — Jellasics 1848. szeptember elején folyton szaporította a táborát Varasdou és körüle. És szept. 9 én megdöbbenve olvassa a zalamegyei állandó bizottmány Csány levelét. A levél igy szól: mint ellenség, a magyar hazát megtámadták; s hogy a rendes katonasággal a most künt levő I gyakorlatlan nemzetőrség az ellenségnek hosszabb ideig való feltartóztatására nem elégséges, azért önmagunk védelmére megkívántatik, hogy az első es másodízben felállított nemzetőrsereg a haza védelmére ismét fegyvert ragadjon, mire nézve minden fő- és alsznígabiró urak ezennel felszólittassanak, hogy a hazát és nemzetiséget és törvényes S'abadságunkat és függetlenségünket megtámadó ellenségnek semmivé tételére az első és másodízben felváltott nemzetőröket tüstént ugy, amint lehet fölfegyverkezve a haza vedelmére kiállítsák, és pedig: a lövői járásbelieket Alsólendvára, az egerszegieket Letenyére, a kapornakiakat Kanizsára, a szántói és tapolczaiakat Kaniz«a felé, tüstént lehető legnagyobb gyorsasággal, éjjelnappal, még szekereken is szállítsák; a nemzetőrökkel néhány napra élelmet addig is, mig a szükséges helyeken élelemmel elláttatnak, önélelmezósükre vitessenek. (Csány e levele szintén benne van az 1848. szeptember 11 iki megyei jkönyvben, 1924. sz. a.) A bizottmány rögtön összeült még szeptember I 11-én. Azonnal intézkedett és elvégezte, hogy megvárja minden eg\es tisztviselőtől, ugy minden nemzetőrtől, de a megye minden lakosától is, hogy ha valaha, ugy mostan veszélyben forgó hazánk megmentésére, amit emberileg tenni lehet, haladéktalanul megtegyék. Ezekec utasításul adja; s egyszersmind e határozatot gvors futár által Csánynak is rnegkü dte a bizottmány. Mivel pedig nem tudni, e peiczben hol van Csány, ket íulárt indítottak el: az egyik Boros Ferencz pap volt, a másik Cséndhely Ignácz ügyvéd, akik váltott lovakon mentek Csány fölkeresésére. Egyszersmind e futárok utasíttattak, hogy mindenről, ami történt es történn fog, részletes tudósítást hozzanak Csány tói. Ezt egész Európában érdeklődéssel tárgyalják. Ebből azt kell jósolni, hogy ők kei'ilnek kormányra. Biztosat azonban még ma nem lehet mondani. Annyi igaz a nemzeti históriából, hogy 49-től 67-ig szünetelt a 48 as törvény. 67-ben rátértek egy kicsit. Azmán megint tá7olod:ak tőle. Most mintha megint rátérnénk 48-ra, legalább egy kicsit. DÍ még ez sem biztos. Holnap lesz országgyűlés, de királyi megnyitással csak az uj kormány kinevezése után. Heti hirek. Helyiek. A zalaegerszegi irodalmi ós művészeti kör febiuár 18 án az Aranybárány szálloda dísztermében tánczczal egybekötöttt irodalmi ós müvészestélyt rendez. Belépti dij nem tagoknak személyenként 2 kor., tagoknak és családtagjaiknak személyenként 1 kor., állóhelyre szóló diákjegy a hangveisenyre 40 fillér. Felültizetések a kör zongora alapja javai a köszönettel fogadtatnak és hirjapilag njngtáztatuak A jegyek s/ámozott ülőhelyekre szólnak és az előadás napjának délután 6 órájáig Kis Lajos ur gyógytárában, azontúl este a pénztárnál adatnak ki. Kezdete estr pont 872 órakon. Műsor: 1 Ima. Erkel Ferencz „Bán c bán" dalművéből. Eladja a Z. I. M. K. vegye* énekkara ós zenekara. 2. Felolvasás Csokonairól (halálának századik évlordulója alkalmából). Tartja Schuszter Otzkár. 3. Tűzvarázs Wagner Richárdtól; átdolgozta Brassin. Zongorán előadja Mihalovich Aiica úrhölgy. 4. Mendelsohn 42 ik zsoltára: a) 3 ik rósz,sopran solo, nőikar ós zenákar kísérettel. A sopran magánrészt éuekh Lányi Ilonka úrhölgy, b) 6 ik ré3z. Sopran tola, féiíi négyes es zenekar kísérettel. A sogran magánrészt énekli Skublics Antika úrhölgy, a férfi magán szólamokat: id. Czukelter Lajos (tenor I.), ifj. Czukelter Lajos (tenor II), Sinkovics Géza (bafs I) ós Balogh Gyula (bass II.) uroi». 5. A „Tihanyi Echóhoz" Csokonaitól. Szavalja Grésa Irma k. a. 6. a) Vieuxtemps 4 ik hegedűverseny® (2-ik tétel), b) Hubay „H^jre Kati." Előadja hegedűn Sándor Zsigmond zongorán kiséri Mihalovich A íce úrhölgy. 7. Nyitány Rossini „Teli Vilmos" daimü/óből. Előadja a Z. I. M. K zenekara. Karnagy: Sándor Zsigmond Előadás után táncz. A szombati hangverseny pompásnak ígérkezik. Sándor mérnök a szakadásig dolgozik a próbákkal, tanítja, vezeti az énekkart, a zenekart, a női kart, a térti kart, négyes, ötös éuekes csoportokat 8 azután az egészet egvben a hatalmas kart! A Bínkbáu és Teli Vilmos hatalmas nótáin sir a léiek. Az ünnepélyen áldoznak Csokonai száz éves emlékének is. Suszter Oszkár tartja róla a felolvasást. Grész Irma polgáriskolai tanító kisasszony szava'ja Csokoraiuak gvönyörü versét, Raját halhatatlanságának jóslatát: a Tihanyi Echot. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Tschernkó Autalné Zalaegerszeg 1 K — f. Ungér Mariska B cs 1 K — t Fángler Ferencz Zalaegerszeg — K 10 f. A mai gyűjtés összesen: 2 K 10 f. Hozzáadva a múltkori (212 kor. 72 fill.) eredményhez, a Magyar Paizs gyűjtése máig - 214 kor. 82 fillér. (Nyirádou s Nagykanizsán 44 kor., együtt 258 kor. 82 fill") Folytatjuk. A Csány szoborra gyűjtőket ós adakozókat tisztelettel kérjük, sziv^k^djenek a nevedet tisztán olvashatóan iini s a nyugtázást 18 tigv elemmel kísérni, hogy nem esik 6 valami tévedés a pénz összegezésbe és kimutatásban é.s nem esik e tévedés a neveknek nyomtatott kiírásában. Az ilyen tévedésekre — igen megkérjük — szíveskedjenek minket figyelmeztetni, mert esetleg szükségünk Ie3z sz 8dak<v.oknak egy tis'ta névsoráig. Gyűjtőknek ós adakozóknak czélszerü megjelölni a lakóhelyek és foglalkozást. Hirdetmény. A zalaegerszegi kerületi betegsegélyző pénztár közgyűlési kiküldötteinek megválasztását a tanács,, mint I. fokú iparhatóság az 1891. évi XIV. t.-cz. 88. $ a alapján f. é. február 20-án fogja megfartaui. Felhívja a tanács mindazon munkaadó és A zaJamegyei áll. bizottmányhoz. 1813. ezeptetnber 9. A varasdi hid el van zárva, a közlekedést félbeszakította az ellenseg, ós ezzel a kölcsönös, békés viszonyt akót testvórország között Jellasics megsemmisítette; a szomszéd ós rokonok közti Jiarc/.nak órája bizonytalan lehet, tőt valószínű, bogy akkor, a mikor tudósításom felett a megyei közönség tanácskozik, a pártütő csábjainak eszközül szolgáló rokon ontja magyar földön a magyar vért. t\ megkezdett hareznak kimenetele bizonytalan; megtörtenhetik, hogy k sors próbára * tea*i a magvarnak erélyességét és hliséget ; hogy '/ílamegye közönsége a p:óbát kiállva, megfelel a hon várakozásának, arról számtalan jeiekben siyilvánult hazatiasöága az egész magyar hont jesen meggyőzi. Ha sorkatonaságunk csekély szama és nemzetőreink gyakorlatlansága képes nem leend visszatartani a számra erős ellenséget, 'nir.es más mód sz ellenség fektelenségének megzabolázására, mint egy általános népfölkelést előidézni es ezzel azt szétveive, rabló modon megtámadott földünkről eligazítani. Ha a közönség nézeteit, miszerint elhagyatva mindenektől ós feláldozva azoktól, kiktől szent ügyünk pártfogolását várhattuk, semmi más mód eszköz nemzetünk kezében a szabadulásra nem íátez — belyesleriék, tessék javaslatomat i megye hölcsesége szerirt felhanználni. (Csány levele benne van a m^gye 1848. szeptember 10-iki jfcön)vében. 1923. sz. a.) A bizottság Csány levelét rögtön — 10 én — főbb példánybau lemásoltatta, megküldte azonnal it -nderi lő- és alszolgab.rónak s utasította őket, bogy minden megyebeli nemzetőrt tudósítsanak a hazát s különösen a megvéí fenyegető veszedelem Jiagyeágáiol ; adják tudtokra, hogy a haza vedel mét a törvény közvetlenül rájuk bízta, tartsák fcíhat keszen magukat, hogy mihelyt a bizottmány nevében fel fognak szólittatni, tüstént ott, ahol szükség leend s hova utasíttatni fognak, amint csak tőlük kitelhetik, gyorsan és fölfegyverkezve jelenjenek meg. Alig végezte be a bizottmány ülésezését, s a 3«olgabirák még meg sem kapták az utasításokat, már szeptember 10. és 11. közti éjjel jött Csillagh Lajos alispánhoz Csánytól a cürgöny- . tevéi. melyben a megyének tudtára adja, hogy ' » horvátok betörtek haiánklm. A levél érdekes is, fontos is a történetírásra, itt adom: „A pártütő horvátok a begyakorlott megyei nemzetőröknek u[or,czokkali felváltását belesve, imini a felváltármegtörtént, a határokon áirontva Szövetkezés és középosztály II. Az uj gentry. F,gy másik falu felé megyünk. A rengő kalászos táblák közepén áll egy major. A kaszások izzadtan róják a kereszteket a megkezdett táblán és a murokrakókkal együtt epedve várják — szomjukat csillapítandó — a vLhordó kocsit, a mely végre feltűnik a távolban. De mi az? Valaki megál itja. „Csak ne tartóztatnák fel, elveszek a szomjúságtól," mondja az egyik marokrakó leány. „Türj meg egy kévéssé — szól az egyik társa — bizonyosan az ur állitá meg." Néhány p^rczig folytatja a munkát a leány, akkor megáll, szeme elborul, hangos jajszóval összeesik. Napszúrás érte. Részvéttel fogják meg leánytársai, hogy a keresztek árnyába vigyék, de hátuk mögött dühös hang szólal meg: „Hát játszani állítottalak ide bernieteket ? Mi találta azt ? Hagyjátok magára, menjetek dolgotokat tenni!" Igy az ebő segítséget eltávolifá az uj gentry a szerencsétlen leánytól, s az egy óra múlva kiszenvedett. Mi az a bérlő urnák? Semmi! A szegény özvegy atyának pedig kenyérkeresője volt. Ijesztő morgással közeleg a felhő. Kapkod az arató sereg; a juhász — bár kergetó juhait — kinn rekedt; a haragos istennyila a falka közé csapott, és négyet kivégezett. Gyorsan jött a fergeteg, gyorsan is távozott, tereli a falkát a juhász. Szomorúan jelenti: „Nagyságos uram, a ménkű négv anyabirkát agyonütött." „Gazember! nem tudtál a rád bízott állatokra vigyázni? Egyszerre takarodjál a majorból!" Ket óra múlva a hét gyermekes hajléktalan juhász a község határszélén a négy birka sorsát kívánta az uj gentrynek. Lengyel Ferencz. Országgyűlés. Remé ji'ik, hogy nemsokára összeül az országgyűlés. Uj kormány ugyan még nincs. S hogy miként alakul, az eem tudható még. Ámbár, hogy tudjuk a nagy irányváltozást. A választás a függetlenségieknek többséget ndott. A szövetkezett ellenzékieknek pedig feltétlen általános többséget is. Vasárnap ennél is több történt. A király őfelsége meghallgatta a tanácsát Kossuth Ferencinek is, ami eddig még nem történt függetlenségi ! embenil. S hozzá még a Kossuth Lajos fiával.