Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-21 / 51. szám

8 magyar paizs 1905. deczembe r 21. \ ^Vendég: (a borbélyinashoz.) Enyje de csúnyán légvágtál! ... , . , Inas: Bocsánat, nem tudok meg jobban, csak jiost tanulok. VI. Tanitó: Milyen állat a patkány? te Náczi!? Náczi: Fhürtelmetes! VII. Vizsgán felel a Pista ... És midőn a vörös tenger vize megpi'antotta az ut. porától piszkos izraelitákat, ijedtében ketté vált. Igy törtónt, hogy a zsidók száraz lábbal kelhettek át rajta. Kohn ur! Járjon ugy mint a vörös tenger! Li Tsüng. Az ország dolga. Országgyűlés nincs. Deczember 19 éu össze­gyűltek a képviselők. A tiz miniszteri bársony­szék üresen. Egyetlen miniszter sem jelent meg. Felolvastatták a gyűlés megnyitásán az engedélyt, másképen mondva a múltkori elnapolást deczember 19-ig. Juszth Gjult megnyitja az ülést. Semmi szocziálista zavargás nem volt sem kün, sem ben. Pedig várták, mert nagyszerű intézkedéseket tettek erre nézve a rendőrségnél é3 katonaságnál. Az elnöknek nyomban átadatnak egy másik pecsé­tes levelet Kazár Adolf segédhivatali igazgató utján. Felolvastatj: k s ennek az a rendelet a tartalma, hogy a/, országgyűlést megint el kell napolni, még pedig máiczius l-ig. Erre nagy beszédet tart ütni Apponyi Albert s indítványozza, hogy tiltakozzék az há/ aelnapolás ellen. A kép­viselők élj^eznek es tapsolnak. 'Beszédet tart még gróí Batthyány Tivadar, Rátkay László, Mezőfi Vilmos és gróf Tisza István. Mezőti azt mondja, hogy a pecsétes levél ellenére is tartsak tovább a gyűléseket. A többiek mind azt mond­ják, hogy vegyék tudomásul s engedjenek az el­napolásnak, de Írásban tiltakozzanak. Sőt gróf Tisza István is tiltakozik az elnapolás ellen egész „szabadelvű" pártja nevében, ámbár hogy ^ppo­nyinak mindenik mondatával nem ért is egyet. .„Rátkay nyert egy elnöki rendreutasitást. Az egés* ház egyhangúlag megszavazta a tiltakozást. Él­janzés és taps. ÉH több országgyűlés megint, ninc* márczius l-ig. S a királyt újévkor üdvö/Ii a Ház. — Zalának nincs fői.-pánja. — A főrendi ház is tiltakozott az elnapolás ellen. — A kor­mány lemondott. Karácsonyi eimelüedés. Az idő beteljesedett l Ez a nap az egész világnak más kinézést köl­Cfiöuzött; a megsemmi^ütésie lett volna kárhoz­tatva, hogyha a most Szülöttben egy közös boldog­ság nem sugárzott volna töi az összes emberek számára. Helyesen leél az, a ki ezen a születés napon látja az élet és életerők ke-detét maga számára; most végre elmúlt azaz idő, mdőn az embereknek meg kellett bánnia azt, hogy a világra jöttek. Nincs olyan nap, mely az egyes embernek épp ugy mint az összeségnek nynj'hatna annyi jót, mint ezen nap, a mely mindenkire nézve egyaránt szerencsésnek mondható. Lehetetlen kellő módon megköszönni azon nagy jótéteményeket, melyeket ez a nap hozott. Az isteni gondviselés a mely az eletbeii mindenre ki­terjed, az emberek üdvére oly ajándékokkal inházta fel ezen férfiút, hogy igy megváltónak küldje ne­künk és a következő nem edökeknek; ő véget fog vetni minden ellensegeskedésnek, gyűlöletnek és nagyszerűen fog mindent elrende/ni. Me8jelenésében az elődök reményei beteljesed­tek. 0 nemcsak az emberiség előbbi jótevőit multa föl, hanem lehetetlenség is, hegy valaha egy nagyobb ember jöhetne Az ísien születesi-napja meghozta a világnak azon örömhírt az evangéliumot a melyek rá vonatkoztak. Születésétől uj időszámításnak kellett kezdődnie. De hát kitől beszelünk itt mi? Ki az a világ­megváltó, a kit itt üdvözlünk? Ez a római császár! És vájjon hol beszéltek igy róla? Ázsia tartományában! ha mikor dicsőítették őt annyira? K. sz. előtt 9-ik évben. Heti hirek. Helyiek. Olvasóinknak, kedves munkatársainknak s minden jóbarátunknak boldog karácsonyi ünnepet kívánunk. Gyüjtsünk a Csány szoborra! Mitly Sándor Zalaegerszeg . 2 K 30 f Kovács Géza „ . — * 20 „ Magyar Paizs (2.) . . . . 5 K —• „ Mai gyűjtésünk ...... 7 K 50 f, Hozzáadva a múltkori (1183 K 54 f) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 1191 K. 04 fill. Epén most van egy éve annak, hogy megkezdtük. A deczember 22-én megjelent 51. számban tette le a Magyar Paizs első alapnak az öt koronát. Ennek az évnek az emlékére megint letesz öt koronát. Túlságo­san meg sem érezzük. Nem hivalkodásból teszi ezt a lap szerkesztősége, csupán szerény példának, hogy évenként lehet ennyicske kis áldozatot hozni, nagyobb megerőltetés nélkül, íme egy év alatt a fillérekből csak a Magyar Paizsnál van 1200 korona, kevés biján. De van a városnál is 200 korona, Sümegen 117 kor., Nagykanizsán 1 kor., összesen 1510 korona. (Nyirádon is gyűlt 53 kor., nem tudjuk mi van vele.) Nem mondom, hogy ez sok, de ha 1849-ben megkezdődött volna, csupán e népies fillérekből is, most épen 86 ezer 70 korona vo'na már. — A gyűjtést ugyanilyen szegényesen és népiesen folytatjuk. Az egy év emlékére újra mellé­kelünk kis gyüjtőczédulákat. Ez azonban nem is épen szükséges. Mindenki gyűjthet a saját ivén is, csak pontos kimutatassal küldje be hozzánk, hogy pontosan nyugtázhassuk. Föl lehet és föl kell használni az emlékezetes napokat: Csány születé>nupját nem tudjuk ; de tudjuk a halála napját, ismerjük október 6 ikát, 10-ikét, március 15-ikét, László napját, stb s más hazafias napokat, ünne­peket, összejöveteleket föl lehet haszuálni arra, nemhogy zsaroljunk, han^m hogy a nél­külözhető filléreket összeszedjük, olyanokat, amelyeket néha jókedvűnkben fogadásokra, kártyára stöbbeflFéle könnvelmü játékokra amuzy is kidobnánk. —Mihen szépen meg­Kinek nem jötték volna esztbe e/.en szavaknál régi karácsonyi énekeink és mondásaink? A föntemlitetc szavak visszaemlékezések gyanánt hangzanak ki belőlük és mégi azok sokkal előbb keletkeztek ; evangéliumaink, sőt Kris'.tus szüle­tése előtt írattak Hogy Augusztus császár idejében Kis Ázsia tar­tományában behozták a Juliani naptárt és hogy ezen eseményt oly föliiatos táblákkal hirdettek, melyeket a váiosokbatr fölállítottak : ezt már hosszabb idő óta ^udták az emberek. Ily föIirá8ok maradványait ismeiték Apameábál, Eumeneából és Doryláumbó!; ezek azonban csak töredékek voltak. Most már a nemet expeditió felfedezett egy majdnem épp maradt 84 sóiból álló görögf< liratot Prienne-ben. Mommsen bebizo­nyította, hogy ezen fölirat eredete K. e. 11-ik éve ós 2 ik éve közé esik, körülbe'íll K. e. 9. évébe. S ezen föliratból vannak szedve a föntidézett lefordított jegyzetek. Tényleg, ezen fölirás haeonlithatlanul fontosabb a keresztenysóg történetére, mint talán a keresz­tény okiratok legtöbbje, mert njból és hatásosab­ban tanít minket, mint bármily más előbbi okirat arra, hogy milyen értelmet adjunk azon szavak­nak „Midőn az idő beteljesedett". A mikor szent Pál apostol megkezdte Ázsiában nagy missióját, akkor már majdnem két. emberöltőn át lehetett a nevezetesebb városok nyilvános terein a világ meg­váltóról szóló föliratot olvasni, a ki megjelent a ki a sóvárgó kívánságokat teljesíteni fogja, a ki az emberiségnek meg fogja hozni a békét és csak ő tette értékessé az életet. Ha később ezen beszédet kereszténynek olvas­ták és ha azt máma keresztény beszédnek érez­zük : akkor tévedünk, meit ez a fölirat a görögök­től származik éa először is Augusztus császárra emlékezett mult számunk szerint a budapesti egyetemi hallgatók zalai ifjúsága is! Az ifjúság a dicső múlton ál). Minél inkább emeli az ifjueág azt az alapot, amelyen ő áll, annál nagyobbra emelkedik ő maga. Nagylelkű adomány. Dr. István Vilmos m. püspök ur ő méltósága a „Kath. legény egyesület'' házalapja javára 1000 koronát adományozott, amiért e*. uton is kifejezi hálás köszönetét az elnökség. „Életbevágó" előadás. Az irodalmi és művé­szeti körnek irodalmi szakosztálya vasárnap d. u. 4 órakor tartotta második szabad előadását a vármegyeház dísztermében, melyet Cseitán Károly alispár. készséggel átengedett a nemes czélra. Most Haerter Ádám tanár tartott egy órás ieen tartal­mas előadást az emberi testnek életműködéséről, rajzok felmutatásával. Ritka alkalmas théma ez a népszerű tanításra, mely mindamellett, hogy tudo­mányos, annyira gyakorlati, életbe vágó, hiszen magát az életet tárgyalja. Rövid velős bevezetése az volt, hogy a görög bölcs szerint is első köte­lessége az embernek önmagát megismerni. A böics a lelki életet érti, de a testi élet megismerése még elsőbb s igy még fontosabb. Ismertette Haerter a tápláló anyagokat, a mikkel az ember ól, ismer­tette a belső s/ervek működéséi, a vérkeringést, a sziv működését, az idegrendszert. Az élet mellett megemlité befejezésül a halált Í8, de a mely — úgymond — csak az egyednél következik el, a faj tovább él. A feltámadásnak ez az egyik, a kézzelfogható igazsága. C:ak az emberek halnak meg, de a nemze' nem hal meg. A szabatos f. r­mába öntött érdekes ós értékes tartalmú előadá ­ér' a jelenlevők őszintén gratuláltak az előadónak. Meghívás ós lérelem A zalaegerszegi szegény­gyerm kek Karácsonyfa Egylete f. hó 24-én dél­után 4 órakor a városi oveda helyiségeiben, íuhakiosztással egybekötött ünnepélyt tart, melyre a közönséget tisztelettel meghívja Ru/.sics Károlyoe elnök a felkéri, hogy a karácsonyfa feldíszítéséhez szives adományokkal járni és azokat folyó hó 24-én délután 4 óráig az ovoda helyiségbe kül­deni szíveskedjenek. Közel 100 szegény g\ermeket ruháznak fel A kiosztáson Czobor Mátyás titkár fog beszédet taitani. Lányi Kalmrn kir. főmóruököt műszaki taná­csossá történt kinevezése aikalraával lelkesen üdvö­zölték az irodalmi és művészeti körben, ahol a fő­mérnök alelnöki tisztet visel s a zenei művészetnek pgvik leglelkesebb és hozzáértő müvelője. A kör­ben való megjelenésekor Takács József tanár elsőrendű zenekari tag tolmácsolta üdvözlő beszé­dében a zene testvéri szeretetet és jó kívánságot, melvre az Ünnepelt őszinte köszönetet mondott. vonatkozott. A kereszténység egyszerűen átvette azt és Jézusra vonatkoztatta. Ez úgy történt, — sőt szabad is volt megtör­ténnie, minthogy a vallási vágyakozás mélységét, a vallási remény kiteijedest, a vallási nyelv erőt nyert abban, a mely erő azt egy szellemi világ­vallás kifejezésre jutta'ásáhoí képesítette. De miedez a császár kultuszhoz volt kapcsolva 8 ezen kultusz eudemonistikus politikai látszatot adott a szavaknak. Minthogy pedig elfogadták ezen vallási nyelvet) mert a világmegváltót oly fenseges foymnusokban magasztalta, addig annál uyomatékosabuari haiczol­tak a császár kultusz ellen. Elvették fegyverét s legvőíték azt saját fegyverükkel. A kereszténység harcba a pogánysággal a II. században a meg­váltó császár kultusza elleni harcs volt. A császár kultusz nyelve lett keresztény nyelvvé, ezt nem kellett megbánnunk, mertekülönben el kellene vetnünk azt ma; de hát jobb, alkalmasabb nyelvvel nem rendelkezünk. Avagy lehetséges e mindenütt azon szerény es egyszerű beszédhez visszatérni, a melyet Krisztus Urunk beszólt? Ez taláu a jövő nemzedékeknek van föntartva. Addig Í3 tanaljuk meg, hogy min­denkinek meg kell adni a magáét és ismerjük el mindinkább azt, hogy mily mérvben volt előkészülve az emberek lelke arra, hogy befogadja az evan­géliumot. De még több: maga az evangelium mintegy uj ós döntő erőpontot képez. Ezt nyerte az emberiség Krisztusban, a Világmegváltó születéséi­ben 1 — Cselkó Józstf,

Next

/
Thumbnails
Contents