Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-16 / 46. szám

VI. év. Zalaegerszeg, Í105 november IG. 46. szám. JEíőítwtóei ár: %Y érrt 4 korosa, fél ém 2 korona. N*sy»d éTTs 1 kor. SgfM uám 8 ölkér. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttér sora 1 kor, Szerkesztőség é« kiadóhivatal: Wlassics-ntcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS ME&JBLI:NIK HETENKÉNT CST^A-ÓRTOKIÖISR ESTE. A magyar gyermekjáték ipar. A József kir. Herczeg Szanatórium dicséretes akcziót indit meg. Az egyesület abból indult ki, hogy sajnosan még mindig milliók és milliók vándorolnak külföldre és hogy nekünk is van már számi avehető gyermekjáték, házi és népiparunk, mely a Hamupipőke szomorú szere-pét tölti be : azért megindit egy akcziót a hazai gyermekjáték és népiparunk föllendítésére és egyelőre az egyesület az ország tiz helyén ilyen kiállítást rendez. Sopronban, Győrött, Szabadkán, Zomborban, Léván ezek a kiállítások nagy érdeklődést támasztanak és a munka megindult, a másik öt kiállítás szervezési munkái most vannak folyamatban. Ezek a kiállítások tisztán a gyermekjáték területének megismertetésére vonatkoznak és semmiképpen nem akarnak egyebek lenni. Nagy jelentőségű szocziális szempontból a kezdés, mert hány embernek tudnánk télen keresetet adni, ha a norinbergi gyermekjátékipar elterjedne, ha a magyar ínvenczió arra adná magát, hogy ötletes gyermekjátékokat termeljen, melynek anyaga készen van. Mi hazafias czélok kérdésének tartjuk a dolgot, ha még hozzá azt vesszük, hogy a kiállítások révén a népszanatoriumok alapja is szaporodható k. Mindenesetre a legteljesebb érdeklődéssel fogjuk kisérni a dolgot. Zalagerszegen is tervbe van véve, hogy karácsony előtt magyar iparú gyermekjátékokat árulnánk el s a leendő kis jövedelmet adjuk a humánus czélra, a tüdőbetegek szanatóriumára, hogy Zalaegerszeg is részese legyen ez országos intézménynek, s ha zalaegerszegi szegény ember szorulna rá, ingyen elhelyezést nyerjen ott — amitől az Isten mentsen ugyan mindenkit. Egy pár előkelő nemes asszony tanácskozik is a kivitelén. Ez a lap természetesen pártolja ezt a dolgot mind a két oldaláért: a szanatóriumért is, meg a magyar ipar fejlesztéseért is. És csatolok hozzá két megjegyzést. Ha már preventív eszközökkel nem dolgozunk, ha az egészségügyre nem gondolunk: gondoljunk legalább a betegekre, gyógyítsuk a nyomorultakat vagy legalább enyhítsük utolsó perczeiket. Persze, a helyes elv az, hogy előzzük meg a betegséget. De ha már olyan gyatra lábon áll országosan az egész ségügy — a sok alkohol miatt is: hálával kell eltelnünk Lukács György és Verner László urak iránt, kik ezt a szanotoriumügyet viszik, s viszik oly nagy buzgalommal. Hálával kell lennünk irántok és segítségükre kell mennünk. Másik megjegyzésem sajátlagosan csak a magyar ipartermékekre szól, a magyar iparú gyermekjátékokra, melyeket a karácsonyi bazárban kiárulnánk. Nem lehetetlen, hogy egyik másik jó magyar asszony, aki talán vállalkoznék e munkára, vonakodva vállalkoznék, csupán azért, mert rosszul esik jó szivének, hogy egy-két kereskedő elesik egykét korona haszontól e miatt a társadalmi bazár miatt. Azok a kereskedők t. i. akik ilyen gyermekjátékokat szoktak árulni. Ez tiszta dolog. Világosan érthető dolog. Tisztán látom én is. S gonosz szivem nekem sincsen. Én is sajnálom, ha bárki is egy fillérnyi kárt szenved. De azért én nyugodt lelkiismerettel elrendezném ezt a bazárt s jó szivemnek nem esnék rosszul, ha egy-két kereskedő ezalatt a pár nap alatt egy-két korona haszontól elesnék. Óriási tévedésben vannak az emberek, közönség és kereskedők egyaránt. Ugy vélik, hogy a közönség van a kereskedelemért, s nem megfordítva. Pedig megfordítva vau a a dolog. Azt tartiák, hogy a közönség millióit, a társadalmat, az iparfejlődést, a nemzeti közgazdaságot mind elviheti az ördög a pokol fenekibe: csak a kereskedőnek ne legyen kevesebb haszna egy két koronával sem. Pedig ez nem helyes. És ennek a helytelen elvnek mily botorul szembe van állítva egy ennél vagy a gyomrukat botorabb gyakorlat. Vásárok alkalmával háromnégy utcza tele van rakva külföldi portékákkal. S igyvédik helybeli kereskedőinket. S ilyenkor nem sajnálják. S ha egy nemzeti ügyben, saját szanatóriumunk fölállítása ügyébeD, saját nemzeti iparunk fejlesztése ügyében . . . De nem szólok semmit; hiszen csak feltevés. Inkább optimista vagyok s azt hiszem, hogy ha a szanatórium ügyében s nemzeti iparunk fejlesztése ügyében honi ip tru gyermekjátékokból pár napi kiállítást tartunk : abban a pár kereskedőben, kik hasonló portékákkal kereskednek, el fogja nyomni a hazafias érzés ama pár korona veszteségnek az érzetét s rosz néven nem veszik, ha minden alkalmat fölhasználunk, bogy kiszorítsuk a külföldi mihaszna portékákat s teremtsünk helyébe magyar ipart. Igy hiszem én ezt. Borbély György. ' h alkohol mérgezésekről. — BeDCsik János tanárnak két előadása. — Igen érdekes s szomorúan tanúságos és tanulságos két előadást tartott a he'yb főgymnásium növendékeinek a mult héten Bencsik János főgimnáziumi tanár, egyiket a négy alsóbb osztályúak előtt, másikat a négv felsőbb osztályúak előtt alkalmazkodva előadásában a növendékek fejlődési, értelmi fokához. A kissebbeknek szánt előadást azzal kezdte, hogy emlékeztette kis hallgatóságát a legismertebb mérgekre és mérgezésekre mindjárt elébük is állott egy förtelmes nagy gyújtó csomaggal, a legkomiszabb legbüzletesebb, tehát legmérgesebb fajtából snvakra-főrekínálgattakistanitványainak efurcsa bonbonokat nyalogatásra. Peraze visongatva ugráltak azok félre a furcsa adomány elől. No lássátok, kedves iljak, szólt az előadó, igen okosan teszitek, hogy kerülitek ez öldöklő mérget a mennyire csak birjátok, fájdalom sem íi, sem a nagyobbak, sem az urak és úrnők, sem a gúny hók és paloták iakósai nem menekülnek a világ legnagyobb, legszokottabb mérgétől — az alkoholtól, aineív pedig millió és millió embert mérgez pusztit folyton folyvást tönkre tesz; őket anyagilag, testileg, lelkileg sok-sok ezeret juttat a tömiöczbe, meg a bolondok házába, s ami még ennél is borzasztóbb, megmérgezik már vérükben a bölcsőben kis gyermekeiket, hogy mikor ezek felnőnek betegesek, véznák, idegesek, hülék legyenek, mert jegyezzétek meg jól iszákos szülők gyermekei is nagy réozt iszákosak lesznek, s többnyire ifjan, nyomorultan halnak el. igy teljesedvén be a sz. Biblia mondása: „Megbüntetem az apák vétkét — az unokákban is!" Romlott vérnek, romlott léleknek — nincs helye a földön. Alkohol arab szó, annyit tészen: szesz, s ma már nem igen mondják : iszákos, részeges, napszámba ivó, hanem — szépen, uriason mondják róla — alkoholista. Ezt a világraszóló mérget háromféle alakban öntik-döntik magukba az emberek: 1. Mint bort; ez még legkevésbbé veszedelmes, ha tiszta, mert kevés benne az alkohol méreg, meg aztán sok más anyagot: meszet, vasat, kovasavat stb. tartalmazván még építi is, erősiti is, a csontot, mértékkel képesint használva. 2 Isszák ser vagy sör alakban ez már roppant ártalmas, mert alig van benne táplálék, de sok benne az alkohol méreg, aztán a seit nagy poharakból isszák 3 4 poharat egymás után, sokan 10, 15, 20 poharat is napjában, s ezzel vagy a szivüket, vagy az agyukat tönkre teszik. Nézzétek meg csak a nagy sörözőket: mind kehes, harákoló, uem tud enni, csak sörrel fujtatja föl magát, míg biztosan belepusztul 30—40 éves korá» ban. De legborzasztóbb es leghamarább ölő méreg 3. a pálinka (rum, konyák, állás, sártső, abszint,) vagy akárhogy nevezik, egy kutya az, mondja a spanyol közmondás, csak nyakravalója más, mert a pálinka félédben — leszámítva a kevés vizet czukrot, piros, kék, sárga, 2Öld festéket — a többi mind alkohol, mind méreg, de még sokszor a csecse festék is. Ez a mérgekmérge kikezdi mindjárt az agyat, elégeti az idegeket az izmokat, ép ugy, mint petróleum lámpa a mécsbelet, látszik is a pálinkázónak arczán orrán a kékes-szederjes folt, a pusztuló testszövet, a vöiös orr különösen a nőknél. Ez a sátánital teszi szerencsétlenné felét a sok millió alkoholistának. Aztán ismertette előadó az embereket, hogyan vannak az itallal szemben. Ezek is 3 félék: 4 lartózkodák, kik soha sem isznak, legföllebb orvosi rendeletre néha orvosság kepen. Ezek a legszerencsésebb emberek, egészségesek többnyire derültek, munkabírók és hosszuéletüek. 2. A mérsékeltek, kik a társaság kedvéért isznak, de íitkán és keveset, mert sajnos, ma már uem is tartják tisztességes, müveit társaságba valónak az oly tan egyént, aki nem iszik, amire pedig sajnoo van alkalom mindig és mindenütt. A mérsékelt ivókból kerül aztán ki a 3-ik fajta, a mindig ivó, az alkoholista tömeg, amely aztán már nem tarthat mértéket, hanem iszik mentül többet és mentül gyakrabban, mig el nem veszti, vesztegeti a vagyonát, azután a szemérmét és becsületét, rá az egészségét és végül az életét. * * * Áttért aztán az előadó arra, aliképen működik az ital az emberben. Itt is 3 fokot látunk úgy mond : Kezdetben deiült vidám lesz a poharszó társa, ág, nincsen semmi baj, csendülnek a poharak. igen kedélyes a tisztelt társaság. Azután mindegyre zajosabbá, lármásabbá válik, dal, kurjongatás, kiabálás hallik az utczára, majd heves szóvita, perlekedés, emelkedik a hangulat, de a kezek-lábak is, kezdődik a nyakleves osztás, pofozkodás, majd a poharak, székek röpködése — a fejekhez, kinyílnak a bicskák elccsusznak a revolverek, folvik a vér, belép a rendőr, aztán a y csendőr, csendesség leszen — a börtönben. (Folyt.