Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-09 / 6. szám
1905. február 16. MAGYAR PAIZS 7 Ma még a történelem tananyagát is kettős szemüveggel válogatjuk meg, csak azt szeretjük felvenni, ami a körülményekkel való megalkuvást aautatja, ami aira tanit, hogy nyugodjunk bele minden helyzetbe; egy szóval azt, ami az u. n. szalon hazafiak Ízlésének megfelel. — Ami egy kÍHsé a kor érdességót mutatja (mely erdesség semmi egyéb, mint az illető kor faji önérzete — és a nemzeti virtusnak erősebb megnvilatko7.áss) — az ma már parasztos, sem iskolába, sem tankönyvbe nem való. Nem volna-e pl. nevetséuee, ha én már a második, harmadik osztályban mesélnék a n3gvbárdu Botondról: mikép bánt el a hetyke göröggel s bárdjával mekkora rést vágott a nagy órczkapan. Pedig én elmesélem ezt már a második osztályban. Elmondom azt is, hogy Lehel vezér mikép vágta agyon a kétszínű, áru'6 Konrádot; leirom, hogy Béla berezeg mint dobja ki nyergéből a nagy pomeránt, meg hogy a nagyerejü Toldi Miklós mikép vágta agyon az erejében bizakodó cseh katonát. — Midőn ezeket ctvelekBzem, minden alkalommal tapasztalom, hogy a nemzeti érzés szinte dagasztja kis tanítványaim mellét s kedély világukon örökös nyomokat hagy. ms!y nyomokon jár majdan a hazafias íelkesedás. Ezt ápolandó, a későbbi, iskolai evekben is oda hatunk, hogy gyermekeink figyelme, lelke a nemzet nagyjainak erényeihez tapadjon. A tanuló azonosítja magát a cselekvő személyekkel: érzi •dicsőségüket s fáj megaláztatásuk. Elkíséri őket lélekben börtön ,ikbe s megosztja velők a rabbiliiicSíker. Ott van gyermekeink figyelme a nemzet nagy harczain, ott, midőn Zrínyi Miklós Szigetvárnál Szoliruáii ellen küzd s lelkük tekintete a nagy Hunyadi Jáuosra száll, midőn ez a Kenyérmezőn vad futásra kényszeríti a törököt, vagy midőn a Rigómezőn élet hítlál-barczát vivja. i>Jke?edve hallgatják a 48-iki eseményeket is : kergetik ők is a futásnak eredt gyáva osztrákot és rációi s megsiratják a tizenhárom aradi vértanút . . . Elismerem, különösnek tetszhetik a T. Sterkesztő Ur előtt, hogy én, egy levél keretében, mindezekről szolok. Dihtit: a mondottakból akarom bizonyitni, hogv mennyire nemes, mennyire hazafias a gondolat — Csány Lászlónak szobrot emelni. Ki volt Csány László? A nemzet vértanúja. Miéit hait meg? A hazáért, ivki tudja: mi a hazaszeretet? annak több magyarázat nem kell — Csány Lás'.ló szerette ha/aját, s midőn az osztrák hóhérok ellenünk törtek, védelemre emelte fel szavát'') és kardját. Ez eieg volt, hogy felakasztassa az osztrák, lla Csány Lászlók nincsenek, ha minden magyar — mint az auiikusok serege — fereállott volna a nagy harezok idején, ma i,em vo'na. haza. Hazát, otthont, tűzhelyet hát csak a C ányaknak s dicső kortársaiknak köszönhetünk. Illő, érdemes e szerint, hogy Csány László emlékét megbecsüljük, hogy filléreinkkel hozzájáruljunk az <í szobrához. — A szobor jellentőségét mindenki ismeri. Jól tudják a tanítók is, hogy a szoborba öntött hős hazafisága a maga közvetlenségével áll a gyermek szeme eié. Csak reá kell utalni a tanulókat ezekie s hazafias lelkesedés í r tgja el őket. üzt tudva, bizony szép, magasztos dolgot, cselekednének kaitársaim, na iskoiájukben — kis ünnepség keretében vagy e nélkül is — gyűjtést rendeznenek. Csak egy fillért hozzon egy gyermek már akkor is megvan gyűjtésünknek erkölssi eredménye. 528 község van Zalaváimegyében. Ennél sokkal több tanító. Ha minden tanicó csak 4 koronát g> üjt, már akkor legalább hatszázszor lesz 4 koronánk. Ez 2 400 korona. Ez már nagy öszszeg; de sokkal nagyobb azon erkölcsi töke, ineiy ennek révén növendékeink szivébe plántáltatott. Szóljon e dologhoz, kérem a Tekintetes Szerkesztő ur e) Talán lelkesednek utána a kollegák, » mint a hazafias érzésnek, az édes haza szere' tétének hivatott sáfárai felkarolják az eszmét s növendékeik közölt (főieg a hírlapírással foglalko.'.ó kartársak) gyűjtéseket rendezzenek. É>i hiszem, hogy a gyermekek által a szülőkre is hatva, lelkes* d :S fogja el a felnőtteket is, ugy hogy mire a szobor öntéséről leszen szó, Dekieo) Olvassuk ciak Cssuy Lászlónak a székelyekhez irt felhívását, „Szfe&t"-«. Ez »••/, egy levél is a Kikóczyak és Kossuthok közé emeli. Szólunk Idővel, reirdre mindenről szólunk és inin-iíiikihez szólunk. Sz. zsintől — Felsőörsig lángra gyul a vármegye társadalma s önként, szives örömmel á'dozza Csány szobrára. — a még hiányzó filléreket. Legmélyebb tisztelettel maradtam, Díszei, 1905. évi január 23. Tekintetes Szerkesztő Lírnak alázatos szolgája: Németh György. Ásványvizeinkről. Amink nincs, arról ábrándjainkban hiraet varrunk és amink van, azt nem becsüljük meg. Nézünk a magyar iparnak fényes csillaga fele — az égre s e? nem hiába; de keresztüllépünk a lábunk alatt levő göröngyön, amely pedig — gyémánt: a magyar nyerstermékek nagy íészén, ós ez hiba. Ezt az elegikus bevezetést pedig az a tapasztalat adta a tollamra amelyet Borszéken szerez tera. Felségesen sz?p azubalpiu vidéken fekvő fürdőhely ez, de közgazdaságilag nem ugy igazán értékes, mint fürdő, hanem, nrnt borviztermelö hely. Nevetség, ha látjuk, hogy egész Magyarországon az idegen vizek, a nyomorúságos forrású Oiesbübü és annyi más nagy keresletnek örvend, de n nevetség igen elszomorodik, a/f, látva, hogy a borszéki v:z amely föltétlenül jobb, élvezetesebb, gyógyítóbb, kellemesebb, százmiíló literszámra folyik el — közhaszon nélkiii. Mert a do'og ugy áll, hagy Borszéken a rendesen befoglalt kutakból százötvenmillió !iter páratlan gyógyvíz folyik ki és ez óriási összegből eladásra kerül körülbelül hárommillió íiter; van pedig olyan külföldi víz, amely a borszékit meg sem közeliíi és ebből eladnak százmilliót — holott a forrás hárommillió literi sem hoz évenkint! (Mesterségesen szénsavval telítik; szódavíz!) Hogy etri"2 csalás, az bizonyos! hogy amaz miesoda, azt, akarom megírni. Pro primo: Az eddigi kezelés Borszéket, mint fürdőt akarta érvényesíteni. Sokat, mindent tett aria, hogy 3 fürdőző, üdülési kereső vendégek lehetőleg jól érezzék magukat, de a tulajdonképpeni közgazdasági főforrásra, az egész világon páratlanul álló borszéki víz piaczolására nem fordított elég gondot. El volt bizakodva abban a tndatbm, hogy ez olyat, jó bor, amelynek nsm keil czégér. Elmulasztotta a köztudatba bevitelnek olyan eszközeit, amelyek a forgalomra nézve ma már nélkülözhetetlenek Nem reklámozott czéiszeriien ügyesen és megengedte, hogy legyűrjék a versen' ben selejtesebb és idegen termekek. ! A „pro Sf cundo" itt is az államot terheli. Hét esztendeje, hoay a gvergvói vasút törvénybe van iktatva — papiroson. Vártak, remenykedtek a borszéki tulajdonosok is: jön a vasút, olcsón szállítunk: — megélünk. — Nem jött. Száz kilométerre van a legközelebbi va*uíi állomás! Természetes, hogy jött deficit. A kormányok jóindulata mindig megnyilatkozott ékes szavakban Ígéretekben (különösen a képviselőválasztások előtt), de vasutunk most sincs. A „pro fertio" pedig az, amin kezdettem : nem pártoljuk, mert u mienk. Nemcsak nem pár toljuk, de ellenségei vagyunk. Uj vállalit modern eszközökkel, pínzzel, jóakarattal, kereskedői éizékkcl átvette a borvizüzletet. Es — diffictle est satiram non <cribere — elindul egv ostob*. buta és lehetetlen hír: a borszéki kútba idegen víz fakadt. Baj, hogy a rágalomnak alapja is van, mert lelkiismeretlen szállítok csakugyan hamisítanak néhány szekér borvizet, ugy, hogy a túlságoson tartós borszéki vignettái felhasználják más vizzel való csalásra. A nagyközönség persze nem tudja, hogy ez ellen az alávlő csalás ellen lehet védekezni azzal, ha a dugóba égetett bélyeget megnézi és — beugrik a csalóknak akkor, mikoi a borszéki üzlet az elfolyó borviznek egy ötvened részét sem bírja forgalomba bocsátani, mig némely külföldi viz ötvenszer annyit ad forgalomba, mint a mennyit a természettől, nyert. Valószínű, hogy többi ásványvizünknél is vannak hasonló visszaélések. Utána járok. Egyelőre a legdúsabb, a !e;rh lUuuasabb, az egész világon páratlanul álló borszéki vízről beszéltem — közvetlen tapasztalatok alapján. — Dr. — A pái tolás ós pártolatUnság tekintetében isy áll a doio2 a mi kitűnő petánczi vizünkkel is. Mint hogv a regedei viz Stájerben íasad, azért keli tt/.t inkább vásárolni — a sötét fejüeknek. Országgyűlés. A szövetkezett ellenzék még nem bomlik fel. Tehát a régi „szabadelvű" párt nem léphet fel. Gr. Andrássy Gyula szövetkezett ellenzéki jár közben király és nemzet között. Tárgyal a különféle pártok fejeível, sőt a bukott szabadelvű párt néhány tagjával is (Hodossy, Láng, Na<;v Ferencz) A függetlenségi párt többségbeu van ugvan, de nincs általános többségben, — igy csak a szövetkezett pártokkal van együttvéve. Egészen tehát kormányra nem kerülhet, de embereiben és elveinek sok pontjábau érvényesülni fog. Hiszik, hogy közeledni fog a magyar hadsereg magyarsága, a külföldi képviselet magyarsága, az önálló vámterület stb. s megvalásulnak kisebb dolgok is : a tisztviselőknek szolgálati szabályzata, az iparügyeknek jobb reudsz.abálvozása, melyért annyi kongresszust tartottak az iparosok, s melvért annyit esengenek vala. — Nem lehetétler;, hogy Kossuth Ferenczeí is fogadja őfelsége kihalgatáson. Ha nagy változás nem lesz is. de változás mégis lesz. Heti hirek. Helyiek. Megyei közgyűlés. A törvényhatóság február 13-áa ^'Hgy'ilésl tarí. A. rendes tárgyak sorozatának 76 pontja van. Az al'^pánnak rnult évről szi'á jelentése kinyomatva szétküidetet', nelyet azonban mi csuk a közgyűlés után ismertetünk. Gyajtsími a Csány szobrára! Feisz László ujkigyósi (Bákjsinegye) segédjegyző gyűjtő ivén: 2. Feisz László s.-jegyző y) 2 77 » 3. Csatlós István pénzt. « — r1 50 » 4. Zsótér Antal köigy. — V 10 » 5. Csatlós Balázs biit. » 1 n — 7> 6 Nagy M. János esk. — n 40 17 7. Miklós György k. biió 7) — 71 40 17 8. Oláh Mátyás albirú n — 1) 40 17 9. Csernus János esk. n — 77 40 77 10. Szentgyörgyi Sándor n — H 40 1> 11. Gera ' ndrás esküdt — !> 60 77 12. Gedő István » n — 71 50 77 13. Brüll testvérek r> 1 }} -— 17 14. Bencze Gábor sj. r> 1 n — 77 15. Sucliszter János írnok >7 1 » — 77 16. Bartlia Jenő végr. 1 n — 11 Összesen 11 K 30 í. Polcza Sándor gyűjtése (Bereg m.) Volóczon, Kiizarföldőh: 1. Polcza Sándorné — K 60 f. 2. Birnstingel Jenőné — j> 80 >» 3. Fankovun Mária — 7} 60 71 4. N. N. — 77 30 J» 5. Neufeld Margit — 11 50 11 6. Krausz Josefin — 7' 50 7. Löwi R. — >• 50 8. Dobos Gyuláné 1 )) — 1 1, 9. Pémel Lászlóné — 17 50 7 7 10. Szita Samu 1 17 — 7 11. Beránfi — 77 60 7 ? 12. N. N. — ? » 20 J » Összesen 7 K 10 f' Rózsa Károly áll. tanító Melincz (Zalam ) 1 K. A mai gyűjtés 19 kor. 40 fill,. Hozzáadva a múltkori (193 K 32 f.) eredményt a Magyar Paizs gyűjtése máiír 212 kor. 72 fill. (Sz. Levelek s Zala 44=56 K 72 f. Jólesik látnunk, hogy az orszagnak messze vidékein is meghallják és megértik szavunkat. — Folytatjuk. Meghívó. A zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör február 18-án (szombaton) es e az „Arany Bárány" disztermebon. tái>ccz-;l egybekötött irodalmi és müvészestélyt rendez Belépődíj 2 kor., tagoknak és ezek csaiadtagia'nak személyenként 1 kor. Állóhelyre szoió d ákjegy a hangverseny tartamára 40 f. A jegyek számozott ülőhelyekre szólnak s az előadás napjának d. u.
