Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-09 / 6. szám

M A G Y A R P A I Z S 1905. február 9. rint, én is salakot és kokszport tettem Azonkívül a falakat kívülről körül '•ánczokam, hogy a nedvességet elrekesszem. A-.t hittem, ezzel nriegö'tetu a penész gombát. Csalódtam. A gomba nő't. A padlót hajszál fonalaiból kiágaz* szívó csöveivel folyton ette. Este, raiüoí lefeküdtem, néha-néha a keserű mandula mérges illata csapta meg az orromat Máskor nyomasztó veit a dohos levegő. Naponta háromszor szellőztettünk, hegv a rossz levegőt kizavarjuk. Nem használt. Egészségem fokozatosan romlott. Állandó tüdő kitanus kínzott, s ez oly mértékben lepett föl. hogy téien nyáron nagyon szenvedtem Végre el kellett hogv határozzam, (főleg az or vos figyelmeztetése folytán), hogv magamra is gondoljak. Ezelőtt 2V's évvel kihurcíulkodtam a penész gomba* lakásból s felvonultam az ópületuek emeleti, tiszta levegőjű szobáiba. Padlót és párnafákat kidobattam az ablakon, az utczán várakozó szekérre. Elvitték és elégettek. Nagyon ke

1! vigyázni, miut a czikk igen helyesen írja, hogy e gombák csirái nehogy a ki dobott padlóval, párnafákkal lakásokba hurezott-assanak. Vagyont s ami legdrágább, eletet teáz az tönkre. És i?í figyelmeztetnem kell „ A házi gomba" czikk íróját a saját tapasztalatomra. A kőszén salak, valamint a koksz-por, legjobb melegágyai a penész gombának. Vezetik a nedve^segeí es tapláijak ezt a gyilkoló növényt. Mindazokon a helyeken, ahol mélyebb rétegekben tettem hat ev előtt kőszén salakot, erőteljesebben lépett fel a gomba. A műszaki könyveknek tehát az az utinu tatába, hogv salakot és kőszén por-réteget kell használni, hibás elméleten alapul. A hol fellépett a gomba, ott az eljárás a kő vetke?ő: (S ezt gyakoriari tapasztalát után írom.) Fel kell szedni a padlót, párna-fakat. E'eket gondoson el kell egy közel levő pontra szállítani e." ott. elégetni. Egy meter melyen ki kell emelni a padló alatt levő földréteget. Ennek helyebe, folyóból szede t nyári verőfényen szárított kavics követ kell rakni. Fölébe szintén a uyári veiőfényen szárított tiszta folyami porondot keil tenni. Éhbe a porondágyba azután bátran rakhatók a párna fak és ez.ekie szegezhetői a padló de i/.kák. A párnafát és padlodeszkát haszuálat előtt „Mármatiaval" jó! be keil kenni. Ez. a mármátia olcsó es kitűnő impiegnáló szer. A gomba nem férkőzhet az ezz.ti telitett deszkához, vagy párna fiihoz. Ha meg akarod tudni, honnan jutottam a Máima n nevű anyagismerefehez, azt is megmondom. A Magyar Paizs hirdeteseben olvastam enöl ^ gomba-irtó szertől. Más lapokban otás irtó s'e lekről olvastam. E/ekrői adatokat szereztem be. egyikét se fordítaná ki, mert ezzel megfotdulna a szerencse is és esetíeg elfoi dúlna tóié a — bankac . . . V » A havasi román köznép is nagyon babonás. Az olsh beszenkában nem egyezer ördögűző imákat mondanak el a popak. Merr a román köznép meg mindig hisz az öidögben es tudja hogy miLden nap mit nem .szabad tenni, valamint azt is erősen hiszi, hogy ki -i tilalom ellenere cselekszik : az aztán az ördögé leszen. Például, Topánfalván, hétfő, szerda és pénteki nspon a szegényeknek nem szabad alamizsn. t aani, mert akkor odavész a gazdagok marhája. Kedden az asszonyoknak es a leányoknak nem szabad fonni, mert ha fonni találnak, eljön „Maiczolea" démon és n;e öli őket egytől-egyig. Ha e-ak nem váltják ki magukat igv rendbeli alsó ruhával, melyet kötelesek számára egy éj alatt eikfeszifeni. Penteken az asszonyok nem merik a házat kiseperni, se az istállóból a trágyát kihányni s nem mernek megfésülködni, mert babonás hitük szerint „Szent V nera"eszep istennő, méltó haragra lobbanhatna és őket örökös fő- és szemfájáseal büntetné . . . Szombaton délután 5 órától hétfőn napfelkelte ig dolgozni nem szabad, mert aki dolgozik, ha meghal — a más világon — (az infernumban) az ördögök főnöke egy melegített vaspanttai íogja égetni a talpát. íme ilyen babonás a román Köznép! Nem is csoda, hogy a babona a köznép közt annyira elterjedt mikor még egy Tycho Brahe es hasonló nagylelkű emberek is hittek benne ... Az adagokból megtudtam, hogv melyiket, milyen ' sikerrel használták? A inilatkozatokuak végére jártam. Az utánnézés a Mármatia javára üúitt ki Evvel a szerrel irtott gombát a Máv, az, erd. ev. ref. egyház, valamint, a Dunkv fivérek épületeikben és palotáikban. Mikor ezektől a kedve/ő eredményt megtudtam, én is használatba vettem. Két es fel év óta, a padlón s a szobában nyoma sincs a penész gomba ujabb jelentkezésének. Most lefeió igyekszik. A kettős princze közfalán vont be egy darabot fehér, nyiikos tapadású szemfedővel. Szakemberek azt áhítják, hogy itt a téglában vau a hiba. A tégla anyagát salétromos vízzel gyúrtak. A salétrom magába szívja a vitet. A viz p-dig táplálja a gombát. Megindító volt egy szomszédom családjának tragikus e-ete. Ők a malom árkon tul laktak egy penész gombás bérházban. Beköl'ö/ '.s után a családtagok közül egy gyö* nyörii, vállra omló aranyhajú piros pozsgás kinézésű fincska, elkezdett sorvadni, betegesedni. Végtagjait csont-szu támadta meg. A kórházban opeiálták a szerencsétlen csöppséget. Egvuttü az orvos figyelmeztetésére u czementgyáros háztulajdonos nagy gouddai kitisztította a lakásból a gombát. K'.cserelte a padló alatt az anyagot, cement burkolatot alkalmazott és erre tette a padozatot. Elkésett. Lakója, a kis fiu atvja, a 45 eves, edzett, erőteljes család fő is elkezdett fiacskája melhtt betegesedni. Gégéjét támadta mtg a tuberkulózis, mely ugy látszik, lappangott a szerve/e teben. Egy ev alatt meghalt, a tél szele elsodorta. Tavasszal egy másik ismerősöm költözött a há-ba A'kalmam vol* meg ügyeleteket tenni. Lattan, hogy a jjenész-gomba, a czement burkolatot kutyába se vette. Rá tebpedetf. Rágta a padlót Rúgta ŰZ ajtófákat is. Benn a fürdőszobában a medeiicze márvány párkánya szélén? a czement talapzaton kapaszkodott fel a gomba. Nehéz >zagot terjesztett a szobákban. Ismerősöm ősziie kuiuíc/.ulkodott a lakásból, a hol az isten ngaímaz ugyan a bűnös léleknek, de a gomba könyörtelenül kioltja az életet. Ilyen tapasztalatok után, mindenkit ova intek, hogv az olyan lakasból, melyben a penész gomba fellepett, ha sorvadni es idő előtt meghalni nem akar, okvetlen hurczolkodjek ki. A háztulajdonosok padig ne használjanak semmifele külföldi gomba irtó szert, hanem használják a Máimatiat, a leirt .utasítás szerint. Ennek a készítője, ha külföldi volna, ma már raiilinnos lehetne. Végül még a czikk egy tételéuek adok igazat. Épületekhez hajdan olyankor vágták a faanyagot., a mikor a nedv kering s szünetelt. A levágott fat a levegőn jól kiszárították s csak azután ép tettek be. Már a régi csízió is ezt az uttnutata.-t adta a gazdáknak. Nem is volt penész gomba. Azért is a keresztény hit évszázadok ó a mar hiába haiczol ellene. Mei t a legműveltebb keiesztt-ny embernek is pezseg az eriben egy csöpp pogány vér. É- a legjámborabb paraszt gazda is — babonás. S óvja tehénistáióját a boszorkányoktól . . . A babona a régi ős időkből származik. A mint a mythos mondja. A legrégibb és legszebb mondákban a babona szerepel. A Szyttya táltos meséiben, úgymint a nemet treya mondában is, mely az északi meséknek gyöngye. De midőn a keresztény hit, a pogányság sötét éjjelén, fenyes világosságával keresztül tört, ekkor a germán monda alakok mind jobban észak felé húzódtak vissza, a hol árny lényük a köd homályába veszett. A „Walpurgis-éj" boszorkány tái.czai közismeretesek. valamint a Lucza napi, karácsony esti és húsvéti babonák is, azért ezekről nem irok. És pogány dolog csak . . . Nos ha nem is vagyunk pogányok, se görögök azért valamelyes orakulumban mégis hiszünk. És nem egy modern Pythia a kártyából vett ki magának — szerencsét. Titokban megkérdi a csilla gokat vájjon menyasszony lesz-e, mire elmúlik a hosszú farsang és a hóvirág bájos fejecskéjét a földből kidugja? Mi? Bizony, bizony dupla nagyságú darab kártya kéne hozzá, hogy kive?se, a választások után, (most már: kormányalakításkor) ki lészen az „ultimo," vagyis a — „Pagát" (A közlés késett egy héttel. Sz.) Ma a nedv keringés legdúsabb szakában vágják a fát. Nyomban feldolgozzák. Mesterségesen szárítják s rögtön beépítik. (Sőt meg Ke svári'jak Sz.) Ezért támadja meg a betegség a faalkatrészeket. Sőt a gomba hajszálerei a falaknak kötőanvagát is porlasztják. Kuszká István. Leyél a Csány-szobor iigyében.

l) Tekintetes Szerkesztő Ur! A halhatatlan Csánv László, megyérik elvérzett jelese szobrára kis tanítványaim között gyűjtést indítottam, melynek eredménye az utalványozott csekély összeg. ('Lásd a Hírek között — a mult számban.) Kérem a Tekintetes Szerkesztő Urat, .szíveskedjék e csekélységet elfogadni s hirlspilag nyugtázni. Hadd legyenek kis tanítványaim büszkén arra, hogy az ő kegyelete", hazafias tettüket országgá bocsájtották. Az il-etén indított büszkeség nem bűn, sőt erény számba menő dolog, mert a legnemesebb érzelem, a hazaszeretet sarjadzik belőle. — Csekély az összeg, igaz; de, hiszen, nem is az volt czélom, hogy nagy összeget gyűjtsek, hanem, hogy a kis polgárok mindegyikének része lehessen a nagy hazafi szobra felállításában ; hogy ezen utoa is gvarapitsák magukba n azt a hazafias érzé

Rt, mely erős magvar demokrata államban egyedül taitja fel a nemzetet. Végtelenül csodálom, hogv megyénk derék kir. tanfelügyelője — ki, mint jeles szónoklatai mu. talják, minden jó ügyet oly nemes hévvel karol fel — nem hivja fel a tanítókat, hogv kis ünnepség keretében, Csány László szobrára gyűjtést rendezzenek; tudván, hogy a hazafias érzés élesztősét legesleginkább nagyjaink erényeinek szemlélese kelti bennünk.-) Fel lehet jaanaszolni, hogy magyarjainktól eddig igen keveset nyújtottak — az iskolabac. Csak gondoljunk vissza I Tanultunk Károly, Eagon főherezegről, Montekukoliró); hvmnuszokat zengettek velünk a kegyes (!) I. Lipótról, a jótékony, nemes (!) szivü Kollorucs ersekről; bevágatiák velünk Vukasovics kadét Hoffer András stb. történetet; — de nem találtuk olvasókönyvünkben Zrínyi Miklóst a költőt ós hadvezért, nem találtuk Bethlen Gábort, Rákóczy Feienczet, Batthyány Lajost, Damjanic3 Jánost stb. Kossuthnak meg még nevét sem merték kiírni könyveinkben. Róla, fájdalom, cak azt tudta a gyermek, no, meg sok tudatlan apa, hogy kiszökött a nemzet penzével. Meg a magyar nem et ze;:tjeit sem mertek olvasókönyveinkbe felvenni. Imre. Margit, Erzsébet helyett tanultunk sz. Bonifáczrol, sz. özeverinröl — a jó német nép apostolairól. Szinte erdera volt az iskolában a honfiúi érzést altatni, nagyjaink erényeiről hallgatni. Aiért vagyunk oly lagymatag magyarok, kik semmiért sem lelkesedünk, sőt a mások íelkesülését, hazafias felbuzdulását — beteges, idétlen lármának tartjuk. Elnézünk olyan dolgokat is, amikert Horvátországban darabokra tépnék a nem átellenes dolgok flkövetóit. N.ilunk hiszen — epen rnosl láthatjuk. Tüskés-majorig mindent meg mernek ellenünkre cselekedni, Nálunk nyu kitűzhetnek p.'. akármilyen zászlói. A feketesárga lobog ót, akár a templomban i> kiakaszhatiák ;•*) a „lioft erhálte!" szólhat nemzeti ünnepeinken is, mert m; lojálisak vagyunk .... Nem igy volna ez, ha mar a népiskolában a lángoló hazaszeretet lenne háttere minden szavunknak, tettünknek; ha nagyjainkról mernénk beszélni. Elszomorodik lelkem, ha reá gondolok, hogy a haza sok ezer iskolájában nem ismerik Rákóczy Ferenczet é3 dicső kortársait; nem mernek beszélni a 48 iki hősökről, héroszokról,*) köztük Kossuth Lajosról. (Nem tudom, hogy a zala vármegyei iskolák mindegyikében Csány Lászlót Gasparics Markot stb. ismerik-e?) Mig népünk a hazaszeretetet csak a magvar mondákból szívta s a hegedősök és lantosoktól, megtanultatokkal több lelkesültség, bátorság és vitézség ékesítette nemzetünket. Tekintsünk csak a Hunyadiak dicső harcsaira i 1) Csak magán levél. De nem látunk okot az eltitkolásra. Ellenben a nyilvánosságra való hozatalában nagy hasenot látunk. Sz. 2) Gondoljuk, nem késett. A tanfelügyelő ur nemei lelkessége bizonyára nem fog hiányozni. Egyelőre neui siethet a zaklatással. Hiszen idő úgyis van míg Megindulására okot es alapot adjon a közhangulat, mint e< a levél c ehez hasonló tények. Sz. V Persze, hosy tisatelét a kivételeknek ! Sz. *) E« erre nézve sok konkrét esetet tudok. X. Oj.