Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-31 / 35. szám

1905 augusztus 31. magyar paizs akik azt mondj ik, hogy o;ztrák cégekkel ezentúl csakis c?ehül fognak levelezni. Milyen messze vagyunk mi még ettől! Hogy mi a külföld kereskedőitől magyar nyelvet követelnénk ? Még a magyar'ól sem. Ha például két dunántuli kereskedő levelez egymással, akkor bizonyára a német nyelvet alkalmazzák. Állítólag e nyelven jobban kitudják fejezni a gondolataikat. Pi-dig milyen óriási tévedés ez. A magyar keres kedők közölt, kivéve a nagykereskedő czégek főnökeit, kik a közép kereskedelmi mű/éhség színvonalán már túlemelkedtek, nincs aki töké letesen tudná a német nyelvet. Igv hát érthető, hogy esik meg, hogy a kereskedő egész mást ft-jez ki a szavaival, mint amit akar. Az üzle'fél i^mét mást olvas ki a levélből. De evvel a téves felfogás szerint m°g van mentve a kereskedő jó híre; hisz nemetül irt. Trieszti kávékereskedők, bécsi pipereárusok direkt alkalmaznak magyar levelezőket, hogy magyar megrendelőik kedvében járhassanak. S a magyar fél németül válaszol Avval a csodás magyar németséggel, amikor nem az értelmet, hanem a szavakat fordítja, le. Szavakat, melyek az 8 magyar gondolkodású agyában teremnek. S nem veszi eszre, hogy mikor épen az ő képzettségét akarja fitogtatni, nevetség tárgyává teszi magát. (Mikor pedig magyarul beszél, akkor német szókat fordit le. Szerk) A csehek elhatározták, hogy csak saját nyelvükön fognak levelezni, s nincs is akadály, ami gátolja őket szándékuk kivitelében. Nálunk nehezen lehetne e;t keresztülvinni a mi speciális viszonyaink miatt. Mert iparvállalataink noha legnagyobb részben magyar kezelés alatt is vannak de idegen tőkétől függne!:. Egyesekre marad tehát a küzdelem. A kisebb és nagyobb kereskedői házak tulajdonosaira. Vezető embetek véleményét kérdeztem s közös nézetük volt, hogy a felek csak azért leveleznek németül egymással, mert nem tudják, nem kellemetlen-ó a másik léinek a magyar levelezés. Nagyon radikális eszközökhöz tehát nem szabad nyulniok. Csak a mérsékeltekhez. S ilyen van számos. A legegyszerűbb, szinte önállóan kínálkozó mcdu?, hogy kereskedőink levélpap rjaikra nyomtatják: „Lehetőleg magyar levelezést óhajtok". S igy eloszlik minden kétely, hogy a fél milyen nyelven kíván levelezni. Az osztrákokkal szemben meg valóságos csoda a helyzetünk. Ausztria a mi bevásárlási forrásunk, tehát velünk szemben a legnagyobb előzékenységgel tartozik az osztrák kereskedő, gyáros, vagy ügynök. S mégis c

;upa felesleges udvariasságból a nékünk nehezen eső német nyelven le velezüiik. E tekintetben tehát legegyszerűbb magyar nyelven írni s nem is fog sokáig késni a magyar válasz. Evvel kereskedőink nem cak táját magukon segítenek, hanem a magyar magánhivatalnokokon is. Ez pedig megszívlelni való dolog, minthogy kereskedőink gyermekeiket legnagyobb részt magán, vagy allamhivatalnokoknak nevelik. Magénhivatalnokainkat jelentéktelen nyelvtudásuk miatt külföldön nem használhatják. Itthon pedig óiet-halál harc.ot kell vivnunk egy állásért. Mennyivel más kilátásai vannak evvel szemben a német anyanyelvüeknek. Nem mondom, hogy tanrendszerünk rossz ; feleljenek élte, akik berendezték. De az tény, hogy a kor legmodernebb államaiban, Franczia és Németországban nincsenek 17 éves hivatalnoknak készülő diákok. 14 éves korukban irodába adják őket. Hanem 18 éves korukig kötelesek az esti tanfolyamra járni. Amint egy kicsit megemberesedaek, kimennek külföldre s ott fényes existencziát alapítanak maguknak. Egyetlen eszközük ehhez anyanyelvük, amií", honi kereskedőik, ahol csak lehet, érvénvre . juttatnak. Nálunk meg ezer számra vannak az állásnélküli hivatalnokok. Kereskedőinknek pídig erre is kell gondolniok. Hisz evve

1 saját gyermekeikről gondoskodnak. }\ csehek, azok kitudják vinni, hogy csak a saját nyelvükön levelezzenek . . . Reméljük és hinni akarjuk, hogy a mi kereskedőink sem fogják megtagadni a :t a csekély szolgálatot, amivel nyelvünknek, de különösen önmaguknak tartoznak. j A czipész kisiparosok kiállítása Pécsett. | T. Szerk. ur! A megnyitást ismertettem, most ismertetem magát a kiállítást. A kiállítás a városi tornacsarnokban volt. Most a tornacsarnokban a munka di-ztornáiát tartották meg. 166 czipész iparos küldött munkát e kiállításra. Kráztof János felkéréséie Kiudl József, ipar és kereskedelmi kamara elnöke, szép beszéd kíséretében nvitotta meg a kiállítást folyó hő 13 -án. Mint jpír ós kereskedelmi kamara elnökének kell pártolni az ipart, mert ha mi nem pártoljuk az ipart ós nem működünk közre a hazai ipar legmesszebb menő támoga'ámban, kitől várhatnék ezt ? A hazai ipar pártolására való felhívás ma már nem üres jebzavak hangoztatása. Iga"? azonban, hogy az idegen élelmesség és nagy tőke a hazai piacot saját magunktól elhódította, "de minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadni ahho?, hogy az eihoditott piacot a hazai iparosság újra s most már veglegesen visszahódítsa magának. Eihez p=dig tudás, akarat, tövekvésés teljesítő képesség szükségesek. A kiállítások most már valóban meggyőzhetik a fogyasztókat arról, hogy nincs semmi okuk a külföldi gyártmányokat a hiizai készítmények elé helyezni. Kindt megnyitó beszéde urán a „Polgári Daloskör" G'haner karnagy vezetése mellett elénekelte a „Szózatot", amit a megjelent közönség leikesen megtapso't. A tornatermet zászlók, drapériák díszítették. A falmentén három lépcsőzetü polezok vonu.tak, a melyekre a kiállított tárgyakat helyezték el. A terem hátterei a munkagép kiállítás foglalta el. Munkagépeket csak a Singer és Comp. gyár pécsi képviselete állított ki. A munkagépek különböző szerkezetűek; tü'.ő, gombvarró, foltozó, ta'pvaró gépe

1. A terem közepén több hazai kaptafjgyár gyártmányait helyezték el. E'ek kö zöit volt egyszerű, de voltak nagyon tiuom munkák is. A terem hézagait műhelyi segédgépek töltötték ki. Ezek között figyelemie méltó volt | egy álló kap»afa, a melv csuklóra jár ós lehetőj vé teszi, hogy a vele dolgozó mester ne üive ós í lábszárán d dgozzók, hanem áüva gvakorolja [ mesterségét. ' Fényes bálitopánok, ha'aimas baktnesok, karcsú czipeilők, széles amerikai fűzősek, francia, l angol, módszerű lábbeli, száz szinü bőr, százféle [ forma, néprajzi különlegességek, gondolatkonnyü\ ségü csizmák, cipők, feketék, p rosak, ő .-színűek j hímzettek, mindez roppant sokaságban volt a két > o'dalfal mentén. A francia izlés hosszúkás, he! gyes czipőket produkált, különösen a női lábra; valóbin. Az angol izlés pedig pompás talp^zerj kezetü, gömbölyített orra munkát termelt. Amaz j könnyed és bájos, mint a franczii szellem, emez [ komoly és higgadt, mint az angol jellem. Azokban repülni kell, ezek férfias nyugodságra tanítanak. Különösen jó dolgot készítettek azok, a kik beteg lábakra gondoltak. A vízmentes szőrméből készült vadás2C3Ízmától a valóságos czipőköíteményekig minden változat fellelhe'ő volt. A laikus ember cak a szépet, finom kidolgozottsággal, szemmel kedves anyagot lát, de a szakemberek mó'yebb dolgokat is keresnek a kiállított tárgyakbin Most már Ámor isten sem panaszkodhatik, mivel a képek lábán tetszetős cipőket laíhat. Az ország különböző vidékéről jött szállítók között csak egy szövetkezet küldött tárgyakat, még medig a „Miskolc és Vidéke" háziipirtermelő szí vekezet. A szövetkezet jó munkájáért kapott arany érmet. A jó munka dic-éretet érdemel. Ü3 ennél nagyobb érdeme is van a miskolczi szövetkezetnek. Mint szövetkezet arra törekedett, hogy megvalósítsa a szövetkezet eszméjét, czólját. Ennek eleget is cett. Állandóan 21 emembert foglalkoztat a szövetkezet kebelében. A szövetkezeten kívül pedig több önálló mesternek (czipésznek) munkát és bárt ád. Ili valamelyik önálló mester a munkát, illetőleg nem képes megfelelni a szövetkezet kívánalmainak, a szövet kezet behívja a saját műhelyébe ós megtanítja jó munkát készíteni. Ha segédei önállókká lesznek, inasokkal pótolja őket. Tehát sok embernek ad kenyeret. A rosz munkást jóvá teszi, az uj generáeziób n padig becsületes iparosokat nevel Az ilven szövetkezet méltó a tiszteletre, közbecsülésre. Még van érdeme ennek a szövetkezetnek. Vagy 10—15 osztrák városba kü'd kész gyártmányt. Tehát exportál ! Ebből az a tanulság, hogy minél több szövetkezetet állítsunk fel az orszság kölönböző vidékein, különösen a határszélen. j Tanulságos volt a szakoktatási o ztá'y. itt | mutatták be Uri Iaare és Bódh József szakta] nitók uj méríékvéteii és szabási módszerüket, ' gazdag mintagyüjteményeiket. Kűlonö en hasznos találmány a bó'rterület mérő, a melynek kezelését Bódh szaktanító megmagyaráz a. Evvel a bőrterület mérővel bármilyen czikk-czakkos bőrt egész pontosan meglehet mérni. Ez a bőrterület mérő magyar találmány. A ki igazán jó czipész akar lenni, annak kell ismarni némileg az anatómiát, mert csak így lesz képes a hibás lábaknak megfelelő czip'át készíteni. Bátran elmondhatjuk, hogy a czipászség nem mesterség, hanem tudomány. A szaktanitásban van tagadhatatlanuf czipásziparunk versenyképességének és jövőjenek egyik leghathatósabb nevelője. Elég kár, a,hogy a szaktanfolyamok Csak a fővárosban vannak állandósítva, mig a vidéki városokban csak időről időre kerül egy-egy tanfolyamra sor. Igazán bámulatos, amit a szakiskola az írni -olvasni alig tudó, kézügyességgel nem rendelkező inas-any gból nevel. Bármily tejlett iparú államnak e; a szakoktatás becsületére válnék; a legszebb reményekre jogosít, arra az időre tekintve, a mikor a nemzet ezen a téren is többet áldozhat. Ez a kiállítás tanulságot nyújtott arra, hogy nem a magyar iparosnak intelligenczia-hiánya oka a teljes ki nem fejlődésüknek, hanem szűkös viszonyaink, jobban mondva élhetetleuségönk. Lassan haladunk, — de haladunk. Fatér Endre. Heti hirek. Helyiek. Leány-gimnázisták, A közoktatásügyi miniszter, amint már néhány iskolában gyakorlatban is van, a zalaegerszegi gimnáziumnál is megenged'e kivételes próbaképen, hogy magántanuló leány giraaázisták bejárhassanak a rendis előadásokra s a rövidebb tanulmányi kirándulásokra, körültekintő szigorú intézkedések mellett. E? engedély alapján Madgyesi Lajos főgimnáziumi igazgatónak és Árvay Lajos vmegyei főjegyzőnek magántanuló leányaik már megjelennek az I. gimn_ osztály nyilvános leczkéin. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N 50 fill. Mai gyűjtésünk 50 fill. Hozzáadva a múltkori (609 K. 11 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 603 K. 71 fill A főgimnáziumba iratkozó tanulói szülőinek a figyelmébe. A tanártestület 28 iki megnyitó értekezletén határozatba hozta, hogy a nem régen jött felsőbb hatósági rendelet alapján alapot teremt a tanulmányi kirándulásokra, s e czélra már a mostani beiratkozásnál 1—1 koronát szed a tanulóktól. Az évi é tesitőben fel vannak sorolva a tandíjon kívül emilyen apró költségek, de ez a tanulmányi alap nincs, mert erre nézve a miniszteri rendelet csak a nyáron az értesítők megjelenése után intézkedett. Vasúti hirek. Korám i (Kosztelicz) Pál zalaegerszegi vasúti ár upenzi áinokot kine/ezték Enyingre állomás főnöknek. — Vas Dávid mérnök a zalaegerszegi osztályméri öks -gtől a kisczeli osztálymórnökseghez, Gélért Nándor, méinök a szombathelvi üzletvezetőségtől a zalaegerszegi osztály mérnökséghez áthelyeztettek. Törvényszék. Megírtuk volt Pataki D'ime Pál bárkocsHulajdouosnak a szoaaoru törr.éoetdt, aki ez év márczius 18-án a Szalai Sándor korcsmájában összeszólalkozott volt Simon Pál böröndi gazdival és Simon olyan végzetesen szúrt feléje az esernyővel, hogy ez a szemén át agyveLjéig fúródott 8 Pataki szörnyet halt. A meghalt Patakinak egyik ott levő barátja, Szökrönyös József bérkocsi tulajdonos Simonra rontott s ugy elverte hogy hat hétig feküdt bele. Jelen volt az esetnél Szakonyi Károly bérkocsi tulajdonos is, ki szintén vádlott vala az előbbi kettő mellett A törvényszék Dr. Fritz J izsef biró elnökletével e hó 24-én Simont és Szakonyit felmentette, S'.ökrönyös Józsefet pedig az oktalan verekedésért egy hónapi fogházra ité'te. Az ügyész felebbezett az előbbiek felmentése miatt. A tanügy szegénysége. Az egy kilométterre levő Kaszaháza és a két kilómeterre levő Neszelej községek folyamod'ak Zaiagerszeghez, hogv gyermekeiket járathassák ide iskolába. Felajánlották ezért adójuknak 15°/o-át. Zalaegerszeg nem fogadta el. Hagyan fagadhatnáei! S íját gyei msk inek