Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-24 / 34. szám

1905 augusztus 24. magyar paizs 7 •— A bácsalmási kir járásbíróság vezetőjéhez szept. 10 ig bükkfa szállítása irán^. — A cs. és kir. közös hadügyminisztérium áriejtést hirdet különféle anyagok szállítására. Ajánlatok október I2-ig fentnevezett minis'.teriumhoz küldendők be. — A m. kir. államvasutak igazgatóságának anyagés leltárbeszerzési szakosztályához szept. 28-íg üvegnemüdk szállítására és szept. 15-ig csíkos vászon'ubbony szállítására. — A m. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési osztályához szept. 16 ig villanns izzólámpák szállítására. — A pancsovai m. kir. törvényszék elnökéhez aug. 30 ig irodai szerek beszerzése iránt. — A győri m. kir. törvényszék elnökéhez okt. 10-ig p pil"-, írószer- és gyertya-szükséglet szállítása és a könyvkötői munkálatok iránt. — A trencsénikir. törvényszék elnökéhez szept. 25 ig 943*5 m

3 tii-.ifa szállítására. — A nagyenyndi m. kir. államépitészeti hivatalhoz aug. 30 ig különféle munkálatok iránt. — A trencséni kir törvényszék elnökéhez szept. 25-ig stearingyertya és sokszorosító munkálatokra. — A nagyszőlősi m. kir. államépitészeti hivatalhoz szept. 13-ig híd helyreállítására. keres jó btzonyitvánnyal rendelkező, 32 éves nős kis családu ág. liitv. evan». egyén. Ki a gazdaság minden ágában; u. m. gabona és répatermelésben, állattenyésztésben, hizlalásban szolőkezelésben, stb. jártas. Jelenleg 8 év óta egy belterjes gazdaságot önállóan kezel. Igényei szerények. Czime megtudható a kiadóhivatalban. Állását bármikor elfoglalhatja. 2—2 A szerk. levele. Cs. Zsolna Itt van az év eleje s a most jött három. „Mese és valóság.", „A. zene hatalma", „Az ifjú nemzedék" ismeretlenek előttem. — Krolly. A múltkor kiszorult i a levél azért érthetetlen volt. Most talál. Az újonnan jött igen bő és igen fantasztikus. Fele használható. Nálunk értékesebbek a reális czikkek* — Sch. tanuló. Még nagyon sokat kell delgozni. — Schm . A küldött 6 K-VÍI rendben van 1905 végéig. Tisztelettel. A méhesben, Irta: Krolly. Nem tulajdonom; lakója vagyok csupán, ez is csak nyáron. Egyszerű kis épület a kert közepén, melynek „három kő és egy deszka alkot határfalat". Deszka a padlása, zsupp a teteje. Egy ágy, pár szék s kis asztal a bútorzata, A diszkaoldaíon varrnak a kasok, a méhek biiodalma. Álmaimnak irigylendő országa te kis házikó! Ti kik zárt szobában várjátok az álmot, mely kerüli szemetek s izzadva rugdaljátok le takarótokat, nem irigylitek e helyem ? Méhzümmögés az altató dalom, lengő szellő a hűsítőm, holdsugár az álmaim őre! Este, ha lefekszem, alvás előtt, Petőfit olvasgatom. Holdsugár, méh?üaimögés, lenge szellő, szerelmes Petőfinek olvasgatója a jó magam; van e ennnél szebb V Egv-egy eltévedt méh zümmögve repkedi körül ,ámpámat. Elkábul a melegtő', leesik; majd magához tér s ujia felrepül. Egyenesen a tűzhalál felé. Megsajnálom s elhajtom kezemmel Megszúrja ujjomaf, a hálátlan. De utoléri hamarosan a büntetése, fullánkját és életéi veszti. Elgondolkozom. Ha az embereket is ily rögtön érné bün u'áu a büntető haláí, nem tudom, akadna e csak két életben maradt Noé is a földön, az életnek e nagy bárkájában. Felettem a zsupptető alatt verébcsalád lakik, mint nagy városban a szegény munkásnép a padlásszobában. Az egyik fióka sirása lehallik hozzám. Rosszat álmodott, vagy tán az éhség gyötri ! Az anya megnyugtató csiripelésére újra elcsendesül. Szivem hányszor gyötri a kétség, de a remény, ez a jó édesanya, mindannyiszor elnyomja sóhajodat. Eloltom lámpámat. Helyette világit a hold. Beszűrődő halovány fénye árnyakat rajzol a falra mint az ábránd jövőnk ködös homályába. — A holdsugáron angyal ereszkedik le hozzám. Kiváncji hogy mi tart ébren. Megsúgom neki : „Szerelmes vagyok egy kis lányba". Kaczag. Gondolom, hogy igen sokszor hallotta e

r't már. Izenettt küldök. Á sugáron, melyen jött, felszáll a holdba, átszáll a másik sugárra, mely az ő szobáját világítja meg, mint a szerelem a képzeletet. Szellőszároyon távoli csalogánydal jön hozzám. Talán az az ő üzenete. Oly szivreható, bus dal. • Talán ettől sírja az Éjszaka a hajnali napfényben szemkápráztatóan cnllogó harmrtkönnyót! Rt a hajnal! Kukorékol a kakas: „Ébredjetek". Azért ő tovább alszik s vele elalszom én is, alva álmodni tovább, mit ébren álmodók. Á'maim irigylendő ors/.ága te kis házikó ! Még hkód vagvok, mert tart a nyár! Mág szivemben az ábránd, m^rt ifjú vagyok! Üi eljön az ősz hideg széilei s el kell téged higynom. Eljő a komoiy férfikor s árván hagyjátok szivemet;, a ti kis háakótoiat, ti örökké ked/ds enaiékii ábrándjaim! Földmivelés. Állattenyésztés. 3€E* A kié a föld, azé az ország! -^f Á városi lakosok és a tejszöyetkezetek. Megint panasz, hál már megint panasz ? És a miről szól, a tejszövetkezet az ? Igy módosul a városi lakósok ajakán a költők királyának lentid íja, és nnndju'v, nemcsak a panasz kedvéért, hanem mert igazi okuk van a panaszra. Ma már a városhoz közelfekvó' községekben is megalakulnak i tejszövetkezetek, amit leginkább az bizonyít, hogy azok a lakosok, a piaczi vásárlásokra vannak utalva, tej, tejföl, vaj és turó szükségletüket, vagy éppen nem, vagy csak nehezen és méregdrágán tudják beszerezn'. Ezen az igazán tűrhetetlen állapoton változtatni kell. De hogyan? „Ami a macskának játék: az az egérnek halál!" mondotta Ákosfalva érdemes n'pképviselője egy budget tárgyalás alkalmával, és ez alkalmazható emez állapotra is. A sokféle fizetni valók terhei alatt leroskadni készülő falusi embereknek igazán megváltás az, hogy az évi tejhozamot a tejszövetkezek utján olyan egységárban értékesíthetik, a minőt más uton csak ingy ido'«esztesésrgel tudnának elérni. Éa igen-igen sok nyelven nem tudok, de beszéltem olyan úriemberrel, aki az angoloktól hallotta azt a közmondást: „Az idő pénz!* Ez a nyitja az angolok közismert gazdagságának. Ezt a közmondást ültetik a szövetkezetek tiszteletre méltó vezetői becsületes magyar véreink lelkébe; s ez az egyik legfontosabb tényezője a tej szó vetkezetek elterjedésének, és a nemzeti vagyonosodás szempontjából óriási jelentőségű virágzásnak. Hát hogyne nyerne az a kisgazda, ha otthon 10 fillérnyi átlago3 árban értékesítheti a tejet, ha tekintetbe vesszük, hogy némelyik 2, 3 vagy 4 órányira lakik a legközelebbi piacztól!? Ha a tejszövetkezetek felállítása előtti időre visszatekintünk, annak a gazdaasszonynak oly kellemetlen helyzete tűnik szemünkbe, a melyből ki kellett szabadítani. Hogy holmiját értékesíthesse: kosárba rakta, 2 órát gyalogolt a városig, a piaczon a legkedvezőbb esetben is guggolt 1 órát, hazafelé ismét 2 órát fáradott, és ezzel az 5 órával elmúlt félnapja. Az értékesített holmiért literenkint, vagy kilogrammonként igaz, hogy 4 fillérrel többet kapott, de feléri-e m a pár fillérnyi többlet azt a veszteséget, hogy félnapig nem ügyelhetett gyermekeire és nem dolgozott? Ugyebár nem éri fel? Nohát akkor a mai állapot: a tejszövetkezetet utján való értékesítés okvetlen fentartandó, hogy a gazdaasszony visszadassék a házidolgok mulaszthatatlan teljesítésének és gyermekeire vaió felügyelésnek. Az előbbi értékesítési móddal állítsuk szembe a mait. A gazdaasszony megfeji a Bárányt vagya Bimbót, kiméri azt a 10, 12 félliter tejet, kannába tölti, és vagy maga, vagy egyik gyermeke elviszi (hogy messzeséget mondjak) a 10 percznyire levő szövetkezeti helyiségbe; ott, mert többen vannak, késik 10 perczet; visszafelé ismét eltölt 10 perczet, ez kitesz fél órát és azután dologhoz láthat. De nemcsak az időben, hanem a pénzben is külömbséget tesz ez az értékesítési mód. Amíg ugyanis az előbbi szerint félnapi fáradság után egyszerre megkapta azt a kevés pénzt, azt ugy kicsinyenkint el is költötte (anélkül, hogy látszata volna), addig ez utóbbi szerint a hónap utolján egyösszegben kapja azt a kézbe, (és nagyobb lyukat befoldhat vele), és még a sovány tej rendelkezésére visszamarad. Ebből készit túrót, ezzel lecsillapítja körülte settenkedő gyermekeinek kívánságát. íme a két mód közötti különbség. Hanem most rátérek a városi lakók kívánságának általam gondolt megoldására. A falusiak értékesítési módja a macska játéka, a városiak az egerek. (No, ezért kikapok, ugy-e valamelyik őmgyságától ?) A tej szövetkezetek ezzel az előnyös értékesítési móddal elvonnak a piaczról mindennemű tejhasznot, és nemcsak a közeli piaczot fosztják meg attól, hanem amint tudom, kifelé kacsintgatnak és a külföldi piaczok gyomrát tömik meg a Bárány meg a Bimbó tejéből készített vajjal. Hát itt a hiba, tiszteletreméltó vezetőink. A városok körül fekvő falvakban olyan szándékkal kell a tejszövetkezeteket megalakítani, hogv azok elsősorban a közeli városok 7 O */ piaczait lássák el; a tejet ne dolgozzák fel mind; hanem áruljanak tejfölt is, és adjanak édes tejet; hogy a városiakra be ne következzék az a dilemma : hogy vagy sült krumplit kávézzanak, vagy kávé helyett reggelizzenek sült krumplit. Ha aztán a mi népünk nem tudja elfogyasztani a tejhasznot: akkor helyénvaló, ha a külföldnek is juttatunk a — maradékból. Lengyel ferencz. A permetező ós használata. A gazdasági növényeknek igen sokféle ellensége van. — Ezen ellenségek nemcsak a különböző növények családjába tartoznak, hanem ezek között a kártevők között foglalnak helyet a küiönböcő rovarok, a különböző ragya betegségek. A gazda hiába műveli megfelelő módon talaját, hiába trágyázza istáilótrágvával, hiába irtja a gyomot vetéséből, ha ezek ellen a kártevők ellen nem védekezik, mert ezek az llenségei gazdasági növényeinknek képesek a legszebb remény nyel kecsegtető termést ia tönkre tenni. Különösen két növény van kitéve a többi között annak a veszedelemnek, hogy egyszerre, úgyszólván minden ok nélkül tönkrej mennek, fel

1 ép rajtuk a gomba okrzta kár. Ez j pedig a szőlő és a burgonya. A burgonyán egy I élősdi gomba riiytop'ntora infestans okozza a burgonvának vészét, a sz'lőn pedig a peronoszpora (Plasmopara viticola) teszi meg kártételeit. E/ek ellen le^jibb szer a permetezés, mely a permetező segítségéve! eszközöltetik. Hazánkban jgen sokféle permetező van, a melyekkel, hogy joi tudjunk bánni, megkívántatnak a következő fel letelek: 1 A permetezőbe önlött folyadék tisz'a legyen. 2. Minden munka elvégzése után tiszta vízzel ki leeyen öblítve az égési készülék, még a csövek is. 3. Munkakörben ha azt látjuk, hogy a permet nem egyenletes, a permetező c-apját el kell zárni és a kupakját lecsavarni, mert meg kell nézni, hogy nincsenek-e a ljukak eldugulva. 4. A különböző szerkezetű permetezőkhöz az elárusítóktól használati utasítást keH kérni. A permetezéshez jó minőségű permetező anyagot rézgáliczot, égetett meszet használjunk. jj^f- Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak boni terméket használjunk ^fl