Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-24 / 34. szám
VI. év, Zalaegerszeg , 1905 augusztus 24, 34. szám EUSfixatéd ár: flU^^H Í || ' 'f^pT J^tl' fij^) fc 5^ ^^^ ^ ^^^ Hi r^tések dija a*gr*i évre 1 kor. ^^^ £ ^^f^J jl^ ffj^í ^ g Szerkesztőség ét Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK: HETENKÉNT OETZTTÖKTOKÖN ESTE. Egy pár szó a szocziálismusról. Hogy vasárnap délután Zalaegerszegen is tartottak népgyülélést a szocziálisták, ebből az alkalomból feljegyzek egy pár mondatot, nem csupán a zalaegerszegi gj ülésre és embereire nézve, hfnem általában. Én is szocziálista vagyok. A szccziálismus elvét vallom. A minthogy azt hiszem, minden tanult ember és minden becsületes ember hive a szocziálizmusnak. Nem igen van ennél szebb fogalom és magasztosabb eszme a világon. Két elemből áll: egy pozitívből s egy negatívból. Az adsza! s ne! alapján. Hatásában is lehet kétféle, még pedig ellentétes, hasznos és káros. Hasonlít halnám a tűzhöz, mely nélkül nem élhetn nk meg. Életet teremt, boldogságot és kényelmet ad, de oktalanok és gonoszok kezében falvakat, városokat és országokat hamvaszt el, életet öl. Hasonlíthatnám a késhez, mely igen hasznos szerszám az emierek kezében; einivalót, tehát életet osztogat vele a szakács, de a gyermekek kezében és az orgyilkosok kezében halált jelent. Mondom, én szocziálista vagyok. S a fogalmat igy határozom meg: A szocziálizmus azt teszi, hogy: kenyeret és jogot a népnek! jobban mondva: az embernek. És — kötelességet ! Ez a két alkatrész az említett adsza s ne rész. Jól mondom? Ugy e, ti is igy tartjátok igazsagosnak a dolgot! Ugy e, ti is azt tartjátok, hogy igazság talanság volna, ha csak egyik alkatrészből állna? Ugy e» igazság talalsnság az, hogy csak kötelességünk legyen s jogunk ne ? De akkor ugy e, az is igazságtalanság, hogy csak jogunk legyen és kötelességünk ne? De vannak emberek, akik a szoczíálismust igy határozzák meg : Azt jelenti a szocziáliz mus, hogy pl. a választás és valasztatás utján legyen nekem jogom a nemzet kormányzására, a törvények alkotására, stb. de ne legyen kötelességem, sem tételes, sem erkölcsi kötelességem ezt a nemzetet szeretni vagy tisztelni ; ne legyen kötelességem ennek a nemzelnek nyelvét, irását, betűjét ismernem; ne legyen kötelességem ennek a nemzetnek, melyet kormányozni akarok, tanulnom, ismernem, szeretnem, becsülnöm, sem a történetét, sím az irodalmát, sem a költészetét, sem a művészetét; ne ismerjem, ne szeressem se a gondolatát, se az érzelemvilágát, se az eszejárását, se a nótáját; De legyen kötelességem ápolni, fejleszteni, hirdetni dicsőségét, nágyságát! Hanem evvel szemben majdnem hitvallásszerüleg tüntetőleg mellőzzem a magyar nemzet nótáit s tüntetőleg idegen nemzetnek a dalait énekeljem. Sokan igy határozzák meg a szocziálizmust s ilyen értelemben a hivei. Pedig ugy e, hogy ez nem igazság? A szocziálizmusnak magasztos szent eszméje ezeknek a kezében nem kard és nem zászló, mely az embert a haladás harczában vezelné, hanem orgyilkos kés és gyújtogató fáklya, pusztító tüz. A hazától jogot követelni csak annak van joga, ki előbb felajánlotta a haza iránti kötelességeinek a teljesítését. Legalább ma még, mig az orízágok és nemzetek határolódnak, a szocziálizmusnak csak a hazafiság határán belől van jogosultsága. Azonkívül n'ncs. S ha mégis — akik — nemzetközieknek vallják magukat, akkor alapítsanak maguknak uj hazát a levegőben, vagy a víz alatt. Ezek csak maguk mondják magukat szocziálistáknak, de nem azok. — Hazugság! Tévelygés! Ezek nekem nem barátaim, hanem ellenségeim. Ellenségeim mindaddig, amig ilyen igazságtalan elvet vallanak. Én pedig igazságos elvet vallok mindaddig, amíg világos, józan észszel gondolkozom. Borbély György. Tudósítás a szocziálisták Bépgyüléséröl, Munkások! Polgárok! Zalaegerszeg népe! felszólítással népgyűlést hiv. 1. össze Zalaegerszeg piac?ára a szocziáldemokrata pártszervezet e hó 20-án d. u. 4 órára, amint már emiitettük. — Válságban a gazdasági és politikai helyzet, igy szól a Meghívó. A korrupczió s az osztálypolitika lefoglalta a törvényhozást. Általános a szegénység a kisbirtokos, kisiparos és kiskereskedők között. Vándorolnak Amerikába. Változtatni kell a helyzeten, üdvösebb törvényeket kell hozni, kapjon alkotmányos jogot minden 20 éven felüli polgár, osztály, rang és valláskülönbség nélkül. Zászlónkon az általános titkos választóijog vanirva. Mintegy 5—600 ember előtt Stern Pál (Zalaegerszeg) nyitotta meg a gyűlést, melynek elnökéül Gál István kőműves-munkást (Zalaegerszeg) s jegyzőéül Dandy Ferencz nyomdászt választották meg. Gál elnök beszédében megjegyezte, hogy nem lázítani akarnak, de szükséges az általános választói jog mindenkinek, ki a 20 évet elérte. Rendre és csendre intette a közönséget az eloszláskor is. Joá ferencz, a pestiek kiküldöttje, szegedi kifejezéssel két óráig beszélt. Sürgeti az általános titkos választói jogot a 20 éven felülieknek. ítészt kiván adni a politikában az asszonyoknak is. Kemény hangon szól ő is, mint társai, a papokról s más gazdag emberekről. Szomorú, nagy igazságokat is felemiit, hogy a nemzetiségi vidékeken 78 krajczár a választói jog, s a magyarlakta vidékeken 10—20 frt. Ez a kifakadás jó magyarságáról és jgazságérzetéröl tesz tanúságot. Nem tartom rosszindulatnak, csupán nagyfokú tudatlanságnak, mikor azt moüdja, hogy 48-bau az urak vitték a parasztot a háborúba! Éljen a forradalmi szocziál-demokratismns! érthetetlen kiszólással végzi. — A gyűlés rendben, csendben ment végbe. A beszédekből nem tudok meggyőző bizonyságot nyerni arra, hogy ők patriata sociálisták, vagy kozmopolilák. Magán uton kérdeztem meg Gál Istvántól, mi feltétele van a 20 éves ember választói jogának : hogy magyarul irni, olvasni tudjon, vagy csak hogy bármiféle nyelven irni, olvasni tudjon ? Mert én evvel ludom megkülönböztetni a két pártot. Meg avval, hogy magyar nótát énekel, vagy Marseillest. Most itt egyet sem énekeltek. — Azt mondja Cál, hogy semmi egyéb teltétel nincs, csak a 20 év. Bármi nyelven lud, vagy nem tud, nem számit. Ez. tehát megtűri a patriotismust is, a kosmopolitismust is. őszintén megmondják azonban, hogy ők nemzetköziek De meg a jelekből anélkül is tudjuk: Bokányival tartanak s helyeslik a Kristóffy-féle nyilatkozatot (aki pedig tudvalevőleg azt tartja, nem baj akármi féle nyelven tud irniolvasni), s abczugolták a szövetkezett ellenzéket, Kossuthot, Apponyit, (szomorú hálátlanság! Tud-\a van, hogy az ellenzéki férfiak mily régen hangoztatják már a választói jog kiterjesztését, s a titkos szavazást); továbbá itt nem ugyan, de egy csapat levonult a majálisra s ott tüntetőleg a Marssalest^^MÍÍ . . . stb. Tehát nemzetköziek. Megj^gyíSsPtízonban, hogy az 5—6 száz emberből alig lehetne kihámozni 5—6 embert, a ki ilyen idegen hiten van, azok is csak azok, akik Pestről — honnan költözködtek ide. A zalaegerszegi ember jó hazafi. A meghívott képviselők következőleg igazolják magatartásukat egyik vezetőhöz küldött levelűkben. - T. Baráth János urnák Zalaegerszeg. F. hó 15-ről kelt becses soraira válaszólag van szerencsém a következőket tudatni: Levele vételekor már e hó 20-ára eligérkeztem máshová, igy sajnálatomra a népgyűlésen leendő megjelenésemet egész bizonyosan nem ígérhetem. Ami nézetemet az általános választó jogról illeti, ez természetesen csakis az lehet, ami az országos néppárté, mely pártnak programja alapján lettem megválasztva a kerület képviselőjévé, s amely prog^ammban pedig a választó jog kiterjesztése elég érthető világossággal benne van. Azon óhajuk, mely a jelenlegi kormány kivúusága is, hogy az önök szerint »a mai áldatlan közjogi harcz helyett« egyedül a választó jog rendeztessék, az én politikai meggyőződésemmel határozottan ellenkezik, de azt hiszem, hogy ez választóimnak sem képezi kívánságát, mert a közelmúltban a kerület több községében,képviselői beszámolómat — megtartandó megjelentem, az önökéhez hasonló kívánságot sehol sem közölték velem, sőt ellenkezőleg, mindenütt lelkesen helyeselték az egyesült ellenzéknek Édes Hazánk jogaiért való küzdelmét, s további kitartásra buzdítottak. Söjtör, 1905 augusztus 18-án. Illő tisztelettel Farkas József a zalaegerszegi választó keiület országgjülési képviselője Sümeg, 1905 aug. 17. Tek. Baráth János urnák Zalaegerszeg. Tisztelt Uraim ! Folyó hó 15 én hozzám intézett becses megkeresésükre sajnálattal értesítem, hogy más fontos dolgom akadályoz abban, hogy népgyülésükön részt vegyek. Én már C01 és 905-ikí programmbeszédemben kifejtettem az általános titkos választás szükségességét, és én, mint magam is munkás ember, hive vagyok az általános szavazati jegnak és a titkos választási rendszernek, mert ebben látom a mai corrupt rendszernek a megsemmisítését, ezért az eszmééit és jogértén küzdeni is fogok. A nemzetközi szocziálisták trafikálását a jelenlegi törvénytelen kormánynyal elitélem. mert én magyar ember vagyok s a hazám jogáért és nyelvéért folytatott küzdelemben is győzni akarok. Amennyiben az önök küzdelme is a hazafias irűuyt támogatja, legyenek meggyőződve, hogy velük együtt fogok küzdeni és szószólójuk leszek ügyüknek, de a Bokányi, Goldner, Izrael Jakabok, zsidó nemzetközi kormányt támogató zsoldos bandájával, kik nemzeti szinü szent jelvényünket rongynak tartják, egyet nem értek. Hazafias üdvözlettel maradok hivők Eitner Zsigmond országgyűlési képviselőMai számunk íO oldal.
