Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-17 / 33. szám

1905- augusztus 17. magyar paizs ijesztgeté'eit; ha rozsdás pisztolyt, vagy fényes revolvert, lancastert, vagy ágyút szegez is a mel­lenek, még sem fizet elő. Nyugodt, ember az. Az ilyen Maurer-féle szerkesztőkre nem szabad komolyan megharagudni. Do lehet, hogy e' a kecskeméti lap csak eszköz . Nem lehetetlen, Isten tudja, hogy ennek a fel­találónak vannak ' özvetlen ismerősei, barátai, akik tele vannak irigy májjal. Lehet, hogy a kecskeméti lap csak ezeknek a szószólója. Akkor a kecskeméti lap nem gonosz, csak a gonoszok­nak a czimborája — volna, Maurer ur! Tájékozásul még egy kis lészlet. Ki az a Zaborszky Józef, s mi'- csinál* ? hogy Mauiei ur ugy a mellének, akfiícm mondani az oldalának irányítja a puskát! — Állami tisztviselő. Az nem tartozik ide, milyen munkás, milyen tehet­ségei ; sem az, hegy hivatala mellett hány prak­tikus dolgot teremtett. Esetleg van egy darab fzí'iioje is. De erről ő nem tehet. A szénkéneget szándékosan nem használta irtó szernek. Átlátta, hogy az nem jó. Legalább nem olyan jó, amilyennek lenni kellene. Arról gondolkozott, hogy vájjon nem volna e a világon jobb szer? olcsóbb? s főképsii olyan, — amelyet jobb módon kellene alkalmazni közvetlenül ? ott, a hol a baj van, a gyökéren? Gondolom, sok próbát tehetett, mert esztendőkön át félnapokig hevert a szőlőtő mellett; ásta, véste, faragta, szagolta, tapogatta, a földet, a fát, a gyökeret, a bogarat; kémkedett, kutatott, leselkedett ; talán beszélgetett is velük, mintegy vallatta őke?, melyiknek mi baja; vizsgálgatta mint az orvos a gyereket. — A íiloxera ez alatt csak ette tovább a szőlőt, és marta, mint az orozvamaró kutya, mint a rágalmazó ember a társát s mint a lesből támadó hírlap a fel-fel bukkanó prédát. Amerikai szőlőt sem szerzett szándékosan. Vagy talál valami fiioxera pusztító szeit, vagy elpusztul a szőlője s krumplit tesz bele. Használt olyan gyilkos orvosságot, amely 24 óra allatt utolsó sejtig kiégette a szőlőt a bogánál együtt. Végre rájött a most szóban levő por-keverékre, amint mondja, 7—8 féléből rakta ősszé Evvel juniusban behintette a már végvonag­Idsban levő szőlőjének a gyökerét egy arasznyira. S a haldokló szőlő máig szép nagy fejlődést ért el. Találmányát elég szeiényen nevezte el »fi!oxera­gyéritő és gyökérfejlesztő keverék«-nek. Eddigelé még semmi egyébb bűnt nem követett el. Szőlőbirtokos szomszédai mondogatták, álljon elé vele, ne rejtse véka alá a gyertyát. Had pró­bálkozzanak vele mások is. Némelyek, köztük magam is, azt raontam, mielőtt a nyilvánosságra lépsz, jól kipróbáld — keleten és nyugaton, kü­lönböző gazdáknál, kölönféle talajon, köves, agya­gos, homokos földön, különböző fajta szőlőknél, különböző fokú betegségeknél, más más időben való alkalmazásnál stb. Zaborszky nem felelt, de sokat mondott. Ha volna neki — igy szól a hall­gatása — egy pár ezer forint zsebpénze, előle­gezésre ; s ha volna hivataloskodása mellett annyi szabadideje, hogy eljuthatna a Hegyaljába, a Kiiküilőmentére, a Balalatonmellékire s a Csácsi­hegvekre Tudtommal azonban megtett, amit lehetett. Tudtommal felírt a földmivelésügyi magas kor­mányhoz. Megmondta, hogy minek jött a nyomára. Földeiitette az eddigi gyakorlati eredményt. Kérte a miniszter urat, adjon alkalmat, hogy szerét kipróbálhassa pl. egy állami szőlőtelepen. S talán hogy egj kis előlegezéssel is segítse. Ta'án legalább egy 50 írttal. Válasz nem jött rá. Lehet, hogy a pénz sok minden egyébre kell s jelenleg erre nincs, rosz szóval mondva, nincs „fedezet. 1 1 Mi van még bátra? Ment volna el Záborseky a Szabadalmi intézetbe. Egy egész, vagv fel év múlva megjönne rá a felelet. Szaba­dalmat kapra rá, a mire nincs szüksége. Fizetett volna 50—60 frtot. Ha mondom, kedve volna az előlegezésekre. Az ügy veszt egy évet, vagy egy fél évet. — Avagy ment volna el bizonyos kísér­leti állomásokra, vegytani laboratoriumokba, hogy kapjon bizonyítványt, amire nincs szüksége. S járjon Poncziustól Pilátusig a vegyelemzési l-ama­rákban, a hol nem tudom s tán ő sem tudja, hogy vájjon megnyuzzák-e az embert vagy, nem. Nekem ugyan fülem hal'atára tette egy pesti ,,tudÓ3" tanár azt a tudományos nyilatkozatot, hogy ez a viz alkalmas lehet az egészségre s meg is fogom vizsgálni majd (természetesen akkor megmondható illő díjért), most azonban szemem­láttáia vette át a 100 korona dijat ezért a? alő­zetes tudományos nyilatkozatért. Láttam egy más állami tisztviselő szakértőt is, aki egy utért s némely aktáknak átvizsgálásáért 600 koronát kért. Záborszkynak nincs kedve ilyen laborato­riumokba belemenni Jól gondolkozott, — hogy tudtára adja a minisster urnák. — hogy végezzék ha épen kell a vegyelemezést; mert a magas kormánynak rendelkezésére áll a kiíiérleti ailornás, a rovartani intézet, a fizikai s kémikai szertár, a vegyelemzési tudománv, a tudós ember, a pénz, az erő, az ország, a hata­lom és a dicsőség. Mordom, nem jött válasz. Eközben egyik-másik ember sürgette Záborszkyt, tegye lehetővé, hogy más gazdák is tehessenek kísérletet. Másfelől ő is gondolta, hogy időt. kell nyerni vele. Amúgy is eltelik néhány esztendő, míg minden oidairol teljesen ki lesi próbálva Hát tessék megpróbálni, azt mondja minden­kinek. Tán messze elkalandoztam, Maurer ur? D> ho&v ? Hangsulyo/om, azt mondta Zíbors^ky az előzmények uíán : Hit próbálja meg mmdehki, aki akarja. Egyebet nem mondott. Dehogy nem! MondotE egyebet is. Abból az elvből indult ki, hogyha a gyakorlat jó eredményt mutat, nincs akkor szüíség vegyelemzési tudo­mányra, neki legalább nincs szüksége. A', össze­íakása fő itt nem a szétbontás. S azt az e'vet vallja, vallhatja más az ellenkezőt, vallhatja a szokás, állíthatná a törvény is: jelen esetbea jo­gosult aí ő eívvallása, hogyha van remény a jó eiedményre, s a kísérletezésnek rengeteg kötségót egy ember nem bírja meg- oszoljék még a kísér­letezés költsége. A mit egy ember nem bir meg, ezer ember között hajszálra oszlik a teher. El még áldozatnak sem mondható. S eí sem kötelező. Ezt az elvet vallva, azt mondta Zaborszky, jó! van, ott van, vigvétek. Egy zacskó keverék. Egy korona az ára. 40—50 szőlőtőkére elég. Ráírta az ut mutatást, hogy kell bánni vele. Leirta a nála tapasztalt eredményt, a hatás történetét, hogy ő mit csinált szőlőjében, melyik időben, s milyen letc rá az eredmény mennyi idő múlva, stb. Ismertető czikkelyének a következő néhány sorban vau a veleje. »Az anyag, mivel a gyökér bekenetik, a hézagok megtöl­tetnek, a gyökér életére egy parányi veszélylyel nem jár, sőt tartalmaz olyan anyagot is, mely a gyökér fejlődését előidézi. Ezt a védőanyagot magam állítottam össze és szőlőmben egészen nyomorék s filoxerával borított tőké­ken tettem kísérletet és arra a kedvező eredményre jutot­tam, hogy ezen év juníus haváig 10—-12 cm. magasságra nőtt tőkék, melyeken a kisérlotezést végeztem, ma, vagyis csak egy és fél hónap leteltével, a vesszőfejlődési időszak­nak mtjdnem utolsó harmadában 40—80 centiméter ha­ladást tettek a veszők — Most, hogy mások is meggyő­ződést szerezhessenek, összeállítottam egy nagyobb mennyi­ségű anyagot és készítettem a keze'éshez szükséges eszközöket is, és megkértem Gráner Lipót Fia zalaeger­szegi kereskedő urat, ki majd a jelentkezők részére beszerzési áron közreadja mintacsomagokat a kellő Próbáljuk meg min ál nyomtatott utbaigazitssal. többen". Ezt irta, ezt publikálta, ós nem egyebet. Hol Iát itt alapot arra Maurer, hogy botorul neki ronthasson s vaktában meggyanúsítsa. Ezt az ismertető czikkelyét kösölte az újsá­gokban. Igy jutottak Maurerurék is hozzá, hogy lapot küldtek neki s ráírták : „Kérünk előfizetni"' A lapok közlése uíán a rovartani intézettből is kapott levelet Zaborszky, felszólították, mondja meg micsoda alkatrészekből áll a keverék. Eddig még nem modta meg. Feleslegesnek is tartja. Akinek tetszik, elemezze. Azt mondja Arany Magyar Miskája: „Annyi a tudós közöttünk, hogy fele se kek." A vegyelemző társaságok elmélete jónak vagy rossznak találja. Beszélhet az akármit, ha a gazda azt látja, hogy javul tőle a szőlője. Maurer urnák lehet az nem fér a fejébe, hogy lehet az, hogy aki még nem is pénzügyigazgató, alispán sem, sem miniszteri tanácsos, még csak egyetemi professzor sem, hogy az valami okosat kisüssön. Igaz, hogy furcsa. De jegyezze meg, hogy sem a méltóságos czimüek, sem a betürágók nem alkal­masak arra, hogv a világot csak ők vigyék előbbre. De csakugyan ne kalandozzunk el. . . . Megje­gyezte Maurer ur, hogy mit modott Zaborszky ebben az ismertető czikkelyében ? Ugy-e nem mondta, hogy ő, vagy a találmánya csalhatatlan ! Mert még a római pápa sem csal­hatatlan. Még azt sem mondta, hogy ez a szer kipusztítja a filoxerát, csak azt mondja, hogv gyériti: padig azt már mondhatná, hogy pusztítja. Ugy e azt sem mondta, hogy évenként kétszer, vagy négyévenként egyszer kell használni? — Mert ezt ő maga sem tudja. A jövő esztendó'iől még nem beszélt. Csak azt mondta el világosan, őszintén, a mi eddig történt, pár hónapi megfi­gyelését. Ez kedvező s erre alapítja reményét. Jói megjegyezze Maurer ur! többet nem mon­dott. Önnek tehát semmi erkölcsi alapja, semmi joga nincs azt mondani, hgv házsártos. Még ke­vesebb erkölcsi ahpja, van arra, hogy ennél ke­i ményebbb szít is használhasson. Erre még a jövőben sem lesz erkölcsi alapja, j — Engedje meg, hogy olyan szájbarágóan beszó­j 1-ek, de ugv tartom önöknél szükség van rá — mondom, kemény szót használnia a jövőben sem lenne rá erkölcsi alapja, még akkor sem, ha ez a fiioxera irtó szer nem bizonyulna véglegesen jónak, mert a feltaláló nem mondta, hogy bevégzett do­loggal állott elé, világosan megmondta, hogy csak másfél hónapi megfigyelésről van szó. Azért ismételem ezt minduntalan, hogy a „Sző!o5zeti és Borászati Ltpok" szerkeszőségében is megérthessék. Tudom haragusznak rám azért a hosszas beszédért, mert ők ilyen lakonikus be­széddel szoktak szólani: „Tessék előfizetni"! Ezt meg mi nem értjük. Aztán azt is megjegyezhetjük, hogyha a Zá­borsziy-féie irtószer nem bizonyulna véglegesen teljesen jónak, szabad neki ós szabad másnak is tovább kutatni. Nem raiedenki áll mag az első próbá.iál. Hi ez nem letine eléggé czólravezető, ugyan micsoda veszedelem fenyegetné ezért Mau­| rer úrékat? Jönne egy ujabb felfedező s annak [ megint megküldenek a szőlőszeti lapokat evvel a í spártai felszólítással: „Tessék előfizetni" ! j De nem akarok tréfálkozni. Mondjuk, hogy nem találta el Zaborszky az igazit. Da rámuta­tott egy jó módra. S talán ösztökélt száz meg száz eíraet, hogy »amit ő uem egészen dicstelenül kezdett, folytassa azt más teljes dicsőséggel". Miért kell Maurer urnák lehurrogni a jíindulatu gondolkozót, a b csületes törekvőt, a használni akarót? Már előre? Mikor azt sem tudja miről van szó! Ön puskával gyűjti az előfizetőt Maurer ur' Talán ezt hívják zsebre-utazásnak. — Eszembe jut hirtelen egy pálda. — Kitől hallotta Maurer ur, hogy valaki legaze nherezte volna Aranyosiákosi Székeiy Sándort? Tudja mit csinált ez az ember? Meg akarta irni eposzban a honfoglalást. Meg is irta, de csak szerény három énekben. Elég szép, elég jó; de nem szerzett vele nagy dicsőséget. S tudja, miéit nem? — Azért mert a feje tetejére ült Vörösmarty Mihály az ő Zalán futásával. Es lett a honfoglalás eposza. D^ csak ugv, hogy a Székely Sándor vállára állott Vörösmarty Mihály. Az leikeskeite ezt. Az gyúj­totta lángra a tüzet ennek a keblében. S aát goado'ja, hogy emiatt Székely Sándor szégyenben maradt? Azt hiszi, hogy emiatt valaki lehurrogta vagy svindlernek nevezte volr.a? Nem! Akkor még nem voltak Maurerurék a világon. Mindezeket Meurerurék nem értik. DJ én nem is nekik mondom. A fődolog az, hogv Maurer ur ugy rágja az embert (előfizetés előtt), mint a fiioxera a szőlőt. Ebben hasonlítanak egymáshoz. S mért nem akarja, hogy gyérüljón a fiioxera? Hogy minél többedmágával pusztítsanak — embert és szőlőt. .... Talán. Borbély György. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Aug. hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 11 761 20 ragy­ék. — 12 760 18 der. ény. — 13 767 14 bor. é. — 14 768 14 ragy. é. ­15 766 14 ragy. — — 16 764 13 ragy. ék. — 17 762 16 ragy. k. — Időjárásunk a lefolyt héten át foiyvásí meleg, száraz, kellemes vök. Az időjárás képe f. hó 14-én reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 16 f. meleg, Árvaváralján 14, Budapesten 17, Kolozsváron 12, Bécsben 16, Prága 18, Bukarest 26 ; Krakkó 18, Szentpéter­vár 15, Moszkva 18, Berlin 15, Pár is 16, Róma 27, Fiume 19, Szerajevó 12, Konstantinápolyban 27 fok volt a meleg. Bk. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alspiíó. | Nyomatott Tahj R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen

Next

/
Thumbnails
Contents