Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-02 / 5. szám

MAGYAR PAIZS lí(t. ft.Llltól £ tanító (ma dúsgazdag hánya tulajdonos) műveltetett egy bányát éveken át. Éhezett mellette. Ő ra jött. 'arra, lrógy eg> szakadás következtében lecsúszott a geológiai alakuláskor a telér. Lentebb kutatott s megtalálta az érczet. Ma havonta 60—80 ezer koronát kap bányájából néhány munkás után. Ugyanígy találtak meg most, Erdély közepében egy soha ki nem aknázott aranyföldet, őserdők által fedve, folyóvíztől távol. A feldolgozandó földtömeg 240 m. mázsa aranyat tartalmaz 79 millió korona értékben. Ez arany homok vagy hordalék, vagy kráter kiömlés. Kimosva nem volt soha. A társaság 60 ezer korona befektetésre alapult. A részvényesek évente befektetéseiknek m. e. 5 szőrösét fogják kapni. Német kézre készül vándorolni a dus gazdag remeczi alumínium bánya is. A világnak ez a leggazdagabb telepe. De 6—7 millió befektetésekre magyar birtokosok nem képesek. A magyar birtokosok nagy része csak a kártyára, meg a külföldre áldoz. Hazája berendezésétől óvakodik. Pedig a bányászati belterjesebb műveléssel köthetnők le kíván dorló székelyeinket és magyarjainkat. Ennek segélyével fejlesztlietnők. okos ipar politika mellett még a iánk nézve szerencsétlen közös vámterület mellett, is gyári és kézi iparunkát. A kivándorlás megakasztásával rohamosan szaporodnék számbelileg a magyar faj. Domináló jellegével számszerint is kiemelkednénk Ausztria népei között. "Vegyék tudomásul az intézők, hogy a magyar ma is túlsúlyban van. Hiszen Horvát országot is beszámítva, 9 millió magyar van szent koronánk országaiban 19 millió lakó3 között. Ausztriábau csak 12 millió német 26 millió lakos kőzött. Mi tehát aránylag ma is többen vagyuuk. Ha össze tartanánk, erősebbek is lennénk. De a közel jövőben tftlán erkölcsi erőnk is növekedni fog. Szemlélő. ség, hogy ott; annak a pataknak a közepén, msly ott a kert alatt folydogál, egy nagy gübbenft volt, melyet azután én tele hordattam kővel — akkor meredek volt ott a part e- iszapos, a kis Danika bizonyosan tarka szárnyú lepket kergetett meiy át röppent a vízen, ő megcsúszott a ptrton 6 arczczal fordult bele s nara tudott többé talpra állani és oct lelte balt>át megfuihdva iszonyú kínok között. Eltemettük szépen. Az egész falu kicsinye, nagyja ott volt s harang zúgás és zsolomaák kö/st kísértük ki a kedves gyermeket. A koporsót mezei virágokból font koszorúk ékesiték, melyet 6—6 db 10—12 éves fiuk vittek. Mellettük hófehér ruhában a falu kis leányai haladtak s elől a tgnitó úrral, óién az iskolás gyermekek énekelték : Fájó lelkü-ik könye lepereg. Zokogva sir e bus gyász-sereg. A te lelked a szép menybe száll, Hol boldogságot üdvöt, feltalál. Pihenj békén, nyugvó porod felett Átltng édes örök emlékezet. A viszontlátásig Isten veled ! Feltámadásig Isten veled . . . Elhantoltuk, sírja fölé két szomorú füzet ültettem, mely ráborítja koronáját a kis virágos •irra. Az öreg elhallgatott . . . A két mesét hallgató gyermek szeméből könnypergett alá s mély sóhajtás tört fel a kis keblekből ... A zord idő oda klinn egyre zúgott s a havas eső az ablakot még jobban csapkodta. .. Jégkereskedök. (50°/o húszon.) (Jéghordás, mérges jég. Meleg tél. Csorbái tó jege. Amerikai jégfoíjasztás. Jeges emberek. Madeirán, Szicziliában Hus-szállitás jéggel Jég- és kőszén.) Irta: Bencsik János. I. Amint újév hetében nálunk is beköszönlöítek a 10—11 tokos h'degek pár napon k resztül s megkötettek a fogókat, tokákat, pocsohákat, vasún árkokat : azonnal iLegindult a sürgésforgás a viz.ek környékében; riapvámo ok bokrokba verődve vágták t tó) drága adományát, szekerek szállították a fehér átlátszó jegtu«kokat a jégvei mekbe, honnan majd e hasznos jószág 5 hónap muKa újból élőkerül a húskereskedésekbe, vendeglőkbe, ezukrász üzletekbe es meg ahol talán leghasznosabb, legjótékonyabb lsien áldása — szegénv beteg-k ágya köre mint üditő, enyhítő szv.r ós számtala.i esetben mint áldott orvosság. Sajnos azonban, egyik-másik koc in nagyon szennyes, barnás jeget is lathatott az euiber, jeléüiamiak hogv mm »okatadt.;k a miniszteri ren deletre, melv wzigoiuan megnjgvji. hogy csak tiszta, élővíznek jegét szíb d begyűjteni, mert a pocsohák jege merges anyagokat tartalmazvan, számtalan betegséget okozhat, ha ételbe-italba kerül. Különös dolog, hogy a nagy közönség — nálunk — még ulig ismeri a jég has/nos voltát, vagy jó üzleti oldalát Azt taitják: luxus-dolog, uraknak való, m>

j{; a kó'házb-t. szegeny ember mit vesződjék vele? . . ., haszna belőle semmi, megenni nem leh-t, meg ha valaki beszop;>gatja, csak megbetegszik tőle. Hát a müveit nyugat Lkossága, hát a kapzsi, telhetetlen amerikai népség miért gvüjti rakatra, miért fektet jégvermekbe, jegriktárakba, jégszállító hajókba milliókat ? . . . Miért hozat (ha rincs jege) külföldről i-< drága pénzen jeget ? Mert nagyon kiűzeti magát, mert 50—100 p-rczenfet nyer rajta, míg a kis üzlet, nagy üzlet 10 et alig hajt Öt év előtt (1900.) mint ki-ki emlékszik, nem volt semmi telünk. Meiuiai- hidegünk deczember és május közt. Egész té>-n künn kószált a jószág, egyie; szántottak vetettek, a kirándulók virágot g>üjiheitek, de jeget sehol nem talültak egész közép Európában. Bezzeg, volt kelete a tiszta jégnek ahrl volt, de hát hol volt? Tudja az élelmes ember, hol kell keresni. Nálunk gyarországon a Csorbái tő bérlője hiid :tte or«z.a„nak világnak, hogv ön/örü, gyémánttiszta jegc»^ szállít vasúton báihova. Lett is foganatja hirdetéseinek, a főváros kór h.lzai. nag" üzletei mind tiettek beszerezni á nélkülözhetlen portékát, há' mag Szilézia, Szászország, Poroszország sörben uszó németjei}? . . . Kánikulában nincs pezsgőbb élet a Csorbái tónál, mint volt e télen : sok száz ember vagta a gvön\örü jeget, sok kocsi hordta le onnan az 1000 méter magasból a csoibai vasút áliomására. no meg a kis Csorbái hegymászó vasút is pöfékelt éjjel-nappal, azt szállítva le a főállomásra, honnan napról-napra sok száz jeges w.iggont lódítottak el csak nagy Németországba. Hát mennyi ment széjjel idehaza, nagy városainkba ? És még sem győztek eleget szállítani; sok helyen, pl. Kolozsváron jéggvárat állított a vállalkozó szellem és ugvancsak elhalmozták ezt is megrendelésekkel az alföldi uagy városok ; 4—5 koronába jött kilója a drága árunak, pedig a mü-jég nem egészen válik be, mert mérges savakkal készülvén, megtámadja, kimarja a jégszekrények falát. De hát forró kánikula, ezer felé keresik a jeget, hát csak ide vele, amilyen van, jó lesz. Amerika e czikkol is előttünk van, régen lefőzte már a vén Európát e téren, régen szedi már be a sok milliót évről-évre a jégkereskedés bői. Ugyanis az északamerikai Unió és Kanada közt terül el a föld legnagyobb édes tengere, a a hires Öt-tó h ennek lefolyása a híres Szentlőrincz folyam a Niagarával. E vidék nyitva állván északra, mintegy második Szibéria, tele mindig rémitő hideg, 25—30 fok hideg járja minden télen, befagy az Öt-tó is, meg a Niagara vize is már november elején s igy áll, raárczim é* április hóig. — Amint ez. megtörténik, a jenki/t első dolga a vasutakat itr is, ott is a Szentlőrincz folyamon torony irányt neki vinni a nagy jégtengeruek, könnyen megy az építés a széles folyamnak fél méter vas-tag jegén : csákánnyal árkot I vágjak a jégbe, beleteszik a talpfát leöntik tn-deg ! vízzel, egv óra múlva össze fagy mind a hsgpánezéllal, hogy nincs erő. amely kioio/djtsu, rákapcsolják a síneket, s készen van n iilág legolcsóbb 8 mégis legszilárdabb viezméUim i majd féievig robog át rajta a vonat-vonat után, csak meg se nyikkan a szilárd alépítmény. Ezalatt az Öt tó partjait ellepik a — faluk ezer és ezer sátorban elh lyezkedik s jégvi^O népség, építi a tágas, teHietetle.il jégraktárokat — szénporból — szalmából, deszkából, a jégfürészek gőzerővel elkezdik vágni — szántani * sima jeget egyik parttól — a másik felé, (éjt ugy mint a gózekek teszik.) aztán fordulnak m keresztbe mint a saktáblán et- ezrivel metszik a szép, egyforma jégkoczkákat, mir^ a -aktáblán látju* kicsi mását. (Folyt. kóv.) Az ojkor katouáL Semrrirni sem jellemzi annyira a modern eujl^íí, mint a hálaérzet, hiánya. Eltelejti az ember, hogy hálát adjon az életért és ezen élet ajándékaiéi. Ö mindent ugy vesz, mintha az magától éltetődnek ; de azonnal jajgat, lármázik, ha esetleg k« uja tájui kezd. Oh te boldog kor; » szabadságnak és az eikenyeztetett embtreknek a kora! Benned fu'.kározhat a szemtelenség—szajkMár nélkül és arusirhat olv irodalmat is, amelynek semmi köze sincsen sem az észhez, .s-m petúg R s/ivhez: de anielv ké?z pénzért é'i kegyes mosolyért lakájként szolgai minden aljaaaagot és nyd. sőt dicsőit minden bűnt! Oh a tudománynak boldog k«ra. te., amalz ines azt az egyedüli eml eri erőt is odaál'itottad a gonosstett es az őrültség máglyájára, amely erő «k*»tt szegyen neikill hajolhatunk meg. De hát talán ketségbe kell estiünk az ttnlMii lélek fölött azért, hogy azt Lambroso meg nem találhatta? Vtgv kétségbe kell esnünk a szeretőt fölött azért hogy Paul Varlaine gúny Ifaczajjnak tette ki azt? Kis gyermekek ezek, akik sárból építgetnék házikókat; és a feledés kergetni iogja őket sa ágyba, mint a fölháborodott anya. Erezhetni már a levegőben az uj koi tava-'ác, a hit korát. Daczára a pes&imistáknak a világon mégis nagy számi van a boldog embereknek. Nezzetek az ember-tömegtől hemisegő eeogerpartra; tekintsetek a játszadozó gyermekekre, * számos pihenő munkásra. Ne higyjetek a pessimistáknak addig, mi^ ők nem félnek a házasságtól. Satun kö'Ulök ki*:ii;i$ atyák és tűrhető térjek. A yiiág ne Ügyeljen csak lausandráira; meit a bánaton e- szomorúságon kívül — sok ötömet is nyújt a*, a raeh *ktí<l íj semmiféle siránkozó filozófus sem képes megfosztani. Amennviben elégedetlenség ténvl

Lg tuégia uiutatko,"k a világon, az nimd az emberi inteliektualis gőgtiek a kifolyása ; s ennek tdtáv&lrásat nagvon elősegitené az, ha az ember keves«bfo* gondolkodnék s többet éretne. A modern irodalom kiitiku?ai folyton kiállóinak vaiaui dónto szó után. Ugyan kicsoda az a próféta, aki békét ad HS hoz ami lelkünknek? Miudeu nemzetnek voltak és vannak fértiai, kik uj üzeneteket hoztak. A? ő bölcsességüket életünkben testesítettük meg. Most epedve es éhezve állunk és várunk tovább. Azt mondom hogy az emberek nem is anuyiia uj üzenetek után, kiáltoznak, mint valami uj »YMzáczió után. Nem bókét akarnak, hanem uj raegzavarodást. Az összes nagy emberek egyértelműek. Üzenetük oly egyszerű, hogy félretoljuk azt. Valóban gyermekes dolog, folyton ismételgetni valami régi igazságot. Hiszen megmondták azt már régen a régi próféták. Igen! S a jövő próféták ugyan azt fogják ismételni uj al.kban. Az igazság mindig ctak tökaletes egysawtiwif öltönyében fog megérkezni. Majd mint gyermek, majd ismét mint fö'dmivelő tűnik föl előttüak Ezt nem szabad inegengedniök a tudósoknak. Szeressétek egymást ! És ez már minden ? Egyel! semmi ? Ezt már régen hallottuk gyermek korunkban. Más hangra, asaely méltósághoz és békéhez vezetne, hiába vártok. Sok jó ember hiába haragudott Darvinra, hogy ő majomból vezeti le az ember eredetét. lía képes volt a majom állapotból fölemelkedni a mostani fokára: váljon nem szabad-e reményleiuúik, hogy majd kifejlődik éa fölemelkedik angyallá ?