Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-27 / 30. szám

MAGYAR P A t Z S 1905. junius 27. akkor ez az ország gazdag és boldog ország lenne. A magyar népnek művészi és 'pari hajlamát, munkásainak tehetségét, ezf a meglevő, de szumadó eiőt felhasználva készüljünk arra a harczra, a melyie készülődik körülöttünk Európa minden nemzete. Ana a harczra, a mely kegyetlenebb lesz minden töröknél, tatárnál, a; ipari küzdelmek haiczára. Jaj annak a nemzetnek, a melyet ez a harcz készületlenül talál, mert a mely nemzet e küzdelemben elbukik ós az elszegényedés sorvadásában pusztul el, az nem tárosd fel többé soha. Készüljünk hát e km.de'emre és egyesítsük az ösfzes eiőket. Tegyük meg mi az első lépésr, irók, művészek ! Alakítsunk egy olyan testületet, a melynek fórumán meghallgatásra ta'áljon minden komoly szó, bárhonnan jöjjön is. A hol az ipari kerdesek kapcsán epp-;n olyan fontos megvitatás tárgya legyen a gyárosok ügye mint a művesztk törel vese vagy a magyar munkásnép éideke, mert mindezek kiegészítő kérdéséi a nagy egésznek, az ipari fejlődés keidésenek. A melynek fórumán ne feszélyezzen senkit a pártpolitika, a hol minden őszinte szándék szabadon nyilvánulhasson és támogatásra is találjon. Iparkodjunk a közfelfogast a gyakorlati ölet egéa seges útjára terelni, iparkodjunk mindent gyakorlatilag is megoldani. Ha ipaiunkát nem védik a törvények bástyái, alítsunk neki bástyáját a magunk szabad akaratából. Ha nincs vámsotompó, állítsuk fel e sorompúkat leikeinkben, és legyünk mi azoknak önkentes őrei. Iparkodjunk lehetővé tenni, hogy ezentúl ne keiljen idegen tárgyakért pénzünket idegennek adni. Zárjuk el a csatornákat, a melyeken a magyar közvagyon idegenbe folyik. Teljesítse minden ember az ő kötelességét a maga hivatása szerint. Az író hivatása, hogy ez ügynek prédikátora, apostola legyen. A művész hivatása, hogy torraaösmeretevel, ezinerzékevel irányítsa az iparos fejlődését, ízlésével stgitsegére legyen ugv a gyarosnak, mint az iparosnak, a szabónak ugy, mint A fazekasmesternek. Olvasszuk b* iparunkba a miirészetet, mán oldalról olvasszuk bele a magyar érzést és egy közös toböl fakadó Ízléssel neveljük az ipa. ost ugy, mint a közönséget. Törekedjünk arra, hogy egy jó irányban kialakult közvélemény kívánsága folytan altaiános nevelesi rendszerünkben is ezentúl ne a tudálekosság erőszakolása, hanem a gyakorlati elethez szükséges tudás, az ipari művelődés, a vele járó szép érzék, és a mi pénzértekheti is mérhetetlen sokat ér, a jó izlés fejlesztése legyen első sorban irányadó. Ebben kövessük Európát, az angolt és a francziát, akik izlesük nagyhatalmával haracsolták össze az önálló izlés nélküli nemzetek miliiardjait. Tisztitsu. meg közéletünket a theoriák miazmáitól, és tisítitsuk meg a közfelfogást az úgynevezett „európai műveltség" küLő mázától, de aztán oltsuk be az igazi „európai műveltség" szérumát a magyar közélet vérébe, ugy, hogy az a magyar sziv izzo kohójában felolvadva, vérré váljon, hogy az a magyarságnak életfentartó ereje és Európában való fenmaradhatásának örökös biztosítéka legyen. E*en uiűveittégnek első sorban az ipari törekvésekben kell megnyilatkozni. E téren, az ipari művelődés teren fogjon kezet a politikus az iparossal, az iró a gyárossal, itt fogjon kezet a művész a paraszttal. Ebből az országos nagy kézfogóbó! fog kivirágozni ipari fejlődésünk és az az előkelő igazi magyar műveltség, a melyre szükségünk van, a mely nélkül nem maradhatunk. Ne várjunk mindent a kormányoktól. Ott van és csak ott lehet egészséges nemzeti élet, a hol a társadalom közfelfogása irányítja es tegiti egyszersmind a vezetők működését. Rá kell birnunk a társadalmat arra, hogy a mikor hosszas tespedésből felébredt, ne elégedjék meg a pass.v iesiste fiával, hanem a tett mezejére lépve, vesse meg alapját a gyakorlati magyar művelődésnek, ipari kiíejludésiinknek, az ország meggazdagodásának és a gazdaságból kifolyó nemzeti hatalomuak. Ezért van szükségünk egy olyan szövetségie, a mely a lörekveseket hirdesse, e tő;tkvöt-ekn-a tamdaloin kebeléből katonát toborozzon és neveljen, a mely az önálló vámterület el tbeléptetésére az országot előkészítse. Alakítsuk meg hát ezt a szövetséget! Kezdjük meg mi, irók és művészek! Mikor a nagy foiradalom idejében Parisban a convent nem tudott boldogulni, akkor Marseilleben összeállott négyszáz egyszerű ember és elindult Párisba azzal a szóval: ..Menjünk — mentsük meg a hazát!' Azt sem tudták hogyan, mégis elindultak. A harmadik falunál megszűnt a gúnyos kaczagás. Páiisba már 20.000 ember vonult a nyomukban a Marseillaise dallama mellett. És ez a 20.000 ember vetette meg alapját a nemzeti hadseregnek. Mi se törődjünk hat a kislelküek gúnyos kaczajával. Törjünk előre bátran, követni fognak. Először egyesek, aztán százak és ezerek. Jöjjünk össze, vessük meg alapját e szövetségnek és hivjuk el a gyülekezetünkbe a gyarosokat, az. iparosokat, stb, s velők együtt oldjuk meg törekvéseink gyakorlati kivitelenek m idjait. Kezdjük meg ezzel ipari függetlenségünk jövendő harczát, — követni log a taisadalom, velünk lesz a nemzet. Budapest, 1905 julius havában. Feszty Árpád. Városi rendkiviili közgyűlés. Zalaegerszeg képvise'őte^tülete rendkívüli közgyűlés tartott e hó 22-én Várhidy Lajos polgármester elnökletével. A jegyzőkönyvet dr. Kereszíury József ós I'reszler Gyula hitelesitik. Tárgysorozat előtt dr. Kele Anral a 15. közgyűlésen tett s dr. Czinder Istvánra nézve félreértett és féliemagyarázott szavait magyarazza meg, hogy a/okat nem a kó/űgy t^rén való viselkedéseire ertette, ha p-dig azok erre magya iázva sénőknek vehe'ők, lekintesienek nem mondottaknak. A kijelentéin jelen voltak Trsztyánszky Ödön, Krosetz Gyula, Csesznyák Ödön e C ukelter Lajos is, a k-t fél közbenjárói s ezután távoztak. A közgyűlésen jelenvoltak helyeseltek a megnyugtató kijelentést. 1. A városnak 1906. évi költségvetésének megállapitc.8 íra bizottságot küldenek ki. 2. Nagyobb vitát „ provokált a pesti hazai takurélrpénztárnatt a vllla'm-telep czéljaira felveendő 310000 koronára vonatkozó kölcsönkötelezvénye. A tanács javaslata az, hogy fogadják el a 310 ezar korona kölcsön felvételere nézve 4

8/i® százalékkal, mely 50 év alatt törleszti a tőket s add'g arra le lesznek kötve a város javai. Késedelmi kamatban 6o/°-ot tizet a város, ha pedig előre fizetne, akkor 3. — Dr. Kele Antal nem fogadja el a javaslatot, meit a villaravilágitás ügye felebbezés alatt van, ha fe'sőbb helyen nem fogndjík el, minetk adiig szükségtelen költs-get csinálni. Le kell venni a napirendről, s mikoi az ideje eljön, akkor beszéljenek r óla. — Baly Bala szinten nem fogadja el. Ellentmondásba eMién^k a felebbezők (mintegy 25-en), akik nem fogadják el a viüamvilágitást s most aláírnák rá a kölcsönfelvételt. Várhidy polgármester és dr. Csák Károly szerinc ez csak felté-eles eífogadá*a a kö:elezvénynek arra az esetre, ha a felebbezóst elvetik, sőt jó arra, hogv ezt elvessók, mert látják, hogy már a pénz is megvan a villamvilágitás ügyére. — A kötelezvényt 8 nemmel szemben 22 tag megszavazza. 3. A vasúti indóház előtti tért a kereskedelmi miniszter rendelete alapján megnagyobbítják, Lányi Kálmánnak s Lövenstein Jakabnak felszólalásara lépést tesz a város arra is, hogy a fiakerek ne foglalják el a gyaíogközlekedóst is és ne tolakodjanak, továbbá hogy az érkezési oldalon korlát legyen s az utazóknak hozzátartozóik perronjegy nélkül is fedel alá juthassanak, végre hogy szekér-rakodó helyről is gondoskodjanak. 4. Kaszás Kálmán kültanácsosnak ez állásáról -való lemondását elfogadják. 5. Az utczai lámpák felgyujtáaát Singer Tóbiás 3/io filterrel olcsóbban bérbe akarja venni, a város meghosszabbítja egv évre az előbbi áron a szerződést Pfeifer Henrik előbbi bérlővel, tekintve, hogv addig valószínűleg életbe lép amúgy is már a villamvilágitás. 6. A közigazgatási bizottság felhívja a várost, ! mondja meg, micsoda intézkedést tett az Ameri- ! kába szökött Csenterica Béla rendőrkapitánynyal j szemben s mi van avval a 3—4 ezer koronával, í melyből egviész a várost is terheli, melyet a ; kapitány elsikkasztott ? A tanács javaslatára azt feleli a közgyűlés, hogy Céenteiicz ellen a bűnügyi feljelentés megtétetett, az álala okozott kár megtérítésére nézve pedig vagyontalanság miatt semmi intézkedés sem történt. (A felsőbb hatéság részérő! még tart a vizsgálat, hogy hogyan történhetett a sikkasztás észie nem vevése.) 7. Salamon Ferencz helyettes renndői kapitány, aki az előbbi Gaál kapitanyt is hosszabb ideig helyettesítette volt s mosta megszökött Csentericz kapitányt is elmúlt féléve, hogy helyettesíti, helyettesítési díjban kér 600 koronát. A testület megadja neki a 800 korona évi különbözetnek január 1-től járó esedékes reszet. 8. A rendőrséget allami csendőrséggé változtatják 8 a belügymini8teriummal szerződést köt a város. A bel- es külszolgálatra lesz 18 csendőr,, hova a jelenlegi iendőiökbői is felveszik az alkalmasokat, ha családosak, ha nem. Rendőri czimen marad azonktvül 4 ember. A városnak évi 10.000 koronájába kerül a költség, melyet az állam pótól ki mig mintegy 18.000 koronára Értékesítés. Szeretném, hogyha e jelen sorokat nemcsak az a tábor olvasná, a mely kedvelt lapunk a „Magyar Paiz8" köré uti le a sátortartó fát, hanem megszívlelné az a másik nagyobb csoport is, aki még mindig iszonyodik a betűtől. Bízom, mert tudora ugy lesz, hogy a* a lelkes csapat, akire ('most már halo:ti) koszorús regény irónlf édes hazánk másodszori meghódítását bizta

/ abba a nagyobb c-.oportba is beviszi, ha nem is szóczeiint (hiszen aira ez a gyarló szó úgysem érdeme-) de ltnvegében ós szándékában egyező módon. Benne vagyunk az Istenadta aratásban. A föld— raivelő maga és családjának apraja-nagyja a fonó nap hevében hangyaszorgalmat mutatva rójja keresztről-keresztre a kenyeretadó kalá?zokit. Napégetett arczukon boldog megelégedés honol,, látva, hogy nem hiába vártak egy hosszú evig az isteni áldásra. Eljön a várva-várt csépelós, és az itt-ott megüresült lisztesládák újra megtöltetnek ; a jövő évi szükségletre való é9 a velőmag kimerésa utá a gazda boldogan számítja az eladásra kerülő gabonáért várható pénzmennyiséget. Némelyik siet a piacra dobni áruját, attól tart, hogy később olcsóbban lesz kénytelen túladni rajta. Pedig csalódik. Földmivelők I Ne hamarkodjátok el a dolgo^ hiszen most a nemzet akaratiból az adóval is várnak, tán egvéb szükségte

?eitek is elvárhatnak addig, amig egy két összejöveteletek után szövetkeztek, hogy mint nagybirtokosok jeienhesse

!ek meg a piacon. Pál 8, István 16, Karoly 6, Peter 20 mmázsával járulhat a 100 hoz, és meg csak egy-két főtől függ, hogy a nagykereskedő sziba álljon vetetek. Amit közületek egy el nem érheti húszan eléritek. Addig pedig ott vannak a feleségei'ek által gonddal felnevelt baromriik. azokmk az énekesitése képezze gondjaúo ar. Gyűjtsétek 1.3-ize egyik megbizottotok házához az egészséges tojasokat. Mindegyik jegyezze fel az átadott mennyiséget, ós — bizouy mondom — az e-Iadts uán az egyik mennyiségre eső osztalékból va^y egy kalap, vagy egy szoknya jut a család legtkulabb tapjanak. Éhes a német! Ne busu'jatok azon, hogy a baromfiaknak fiataljait nem értékesíthetitek. Csak nem kell szégyenieni a „tikászságot". U^y e, mogbámuljátok a falun járó tyukásznál levő pénzzel tömött bőrzacskót ? Lássátok, azt a nemet küldte ide, pedig még nem is lát'a azt a portékát, amit kapni fog érte. Hátha meglátja azt a szép és egészséges baiomfiat, a melyet ti összeszedtek, akkor mennyit ad nektek? Lássatok ugy-e, hogy a tyukász betér minden falusi korcsmába és a kiabálás miatt kiszáradt gégéjét borral locsolja meg? Nohát, ha az a tyukaszság rosszul jövedelmezne: nem tenné meg; de meit tisztességes jövedelmet ad : ti is elérhetitek vele azt, hogy nem a korcsmában ugyan — mert, az megöli a lelket, — de otthon a csaladotok körében élvezhetitek a szorgalmatok szülte hasznot. Az aztán igazában a tiétek lesz, nem (sztoztok rajta senkivel, és bizalommal fogtok a további munkához abban a tudatban, hogy a szövetkezés mindenkor meghozza a maga gyümölcséi! Lengyel Ferencz.