Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-20 / 29. szám

6 dolgozni. Egyik sem erőltette meg magát. A 10 hold sárga kavicsos terület már fel van ásva j{§3 vagy másfél méter mélységre. S a csudamagvaknak ebben van a magyarázatjuk. Két nagy kutat ástak az öntözésre. Egyik részében hatalmas szőlőtelep van óriási szál karokkal. A nagy terület körül van sánczólva s a sánczon előfalat alkot az akáczcsemete. S a ki Pozva— Szentiváu felé megy az országukon, jóleső lelki gyönyörűséggel nézi a szerves elet növényvilágát, mint változott át a terméketlen kő termékeny talajjá, s mint vált a kietlenség kies paradicsommá. A szemnek is szép, ha látja ezt az életet Hátha még reális háztartásunkra is dú-an ontja az áldást. Nem ismétlő iskolát, hanem egy kezdődő iskolát láthatuuk itt, melv megtanít arra, hogy miDden talpalatnyi földet fel keM s fel is lehet használni. Oh hány darab területen lenget hazánkban a szel még száraz kórót és kutyatejet! s az emberek békétlenkednek, hogy nincs mit enniök. Tanit ez a rabok iskolája arra is, h™v a munka a gazdaság áldásával kapcsolja as embert ehez a földhöz. Megtanít arra is, hogy sok?zor be kell ásnunk a földbe, hogy megszerezzük a mennybó'i Istennek az ajándékát . . . Megtekinthetjük az utat-módrt, az eszközöket is, mellyel e paradicsomot elővarázsolta az ügyész. A rabot amúgy is meg kell sétaltatni. Parancsolja a humanismus alapján készült törvénv. De sokkal jobb ha a séta képében s azonkívül is hasznos munkát végez. Nagyobb áldás ez neki is, az emberiségnek is, mintha senyvedne az alatt. Teste egészségesedik, a lelke nemesül s a nemzetgazdaság nem vailja kárát, inkább hasznát látja ; mert a börtönbüntetés nem czél, csak t-sz köz; czél a javulás. Nem mond eunél szebb dolgot br. Eötvös József sem a böi tönjavitás magasztos eszméjében Mekkora különbség ehhez a földműveléshez kepest, ha a rabokkal szobai ipari munkát végeztetnek! Ez is jobb, mint semmi. Ez is hasznos. Ez is munka. Nemesit i«. S van rá eset, hogy némelyik addig nem ismert 'parágat tanul ott s kis. abadulván ertékesitheti, s/ep uj pályát kezdve. Riíka az ilyen eset. Legtöbb az előbbi életmódját folytatja. Ha földműves volt, nem használja az üt tanult ipsrt; ha ipaios volt, amugv sem felejti itt el a tudományát. Az elkárhozott p

jdig arra használja az itt szerzett képesseget, hogy kiszabadulván, ügyesebben intézze a betórest. Hol van a haszon ? ott, hogy amíg benn ülnek, a készített iparezikkeikből néhány fillért nyer az állam. De ugyanennyi kárt is csinálnaK, meit a hivatásos kézműveseket megkárosítják, aminthogy par.iszolnak is ezért keményen az iparosok. Nem igy áll a dolog a földmiveléssel. Ez nem károsít meg senkit. Az említett anyagi, testi es lelki javak szerzése mellett haza viszi faluiába a kis. abadult ember azi a szép ízlést, azt a tudo mányt, hogy a földet tízszerte nagyobb mértékben is lehet művelni, mint ahogy ő eddig tette, — s a hálás föld avval mutatja.ki a szeretetét, hogy tízszerte nagyobb mertékben ontja az áldást, mint edd

:g tette, — s igy ezután ő is tízszerte nagyobb mértékben szereti a földet, mint fchogy eddig tette. Az ügyész urnák az eszméje s eszméjének a kivitele szebb-szebb gondolatokat ebreszt az emberben. fehneider Gábor ügyész a terményeket értékesíti s Az árakat beszámolja az állami péoztáiba. És ugy hallom, hogy a magas kormány olyan aehezen akar beleegyezni, hogy a rabokkal ilyeu megbecsülhetetlen munkát végeztessenek. Hogy miért nehezen? Ember a megmondhatója nem lehet. Annyi igaz, hogy Schneidet Gábor ügyész urnák emberséges elméje következtében a pozvai sárga kavicsokon most már nem kutyatejet lenget a szél. Csek nézzék meg, mi élet van ott, akik aira jáinak sétálnikocsin, gyalog avagy bicziklin ; s rémelyek csak gyönyörködjenek, mások tanul janak is. Én nem hiszem, hogy hivatalos hivataloskodása mellett ez a mellékes foglalkozás egy haiaszálát is meggöibitette volna a )ogtudománymak s az igazság-keresesrek. Most irom ezt a czikket aratás idején, mikor az újságok azt szokták ztngedezni fellengős vezérczikkekben, hogy : Peng a kasza, buli az áldás . . . stb. Peng bizony és hull. — De előbb meg kel! művelni a földet. Borbély György. Peronospora, oidium. Az idei nedves időjárás nem csupán a szőlő levelein élősködő peronospoíát fejlesztette ki igen nagy mértékben, hanem a magyar paizs szőlő oidium (lisztharmat) betegségét is meghozta, mely betegség tudvalevőleg első sorban a szőlő bogyóit támadja meg. Figyelmeztetjük a szőlős gazdákat, hogy az oidium ellen külön kell védekezni és pedig oly módon, hogv a fürtöket vagy behintjük kánporral, vagy megpermetezziik kénraájoldattal. Mindkét védekezési mód biztos eredménynyel já: ; külömbség mégis van, nevezete en, az hogy a kénmájoldat sokkal gyorsabban letisztítja a bog>okról az oidiumot, olcsóbb ós könnyebb vele a védekezés, mint a kén porral. További előnye még, hogy a kónmájoldattal permetezett szőlő bora bűzös szagot nem kap ós mert a közönséges peronospora-fecskendőkkel alkalmazható, külön gépek (fujtatok) beszerzését megtakaríthatjuk. A kénmájból egy hold szőlőre körülbelül 3 kiló szükséges; kilónként 64 fillérért Kecskemétről Máyerfi Zoltán permetező anyag gyárostól s/erezhető be. Magyar nyelv. — ISTyel-w-ólDeii. él a, nemzet. — Autumobilokkali. Amint a Magyar Automobil Újságban olvasom, Rudnay Béla budapet-ri rendőrlőkapitány rendeletet adott ki í.7. unutomobilokkalU közlekedésre nézve. Ugy emlékszem, felmutattam már azt a magyarnyelvtani (örvényt, hogy a ragokhoz, jelen esetben a valvel raghoz, nem bigyeszthetjük a nagvobb jelentőségű képW t, jelen esetben az i-t. Csak bizonyságul bo>om fel most ezt a remek hangzású peidát, az automobilokkali-t. (Ebben a szóban egy darab görög, epy darab la'in szó, két magyar tag, s ráadásul egy magyar képző van.) borbély György. 1905. julius 20 A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Jun. hó Barm. m/m reggel Hó'ms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 14 761 18 der. 15 764 15 ragy. dk. 16 763 14 rag}. é. 17 761 18 ragy. k. 18 761 20 bor. — ziv. zápor 19 759 18 bor. — ziv. zápor 20 762 15 der. k. — Időjárásunk a mulf héten, ke'leroes meieg, igazán aratásnak való volt, pír bőséges zápor zavarta ugyan az aratók mutuáját, de a bőséges ső nagyon jól esett a tikkadt kapa?növényeknek és szőlőknek. Az időjárás képe f. hó 18-án reggeli 7 érakor Zalaegerszegen volt 18 f. meleg, Árvaváralián 15, Budapesten 21, Kolozsváron 19, Bécsben 19, Prága 18, Bukarest 23, Krakkó 19, Szen pátervár 15, Moszkva 17, Berlin 19. Pária 18. Roma 21, Fiume 21, Szerajevó 17, Konstaiitinapo'vban 24 fok volt a meleg. Bk. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajus Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahj R. l'tóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. t Minden darab szappan a Schicht 5 névvel, tiszta és ment káros — alkatrsgzektől. — I n "fr " 3 35 • 25 000 koronit fizet Scbicl

|t J \

9 Gvörnv ezég Aussigban bárkinek, a ki bebizonyítja, hogy szappana a „Schicht" névvel, valamely káró? keveréket tartalmaz. SZAPPAN! („Szarvas" vagy kulcsszappanl) Megtakarít pénzt, időt ós fáradságot. A ruhát kíméli is megóvja. Mindennemű ruha és mosási módszer részére a legjobb és legolcsóbb. Hófehér ruhát ad. A szilieket emeli, fénylővé és világossá teszi. A vásárlásnál különösen ügyeljünk arra, hogy minden darab szappan »Schicht« névvel és a szarvas vagy »kulcs« védjegyei legyen eliátva. Versenyképes olcsó árak. XXXXXXXXXXXX X ___ .. X H bJD « G c, ; N Vj i o Uj divaiáru UzSei Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására adni, hogy sikerült egy elvállalni, a mely árukat a "

asy

o" * zsebkendő gyárnak a képviseletét :T

M" ' hirnevü legolcsóbbb árakért bocsátom forgalomba RakIáron t&FÍOlí! Női divat kelméket, összes bélés árukat, mindenféle — díszeket, selymeket, bársonyokat, kész blúzokat, alsó gi szoknyát, szalagokat, csipkéket, nap- ós esőernyőket, kesztyűket, harisnyákat és egyéb czik keket. legüjabb i^yári derék fűzők szalagból egyedül kereskedésemben kaphatók. A n. ó. közönség szíves pártfogását kérve maradok < a 3 er a> N O a — > vS 2-6 X kiváló tisztelettel Radó Henrik. X XXXXXXXXXXXX M*<>*

8 árak kizárva XXXXXXXXXXXX