Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-20 / 29. szám

4 MAGYAR PAIZS 1905. julius 13. teni. Nem kell amerikai szőlő. De édes Istenem! a szőlős gazdának ezerei meg ezerei sem a magyar szőlőt nem tudják megvédeni a szenkéneg drágasága miatt, sem amerikait nem szerezhetnek a szegénység miatt. Sőt innenonnan irja az újság, hogy némelyek, mikor nagy erővel alkalmazták a szénkéneget, ez a széukéneg ölte meg a szőlő gyökereit. — Isten-áldásként jön a hir, hogy egy zalaegerszegi szőlősgazda addig gondolkozott és próbálkozott, mig kitalált egy uj keveréket, mellyel bekeni a gyökerének földszínen lem részét s a szőlő szemlátomást felvidul egy két nap alatt s nőttön-nö frislombozattal, jeléül annak, hogy a keverék elpusztította a Jiloxerát. Ennek a keveréknek pedig mesés olcsó az ára. Áldása lesz a magyar szőlőnek, áldasa a magyar gazdának, ha ez a zalaegerszegi uj találmány csakugyan meg fog felelni teljesen a gyakorlatban is mostani jó reményünknek. Cyüjtsünk a Csány szoborral N. N 50 fill. Mai gyűjtésünk 50 fill. Hozzáadva a multori (597 K. 21 f) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 597 K. 71 fill. Drága városok. Az 0. M. G. E. hivatalos lapja, a Köztelek legutóbbi számában tanulságos kimutatást közöl a hus áráról a kőlönböző váró sokban. Ez különösen reánk nagyon tanuiságos, most ebből is latjuk, hogv Zalaegerszeg es Nagykanizsa milyen drága városok. -- Igy például mig Ar adon a vágott marha busa kilogramonkent 1 korona 36 fillér, Győrött 1 korona 24 tiilór, Nyitrán 1 1 koiona 28 fillér addig Nagykanizsán 1 korona 60 fillér. Zalaegerszegen 1 korona 20 fillér. A boijnhus Nagykanizsán Í3 ép oly méregdrága, mint nálunk. Aradon 1 kor. 50 faltér, G}őrött 1 kor. 26 fill., Nyitrán 1 kor. 20 fill. Nagykanizsán es Zalaegerszegen 1 kor. 80 fill. Ezek utan pedig itt közlünk a Köztelekből egy másik stati-ztikát, ami meg azt bizonyítja, hogy az élő állat r.ránylag Nagykanizsán és Z liaegerszegen a legolcsóbb. — Az elő állat husa kgként: a marháé Aradon 80 fillér. Győrött 94 fillér, Nv.trán 98 fillér, Nagykanizsán 82 fillér, Zalaegerszegen 68 fillér. A borjú husa Aradon 90 fillér, Győrött 96 fillér, Nyitrán 98 fillér, Nagykantzsán es Zalaegerszegen 80 fillér. Csodálatos tehát, hogy mig Nagykanizsán es Zalaegerszegen az élőállat arany lag a legolcsóbb, addig a hus a legdrágább. Akiknek a diferenczia megmarad, bizony nem panaszkodhatnak a csekély haszon miatt. És így van ez a gabonával is. A gabona elég olcsó a liszt s a kenyér azért még's drága A Magyar Paizs alkotmányos birodalmában nincsen ix-lex, ennélfogva keljük a negyedévi egy koronát s a félévi két koroDát eiküideni, kéljük mindazoktol, akik tisztelik a törvényt. Az epitö iparossegedek amint előre is jelezve volt, vasátnap délután tartottak a kaszaházi kertben nyáii tánczmulatságot, mely szépen sikerűit a kellemes idő miatt is, az ifjúság igen jó kedvvel mulatott a keső ejjeli órákig. Az ügyes rendezésért, a jó rend fentartásáert az egyesület háznagyát illeti az elismeres, aki egyik derek vezetője az épitő iparos segt dek egyletének. A zalaegerszegi katholikas leányok zászlót szereztek s ezt vasárnap 23-án szentelik fel, a a kaszaházi kertben, melynek főtisztsógét a zászló anyaságot Dr. Szigethy Eiemer ügyvódne vállalta el. A rosz csatorna miatt p naszt tettünk, hogy esőzes alkalmával a zsidotemplom előtti téren a házfalakig óxve tutajozhato tó kerekedik s az utczán meg stm férve, a csatorna tetejéről beárad a kapu-közökbe, az udvarokba s a kertekbe ts igy EZ ember a saját portáján sem járhat egy óráig csónak nélkül. S nagyobb boszuságunkra, mikor ezt a panaszos írást bevégeztük a mult csütörtökön, nyomban ráordított megint az eső s egy k's Fertő tava keletkezett megint az utczán, az udvaron, a kapu között s a kertekben, hová a csatorna tetejólől folyt be ?z áradat. Ha egy kissé nagyobb zápor lesz, az ablakokat is megfenyegeti az áradat. Roszankcdtunk, hogy oknélkül irtuk a panaszos levelet. De hát persze, a záporeső nem olvas újságot. Hanem hát beszélhetünk komolyan is. Azt a csatornát — ugy mondják — a képviselőtestületben 50 cm. átmérőjűnek óhajtolták. Miért csinálták csak 25 cmóternek ? Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város katonaügyosztálya a nagykanizsai 48. hadkiegészítő kerületi parancsnokság 214. 905. számú megkeresése közhirré teszi, hogy mindazon 48. gyalogezredbeli póttartalékosok, kik 28 napi fegyvergyakorlatra julius 25-ére vannak behiva, nem julius 25-én, hanem augusztus 1-én tartoznak bevonulni 21 napra. Zalaegerszeg, 1905. julius 18 án. Zalaegerszeg r. t. város katonaügyosztálya. Brenn, kat. ügyi előadó. Terjesszétek a „Magyar Paisst!" Megyeiek. Képvselői beszámoló. Farkas József, a zalaegerszegi kerületnek oiszágos kepviselője vasárnap 24 én Rezeréden tartja meg beszámoló beszédét. Háziipari tanfolyam A földművelésügyi ministenum néptanítóknak a háziipari gyakorlati ismeretek elsajátítására gyakorlati kurzus rendezését hatarozta el. A kurzust Kecskeméten rendezik, augusztus 1-ón kezdődik és egy hónapig tart. A tan.o'yamon a kosárköíést, gyékény fonást, seprű kötést és faragó munkát tanítják gyakorlatilag A tanfolyam igazgatását Guttenberg Pálra a kézimunkára nevelő egyesület igazgatójára biz'ák. A kurzusra a miniszter 20 tanítót vett fel állami támogatással, köztŰK vármegyénkből Danicz Sándor stridói áll. elemi iskolai igazgató-tanítót. A muraközi káplán. Csaknem hihetetlen, amit a délzalai újságok írnak a murakö'ieknek egyik másik ifjú papjáról. Azt iiják pl. hogy a stridói volt káplán marcziusbao ülte le Vác/.ott állam ellenes izgatásért a büntetést. Ei egy. Most egy alig pár hónapos káplánt Czepanecz Jánost küldtek oda Horvátországbol, életeben Stridón ..állott először magyar szót. Azt irja a levelező, hogy többfele koicsmai kellemetlensegeit — melyeket csak penzzel tudott elsimítani — fel som emliti, hanem ezt a leguiabbat nem hallgathatja el. litak a jó muraközit s szemebe tűnt Czepanecznek a társaságban levő Kiszelák nevű erdőőr, nem annyira az erdőőr, mint inkább ennek egyenruházata, melyen rajta van a magyar koronás czimer. Ezt hamar.jian lekáromolta, AZ erdőőr figyelmeztette: nem tréfa a magyar koionásczimert gyalázni. A pap erre oköilel rohaut neki. Az erdőőr háromszor verte a földhöz a papot. A pap újból támadt es rugdalódzott. Az erdóőr ekkor kapta és ugy felemelte, hogy a lába sem érte a földet, azutan ugy letette, hogy az orra is erte a földet. Végre kidobta. — fis itt a magyar állam dijazza a hitoktatást? S/ép eredmeny lehet. És Muraközt megsem csatolják magyar egyházi hatóság ala. És azt varjak, hogy itt a tekintélyében minden oldalról megiugdalt s ezer féle felügyelőtől és hatóságtól agyongyötört szegeny magvat tanító csináljon magyar kulturát. — Mert ha nem, nem kapia meg a ti tteset, mint a középbisztriczei tanió. A sümegi harisnyagyárról tettünk már em litést. Azóta Eicner Zsigmond orsz. képviselő, a kezdemenyező mar értekezletet is hivott ösize, hol nagy volt az érdeklődés, főleg a nok részéről. A kivitelre a következő bizottságot alakították: Eitnei Zsigmond. Bánti AI?jo», Darnay Kálmán, Berki István, Éles Károly, Lob Ignácz. Nagy tüz veszély volt Sümegen julius 16 án szombaton, 30—40 haz ogett le a nagy szolben melléképületekkel, takarraanynyal, a szomszéd községek tűzoltó testületei hamar ott termettek s derekasan működtek, de a szél miatt kevés eredmény nyel. Sokau hajléktalanul, vagyontalanul maradtak az utczán. A segélygytijtóst azonnal megindítottak. A segelyeket Neme h J. plébánoshoz kell küldeni. A középbisztriczei iskoláról írva, a múltkor mondtuk, hogy a tanító már több évi megszolgált jutalmát nem kapja meg, holott 100 gyermeket tanított évenkint. Rosszul irtuk, hogy száz gyermeket. Csak most tanit száz gyermeket január vagy febr uár óta, amióta van egy tanítónő kollegája is, s igy megoszlik a teher, de az előtt négy és fél évig egy magára tanította az egész gyermektábor', mely sereg felül van kétszázon. Eltekintve minden egyeb bajtól, tessék csak elképzelni : egy ember tanítson 200 gyermeket, különböző fokokon 6—12 éveseket, 1—6 osztályosokat. Az irva olvasás abc-jétől az alkotmánytanig. Hat osztályban osztályonkint legkevesebb 4—5 tárgy, ide nem számitva az illemtant, a tisztaságtant, egészségtant stb Tehát 200 gyermeket 25—30 különféle dologra tanitaui. Sok ez, miniszter ur, mág egv Ciesájnak is, aki pedig egyszerre hatféle dolgot tudott művelni s nemzetek hódítása mellett azt is tudta, hogy a feleségének hánv csirkéje vau. Hévízről irja a fürdőző levélíró, hogy a bérlő most nagy befektetessel szaporito'ta a vendégszobákat, de több is a vendég, ugy hogy megint csak nem férnek el s a szomszéd hegyi faluban. Szentandráson kell nagy részinek meghúzódnia, hol a közlekedés fárasztó, sőt nem is eléggé biztonságos. Még sok kell Hévíz rendbehozatalára. Politikai hullámok Siófokon. Onnan írják, hogy Siófokot ismét felavatták. E

!c?attant az első — nem csók, hanem a nyakleves a az els<> poff, a ez a felavatás bizonyítja, hogy megnyilt a füidő időszak, amiképen tavaly is megtörténtek a hasonló felavatások. Ez a csattanós felavatás a politikai hullámokból merült fel, s az vala a kérdés Tisza éljen-e vagy Ko-suth. A többit mát tudjuk. A pinczér, másképen lakáj, egyenlítette ki a dolgot. Pénzlopás Szűcs Ferencz zalaistvándi molnártól elloptak 64 koronát. A zalaegerszegi csendőrőrs kinyomozta, hogy Német Kálmán szepetki lisós vo't a tolvaj Kivándorlók. Juniusban negyvenöten kértek Zalamegyóben Amerikába PZÓIÓ útlevele-, Csertán Károly alispán azonban az útlevelek kiadását megtagadta, részint azért, mert a kérvények hiányosan voltak fel-zerelve, másrészt m?rt az. útlevelek kiadása nagyon megszigorittatott. A Mura c?ak ugy nyeli az embereke'. N-*tn múlik el hét, hogy ki ne fognának valakit belőle, s nemelyik beleesettet meg sem találják többet. Tegnap az Alsó bisztriczei malom alatt eset bele a kompról Vacskó Istvánnak 8 éves gyermeke. C^ak halva tudták kihalászni. Szép leány holttestét fogták ki vasárnap a keszthelyi Balatonból. S a'tsem tudják kicsoda volt. Sármelléki gyntogato banda. Egy idő óta majdnem minden éjjel tűzvész van Sármellókén. Utóbb egy tüz színhelyén egy üvegben puskapor maradékot és gyujtözsineget ta'áltak. Sümegen strájkoltak az építő iparos legények. Vetetlenül magába lőtt egv munkása szentpéteri m Uom munkálatánál. A zsebiből ejtette ki a revolvert s ezen közben elsült s a golyó a felső testébe fúródott. Dr. Mianer orvos fáradozik a golyó kerfc sésében, még nem távolithatta el. 500 halott czim alatt festi a Zala a nagykanizsai utczákat következőkben : Nagykanizán január óta máig több, mind 500 ember halt meg Oiy hatalmas szám ez, hogy joggal lehetne a veszlobogól kifüggeszteni a városházán, es ami iesujt, az az, hogy azóta/áznak a ragályos gyeimekb-tegségek mellett túlnyomó részben a tüdővész rabolta el eletét. Borzalmas dolog ez, különösen ha tekintjük, hogy vannak Kanizsával egyenlően népes városok, hol a halálozások száma ebben az évben alig volt százötven. Nem tudjuk az okát, hogy Nagykanizsa miért oly hála?, termékeny talaja a tüdővésznek. Vannak kik a ros-z ivóvizet okolják. Annyi bizonyos, hogy ivóvizünk egeszsegt.elen, de az is készsegteleii, hogy a közegészségügyi intézkedések sem állanak náluuk európai nívón. E teren csupa kicsinységekben rejlik a hiba, olyanokban, melyeken gyermekjáték lenne segíteni. Az utc.asarkon ezukrot árul egy ember ós nem jut estébe, hogy portékáit letakarja. Azt belepi a por, piszok, bogár — aztán a gytrmeknépség jóízűen elfogyasztja — Mikor legtöbben sérálnak az utczán, megindul egy hatalmas porfelleg, mely ránk ereszkedik. Ugy mondják söprik az utczákat. Igaz öntözik is, de az a száz hordó viz mi a tenger sima tükréhez kepest í (Jó volna abból ha csak egy is Zalaegerszegen, ha allandóan öntözne.) Némely utczában valósággal felviharziic a por, ha kocsi megy arra. — Vannak utczáir.k, melyekben undorító a piszok es a büz. A Kölcseyés ílunyady utczák oly rondák, hogy azt le irni sem lehet. Bámulatos, hogy egy haladó város területén ilyesmit megtűrnek. Pedig az 500 halott erősen bizonyítja, hogy nem tréfa dolog. Veszélyben vagyunk, örökös, nagy ellenségek leskelődnek körülöttünk.- a piszok és a por. Hát nincs aki ez ellen megvédjen bennünket? — Ugyan mibe mártaná ecsetjét Zala kollégánk,