Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-13 / 28. szám

VI. év. Zalaegerszeg, I9G5 julius 13. 28. szám. Klőflx.tési ár: Sgy érr* 4 koron*, fél évr« 2 korona. Vsgy.d ém 1 kor. Sif*M iTÁm 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. iVyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és főmunkatárs: GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS Három gyüíés. Mindahárom gyűlés azt mondta, még pedig egyhangúlag mondta, hogy a mai ország-kor­mány nem alkotmányos kormány, tehát nem tör­vényes ; minthogy pedig nem törvényes: nin­csenek aira kötelezve a polgárok, hogy ren­deleteinek engedelmeskedjenek. Kimondta a tegnapi törvényhatóság, hogy a vármegye adót és ujonczot nem ad, mely országgyülésileg nincs megszavazva. Meghagyja a törvényha­tóság összes vármegyei tisztviselőinek, hogy ehhez tartsák magukat s a fegyveres erő bármely tagjának behívásához tagadják meg a segítséget. S nem csak rendeli, de meg is várja ezt a hazafiságot. Továbbá a Br. Fejérváry Géza kormánya iránc bizalmatlanságát fejezi ki. Ez a tartalma a zugó helyesléssel elfo­gadott javaslatnak. Szóval rendkívüli időt élünk. Az exlexnek, vagyis a törvényenkivüli állapotnak ez az ellent­állás a következménye, ha jönnek a rendeletek, melyeket régen edictumoknak hivtak s a melyektől régeü is fázott a magyar ember. Mi persze nem irunk vezérczikket ebben az ügyben sem pro, sem kontra, csak az ese­ményeket soroljuk fel hiven. Hiven, mert történelmi nevezetességüek ezek a gyűlések. Beszélnek eleget magok az események. Elmondják azok, hogy most a politi'ia átszál­lói a vármegyékre és mutatják a"t is, hogy Magyarországon nem szeretik az emberek az exlexet, az alkotmánytalan uralmat. Ugyan­csak mutatja ezt Zalamegyében is az egymás­után lefolyt három gy ülés, melyek közül mindenik imponáló volt, szép volt, egyakaratu volt és ezért magasztos volt mindenik. És nem volt hazug, mert a Kossuth-nóta hangja kisérte a határozatot. Megnyilvánult ez a szép, egyakaratu ma­gasztos érzelem a törvénytelenség visszaveré­sére a tegnapi rendkívüli közgyűlésen, hol a törvényhatósági tagoknak hatalmas tábora állott tömötten, szilárd falanxként, mikor az Eitner féle javaslatot elfogadták és ugyan­akkor, mikor viharos éljen/éssel üdvözölték Hertelendy Ferencz főispánt, hogy lemondott fő'spánságáról, mert — úgymond — ő egyik kezében a törvénykönyvvel, másik kezében a végrehajtásnak igazságotosztó mérlegével jött, s törvénytelen időszakban tehát nem szolgálhat. Az eseményeknek a logikája ez és nem logika utáni cselekmények. Nincs tehát szükség vezérczikkbeli okoskodásokra. Hogy a következőkben leirt három gyűlést világosan lássa az olvasó, ismernie kell e gyűlésnek a magvát, az Eitner féle javaslatot; olvasható ez pedig a mult heti 27. számunk­ban a megyei hirek között, melynek szövegét most újra nem közölhetjük. Megjegyzem, hogy ne ár az állandó választmány után változott át a 40 tagu jóléti bizottság 60 tagura s ugyanott vonta vissza indítványozó az e) pontot, mely nem is lényeges pont. (Keszthelyen a keszthelyi füg­getlenségi kör ezt a pontot is elfogadta volt.) A három gyűlés a következő. I. Állandó választmány. Julius 8 -an délelőtt volt élőkészitő értekezlete a nagy számban egybegyűlt állandó választmányi tagoknak. Hertelendy Ferencz főispán elnökölt. Eitner Zsigmond orsz. képviselő-bizottsági tagnak emiitett indítványát magáévá tette a választmány egyhangúlag, hogy saját maga terjessze elé a 12 én tartandó rendkívüli megyei közgyűlésen. II. A zalai szövetkezett ellezékiek értekezlete­A mint jeleztükavolt, Bosnyák Géza julius 11 d. u. 6 órára összehívta értekezletre s egyúttal alakuló közgyűlésre a megyének összes ellenzéki fórfiait. Jelzett időben zsúfolva megtelt a Korona vendéglő nagyterme, a Kaszinó helyisége. Ott volt a megyének szine-java, o*t voltak a tisztvi­selők 8 az ifjúság. 0:t volt negy országos képvi­viselő is: Farkas József,, Dr. Darányi Ferencz, Gióf Batthyany József, Eitner Zsigmond. Nagy számban a töi vényhatóaági tagok, a me­gyének legmesszebb eső széleiről ie, pl. Sármel­lékről, Csabrendekiől, a Bogyayak, Tapclczáról Handléty Gusztáv, Zalalövőről Sfachó István, Lendváról Petiik Gyrla, Csáktornyáról Ziegler Kálmán, Cserencsócziól Vugrincsics Boldizsár, Kerkaszentmiylósjól Gál István egyik legtüzete­sebb lelkű magvat ja a p-p«agnak, — Br. Putthean, Géza, Gr. Bathyany Pal s'b Bosnyák Géza mea' v' v^ az értekezletet, említve, hogy majüsuan már Kimondták a szövetKezett ellenzékiek szervezett egyesületté alakulásának szükségeséét. A megalakulást a következőkkel vezeti be: Eprévé*, alkotmányunk meg van tá­madva, mindeu magyai nak kötelessége ezt vissza­verni. Ellenséges s/oms/ed állam nyelvén vezó nyelik katonáinkat, tői vényellenesen. Nem szabad ezt tovább tűrni. Csak a nemzeteknek vannak reseivált jogai, nem az uralkodóknak. Két kin­csünk van : a koiona s az alkotmány. De elsőbb az alkotmány — történelmileg is, tartalmilag is. Nagy időket élünk — — nem akaiják respek­tálni jogainkat, p-dig a nemzeti akarat az első forrása a jognak. Dr bízzunk ügyünk diadalmában. Visszaszerezzük mindazt, a mi a nemzetet Isten és világ előtt megilleti: Felhívja a jelenlevőket a szervezkedésre. A megalukulás Ntdeczky Jenő koieinöklete és Eitnei Sándor korjegyzősege mellett következőleg történik : Elnöknek választják kö:<felkiáltással Nedeczky Jenőt, alelnöknek Bosnyák Gézát, Farkas József orsz. képviselőt és a megválasztott Eitner Zsig­mond oisz. képviselő megokolt visszalépésére, hogy inkább olyanok legyenek, akikitthon lak nak inkább mint Bpesten, helyebe Vizlendvay Sándort. Jegvzők : Eitner Sándor és Háry Dezső. Tiszte­letbeli eluök Grcf ButthyifHy Einő. Bizottsági tagok járásonként : Alsólendva : Petrik Gyula, Gaal István, —Csáktornya : Ziegler Kálmán, Zakál Heimk. — Keszthely: Oltay Gvidó, Bezerédy Lajos, — Letenye: Csercpesz Kálmán, Scbuiidt Emil. — Nagykanizsai járás: Koller István, Devvarics Ákos, — Nagykanizsa város: Sebest}én Lajoe", Fájcs Lajos, — Nova: Deák Mihály, Imreh Antal, Tubo.'y Zzigmond, — Pacsa: S>entmibál\i Dezső. Thassy Imre, — Perlak: Habos Mihály, Tamás János, — Sümeg: Dr. Gjcmöiey Vircze. Barna László. Havdtn Sándor. Semetlie József. Nemetb Jáncs, Eitner Zsigmond, — Tapdcza : Vastagh János, Forster Elek, Hand­léry Gu'ztáv, — Zalaegerszegi járás: Nagv László, Szily DezE?, — Zalaegerszeg város: Dr. Kele Antal, Vóiös Gyula, Udvaidy Vir.cze, — Zala­sztrdgrát: Gróf Batthyánj Pál, Malatinszky Ferencz. A bizottságok több-több taggal is kiegészül­hetnek. A javaslati indítványf, melyet a rrátnapi megyei lö?gyü'é8 elé kell terjeszteni s melyet már isme­rünk, felöl vassa Eitner Sándor jegyző. Egyhan­gúlag elfogadják. Táncsics József alsóbagodi plébános felhívja a figyelmet, hogy gondoskodni kell a tisztviselőkről mert vannak köztük családosok s lehetnek szegény emberek, baj lenne, ha az ellentállás miatt meg­fosztanák hivatalaiktól. Eitner ZsigmondrjrötJtagu bizottság, melyet a me­gyegyülés elfogadand, részletes programjába veszi ezt. Megemlíti, hogy a Keszthelyen elfogadott s már kinyomatott javaslat-inditványból az e-, pont ki­marad s javasolja, hogy a megye gyűlésen hozandó határozatnak azonnal hatályba való lépését óhajt­juk. — Elfogadják, Szily Dezső: a 60 tagn bizottság, igen is gondoskodjék vagyoniiag is, fegyelmi ügytől azonban nem lehet tartani, mert azok a tisztvi­viselők a megye emberei. Dr. Kele Antal felszólalásában kifejti, hogy nem elég itt megalakulnunk egy néhány százan, vigyük ki a szövetség eszméjét a vidékekre, vonjuk be a szövetségbe az ezereket is, a népet, mert ott van az eiő, csináljunk propogandát, küldjünk szót proklomacziókat, tartsunk népgyülóseket — és vigyázzunk — éber őrködésre van szükáég: a 60 tagu jóléti bizottságnak figyelmébe ajánlja, hogy ha üt az óra, nemcsak szóval éa jóakarattal, de vagyonúnkkal is védelmezni kell a tisztviselőket, ha esetleg az ellentállásórt baj éri őket. Gál István kerka8zentmiklósi plébános: ugy .aitja az összes magyar papság nevében is szólhat: Haza és Egyház ikertestvér. A papság 48-ban is ott hagyta az oltárt, sietett a haza védelmére, mert a haza Isten után az első. Reánk számit­hatnak tőlünk lehetőleg minden tekintetben. Isten, haza és az Igazság karöltve győzni fog. Bosnyák Géza pártolja Kale indítványát, nem szükség azonban mindenütt a népgyűlés, "egyebütt tisztába vagyunk, de tartsunk népgyűlést augusz­tus első fílébén Letenyén és Csáktornyán, mert ott nem tudjuk hány hét kót hét, sőt maguk a képviselők Szüllő Géza és Terbócz István, saját maguk sem tudják, miféle párthoz tartoznaK. Ide pesti vezéreket is fogunk hivni. Kelének e mc'dositott indítványát elfogadják, vaiamint azt a figyelmeztetést is, hogy a 60 tagú bizottság gondját viselje minden tekintetben a tisztviselőknek. Nedeczky Jenő elnök : több tárgy nincs, —­lehetetlen nem bizni hazánk «zent ügyében, mikor ilyen lelkesedést látunk. A gyűlést bevégzettnek nyilvánítja. A közönség a Kossuth nóta éneklése közlen osz­lik szét. III. megyei rendkívüli közgyűlés. Julius 12. d. e. 10 órakor már tömötten vart a nagyterem. Hertelendy Ferencz főispán meg­nyitja az ülést. A jegyzőkönyvet Nagy László és Kiosetz Gyula hitelesitik. A főispán- elnök fájdalmasan emlékezik meg József föherczegröl, akit elvesztettünk, aki minden izében magyar volt. Halálát s miatti bánatunkat jegyzőkönyvbe iktatjuk. A tagok felállva hallgat­ják végig a bucaizcatót. Hertelendy főispán: Több bizottsági tag felké­rései e, de ha ez nem töiténik, magam íh egybe­hívtam volna töivéryadta jogomnál fogva, ezt & rendkhüli közgj ülést, hoyy szabadon megnyilat­kozzunk, 8 hogy magam Í6 bejelenthessem, hogy lemondtam s ragcszkodom is hozzá, legközelebb : tménylem felmentésemet. (Nagy éljenzés). Hálával köszöii a tagoknak, kikkel együtt működött, a jóindulatot, a támogatást, ámbár e béna időben (Gr. Tisza István nevezte kij [nem élhetett el több s jobb eredményt. Székfoglalójában fogadást tett, hogy egyik kezeb n a törvénykönyvet, má­sik kezében a végrehajtás igazságának a mérlegét tartja, ezt a két fegyvert nem engedi ki kezéből

Next

/
Thumbnails
Contents