Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-06 / 27. szám

magyar paisz 1905. julius 20. kivel beszélniök, Uram fia fia! Előbb láttak csendőrszuronyt, mint embert. Előbb halottak a katona lovak patkójának a csattogását, mint az emberi szót. A szomszéd faluból kellett hazajöni az alispánnak, hogy 10 órakor elvégezze velők ezt a pár emberi szót. 5 perez alatt megtörtént. Aztán nyugodtan és csendesen hazamentek. Megtörténhetett volna ez mindjárt reggel 6 órakor is. De nem volt ember. Mert az embereknek nagyobb része olyan, hogy a nálánál kisebbrendö emberrel nem hajlandó szóba állani csak a puskatusák közvetítése mellett Ezt tartom én hibának kérem. S a szuronytol ha nem fél is az ember, de ha csak egy szalmaszállal is folytonosan az orrunk eiőtt járnak, boszautó, izgató és lázító. Igy telt el az idő 10 óráig lézengéssel és izgatottsággal. Ekkor már a másik fél napot is Szentheverdel napnak vették nagy kárára saját maguknak és az iparosmestereknek. Hát persze, hogy ők a hibások, mert náloknál iskolázottabb ember nem akadt a városban (gesz 10 óráig, aki megtudta volna oldani a keidést. De menjünk a dolog gyökerére. Miért fogamzott meg bennök az a bün, hogy meg- 1 kíséreljék a törvénynek nem engedelmeskedni? ' Melyik törvénynek? Az 1890-dikinek. Nem j tudom, iiiiéit fogamzott meg. Oük a/t tudom, hogy biz' az nagy bün. (3k me;r lehet igv okoskodtak : Ha annak a törvénynek magok a vezetők nem engedelmeskedtek 15 éven keresztül s nem lett semmi hajuk, hat ha nekünk sem lesz scmini bajunk, ha most ez egyszer nem engedelmeskedünk. Én nem mondom, ki a hibás, s azt st m döntöm el, ki a nagyobb hibás'? A polgármester behívta közmunkára az iparossegedekf t es a kereskedósegédt-ket, a törvény nevében. Az iparossegéd dt és a kereskedős-gédtk nem teljesítettek a közmunkát. Mas nap a városi tanács, melynek elnöke a polgármester, azt a javaslatot kés/itette, hogy nemcsak az iparossegédeket és kere&kedősegédekft, hanem a napszámos lat is fel kell menteni a közmunka teljesítése alój. És a városi képviselőtestület, meben a polgármester elnökölt, a tanács véleményét szószéi int elfogadva, azt a határozatot hozta, hogy az iparost egédeket, a kereskedósegédeket és a nap,díjasokat fel kell menteni a közmunka alól. Ki a hibás? Borbély György. A zalaegerszegi zenebona. Hétfőn délelőtt \olt a zenebona s a históriája a következő. Az 1890 évi I. fez. 19 §-s a közmunkáról szóls az a veleje, h

rgy a 18-60 éves emberek kötelesek községi közmunkát végtzni. Persze van egy seieg kivétel, tói,bek között a d , pont íp, mely tzerint nem kötelesek a szegődött szolgák (cselédek), akik szolgálataikat másnak odván rendelkezés alá. az alatt uz idő alatt avval maguk hem rendelkezhetnek. A kereskedő és ipaiossepédek az eltők, akik tiltak o/nak az ellen, ho^y ők cselédeknek neveztessenek. De más felől sze^őJö't emberek s szolgálatikkal egyszerre kétfelé nem rendelkezhetnek. Nem kell ide nagv jog'ud. mány átlátni, hoty tehát ezek Í3 kivétetnek a közmunka alól S ha mégsem igy voina, akkor is ez a törvény homályos e,- viína ad 'kot, tehát, eiég íossz. De akár jó, akár rosz, 15 évig nem hajtották ve'gie. Ujabb!an a magas koimány eiiendeite a végrehajtását. A megye szorította a várost, hogy hajtsa vegie. A városi hatosig emberei, az összeírok (Tanai Ignfez várost adótiszt, 'Z uppán Gergely kültariácscs, Horváth Béia vgazda) ugy magyaláziák a törvényt, hepy az emiitettek is kötelesek. 5 a polgármester a következő mintájú behívót küldte szét: ..Felhívás Németh József kefés 6egéd Papp Alajosnál zalaegerszegi lakna felbitatik. hogy a teiliére llM'5. évre kirótt 1 napi természetbeni közmunka leszolgáláea végett, eszközökkel felszerelve, 1%5. év jutius hó 3-án reggeli 6 órakor a virosbáz.a előtt megjelenjék, ahol a városgazda a munka helyét kijelöli és utbiigaz.i'ást ad. Aki közmunkatartozását nem akarja természetben leszo gál> i, az tartozik annak megváltási árát, l kor. 20 fillért a városi adóhivatalhoz befizetni s a hivatalos nyugtát a városgazdának felmutatni ; mert aki a reá rótt munkára a jelen felhívásra ki nem áll, a- erre vonatkozó megyei szabályrendelet 17. § a értelmében a vultságössz.eg kétszeresével büntettetik, illetve behajthatlanság esetén az illető egyene-tékü munka teljesítésére köteleztetik, szükség eseten hatóságilag kényszeríttetik! Zalaegerszegen, 1905. evi junius hó 2ü-án. Zalaegerszeg r. t. váró? tanácsa. Várhidy polgármester.'' Az illetőknek persze ez nem tets/ett s a következő nyomatot felhívást bccsatolták ki maguk között s ajtókra is kiraggattók. „Munkások! Az ipari munkáknál beállott ub rkaidőt a derék, jó. takarékoskodó polgármesterünk — ugy látszik arra akarja felhasználni, hogy bebizonyítsa, hogy ő milyen jól gazdáik d.k a város pénzével. A munkások bőrén akarja pótolni azt, amit esetleg hasz.ontalanságokra kiad, vagy ainit egy könnyelmű rendőrkapitány elsikkaszt. Vagy talán végre mi gsokalta, hogy görnyedő agastyánok és tehetetlen öreg asszonyok söpörjék az. utczákat es fiatal erőre vau s-ükség? íme ez a korlátlan városi hatalmasság vissza ckatja helyezni a régi rabizolgarendszert, be akarja hozni a rob tinunkát. nem gond dva arra, hogy ezzel nem csak az iparos segédeket, hanem iparosainkat is, (akik ugy is vi-elik a l.özmunkaieihe') ér/( kényen károsítja. Munkás'arsak I A polgármester rendeletben felszólítja a városi ipa: <><-•ebédeket k-i/munka t"'jesités w. E — ránk nézve lealac-on itó — rend Ikf/.óst a le^uajyobb felháborodik il ut.i i'suk vis-za ét e c'.élb.il folyó lió 3-in (hétfőn,) fi r rakrr a meghívókkal ielezerelv» jelenjünf meg a ' áro Icza előtt, nem ugyan dolgozni, sem fizetni, Lanem 6 if, hogy hozzánk méltóan, guuyos meg<ető felelettel adjuk tudt.ira a városi hat'Ságnak, hogy a zaKegerwi»i ipar s munkások e rajuk nézve lealázó, bernirt re delke/.e: nek nem halandók megfelelni és fi^yelnube ajánljuk a polgárt<.e.>t>T urnák, hogy ha épp n né is rendelkezni akar viiaki felett, akkor menjen eí Ná| r t .ra, oit van elég kanász és bére

a, azok talán engedelme kedni fo u k; de az iparos g>g>d:k meg fogják mutatni, hogy ok n tn kívánják a rxhs/.olga korszak visznh'Íj e:<ést t és nem at árnak a polgármester úrral visszattjli dni, hanem inkább előre törni Munkások, ott legyetek a-frl^ett időben mindannyian! Több helybeli ipurusseyéd". Hétfőn reggel 6 ómkor in»gje!ent a váro-háza e őtt a? 50 behívott ifja, riftuelvik jó keddvel, e.ytn s-n aze i /őnapi majáihró

1 jöve, h csatlakoztak hozzájuk mások is s lett csődület Énekeltek, abc/ugcltdk s szónoklat is volt Persze mindnyájan a pol^ármiKterre haragudtak, mert ő hivta össze őket. A váro-gazda helyett mesjelent a helyettese, Csiszár, de unn meit szólani. A rendőriig a c-őuü.etet e-i akarta oszlatni. Nem sikeíCili. Jött a csendőrség, annak sem sikerült. El kell bmtrni, köiilU^kintők voltak S'lamon h. rendőrkapitány nem gyszer lántotla félre a szuronyt egyik másik élénkebb munkásró', észrevéve, hogy be van csípve. Mikor megtudták, hogy a po'gái mester nírcs itthon, az 'ártott ik, hosy ez elől a u p elől ment el, s még nagyobb volt az ellenszenv. Azt akaiták, h^gy valaki hallgassa meg őket s vegvék le ezt a terhe' íóiuk. Egyébiránt semmi megbolránkoztatót nem csináltak. Látták tionv nincs kivel beszólni, levouuhak a Kossuth utcán, hogy a polgármester üres háza előtt tüntessenek s várják a vasútnál. Ekkor vágtatott vóí>ig a a körmendi s a Kossuth utcán kivont kaiddal epy nagyobb szakasz lovasság Matisz Pál honvéd hu zár főhadnagy vezetése alatt a helyettes rendőrkapitány telefonálására, ki már előző napon megbeszélte a dolgot Arvav Lajos főjegyzővel, az alispán helyettesével. A város lakosságát izgalomba hozta ez a nagyobb mérvű fegyveres erő alkalmazása s u'O'i útfelén a polgármestert hibáztatták, hogv miért nem járt el ebben az auiuey is izzó időben tapintatosabban ? Mindeniktől azt lehetett halhni, hogy a polgármester szerencsétlen kezű. — A tüntetők megritkultak, a Barosligetbe mentek többen s a katonatág vissza vonult. Érdekes epizódként megemlítem, hogy egyik tüntető a főhadnagy elé állott s arra kérte, hogy vegyék le íóiuk ezt a terhet, mert ez nem jó törvény, egyebet nem akarnak. A főhadnagy persze nem tehet róla. — Ha ez naivság, mosolyogni való, ha pedig szatira, akkor azt teszi, hogy más czivil hatóságot nem találtak az egész városban. A szomszéd Bagód községből, hihetőleg izentek Cserián Karoly alispánnak. 10 órakor megérkezett s nagy éijerwiadalommal fogadták. Rögtön felment hozzá egy bizottság Szekeres Ferencz kőmíves segéd vezetésével s előadták a panaszt.. Az alitpán jegyzőkönyre vétette Cz.ukelter jegyzővel s megnyugtatta őket, hogy menjenek csak nyugodtan haza, közre fog hátai, hogy sérelmeik orvosoltassnak. Moflt más d^zor is megjelent a katonaság, azonban a tömeg az alispán szavára oszlott el inkább. Ugyanekkor érkezett haza Várhidy polgármester is Náprádfáról, hová Családját kisérte el apósához. A zajongó tömeg vegyes kiabálással várta, s Salamon r. kapitánnyal egy kocsin egy-kettőre behajtott. I»t is járt kiiidörtsé/, szintén jegyzőkönyvet vettek fel s megnyugtatta őket a polgármester is. Faragó Béla városi képviselő ezalatt ivet körözött es sürgős ügyben rendkívüli közgyü'ést hivatott össze, melyet szerdán d. e. 10 órára tűztek ki. Deli 12 óra felé. mintha semmi sem történt volna, csak az emlékekről beszéltek az emberek. A "áron gyűlés igen izgalmasnak igerkezett, azonban elég simáo, Bzeiiden, nyugalmasan folyt le 8 elég jó eredmény nyel végződött. Sokan megjelentek. 10-től 12 óráig tartott. A jegyzőkönyvet Lányi Kálmán és títefanecz József hitelesi'ik. Fülöp József jegyző ismertette az 1890. I. 49. törvényt s a hétfői eseményre vonatkozólag a tanáca határozatát fel; Ivasta. A jogi tanacs azt velemónyezó. hogy az emiitett d.) pont szeiint az iparos 03 kereskedő segédek 18 kivétetnek a kötelezettség alól. A tanács elfogadta ezt s teljesen felmentendőknek tartja s mellette még a napidijasokat is (hacsak kei eseti (•dót nem fizetnek) S ezt felterjesztik jóváhagyás vetett a megyuhez — S szavazáskor ezt fogadta el a közgyíilÓB Add'g ezouban több felszólalás történt. Baly Beia teámon kéri a p lgármestertől, hogy miért hiva kozott a nep eíútc a kepvi.seleti gvülé«re? mikor volt ez? ő nem tud ióía. A nép ra ámadt, felgyújtása: 1 fenyegeti, mint k pveseleti tagor, hogy ő is egyike azoknak akik belelovalták a polgármestert ebbe az intézkedő be. M kcr lovalta ó bele? A polgármester kinyilatkoztatja, hogy őt nein lovi.lta de a képvibtleti gyűlésről nem szól. Lányi Kálmán igaziá- talanuak tartja az. említett 1890 ki 49 § t, d ; törvény töt vény, meg kell tartani, s nem helyeselheti a copoi tosulást. Dr. Kele Antal: Ig^z, hogy régen megvan az 1890-ki törvény, de gyakorlatban sohasem volt, 8 ezzel az indokolással ki várija meg; oldatni a haf.áio. ato', mehet elfogad. Tai 'suk meg a törvényt, de van köz-égi törvény is, a község maga iutezheti a dolgát, vau e szükség erre az intezked sre csak epeu most ebben a puski p>ro? levegőben?' (p .igáim! <ter közbeszól: puskaporos, mert lázítják a népet) Kele: Igen, iá/itják az ilyen intézkedésekkel. Keii a polgaimestert, kímélje meg a várost a tapintatlauságoktól. Faragó Béla nagy ak'acsomóval felkészülve, hétfőn négy rendbeli sürgönyt váltott Budjpdstről ebben az ügyben. Az orsz. Iparegyesület azt s'irgönyzi, hogy az illetők mentesek a közmunkától, a masodikban azonban kéri a vélemény felfüggesztését, mig j .bban utána jár, azu'án Geléii Mór azt - ürgönyzi, hogy nem lueutesek a miniszter.ől jóváhagyólag a vármegyei szabályrendelet alapján, de az illető hatóságok másként is határozhatnak. Czitálja az ip.ittörvényeket, melyek szerint megint mentesek. T^hát csupa zür-zavar. Annyi bizonyos, hogy vitatárgy. 15 évi nem teljesítés jogot forrnál a nem kötelezettségre. A polgármester eljárásártak inditó okait keresi. Egyik alapbil kölcsön vett a másik számára 4800 koronát, e/t kellene most kipótolni a munkadíj megváltásával. 6 is elfogadja a tanács javaslatát, sőt jobban szeretné, ha ezt par nappal előbb tették volna. Dr. Csák Károly: A miniszter is átlátta a homályt s 3 napi munkabér megválthatására változtatta. Elfogadja a javaslatot. Dr. Hajós Ignácz mas formát óhajt: Függesszék fel ezt az eljárást s provokálják döntésre a közigazgatási bíróságot. Várhidy Lajos polgármester: neki nincs része ebben a bajban A vármegye rendelte el, hogy hajtsák a közmunkád, s az iparossegédeket az osszeiróbizottságirta ki, (szóval a megye es Tauar Náczi, közből a polgármeeter kimarad, suuja a .'zomszedom. Itt kellett vrlna lenni hétfőn reggel.) Ezt a bizottságot pedig védelmezi, hogv jol ertelme/te a törvényt. Csudáikozik hogy eilene tüntetnek. Másként nem lehet ez, csak ugy, hogy lazítják ellene a népet. Da ő nem ijed meg a terro-