Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-22 / 25. szám

6 MAGYAR PAIZS 1905. junius 22. Felebbezés a zalaegerszegi villanyvilágítás ügyébei}. 2021/kig. 1905. Tekintetes Városi Tanácshoz Zalaegerszegen. Faragó Béla, Dr. Kele Antal, Udvardy Vincze, Dr. Grlinwald Samu éi társai, városi képviselőig zalaegerszegi lakósoknak felebbezéae Zalaegerszeg r. t. város képviselő testületé ttt -i • II Trx TTT^ A T által a Ganz és társa czéggel 1905. évi junius hó 5 én megtartott rendkívüli 1 1 p Ln n I PTQ9 V fi mai fi TI fi HS I képviselő testületi gyülé.en a villamos világítás létesítése - éa az üzem bérbe1 ÖJ\illOüUUO M UlWOi X U.J.1U.VJO . a(]á3

a _ nemk

üi

ÖDben a kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatok megváltoztatása, illetőleg megsemmisítése végett. 1, 2, 3 éa 4 •/. a. mell Zalaegerszegi r. t. város képviselő-testülete által a villamos világítás létesítése tárgyában a Ganz és Társa czéggel feltételesen megkötött szerződések jóváhagyása, továbbá a villamos világítás beruházási költségeire felveendő kölcsön tárgyiban 1905. évi junius hó 5-én hozott sérelmes határozata, s annak minden része ellen az 188G. évi XXII. t.-cz. 25. és 113. §§. alapján kényte lenek vagyunk felebbezéssel élni, tisztelettel kérve, hogy ezen felebbezésünket az összes ügyiratok kapcsán Zalavármegye törvényhatósági bizottságához felterjeszteni, ott pedig tisztelettel kérjük, hogy miután ezen határozatok hozatalánál az 1886. évi XXII. t.-cz. 42. és 57. §. utolsó bekezdése, a 110., 112. és 120 §§. rendelkezései megsértettek, de egyébként is ezen határozatok Zalaegerszeg város közönségének határozott kárára történnének, az ezen gyűlésben hozott határozatokat megváltoztatni, illetőleg meg semmisíteni méltóztassék. Indokaink a következők: 1. Ezen gyűlésen Dr. Kypka Ferencz, mint a Ganz és Társa gyár képviselője, tehát a legköz vetlenebbről érdekelt tél, nemcsak az egész gyűlés alatt jőlen Tolt, hanem a tárgyalásban ii éiénk részt vett, tnelv egyetlen körülmény is elegendő arra nézve, hogy ezen gyűlésben hozott határozatok megseramisitte? senek; mert az 1886.éviXXlI. t.-cz. 57 §. harmadik és utolsó bekez dése határozottau kimondja hogy: > Aki a község közjavadul nait haszonbérli, vagy a községgel szerződéses viszonyban, vagy perben áll, a község közjavadalmaira vonatkozó, vagy a szerződési viszonyból eredő semminemű ügyek tárgyalásában részt nem vehet. Általában mindenki csak olyan ügyek tárgyalásában tehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincs«. 2. Ezen rendkívüli közgyűlésre, a meghívók csak 1905. évi május hó 28 ón adattak ki kézbesítés végett, holott itt a község törzsvagyonának lényegesebb átalakulásáról, nagyobb összegű és hosszabb lejáratú bérbeadásról lévén szó, az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. és 112. §§. értelmében a képviselő-testület ezen ügyekben jogérvényesen csak abban az esetben határozhatott volna, ha a meghívók a küzgyülést megelőzőleg legalább 30 nappal előbb az ÖSSZ63 városi képviselőknek kézbasittetnek, s ezen gyűlésen az Összes tagok, általános többséggel és névszerinti szavazás mellett hozták volna meg határozataikat. Ezen rendelkezéseknek azonban elíg nem tétetett; a képviselő-testület a 42. §. rendelkezésének megfelelőleg időközben ki nem egészíttetett, s egy városi képviselő a gyűlésre meg sem hivatott, mint erre az alábbiakban részletesen kitérünk. 3. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 120. § a világosan kimondja, hogy: „A községi vagyon bérbeadása rendszerint 08ak nyilvános árverés utján eszközöltetik Az árverés módozatait és a kikiáltási árt, a képviselőtestület állapítja meg, s az árverést az hagyja helyben. Ha a közárverés sikerre nem vezet, vagy a község éideke kivételesen a magánutoni egyezkedést javallaná, a vagyon szabad kézből is kiadható". A törvény tehát kötelezőleg és parancsolólag a nyilvános árverést rendeli el, a mi a dolog természetiből folyélag közdolgokban bérbeadások esetén, megnyugtatólag másként nem is eszközöltethetik. A jelen esetben a városi tanács meg sem kiséreltt a közárverést, a község érdeke pedig egyáltalában semmiképpen sem juvallja a magánutoni egyezkedést. Ily szövevényesebb, nagyobb befektetést igénylő, hosszú időre szóló, technikai vállalatoknál pedig egyáltalában meg nem engedhető, hogy a terhes és költséges szerződések, nyilvános pályázat metlő zésével köttessenek meg akkor, a mikor a képvislőtestületi tagokkal még az egységárak sem közöltettek, s igy az ügy lényégére és érdemére vonatkozólag a képviselő testületi tagok teljesen homály ban maradtak. Közdolgokban a törvény ily világos megsértésével eljárni nem lehet, nem szabad, s a menynyiben ez mégis megkíséreltetoék, arra valók a felettes hatóságok, hogy a törvénv meg {értésével létrejött határozatokat megsemmisítsék, s a közönség jogos érdekeit megvédjék. Habár a törvényhatóság a képviselő-testület határozatait első sorban a törvényesség szempontjából bírálja felül, s ezen alapon hozza meg határozatát, de ezeken felül vizsgálnia kell az egyéb okokat is, nevezetesen, hogy a határozat által nem okoztatik-e a közönségnek tetemes és helyrehozhatatlan kár, mit gondos körültekintéssel, s előrelátással elkerülni lehetett volna. A jelen esetben a felhozattakon kivül, számos ok forog fenn arra nézve, hogy a sérelmes határozatok megsemmisíttessenek. Zalaegerszeg r. t. város anyagi viszonyai oly ziláltak, polgárai már annyira meg vannak terhelve nagy községi pótlékkal és még oly sok elengedhetetlen rendezni valói vannak, melyek még százezre <be fognak kerülni, hogy minden további megterheltetésnél a legnagyobb gondossággal, előrelátással és kör öltek intéssel kell eljárnunk, s éles szemmel és észszel vizsgálnunk kell, hogy vájjon a sok égető tennivaló közt melyik az előbbre valót Nekünk nem a külszíni, a csillogást, hanem a lényeget kell keresnünk. Számolnunk kell anyagi viszonyainkkal, az ipar, s a kereskedés pangásával és a polgárság szegénységével. Különben ne gondolja senki, hogyha a tervbe vett villamvilágitás életbe lépne, Zalaegerszeg város utczái a kevés számú és gyenge erejű izzó lámpákkal és nyolez gyenge ivlámpával a mai igényeknek meg felelőleg megvilágítva lennének! Tervbe van ugyanis véve 125 drb. egész éjjeli 16 gyertyafényü, 125 drb. féléjjeli 16 gyertyafényű izzólámpa, és 8 drb. 10 amp. féléjjeli ívlámpa. Ezen kevés számú, gyenge erejű lámpákkal Zalaegerszeg közvilágítása távolról sem lenne csak megközelítőleg is megoldva, s igy az igényeket egyáltalaban nem elégítené ki. Rossz világításra pedig Zalaegerszeg ily nagy összeget nem áldozhat. Megfelelő közvilágításhoz pedig most még nincs meg a kellő anyagi ereje, de ha megvolna is, akb/r is a*.t körültekintőbben kellene a város érdekében létesíteni! . . . t\7. 1904. évi deczember hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlés 4050/904. sz. véghatározattal elvileg kimondotta, hogy Zalaegerszeg város közvilágítását a mai kor igényeinek megfelelőleg óhajtja berendezni, kimondotta továbbá, hogy a villamos világítás mellett foglal állást, a mely világítási módozatra nézve a meunyiben a Ganz és Társa czéggel elfogadható feltételek megállapítása sikerül nyilvános pályázat mellőzésével e czéggel a szerződést a bizottság kösse meg. Már ezen kiinduló pont is helytelen, törvénytelen és szabálytalan volt, mert a mult évi deczember 13-án tartott rendkívüli közgyűlés »Meghívóján* a tárgysorozatban a tárgy e hatá rozatnak megfelelően részletezve egyáltalán nem volt, az egész külön, független indítványnak tekintendő, a jelenlevő városi képviselők kollő tájékoztatás, előleges megfontolás, és az ily fontos dolgot megillető alapos meggondolás hiányában, sebtében, meglepetésszerűen voltak kényszerítve szavazni. Ezen közgyűlési határozatot megelőzőleg már hosszú éveken át folytak tárgyalások a villamos sági ügyben, a legkülönbözőbb alapon azonban különösen hangiulyozni akarjuk azon körülményt, hogy a vállalkozók által igényelt befektetési összeg — a szóban forgó Ganz ezéget sem véve ki — a város irattárában elfekvő akták tanúsága szerint soha sem haladták tul a 186 ezer koro nányi összeget. A deczember 13-iki közgyűlés határozata, annak törvényességét feltételezve, de meg nem engedve is, csakis ezen néző pontok figyelembe vételével, csakis ezen befektetési összeg hatái vonalazásával lehetett contemplálv^. Ezen deczember 13-iki közgyűlés óta városunk életében egy fontos, korszakot alkotó esemény történt. Ugyanis Udvardy Vincze és Mondschein Samu városi képviselők, számvizsgáló bizottsági tagokkal egyetértve, Faragó Béla városi képviselő a f. é. április 27-iki közgyűlésen alapos bírálat alá vette városunk pénzügyeit és gazdálkodási módját. Az adatok és számok kérlelhetetlen kritikája alatt péazügyi életünk megdöbbentő ziláltsága tárult fel előttünk; kitűnt, hogy a város vagyonmérlegi kimutatásában felvett összegek nem felelnek meg a valóságnak, hogy alapjaink egy része oly más alapnak van kölcsönadva, a mely azokat visszatéríteni kellő fedezet hiányában soha sem tudja, hogy a zárszámadásban, mint tény. leges tiszta jövedelmeknek feltüntetett tételek soha sem folytak be, hogy előző évek pénztár feleslegei nem állíttattak a következő gazdasági év javára és hogy igy a községi pótlék törvénytelen, számszerűen helytelen, sérelmes módon lett kivetve. — És daczára ezen a város pénzügyi viszonyait, háztartását kedvező szinben feltüntető műveleteknek, városunkban az 1900. évi 83% pótlékkal szemben ma a községi pótlék az „Arany Bárány" vendéglőnek pótköltségvetéssel történt átalakítási összegét hozzászámítva 87°/o ot tesz ki. Tény az, hogy zárszámadásunk sem vagyoni állapotunk, sem pénzügyi kezelésünk tiszta képét nyújtani nem képes és a képviselő testület bizalmatlanságának kifejezést is adott az által, hogy élve a városi közigazgatási szabályrendelet 7. §. c). pontjában adott jogával (1886: XXll. t. cz. 122., 142., 143. §.) a kezdőknek nem adta meg a felmentvényt. Városunk polgármesterének, mint a ki szabály rendeletünk V. fejezete 8. §. 2. pontja, illetve 3. pontja d) bekezdése értelmében a „községi háztartás törvényszerinti viteléért" első sorban felelős, megyőződésünk szerint nem lehetett volna sürgősebb erkölcsi teendője, mint egész befolyását az irányban érvényesíteni, hogy bármi néven nevezendő egyéb, nem határidőhöz kötött ügy mellőzésével első sorban is a város pénzügyeinek fennt vázolt ziláltsága tétessék alapos, beható vizsgálat tárgyává, hogy annak eredményéhez képest beálljon azon lelki megnyugvás, mely minden nagyobb akczió, mint a milyen ezen szóban forgó, 50 évre kiható villamossigi pénzügyi művelőinek is elengedhetetlen feltétele. Viszonyaink teljes megismerhetése czéljából nem tartjuk feleslegesnek megemlíteni, hogy 1903. évi zárszámadásunk, egy évi kés. delemmel csak 1905. évi május hó 11-én lett a törvényhatósághoz felterjesztve és hogy a f. é. május 28 án tartott rendkívüli közgyűlésen tett 1625/905. sz. előterjesztéssel az április 27-iki, ama közgyűlési határozat, a mely a számadásra kötelezetteknek a felmentvényt megtagadja, olyaténképpen lett feltüntetve, mintha a felmentést czélzó tanácsi előterjesztés a »tárgysorozatról levétetett volna« és csak erélyes felszólalások révén sikerült a jegyzőkönyvnek a históriai igazságnak megfelelő ama kiigazítása, hogy a képviselő-testület hosszas és alapos bírálat utáu a felmentvéuyt megtagadta. Pénzügyi helyzetünkre világot vet az, hogy az ezen év elején az »Arany Bárány* szálloda átalakításánál felmerült 10—18 ezer korona költséget sem volt képes a város az iparosoknak kifizetni, és ezek kénytelenek voltak követelésüket takarékpénztá rakban leszámitoltatni. Ilyen nyomasztó zavaros pénzügyi helyzet tudatában nagyszabású, öt évtizedre kiható pénzügyi müveletekkel foglalkozni nem szabad, — ez erkölcsi lehetetlenség. — 300, illetve 410 ezer korona kölcsön felvételéről van szó. Lehetetlenség az, hogy a város, mint kölcsön vevő egy péuzintézetnek, mint kölcsönadónak pénzügyi viszonyaink jelenlegi rendezetlenségének tudatábau nyugodt lelkiismerettel mutat hassa mog zárszámadását, mint a mely közokirat hivatva van pénzügyi viszonyaink hü képét feltüntetni és a hítel-adóuak erkölcsi biztosítékot nyújtani. Hisz az április 27 iki közgyűlés maga mondta ki, hogy bizalmatlan a zárszámadás Iránt, mert