Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-22 / 25. szám

196 magyar PAIZS 1905. junius 22. napi 4— 5 órán át van a gyermek, de ám 19—20 órán át szülei körében él. Mindéi bői következik, hogy a gyermek szivének, akaratának helyes irányba való fejlesztése, az erények űltetgetése, ápolása a szülék kötelessége, még pedig az erkölcsi törvények parancsa szeriut. Hol vannak ezek az erkölcsi törvények ? Hol van az a neveléstani munka, mely útmutatóul szolgál az embernevelésben urnák, parasztnak egyformán'? A napszámos, cseléd, iparos, a kisgazda nem vesz neveléstani mun kát, de nem is vehet. Mégis hol, miben keressék ők gyermekeik nevelésénél a helyes irányítást'? Mi legyen ezeknek a vezérlő csillaguk 1 Mi ? Az Isten tiz parancsolata. Ezt tudjamíiideiiszülőkönyvnélkül, keresztény, zsidó egyformán. Nos tehát: tanítsa meg erre minden szülő a gyermekeit is és nevelje őket ezen isteni törvények parancsa szerint, de napról-napra, következetesen, kitartóaD, soha nem csüggedve. Mélyedjenek bele a szülék és olvasgassák e szent törvényeket magyarázó könyveket is. Ha mikor az „Isten tiz parancsolata"* szerint nevelik a szülék gyermekeiket, akkor bizonyos, hogy nem lesz panasz a serdülőkre, hogy nincs bennük szerénység és tisztességtudás. Nem a gyermekek a hibások. Vétkesek a 6zűlék, akik kén yeztetik gyermekeiket. Na, hát ugyan hová jutott az emberi társadalom a gyermekek nagyon is szabadra ereszéével, a kényeztetéssel és a rettentő sok emberi tudománnyal ? Talán eljutottunk a lelki metrnyu

0vás, az elégedettség, a boldogság révébe? Nem. Hajókázunk a felfordulás, a nyughatatlnnság tengerén az anarchia felé. Fájdalom, ez igy van! M itóztassan ik hat csak nagyobb figyelembe venni a tanulók „magaviselete"-nek rovatát, inert abból tudjuk meg, hogy a fia milyen ember, a leányka milyeu angyal; a másik, a kitűnő, csak a tudóst mutatja. És inkább megnyugodhatok a szülő abban, ha gyermekének taiiulásbeli elúmeuetele csak „jó", még akkor is, ha csak „elégséges", Iloqkáfyoz.*) Hangok. . . Mint vaiázszene, mely álmainkban éjjel Reeurian lelkűmbe és elaraszt kéjjel, Ugy sug

fa leveled papiisuhanása, Hogy nincs sztbb, mint kezed szerelmes vonása. Mint dörgő menykő, meiy, ha felriaszt éjjel, S a leg zebb álmokat vadul üzi széjjel, Ugy súgta a gonosz irigy árulása, Hogy bűnös a lelked s a kezed írása. Széli Miksa. *) Mutatvány ily czimii ve iskötetből. Egészséges testben egészséges lélek. — Elmefuttatás a tornázásról — Ii a: Bekefi Elek, a „Budapesti Tornaegj']et

ualtal képesített oki. torna tanitó. Jelige: „Mers sana in corpore sano." Egy rés't a mai id< ges, petyhüdt, tafnyuló korban niimlenha akiu-dis thema leven, másrészt a mult hetekben hazánk fováiosabsn oly fényesen sikerült ifjúsági tomaversenv hatása alatt mindenki által nagyobb éidekiődésbe, figyelmesebb 8 mel gebb felkarolásban lészesitte'ven a tornázás : nem "élem haszontalan vagy felesleges muukának, sőt „ebben a nagy melegben", a kezdődő ugoi ka-szezon unalmában, a nyaialás idejeben stb. stb. jobban láéiő olvasóközönségie tekintettel oppoitunus dolognak találom egy kis — nagyon i? reánk férő, semmi esetre sem ártó — könnyed, taiczaczikkszeiü éitekezés, elmefuttatás koczkáztatását a — jeligénk megczáfolhatatlan, csak az Erkölcsi magaviselet rovatábau legyen ott az l-es, a dicséretes. Kell, hogy az „ erkölcs"-nek mindenki előtt nagyobb becsülete legyen a tudománynál. Sajnos, hogy amióta fordítva áll a dolog: a Bakony erdeje megtisztult ugyan a zsiváuyoktól, a fosztogató gazemberektől, de annál több van belőlük a városban. Természetes, hogy az a szülő legszerenCáésebb, az a gyermek lesz a jövő társadalmában a legboldogabb, akinek viselete is dicséretes, tanulása is kitűnő. Hanem az ilyenek ritkák. De hat legyenek rajta a szülék is, hogy az iskolák mind ilyen dicséretes, kitűnő gyermekeket bocsáttassanak ki minden tauév végén. Adja Isten, hogy igy legyen! Nóvák Mihály. Tanév végéhez. (Az iskola köi-szelleme). Korunkban mindenki beszól a közügyről. Minden embsii egyetü'ésb< n, intézetben, 1 gyen annak bármily alakja, van bizonyos közügy, respublica. Ez ugyanis a dolog, az ügy maga, a m lyuek kedvééit az egyesület létezik; az a tárgy, a melyet ápol; az a czél, melyie az emberek egyesülése iránj ul s mitől tehát az ő kiilső és belső éideke tüag. E.en közérdek előmozdításában közre kell működnie é* res/tvennie bármely éiő intézet minden ta.'jáiiak ; mindegyik köteles saját én jét aiárendeíni ós iöláldoíiii az egésznek, az összeségn^k mihelyest, ez azt követeli, ho^y igy ez maga részéről is azt a hasznot búzhassa, melyet az intézmény közügye nyújt, s viszont azt a hasznot tegye, a melyet az, összeség esetleg tőle követel. É« ez a közös ügy képezi az intézet lelkét; annak minden rendelkezése és berendezése c-<ak te te organiiácziójának tekintendő. Hogy az ilyen egészséges és virágzó intézet az emberiség számára létesüljön, ahhoz oly kedély jellem "zükseges, a melyet integritásnak, vagyis becsületességnek nevezünk. Integritás olv egészet, sértetlent, vagv épet jelent, a meíynek minden része egészséges teljes állapotban van ós semmiféle folt, semmifele betegség áital nincsen nemtelenitve. ölök igazsága sserint — egészséges testben egész séges lelket biztosító módszeres testgyakorlásról. I. Azon percztől, midőn az első ember előtt bezár' dtak az. éden-kert kapui s kimondatott felette a legdrácoibb itólet: „Véres verejtékkel fogod keresni mitidenuapi kenyertdet!" lulajdonképpen azon percztől kezdődik ós tart már a — tornázás. Már az öntevékenységre utalt ős-ember, mi kor elelmeéit a földet művelnie, vagy halásznia s — leginkább ruházata végett — vadásznia kellett, rászoiult és pedig a legtermészetesebb testgyakorlatra; e foglalkozás által nyújtott testi tevekenység az ő pásztori életmódja mellett elégséges is vala arra nézve, hogy beszerezve általa a lehető s ktpzelhető legegyszeiübb igényeinek megfelelő szükségleteket, egyszersmind egészséges, erőteljes legyen s maradjon. Szaporodván az emberiség, támadtak oly igé nyék s következésképen vetődte k felszínre oly eleiszükségletek, melyeknek beszerzése már erőd barezot, azon mindennap megujjuló sürgést- forgást, szóval a: létérti küzdelmet hozta létre, melybe mindennapon részt kényteleiiittetünk venni s e küzdelem eszközlője, előmozdítója, rugója a művelődésnek. De a kultur-élet, uemcsak székségleteket — mint imént érintettük — támaszt hanem azon arányban áll be gyarapodás a megélhetési —, az éiet-eszközökben is; szükségképen az ember az ő hajlama, tehetsége szerinti egy ilyen élet eszköz, vagyis munka felosztás, munka-osztály választásáia van utalva, mely szerint t. i. txistentiánk biztosításéi a szó'ó bizonyos teendők aztán az embernek csakis egyes tehetségeit fogEíen állapotban használja és elvezi azután az összes eiőit az egész. Igy a fa, a vi;ág egésznek, épnek mondható, ha egy iesze t,em hiányzik, egy se hibás. És igv van az emberiel is, főleg pedig az ifjúsággal. A mi természe;üik és ami ifjus.gíink integi itáfibari virágzik, ha a test és a telek egyaránt megteszik a kötelessegüket, ha ríjuk nem nyilvánulhatnak törések s oiy hiány ok, a melyek kepesséeeit, élvezetét, az összes részek együttmiiködéíét esetleg zavaihatnák. Egy tcilihez, az ő szavához, az ő hitéhez, az ő jeileoiehez, híréhez ;llik az integritás, ha ezen tuiajdonok mindég.ike olyan, a milyennta. leuniók kell; ugy hogy abban megnyugodhatunk, hogy biijak az egészet. Minden csonkítás és megosztás; az aljas hazugsag minden feiegrágódása; az erek minden rossz és idegenszerű aikaimazása; végre (a hírnevet illetőleg) minden csúszó, gonosz megszólás ellenkezik a< integritással, a hol pedig a működő ós együtt u-űködő eiők elnemtetenednek ós megbomlanak: ott nincsen res publica nincsen egeszsege^, virágzó közügy. Hogy \alamely nuezet jó hirben és épségben magat föntarthassa: eLben mii.deu tagjának közre keu működnie es aira törekednie, hogy kiki a maga helyen legyen s integritását megóvja. A miliőn nem szatad széttörnie, szétdarabolna ;; ez az emberi jellem. Ila ezen íagódik a féreg: hogyan bi/.hatnának mások abban, a h.i öumagabau megbontott, önmagát elveszt tte; s a ki saját közügyét sem szolgaija ép lélekkt', tiszta, őszinte becsületesseggel s eiintetlen já hírnévével; hanem c-ak miat egy rothad' törekeny oszlop, a melyben tergek es egerek laknak. Ne i gyen olyan egy iskola, egy intézet sem; mindegyiknek jelleme, virága, dísze legyen az integritás. Ne akaijon másnak látszani, mint a milyen, szellemeitek, egész jele .létével, tanaiai es tanulói jellemenek egész becsületességével. Mindegyikük bizonyítsa be, hogy az intézet közügyét, közeideket elism-ri ós tiszteli, ez iránti kötelesség-erzete törvényenek tekinti es a kötelesség hű teljesite^ében a legédesebb jutalmat látja. Adbint auimis integris, docentes integri, integri discipuli. Ebben nyilvánuljon az i-kola közszeliemr

r Cselkó József. —

1—gaBBS lt.Bllll.1!

1— i I lalkoztatják s jelesül vagy testi vagy szellemi erejét veszik elő. Idáig éikezve, ki lehet mondanunk, hogy napjainkban, a kultura ft-jletiaégónek iiy magas stádiumában e tekintetben ugy vagyunk, hogy : a..) egy igen nagy íósze a társadalomnak csupán esztehetségével dolgozik ; b.,) egy szintén meglehetős nagy része pedig előnyös anyagi helyzete folytán a kényelem ölében minden nagyobb testmozgás neíe.ül élhet;. c.,) egy jó nagy része pedig, űzött ipar-ága szerintcsik valamely egyik testre szét kénytelen folytonosan működtetni s végre d.,) egy resze, mely földmii eléssel foglalkozik 8 melynek tagjai — mint említettük már — a legtermészetesebb testmozgást gyakorolván rendesen erőteljes fizikummal bírnak s folyton egészségnek örvendenek, vagy legalább azon számtalan betegség-nemeket, melynek már alig bír a cziviiizált vilsg eleggé pallérozott nyelve nevet kö'cönözni, ők nem igen ismerik. M ir most. ha tekintetbe vesszük hogy : a) az első (hogy ugy mondjam) kaszt, c-úk szellemi foglalkozásában tevékenység nélkül hagyji a lélek házát, hordozóját: a testét, mmek elmaradhatatlan következése annak satnyulása ; b) a második kaszt, vagyoni kényelmes helyzeténél fogva nem részesítvén testét elegendő ( tevékenységben, az a fent mondottak szerint fejlődósében gátoítatik ; c) a harmadik osztály pedig űzött ipar-ága szerint, csak valamely teyt részét (esetleg csak izmát) működteti, mi nyílván a többi testrész rovására történik s ezek fejlődésének bátramaradottságát okozza ; d) a negyedik pedig bárha a löldmiveléssel foglalkozva folyton üz lestgyakorlatot, de a fog-