Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-15 / 24. szám

magyar paizs 19Ö5. junius 15. hogy a levese meg ne hűljön. íme a javaslatot pártolók tudtak egy ólát koplalni is. Igaz, hogy amott döntöttek a dupla ós tripla szavazatok és a tisztviselők szavazatai is, de mégis szebb eredményt is érhettünk volna cl. Hiszen tudom én, hogv a tisztviselők szavazati joga törvényen alapszik; de azt is tudom, hogv azon törvények a nemzetiségi városok miatt hozattok; azt azonban mondom, hoc-y iiyen, a váró? t ennyire teihelő, nagy kö'csönflírynél, ilyen hazáidjátékoknál a városi tisztviselőknek mégis tartózkodniok kellene a szavazástól. Mert hát elvitázhatallan tény az, hogy a város felvesz háromszázezer vagy még nagyobb kölcsönt s azt egyazon melegében odaűzeti a Ganz-gyárnak. Ez faktum; a többi hipothézis. Mert ami az áramárokat illeti elismerem, hogy ilyen mérsékelt egységárakat alig ismerek ; ámbátor, ugy a vál'atatok, mint a nagyfogyasztók erdekének legjobban felel meg az átalány összegben való okot méltányos megegyezés. Ugyancsak emlitelte az elő dó ur azt is hogv a váro

e az előállítási árnál jóval olcsóbban kapja az áramot. Ez is szép dolog; de adja Isten, hogy ne legyen igazam, en, én igen féíek, hogy elmúlik tiz husz év is, a míg egy kis haszon mutatkozik. Akkor pedig lesz egy ócska gyárunk és meg 30—40 évig ^dóságunk. Hogy j előhozakodtak több várossal, mint a melyek tete | mes évi hasznot húznak a villany-gyárukból, erre ! nem sokat adok. Mert azok a városok nagy váró | .•-ok más ipari es keieskedelmi forgalommal; ott ; a i ügy fo yasztók nem vezettek acetybnt és i a un fő, mi csak azr hallottuk a n űízaki taná- j c=08 uitói, hogy ennyi meg ennyi ezret jövcd l- i meznek az illető gyárak, de elfelejtette a merle- , geket is bemutatni. Azt is mondta a műszaki tanácsos, hogy neki kifogása volt a gyár kisszerüségét illetőleg, ő nagyobb, tehát diágább gyárat akart volna Egerszegnek, de — ma már az sem nagy baj; mert ma már — úgymond — gyártanak olyan izzólámpákat, melyek ke -három ampere anergiát igényelnek oránkint s igy a gyár kétszer ennyi lámpát képes ellátni, mint i rendes i szokásos nagyobb ampéres lámpákkal. Ez igaz ; de itt meg viszont azt feledte el a fanácsos ur felemlíteni, hogy a kisebb ámpérü lámpák fél, vagy egyharmad olvan tartósak, — életűek — mint a rendesek s iíy kétszer, háiorcnzor annyi hetven fillér kell égőtestre, mint amazokból. Ez pedig tetemes kiadás. Ugyancsak konczedálta a tanácsos ur, a különvéleményében azt is. hogy 20—30 év alitt a • technika terén nsey változás történhetik annak ellensúlyozásául egy p-mtban megegyezésre is jutottak a gvár kiküldöttjével; a mikor azonbin a tanácsol ur másfélórás beszédét tartotta, akKor j erről egy szót sem szólt, hanem nem csekély j buzgósággal védte a villanyt, a szerződést, a Ganz gyárat. Olyan bőbeszédiiséggel, mintha ő nem is f a szakkérdések megadására, han^m propaganda, reklám csinálásia lett volna idekérve. Engem is, másokat is boszantott ez a tárgytól való elkalarido/ás s nem tets'ő közbeszólásunkra jött egy éles hangú aigumentum, mely csendes terrorizmusnak is beillett, hogy: „Hit a vendégjog!?" Hát hiszen a vende^jogról, vendégszeretetiőí mi is tudunk valamit, de azt is tudjuk, hogv van: „vendég kötelesség' is. Lehet, ho^y nincs igazunk, de egynémelyikilnk ugy fogta föl a dolgot, hogy a bemutatóit műszaki tanácsos ur, műszaki dolgokról fog, szárazon, szakszerűen ielvilágositást nyújtani! ahelyett agyonbeszélt bennünket. Ugylátszott, mintha szerepet cserélt vo'na Ripka mérnök úrral, a gyár képviselőjével. Félreértések kikerülése védett es hogy elhárítsuk magunkról a „maradi" jelszót, kijelentem, b':gy nem volt közöttünk egy sem, a ki elvből ellene lett volna a villanyvilágításnak. Sőt a túlnyomó rész azt mondta: Legyen villany! (egy náthás hang avval biszantott bennünket: „hát fagyugyertyát akarnak V' Ez az ur —ugv'átszik — még a faggyúgyertya korszakban él.) Legyen a közvilágítás akar ezer koronával drágább a jelenleginél, de ne igy, ne hazárd ne kucséber módon. A városnak nincs reszkírozni valója. A kik ennyire szeretik a „világosságot" mint mi, azoknak uem kel! faggyúgyertyát az orrukhoz dörzsölni. Mert tény az, hogy hasonlít ez a megoldási mt'd ahhoz, mint amikor egy gazdag gyarmatáru nagykejeskedő azt mondaná nekem: „Te János, ón berendezek neked harmincz ezer koronáéit egy speczerájos boltot s aztán beültetem hamat a Számit, az fizet neked be; t és husz ev múlva a bovelsvaare a tied lészen. Nem eg: "zerübb megoldási mód az, hogy ha az a gazdag Gunz-g\ÁT fennforogva látja egy ilyen gyárnak életfeltételeit, hogy létesítsen egy villanygyárat a saját rizikójára a maya szakállára? Node úgyis me.gfelebbezzük a dolgot. Polgármesterünk dicséretére legven mondva, Ö nem erőltette valami nagyon a dolgo', aiczán bizonyos apathia látszott, mintegy azt mondván : Ha leszavazzák: jó; ha megszavazzák: az is jó. Ott azonban ő is ellentmondásig talált, amikor elhitetni akarta velünk, hogy a mi vagyoni állapotunk nem is olyan sötét. Mert mindjárt kisebb lenne a pótadó, ha megszűnne a házosztályadó. D-hát máshol is van házosztályadó, mégis 40—50—60% a pótadó. Elismerem, Egetszégeu elég drágák a iakások, du mégis olyan terhek nyomják a háztulajdonofíokat

Tis, hogy 4°/n tiszta jövedelmük sincsen. Mindent fölemészt a nagy adó, a horribilis pótadó, aszfalt, tatarozás. Ma olvasom a „Zalavármegyi'*-ben, hogy néhány óv múlva, hogy prüszkölnek a villany hajtotta gépek a műhelyekben. Na, ón fogadást ajánlok, hogy tiz év alatt nem lesz öt műhelyben motoieiő Nagy dolog az uram. Aiihoz más ipuri élet, inás fn.galotii s tőke keli. Különben ha mégis az ellenpártnak lenne igaza, mi szívesen kérünk bocsánatot azért, hogy aggodalmaskodni merészeltünk. De hogv modemül fejezzem ki magamat: „az absoiüle ki van zárva/" Tivolt János. r ' JM: i X jCli \ jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivafalban. Felelős szerkesztő: Z. Horvaih Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapitó. Nyomatott Tahy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. 339. szara. 1905. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz,. 102. § a.érleiméhen ezennel kizhirrá teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság VI. 143 szamu végzése áltai a Zilavárme^yei takarékpénztár végrehajtató javara néhai Hácz.ky Kálmán örökösei tlleu 38f)4 K. tőke, ennek 1904. évi deczt mb r hó 24 toi jáió 6o/o kamuja, ugv járulékai erejéig elrendelt kielegitési végrehajtás alkalmával bíróilag le fo-lalt 2880 kor. 30 fill. b'Cíiiili bútorok, borok, hoidok es 'vízi eszközökből álló ingóságok uyt-v.tntm árverés utján leendő eiadaiasa eireudeltetve;i, — ennek a helyszínén, vagyis Zalaegerszegen leendő ts'.közks're 1905 ik év junius hó 23 ik napjának dylelőit 10 óraja határidőül kitüzetik és ahlio' a venni s/.áude ko/.ók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX t.-cz. 107. §-a ürtelraóben a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. AZ elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. § áhan megállapított feltetelek szerint lesz kifizetendő Zalaegerszegen, 1905 évi május hó 25. napján. Nemes Sándor kir. bírósági végrehajtó. Iszákosság nincs többé! Kívánatra bárkinek bérmentesen küldünk egy próbát a Cazaporból. Kávé, tea, etel vagy szeszei Italban egyformán adható az Ivó tudta nélkül. A C0ZAP0R többet ér, mint a világ minden szóbeszéde a tartózkodásról, raert csodibatása ellenszenvessé feszi az iszákosnak a szeszes i alt. A C0ZA oly csendesen és biztosan hat, hogy a<t feleség testvér avagy gyermek e^yarant, az ivónak tudra nélkül adhatja és az illető' m !g csak nem is sejti, mi okozta javulását C0ZA a családok ezreit be' itette ki ismét, sok sok ezer férfit a .szégyen és becstelenségtől meg nenteU, kik később józan polgárok es ügyes üzletemberek letiek Temérdek fiatal embert a jó útra és szerencséhez segített és sok embernek életét számos évvei meghosszabitotta. Az intézet, mely a C0ZAP0R tulajdonosa, mindazoknak, kik kívánják, egy prólmadigot és egy köszőnó'ir isokkaí telt könyvet dij és költségmentesen klild, hogy i_<y bárki is meggyőződhessék biztos hatásáról. Kezeskedünk, hogy az egészségre teljesen ártalmatlan. CÍM INSTÍTÜTE 3—52 (Dept. 610.1 62, Chancery Lane, London, Anglia. temetkező intézete és butorasztalos-mühelye Kazinezy-tér ZALAEGERSZEGE

N Petőfl-uteza Temetkező intézotemot újólag berendeztem teljesen minden kellékkel ugy az egyszerűbb igényeknek, mint a legdíszesebb pompának megefelelőleíj Mindeniket jutányos áron számítom. Ajánlom butorraktáromat is, uri szobáknak teljes I oreadezesére. vagy egyes finom szolid darabokra. INGYEN PRÓBA 610. sz. Vágja ki ezen szelvényt és küldjemégniaaz intézetnek. (Levelek 25 f, levelezőlapok 10 f-rel bérmentesitendők Árverési hirdetmény. Bak község közbirtokosságának tulajdonát képező Bak n a fő utczábnn 18. házszám alatt fekvő tégl.-i-cserópzsindelylyel fedett lakóház, mely áll 3 szoba, konyha, éléskamra, pinczéből, istálló, pajta, sertésó'akkal és fél hold belsőséggel együtt 1905. évi junius hó 25-én délután 2 órakor a községbiró házánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet igénínek örökáron el fog adatni. Az épület bolt és koicsuiahelyiségül is alkalmas. Az árveiés megkezdése előtt bánatpénz gyanánt az árverezni szándékozók által 200 korona teendő le. Egyéb árverési feltételekre nézve alulírott készséggel ad felvilágosítást. Beik, 1905 junius 10. Nérctsth József, közbirtokossági elnök. FI J biztos bérjövedelmet hozó jó fekvésű városi háxak^ra törlesztéses kölcsön nyujtatik az alábbi feltételek mellett: 4 °/o kamatra 50 évi törlesztéssel 4 Va °/o „ 40 Va és 30 , 4 «/4 °/o , 25 és 15 „ 5 °/o „ 10 „ ' ,. A tőke a kamatfizetéssel együtt félévi részletekben törlesztetik. & kölcsön Készpénzben fizettetik ki Magasabb kamatú kölcsönök convertáltatnak. • Kölcsön ajánlatokat elfogad és minden felvilágosítással készséggel szolgál j Z. BE or-váth. Lajoö Zalaegerszeg, Körmendi-utcza 38. íz. "f •jp "Jp flp f^ f ^f^