Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-26 / 4. szám

VI, év. ZaÍ8©®er»zeg, Í9G5. január 26. 4. szám. B1527.it

ár: -féfj érr» 4 koroct, hü érre i koron*. Mcgyad évi* 1 kor. figyM ssám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint, iVyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal : Wlassics-ntcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY G1ÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK HBTEHKÉHT OSÍTTÖETOKÖN EST B. A sümegi asszonyok. És tppen ezekben az izgalmas napokban; tjeinek aféiti-kü?de!mes mérkőzéseknek, hogy te mondjam, dultkedásoknak közepette, az országgyűlési képviselő választásoknak liaborgó idejében kapunk a sümegi asszonyoktól egy rózsaieveihez, egy ibolyához hasonló levélkét, melyen Honi bált hirdetnek s kéri k hölgy társaikat, kogy azon a balon honi ruhába öltözködjenek. Mintha pacsirtaszót hallanánk a mennydörgés zajában. Mint mikor az egymásba robbanó fellegek közül ki-kivillannak a súgaras csillagok. Mint a hol a fergeteggel viaskodó tölgyfa tövében virág nyílik s hirdeti az életet és a szeretetet. Ugyan mi más is ez? Éjjel nappal szakadatlanul zakatol a telegraf, beszél a telefon ; ide ennyi rendőrt, oda kétannyi eseudőrt, amoda kétszáz darab katonaságot! ha kell «gy ezredet, éles töltéssel ám s holnap taiáD piros vérünk csepeg a fejér hóra le, ha előbb meg nem gebbedünk a fagyban. Egész ország egy hangyaboly. Képviselőt rálasztunk. Ha átdöfik is oldalunkat. — És a sümegi nők korteokednek, hogy honi tea ruhában járjunk. Bizony mondom nektek, hamarabb és jobban megteremtik az üdvös törvényt az asszonyok, mint az orsz. képviselők, mint a bölcs fejű törvényhozók. A honi ipar pártolásáról szóló hosszú felolvasásomban azt is emiitettem ezeiutf öt évvel, hogy ezt a dolgot a gyermeken kell fcezdeni; az iskolára, a tanítóra kell bizni est az eszmét, hogy uj generácziót neveljen Tele; és az asszonyokra, az anyákra kell bizni ezt az essmét, a nemzeti életnek kutforrására, a nemzeti becsületnek élő lelkiismeretére, egy uj időnek a méhére, hogy generácziót szüljön vele. És akkor hiszek a nemzeti erőben : a nemzeti munkának, iparnak fejlődésében, annak pártolásában; nemzeti önérzetünkben, s a munka-adta erkölcsi és auyagi javulásunkban. Bizony mondom nektek, hamarabb és job1bau megteremtik az üdvös törvényt az asszonyok, mint az országos képviselők, mint a bölcs fejű törvényhozók. Mert a mit ti alkottok, azt a törvényt összeí-ombolhatjátok, még ha magyar iparunkra, az önálló vámterületre s nemzeti közgazdaságunkra szól is az; de ha a törvényt, pl. a sagyar ipar pártolásának a törvényét s a magyar fajszeretet törvényét ha édes anyátok oltotta a véretekbe, azt onnan ki nem égethetitek. Ilyen törvényhozáson törik a fejüket a sfimegi asszonyok, mikor azt mondják, hogy -öltözködjünk honi ruhába, pártoljuk saját iparunkat. Hogy ilyenek legyenek a gyermekeink is! „Oh hölgy, az Isten gyönyörül teremte tégedet!" Mikor az emberiség szivének s a nemzeti élet hangosan dobogó lelkiismeretének teremte tégedet. Borbély György. A sümegi vöröskereszt-egyesület 1905. február hó 11-én a sümegi Kaszinó terme.ben jótékonyczélu Honi Bált rendez, melyre a czimzettet és uri családját tisztelettel meghívja az elnökség. Kezdete este 9 órakor. Belépő dij 3 kor., esaládjegv 7 kor, Kelülfizetesek köszönettel fogadtatnak. Kérjük a t. hölgyénél, hogy honi rnhában szíveskedjenek megjelenni A kelme iránti felvilágosítással Darnay Kajetanné elnök szolgál. Visszapiüantás. — Cz élünk gyakorlati megvalósítása. — (XVIII. Folytatás.) Közérdekű, közhasznú, hazafias, ideális ós nemes czelt kitűzni, magában véve szép dolog, de az eleiben való megvalősiíás nélkül édes kevesetér. A szerint e'ni. igazi ha: afihoz méltó cselekedet. Azt másokkai is elfogadtatni, megkedveltetni, íz életben minél szelesebb kőiben realizálni, meggyöket eztetni s állandósiitatni — dicsőség. Farcsa, hogy szóval a szépei, jót, humánusát, hazafias dolgot, nemeset és igazat igen sokan dicsérik, de tettleg ezeknek az utján nagyon kevesen járnak. Teljes erejükből nincsenek azon, hogy e?ek az elet minden fázisában megvalósíttassanak. Hol itt a baj?! Nagyon nehéz és meredek-e ez az ut, vagy az emberek gyöngék?! Az igazság és hazafiassá — igaz, hogy mindig önfeláldozást s önmegtagadást igényel és így a gyöngébbekre nézve nehéz, de nem elérhetetlen. Tehát gyöngék vagyunk. Nagyon gyöngék. Osztrák szomszédaink már közel négyszáz esz tendejt:, hogy rendszeresen, állandóan és öntudatosan gyengítőnek bennünket közjogilag és gazdaságilag. Ezen idő óta rettentő sok időt, erőt és tehetséget keiiett elpazarolnunk alkotmányunk védelmire s igy magyarságunk öntudatos kifejtésére megerősítéséie, gyartjodására, egységessé tételére, föidmivelésünk, iparunk és kereskedelmünk felvirágoztatására s általában vugyonosodátunkra vajmi kevés időnk, erőnk s pénzünk maradt, azt s<m lerditottuk ö szfeisiíássa: magyarságunk megerősítésére. Ugy voltunk és ugy vagyunk, mint az az ember, ki folytonosan a becsű leiéért kü/.d, harezol, vetekedik, családja pedig szegényedik, éhezik, koplal, inhátlankcdik, ziiliik és pusz'ul anyagilag és erkölcsileg. Gyöngék voltunk, de nem természeti tulajdonságainknál fogva, hamm azért, meit magyarságunkra, az egységes magyar állam kialakulására mindenféle iránjban, vagyonosedásunkra kellő gondot, súlyt, eiélyt és energiát nem fordítottunk s nemtörődömségünknél fogva n)akunkra engedtünk nőni mindenféle idegen fajt és nácziót, kik már pattogtatják íelettünk — és sajnos nem ritkán — rajtunk is osior csapásaikat. Csak bogy: „Él még a magyarok hatalmas Istene, Hazánkat átölelve, tartja atyai keze!" Él még a lángoló magyar hazaszeretet, csak fel kell ebreszteni, eggyé kell forrasztani, munmára serkenteni, a magyarság jogos érdekeinek megvédéséért kivétel nélkül minden magyart harezba vinni, erős, kitartó és összetaitó hazafias szent haiczba, melyben mindenkinek meg kell tennie kötelességét. Ez a kötelesség nem lehet más, mint az, kogy ha magyarnak születtél, lógy érd k nélkül testestül- lelkestül öutudatosan, jellegzetesen s min denben igaz magyar. A támadókkal szemben védd meg a mag)arság jogos érdekeit s tégy a gye korlati ele'ben e hazában mindent magyarrá. Legyen magyar nyelvünk, szokásunk gondolkozásunk, viseletű.k, földmiveiésünk, iparunk, kereskedelmünk, hivatalunk, iskolánk, hadseregünk, irodalmunk, művészetünk, tudománjunk szabadságunk, függetlenségünk, alkotmányunk stb. vagyis ezeket a szent ideálokat, kívánalmainkat vigyük át a gyakorlati életbe is. Mindéi re felette nagy szükségünk van, mert tele vagyunk idegenszerűségekkel. Nem csoda, mert ezen irányelvekre a múltban nem fektettünk elegendő súlyt. Hivatalos nyelvünk, melyen a töt vényeket is hozták 1825-ig a latin volt. ÁHó hadseregünk nyelve még most is — uémet; a hadsereg jelző zászlója, — feketesárga ; _ kereskedésünk — német; a kereskedők legnagyobb részének könyvvezetése, levelezése — német; mesterségeink műszavainak legnagyobb része — német; viseletünk — német; amit viselünk, amit napi szükségleteinkre elhasználunk nagy részben osztrák gyártmány. így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyarság napról-napra töLb teret veszít. Nemzeti vére foíyton-foly vást fogy s igy elerőtlenedik, meggyöngül erkölcsileg és anyagilag, minek szükségszerű következménye, hogv 'idegenek húzzák ki a magyarság alól a gyékényt mely után vagy elpusztul, elzüllik, vagy kivándorol. .Víi'"it'inek neg kell váhozria. Természeti erőnk, tehetségűi.k nem hiányzik hozzá. Csak összetartással rendithetetlenül akarnunk kell. Hangyaszorgalommal erősen akarnunk. A sikernek másik föltétele az, hogy kik nem ezen irányelvek szerint élnek, tehát kitűzött czéiunknak ellenségei, azokto! szeretettel ne vegyünk semmit és ne adjunk el néki semmit, ha csak elkerülhetjük. A sikernek harmadik föltétele az, hogy mindezen irányelvekre a gondolkozó gyermektől az aggastyánig műiden élő lelket ki kell nevelni, ki kell tanítani, bogy mindegyik maga győződjék meg ezen irányelveknek nemcsak igazságáról, de elkerülhetetlenül szükségts voltáról is. Mert addig, míg csak néhányan vannak tisztában ezen lentebb hangoztatott irányelvek igazságával és szükséges voltával s mig csak beszélünk és lamentálunk, de nem cselekszüuk azok szerint s mindazon inányelveket következetesen, öntudatosan ós kérlelhetetlenül a gyakorlati életbe át utm visszük: eiedménjt hiába várunk. De ha minden magyar tehetségét erejét s legjobb tudását ezen irányelvek szerint használja fel 8 másokat ezekn

;k elfogadására folyton buzdít, lelkesít s ha kell: a fentebbi mód szerint kényszerít; akkor czélunkat diadalmasan el fogjuk érni mi, vagy elfogják biztosan érni utódaink. Nagy nemzeti czélokat máról holnapra elérni nem lehet. Mert ahhoz, bogy ily ujabb nemzeti czélok a nemzet vérébe átmenjenek, még kitartó és állandó munka melleit i > löbb geueráczióra van szükség. Fődolog az, hogy még idejekorán megértsük a kor infő szavát s ez most mindenütt, a nemzeti állam kialakulása. Ez pedig csak ugv történhetik, ha minden polgár öntudatosan ezen czél elerésére törekszik. Erre pedig esak ugy törekedhetik sikenel, ha minden egyes tagja kulturális, erkölcsi és anjagi szempontból elegendő erővel bir. Mindennek az alapja: az egyéni testi ielki, vallás-erkölcsi, kulturális ós vagyont erősség. Ilyenekből válhatik csak eiös tábor, mire nekünk különösen nagy szükségünk van. (Folyt, köv.j Dr. Kele Anid>