Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-27 / 17. szám

1905 április 27. AGYAR PAIZS Árlejtések magyar iparra. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A kereskedelemügyi m. kir. miniszter segédhivatalnak főigazgatójához máj. 28-ig hid átépitmenyi muDbákra. — A kolozsvári ügyészséghez máj 20 ig cserépfedélzet kijavítását a. — A brassói törvényszékhez máj 28-ig könyvkötői munkákra. — A balassagyarmati áll. építészeti hivatalhoz máj. 16-ig hid építésére. — sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatósághoz máj. 12 ig temípom és paplak helyreállítására. A m. kir. áll. vasutak irazgatoságához máj. 25-ig gépészeti berendezésre. — Az otocsai erdőhivatalnál máj. 10-én épület és tűzifa eladására Írásbeli versenytárgvalás fog tartatni. — A uyifrai áll. építészeti hivatalhoz óvoda kibővitesere máj. 8-ig. — A beiegszászi áll. építészeti hivatalhoz máj. 8 ig betonmütárgyak újból építésére. — A székelyudvarhelyi áll. építészeti hivatalhoz máj. 9 ig műtárgy építésére. — A szegedi börtönigazgatósághoz máj. 15-ig koczkakőszéu és tűzifa szállítására. — A temesvári dohánygyár igazgatóságához máj 15-ig kemény tűzifa szállítására. — A kassai dohánygyár igazgatóságához máj. 29-ig tűzifa és deszka szállítására. A szerk. levele. Többnek. 1. Az újságban megjelenendő' dolgot a papírnak lehetőleg csak egyik oldalára tessék irni. 2. Ha épen szükséges az aczikk, jó lemásolni, mert a lapban való megjelenést nem lehet biztosra venni ; avval pedig nem lehet terhelni a szerkesztőt, hogy ezerféle irást is megtartson, azokra gondot viseljen és azokat visszaküldözgesse. Ez sok pénzébe is ^Kerülne. 3. Mindig közérdekű dolgot kell irni. Töldmivelés. Állattenyésztés. ae* A kié a föld, azé az ország! -vss Gyümölcsösben. A nemesfaju érett gyümölcsöt azt hiszem minden ember szereti. Kedves táplálékát képezi tőleg a gyermekeknek; — a madarak közül is felkeresik, némelyek gyümölcseinket, hogy részint inyenozkedesük kielégítést nyerjen, — részint éhségüket csillapítsák. Gyümölcseink azonban csak akkor szereznek örömet s fáink akkor teremnek bőven, ha azokat tápláljuk, ápoljuk, tisztogatjuk, gyógyítjuk s az elhaltakat pótoljuk. Lássuk csak miképen is kell ápolni, gondozni fáinkat. A jó gazda a tél végén — t?.vasz elején létrával, ollóval, fürészszel felfegyverkezve megjelenik gyümölcsösében s a fákról a száraz gaiyakat, a hajtásokat a törzstői e'távolitja, — a kártékony hernyó fészkeket melyek a gyümölcsfák legnagyobb ellenségeit rejtik Összeszedi s elégeti. — Nem elégszik meg csak a már messziről is könnyen láthatok eltávolításával, hanem megvizsgálja nineseeek-e n gyűrűs pohók fészkei azokon, melyeket szinten eltávolít. A nemesítéshez szükséges gaiyakat a fa délre néző oldaláról megfedi, a levágás helyét éles késsel simára faiagja s bekeni íatapaszssál. — Ápriiir. hóban a fák kérgeit a mohtól megtisztítja. valamint a repedezett kérget simára kotorja, vigyázva, hogy a fa élő részét meg ne sértse, — teszi pedig azéit, hogy a kéreg közé bujt tovarokat s azok petéit megsemmisítse. Mivel pfdig a férgek tojásai igen aprók s leginkább melyen vannak a kéreg nyílásaiban ugy annyira, hogy a vakarával hozzá uem férhetünk, — azért is oltott mészből és trágyáiéból készült híg keverékkel a fák törzseit bemeszeli, — e keverék a petéket elpusztítja. A mikor az idő kezd melegebbé válni, — reggelenként betekint a gyümölcsösbe, megvizsgálja iáit, hogy vailjon nincsenek-e valahol összegyűlve a hernyózás alkalmával észre nem vett gjümölcspusztitó állatkái? Ha talál, elpusztítja. Reggel azért jó tenni e műveletet, mert még akkor a hernyók csomóban vannak. A legnagyobb gondozás mellett is megtörténik, hogy a szomszédoktól a szél hernyót sodor át gyümölcsfáira, ilyenkor pusztításuknak elejét veszi, — készit ugyanis a háznál fel nem használható zsírból és klormészből álló kenőcsöt (1 kgram zsírhoz 7 kgram klormész veendő) ezt, papírra ken^e a fatörzsére köti, — e ker.őcs kiállhatlan szagától a hernyók lehullnak s többé vissza mászni nem képesek. A Iák tisztogatásának elvégeztóvel, a fák alatti földet akkora területen, mint. a koronája, felporhanviíja s a gyomoktól s egyéb növényektől tisztán tartja. A csontáros gyümölcsfák mézgát izzadnak ki gyakran, — ez izzadányt éles késsel levagja egészen a fészkéig s helyét salicillal bekeni. Gondos gazda ezen munkákat végzi tavasszal. Nézzük coak lesz-e dolga nyár folyamán is ? Lesz bizony! A gyümölcsfák tiágyázása, — akkor trágyázza mikor már a gyümölcs kifejlett, junius közepétől julius vageig. A trágyázást végzi pedig oly képpen, hogy a gyümölcsfa koronájának kerülete nagyságában, kör alakban, két, ásó szélességben 20—30 méternyi mélységben sáncot huz s abba mészpor, íahamu, fürészpor és jó érett istálló trágyát, összekeverve, a sánczba tölt s a hiányt földdel újból betemeti. Ha nagy a szárazság esténkint jó erősen öntözi a fáit, sőt a koronáját meg is locsogja, — az örag iákat is megmosdatja, megfüröszti hetenkirit. A gazt nem tűri meg, irgalmatlanul pusztitja fái alól, valamint a gyöksarjakat is. Uityel s nagy gondot fordít arra, hogy az éneklő madaras fészkeit a jövő nemzedék, a jövő gazdái ne pusztítsák, — gondja van, hogy minél több madárkát csalogasson gyümölcsösébe, azáltal, hogy eledelt hint számukra, télen pedig búvóhelyet s etetőket állit a gyümölcsösök s mezők dalosainak. Levélhullás után az elszáradt, ieveleket aláássa s az akkor látható hernyófészkeket elpusztítja. A fiatal fák törzseit a fagvás ellen szalma fonattal veszi körül. Aki igy ápolja s gondozza fáit, annak öröme ie, azonkívül nagy haszna is leend gyümölcsöséből. Németh Jenő. Zalavármegye közyazgasági állapotáról az elmúlt deczember—márczius hónapokban, most terjesztette be jelentéssét Gruner Lajos, vármegyénk közgazdasági előadója. A jelentés nem valami rózsás képét nyújtja vármegyénk kö>gazdasági állapotának. Ide iktatjuk belőle a következőket : Az általános közgazdasági helyzet a mult évnek hasonszakával szemben különösen a kisebb exis tencziáknál msszabbra fordult. Csekély gabonafölösleg a rossz takarmányozási viszonyok folytán silányabb állattartás, — a borkészletek nehézkes értékesítése, — silány tengeri és burgonyatermés mind oly faktorok, melyek a család fentartásánál vagy tartaléktőkék gyűjtésénél már eleve kizárják a sikeres eredményt. S'ámcs kisgazda azonfelül nyögi még a. mult, évben nagy számban jelentkezett tetemes elemi károk következményeit is. Mindezek hozzájárultak az általános helyzettel való elégedetlenséghez ós a kivándorlók számának szaporodásához. Mert míg a mult évben még csak egves fiatalemberekre szorítkozott a kivándorlás, most már annyiban is tetemesen fokozódott, hogy egész családok keresnek uj hazát és miután különösen a Canadába telepedett vármegyei lakosok tetemes pénzküldemények és )ó hírekkel csábítgatják az itthon maradt rokonaikat és jó ismerőseiket: biztosra várhatjuk, hogy ezen ujabbi kivándorlók régi hazájukba visszetérni soha többé nem fognak. Nemcsak az emberanyag elvesztésével kell tehát számolnun;, hanem a munkás kéz hiánya és drága volta is fenyegeti első sorban a szőlőtermelést, de az egész mezőgazdaságot is, mely a vámkétdések bizonytalansága miatt a közel jövőben legalább egy darabig, amúgy is erős megrázkódtatásokkal fog megküzdeni. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Április hó jBarm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Csapadék 21 752 10 bor. dk. eső 22 754 8 bor. — ' — 23 760 5 der. é. — 24 760 5 der. ék. — 25 764 3 bor. é. eső ny. 26 766 5 bor. ó. — 27 763 8 bor. — eső ny ilKi/yw/ j ' —~ - — o o sanyargaják a vetés

1; és virágzó fákat, s mert a nyugati Stájer hegyek még mindig fehérlenek a frisen es'-tt hótól, meleg időre alig van kilátás. Az időjárás képe április 25-ón reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 3 f. imleg, Árvaváralján 1, Budapesten 7, Kolozsvár 6. Bukarest 8. Bécs 6, Krakó 4, Szentpétervár 2. Moszkva 9, B'-rlin 5, Páris 4, Róma 8, Fiúméban 8, Sarajevóban 5, Coíistantinápo'iyban 10 f. meleg. Bk. Tekintetes Szerkesztő ür! A Magyar Paizs legutóbbi számában megjelent érthetetlen angol, franczxa női szabó műhely czimü cikkre engedje meg, hogy válaszolhassak. Én Tischiér István sem angol, sem franczia nem vagvok; habár a nevem németül is hangzik, azért én mindig vagyok olyan magyar, mint aki gondolt reám; de minekutána ón ugy látom, hogy Zalaegerszegen is, mint egyebü t, a nők angol és franczia divatot hordanak, és nem magyart, azért irtam oiyan érthetetlnnül a czim-tábiamat. De szért ón csakis hazai kelmékből f-zabok. Arra kérem azt az illetőt, aki reám gondolt s az én felírásom ellen tiltakozik, kezdjen magyar női divatot, akkor én leszek az első, aki utánna íogem c inalni. Tischér István női szabó Kisfaludi utcza 4. sz Felelős szerkesztő: 2. Horváth L^jus Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahy Rozália könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Disz mnorok és szalagok! Pouplin. Oeppe, Ettamin. Sima franczia es üveg batisztok minden szinben. Selymek, Krisztáim, rangé, Meszálin. Lujzin minden szinben. legnagyobb választékban és legfinomabb kivitelben nálunk kaphatók. Selyem- és gázCj 2—34. r, i\ m nöi felöltők es divatkehnék áruháza Zalaegerszegen.