Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-27 / 17. szám

1905 április 27. MAGYAR PAIZS 3 E két hely között is e tekintetben első a szeretetház, mert míg az árvaházak egy némelyike nincs is ellátva iskolával, első sorban pedig népiekolával éR növendékei az árvaházon ki vili különböző tanitók által nyernek iskolai oktatást, tehát a nevelés és oktatás hátrányára neveiő és tanitó személye határozottan különválik, addig a szeretetházak, a mi viszont óriási előny, valóban egyesítik keblükön a családot és iskolát; tehát itt nevelő és tanitó személyben is egy A szeretetházban a család és iskola fogalma egygyé forr. Mindkettőt a szeretet hatja át. Itt főczel a szeretet által való nevelés, önálló és jellemben szilárd generáczió számára vetni szilárd alapot, de egyúttal a 'udást is gyarapítani, mindenekelőtt és legfőképpen pedig a gyakorlati tudást. Cz.él még az árvanevelés is, vagyis gyöngéd elbánás és ártatlan örömök szerzése és nyújtása által megkedveltetni és boldoggá tenni a valódi családi gyönyöröket nélkülöző szegény árváknak életét. E magasztos czélok elérésére legnagyobb segédkezet nyújt a lelkiismeret. (Lélekben ismerni meg a növendékeket,) A "lelkiismeret, vagy legalább is az erre irányuló megfigyelés, minden nevelés és oktatással foglalkozó egyénnek, különösképen a szeretetházi nevelőnek parancsoló köte!e*sege, ha önállóságra szoktatni és jellemet fejleszteni akar. Ő a/, ki kora reggeltől késő estig együtt van növendékeivel. Együtt van velük iskolában, iskolán kivül, étkezésnél, továbbá minden házi és házon kivüli (kerti, szolőbeli, mezei, belgazdasági stb.) munkáknál és egyéb foglalkozásoknál. Ismerheti is őket minden tekintetben, nemcsak külsőleg, de ismerheti lelküket is, beláthat lelkük érzelem világába, minden belső tulajdonukat megfigyelheti és kiismerheti. S ha — az már aztán egyéni do'iog — akarja, a maga szempontjából igen előnyösen ugyan, de növendékei szemében sohasem értékelve kellő módon, valóságos lélekbúvár lehet. Aboz kétség nem fér, hogy a kit jobban ismerünk, minden tekintetben jobban hathatunk reá, mint kit minden ráhatásunkra való törekvésünkben is legfeljebb csak ismerni tanulhatunk. — »Mások által tanúid ismerni magadat!« — Valóban a szeretetházi tanitó minden nevelői tevékenysége és ráfeirncttsége a növendékei lelki éleiében tükröződik vissza. j Ha most már a jó methodus is segitő társul j szegődik a nehéz munkára, <kkor a czél biztos I elérésének tudatában hánykódik hajónk az élet j tengerén és előbb-utóbb biztos révpartra jut. Tehát ily körülmények között önállóságra szoktatni és jellemet fejleszteni sikerrel lehet. ismét tisztogatja; végre az orrára toija, de öt perez muiva újból kezdetét veszi e művelet. Vaunak emberek, kik folyton nevetnek, ha nincs is nevetni valójuk. Legközönségesebb mondásukat haugca nevetőssel kísérik s nem zavarból vagy efféléből, hanem hogy mondásuknak nagyobb fontosságot szerezzenek. Amint minden időszeiűden dolcg kiállhatatlan, ez a szokás sem kellemes. A mindeo ok nélkül nevető ember rosz hangszerhez hasonlít, mely elől sokszor saeietnénk menekülni vagy füleinket elzárni. Sokan áthozzák az érettebb korba a gyermekévek illetlensegeit. Iskolatársaim közül egy 23 évessel találkoztam, ki nyelvet az alsó szájszélre Öltve, jobbra-balra tologatta. így ült régebben elmélázva az iskolában s ma igv hallgatja a társaság szellemes mulattatóját. Apia is így csinálta haláláig. Csacskák, kik nyilt u'czán, szakadó esőben is elfogják embertársaikat, hogy mondókájukat hosszú Sére eresztve előadhassák, szintén sokan vannak. Az ilyen szószátyár ember is félelmes alakja a társadalomnak. Megfizethetetlen a mai korban, mikor oly nagy az elfoglaltság, drága az idő, ha véleményünket, kívánságainkat tisztán, tartalmasan és röviden megtudjuk értetni. S ennek nemcsak üzleti érint- i kezésben, van haszna a magánéletben, társaságban \ is előnyöket biztosít. Ám kinek a jó Isten gyors ; felfogást, szóbőséget nem adott, az gondolja meg í legalább, mielőtt valamiről beszélni kezdene. I. Önállóságra szoktatás. Ugyhiszem hangsúlyoznom sem kel!, hogy mindenféle, de főkép a szeretetházi nevelésnél ez az a feladat, melynek betói'ésére első sorban kell a nevelőnek törekedni. Itt kell csak igazán bevezetni az árvákat az élet küzdelmébe, megismertetni vele és tudtára adni, hogy ha az intézet falain kivül kerül, mi vár majd reá. Nem ugy van iíí mint az. árvaházaknál, amennyiben a szeretetházak csak 12- és nem 16 ik életévük betöltéséig nevelik az árvákat. Epen ezért a szeretetházban nevelkedő árvát nagyon koián szoktatnunk kell arra, hogy minden dolgát, mit el kell végeznie, maga végezze el, önállóan; ha csak lehet, senkire se támaszkodjék, mert kinn az életben hiába keres magának támaszt. Segítő társra ritkán talál. Csak addig van segitő társ és jó barát, mig a szerencse környezi, mihelyt cserben hagy szeiencsénk, nincs segítőnk és nincs jó baráti Figyelmeztessük, hogy kinn az életnek nagy kertjében keserves munkája gyümölcseit ünmagának kell érlelnie s ha balul üt ki e gyümölcsérlelés, ez csak az ő vesztesége, egyedül az ő kára lehet. De hiába minden szebbnél-szebb szó; talán önfeláldozó buzgóság is, ha maga a nevelő nem s olgál minden szavával és minden tettével élő példa gyanánt. — „A példa az, mely vonz és magával ragadni képes." . . . Sikeresen felhasználhatók az önállóságra való szoktatás eszközeiül a különböző ifjúsági egyesületek. így pl. az önképzőkör, zenekor, tornakor, segélyző és egyéb egyesületek. Ily egyesületeket már a népiskolában kell alakítani, különösen pedig az ifj. önképzőkört Hogy egy ifjúsági önképzőkör az önállóságra való szoktatásban mily nagy előnyöket nyújt és eredményeket biztosít, de egyébiránt is. hogy mily megbecsülhetetlen annah az életre is kiható haszna, azt csak az tudhatja, a kinek ebbeli feltevését a tapasztalat is igazolta már. Induljunk ki abbóJ, hogy milyen a mai társadalmi élet! Nem más — azt látjuk — mint csupa egyesület, testület, kör, szakszervezet, bizotcsá; stb. Azonban az, egységben az egyeseket ne tartsuk lebéklyózva, az egyesület és egységes működés jogczime palástja alatt ne csináljunk sohse pórázon vezethető, önkény szerint gjuiható és alakítható tömeget! Nehogy épen tizt nyomjuk el, a minek védeíméíe ktltiínk, a mit kifejleszteni és tökélyre juttatni legfőbb igyekezetünknek vallottunk. Ferenczy Dezső. Szövetkezés és középosztály. IV. A gentri vezér. X. kisközség polgárai is belátták, hogy okos dolog az a szövetség, fám a szomszéd H.-iak rövid két esztendő alatt megszabadultak az uzsorás kereskedőjüktől ós még az azelőtt zsellér Simon üyurkó is házat, főidet vett olc3Ó hitelre. Előbb be'evő falatja is alig volt és mi már két tehén, három sertés és sok apró baromfi sajátja van. »Könnyű nekik, mondja Pécak István, ott áll a hátuk mögött B. uraság, az, a ki egypár esztendővel ezelőtt olyan rosszul á'lott, hogy el akarták árver ezni a birtokát, de addig járt, amig . mindenét meg nem mentette és ma már ő segíti a parasztokat.® „Nem csupán ő segíti komám, szól Nsgy László, hanem ők maguk is segítik magukat, azért alakítottak hitel és fogyasztási szövetkezetet." „Maga komám ugy látom nagyon ösmerős ott, hát mondja cl, mi hasznot vesznek abból?" „Hát ugy van az István komám, hogy tulajdon maguk kereskednek Ha petróleum, czukor vagv akármi szükséges nekik, elmegy eg.,ikük bevásárolni. Mert sokat vesznek : pár koronával olcsóbban kapják és így a szövetkezet tagjainak is olcsóbban adhatják. Ha valamelyikük pénz szükségben van, összeállanak és egymásért kezezséget váilalva a hitelszövetkezet OÍCSÓ kamatú köicsönével segítik ki a bajban levőt." „De hát az a kamat kié lesz?" „Várjon csak komám, most akarom mondani, hogy a tiszta jövedelemből egyformán osztoznak a tagok, ha tehát a hitel- vagy fogyasztási szövetkezetet pártolják, a saját bevételüket nagyobbírják és olcsó pénzt ós jó portékát is kapnak. Ez segíti a B. uraság vezetésével azokat; áldják is az Iatent, hogy nem zavarkodik köztük az a Füligláb botos, aki az egész községet el akarta árvereztetni." Szövetkezzünk! Lengyel Ferenbz. Országgyűlés. Élénk érdeklődéssel sőt egy kis viharral is tárgyalták a képviselők Perczel Dezső volt házelnöknek királyi kegyelemből 8 ezerről kétszeresre, 15 ezer koronára felemelt évi nyugdíját, mely épen a nevezetes november 18 iki cselekmények után történt. De nemcsak a képviselők, hanem a nagyközönség is élénk érdeklődéssel, mondhatni elkeseredéssel tárgyalja, hogy ilyeu gazdag emberek, mint Perczel Dezső ós gróf Keglevich királyi kegyelemre, megkétszeresített mugdíjra és kegydíjra szorulnak, arra hivatkozva, hogy az Ég nagy családdal áldo'ía meg őket. (Perczelnek, mondják, négy fia van. De ezek már dolgozhatnának, önállóak, nagyok lehetnek, mert apjok már öreg ember. A közönség inkább azt hiszi, hogy ezeknek a kegydijasoknak a nagy csaladjukat inkább a cseiedek, inasok, kocsisok, ajtónállók, szobalányok, szakácsasszonyok teszik.) Egyéb újság semmi. Megoldást sokan nem is várnak egyhamar. Heti hírek. Helyiek. Er ref. istentisztelőt ós úrvacsora osztás* Dezse Dániel barabásszegi ev. ref. lelkész vasárnap e ho 30-án délelőtt 10 órakor a helybeli felső kereskedelmi iskola nagytermében, a szokott helyen húsvéti úrvacsora osztással egybekötött istentiszteletet tart híveinek. Gyiijtsünk a Csány szoborra! B—y Zalaegerszeg küldött 1 K. 15 f. Mai gyűjtésünk 1 K 15 f. Hozzáadva a múltkori (568 K 86 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 570 K 1 f Udvardy Ignácz igazgató amint a ZilamegyeZalavármegyei hirlap utóbbi számában látható végkép visszalépett e lap szerkesztésétől, melylyei hosszú időn át annyira össze voit forrva. A zalaegerszegi irod imi és aiüTászeU kőr április hó 30-án délelőtt tizenegy órakor az, ipartestület, székházának nagytermében tartja évi közgyűlését, melyre a kör összes tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy: 1. Einöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3 Jelentós a pénztár állapotáról. 4. Esetleges indítványok. Színház. Szilágyi Dezső színtársulata Zalaegerszegre jön s itt május 16-tól junius 16-ig 30 napon át, előadásokat tart, még pedig a helvi irodalmi és művészeti körnek pártfogása mellett. És itt egvet mást magyarázatul el kell mondanunk a közönség előtt. Mindnyájan tudjuk, hogy tavaly itt járt a Micsey színtársulata, melyet szinten igen nagy mértékben pártolt az irodalmi kör, de az irodalmi kör és az egész közönség s főleg a bérlet váltók alaposan rászedődtek, ugy hogy Micsey ur a lábát be nem tehetne már a városba. Éktelen silány darabokat adott s némely szinházjárónak a pénze is beleveszett stb. Látni való ebből, hogy a közönség már rosz előítélettel van a vidéki szintársaságok iránf, s igy a Szilágyi társuíat is nem valami jó előjellel léphetne he városunkba, — ámde a história megfordul. A társulat előhírnöke Márkus titkár erős felteteleket szab. Az irodalmi kör pedig fátyolt vetve Micseyre, nem akarja az apák bünéc átszármaztatni, sem a fiakra, sem a tisz.tiársakra. amint hogy nem is lenne iz igazságos. Teljes jó indulattal veszi pártfogásába a Szilágyi társulatot, néhány tagját kikü'dte a kör szinpártoló bizottságként, sőt ezekkei bérleteket is gyűjtet a társulat részére. Ám a társulat teljes ellenértéket biztosit ezért. A hétfői gyűlésen jelen voit Márkus titkár a társulat nevében a következő feltételeket biztosította az irodalmi és művészeti kör íészére: 1. Letett 1000 = egyezer koronát biztosítékul, arra az esetre, ha a színház járók a bérietfizetéssel károsodnának, 2 A heii műsorokat hét elején az irodalmi kör átnézi és javithatja, 3. Ha a főbb szerepvivők közül alkalmatlannak találná egyiket másikat a kör. eltávolita'hatja az igazgatóval s jobbal pótoltathatja. 4. A bérletet